A minap turisztikai szakújságírók társaságában Somogy megyében jártunk, ahol a Csepel újság egykori munkatársa, Gyócsi László újságíró – ma már harmincnál is több kötetet a háta mögött tudó író – kalauzolt bennünket szülőföldjén, Somogyországban, Kupa Koppány hajdani birodalmában, somogyváron és környékén (Erdély mellett ez könyveinek másik kedvenc témája.

A falusi vendéglátással és az önkormányzatok kistérségi összefogásával ismerkedtünk Szőlősgyörökön és Somogyváron, s tettünk egy kis kitérőt Öreglakra is, Gyócsi László szülőfalujába.

Kalauzunk sok-sok kutatást összegző elbeszéléséből megtudtuk, mi is az a Szentesica? A somogyvári forrás (melynek völgybéli helyszínén hajdan az ős-Balaton hullámzott) a regék szerint történelmi jelentőségű: István király, miután legyőzte a lázadó (Kupa) Koppányt, itt pihent meg és mosta le magáról a csata mocskát, s jelképesen itt vezekelt rokona megöletése miatt, majd megáldotta a forrást. A helyiek és a zarándokok ezt követően csodatévő, gyógyító hatást tulajdonítottak a forrásnak.

Koppány vezér emlékét a forrásnál tíz éve emlékmű őrzi: két kopjafa között egy tarsolyra vésve az Árpád-ház családfája lett megörökítve.

Somogyváron, a Kupavári hegyen található Szent László történelmi emlékhelye. Móring József Attila polgármester – aki diákként részt vett a régészeti feltárásban – mutatta be a település kezelésében lévő emlékhelyet, amely az 1995 óta itt álló alabárdos király-szoborral együtt vonzza a látogatókat.

A legenda szerint (melyet régészeti és történeti kutatások alátámasztottak, megerősítettek) Szent László király alapította 1091-ben (talán nem véletlenül Koppány ősi birodalmában) a bencés apátságot, ahova a franciaországi Saint-Gilles-i apátság szerzeteseit hívta meg. Ők vetették papírra az apátságban a legkorábbi magyar nyelvű szövegemléket, a „Halotti beszéd és könyörgés”-t. Szent Egyed volt a somogyvári apátság egyik védőszentje. László, a lovagkirály negyven évig nyugodott halála után az apátság falai között, s csak szentté avatásakor szállították el hamvait.

Somogyvár – köszönhetően a magyar és az európai szellem ötvöződésének – fél évezreden át az országrész szellemi-közigazgatási központja volt. A hajdan legyőzött és felnégyelt Koppány vezér ma élő utódai büszkék arra, hogy a szülőfalujuk annak idején Somogyország közepének számított. Az itt feltárt rom - Pusztaszer és Mohács után - nemzetünk harmadik történelmi emlékhelye.

Az apátság régészeti feltárása – Bakay Kornél irányításával – 1972-ben kezdődött. Csaknem két évtizednyi munka után, az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt (kilenc évvel később a romok között mutatta be a kaposvári rock színház az István, a király rockoperát.).

A Kupavári hegytető 1983-tól történelmi emlékhely. 1989 óta a település minden évben megrendezi a bazilikát alapító Szent Lászlóhoz kapcsolódó Kupavári Napok rendezvénysorozatot, melyen püspöki misét tartanak, majd színes programok várják az érdeklődőket. Így történik ez idén is, az alapítás 920. évfordulóján, június 24-26 között.

A hajdan hatalmas diófa-erők övezte vidéken – a lengyeltóti kistérségben – található Gyugy település 1231-ben felszentelt Árpád-kori (a közelmúltban szépen felújították) templomát és a hozzá vezető emelkedő úton az önkormányzat által pályázati pénzből 2000-ben kialakított Nemzetünk Csillagainak emlékösvényén felállított 21 stációt Jelenka György polgármester mutatta be. Meglátogattuk a település másik nevezetességét, az Örökkévalóság Parkját, s benne a temető érdekes ravatalozóját és igényes urnafalát.