CSEPEL VÁROSRÉSZEI

Csepel-Szigetcsúcs

Határoló vonalak: az RSD (a Kvassay hídtól) - a Bolgárkertész (Francia) öböl és meghosszabbított vonala (a Weiss Manfréd útig) - a Petróleum utca - a Duna folyam (a Kvassay-hídig).

A Szigetcsúcs Csepel északi területe. A XIX. század végéig apró parcellás földterület volt. 1872-ig, a Gubacsi-zárógát elkészültéig itt vezetett keresztül a település legfontosabb országútja a kis-dunai révhez. Itt állították fel Magyarország első rádióállomását 1914-ben, s ekkor készült el a Kvassay-zsilip is. 1927-ben itt készült el Csepel második hídja, a Gubacsi-híd. Délnyugati részén (a Duna folyam öblében) 1928-ban épült fel a Szabadkikötő. Keleti felén, a repülőtéren végezték próbarepüléseiket a Weiss Manfréd gyárban készült repülőgépek. (A repülőteret a II. világháborúban lebombázták.) 1931-ben (nyolcvan esztendeje) - harmincezer néző örömére - Magyarországon először itt szállt le a Zeppelin léghajó. A Szigetcsúcs éászaki részét 1930-ban a fővároshoz csatolták, majd 1950-től ismét csepelhez tartozott. Ma itt halad át, észak-déli irányban a kerület legfontosabb közútja, a Weiss Manfréd út (és mellette a HÉV vonala), amely közvetlen összeköttetést biztosít a főváros központjával.

Csepel-Gyártelep

Határoló vonalak: a Budafoki út (a Duna folyamtól) - a II. Rákóczi Ferenc út - a Vas Gereben utca - a Rév utca - a Duna folyam (a Budafoki útig).

A Gyártelep elődjét és központi magvát a Weiss-család alapította 1892-ben (Jövőre, 2012-ben ünnepeljük ennek 120. évfordulóját.) Az első telepített technológiák között alapvetően hadiipari tevékenységek játszották a fő szerepet, hiszen az egyre növekvő gyár először lőszert és hadiipari felszereléseket gyártott.

Az első világháború végéig e tevékenységeket fejlesztették és bővítették a kapcsolódó technológiákat kiszolgáló ágazatokat is. az eredményes és hatékony színefém-kohászatot a vaskohászat telepítése követte, s az ehhez szükséges technológiák (ől.: siemens-Martin eljárás) az 1910-es évek végétől jelentek meg a Gyártelepen.

A két világháború között - a hadiipar részleges fenntartásával - a fejlesztés iránya a lakossági igények kielégítése felé fordult. A II. világháború alatt aztán ismét fellendült a fegyvergyártás. a háború végén súlyos bombatámadás érte a gyárat, s többek között a hadianyagüzemet is földig rombolták.

Az ötvenes évek elejétől kezdve alakultak ki az 1960-1980-as évekig működött technológiai blokkok, termékek, termékskálák. Formálódásukhoz erősen hozzájárult az 1968-as új gazdaságirányítási rendszer: egészen az 1990-es évek elejéig megtalálható volt a WM-gyár, majd később Csepel Művek területén a vaskohászat, a színesfémkohászat, a kerékpár- és motorkerékpár gyártás, a gépgyártás, valamint a vastömegcikk gyártás.

Az 1990-es rendszerváltozásig lényegében egy komplex egységet képező vállalatcsoport a kilencvenes években fokozatoswan megszűnt, átalakult, felaprózódott és a spontán privatizáció eredményeként magántulajdonba kerültek épületek, csarnokok, üzemek. Sok vállalat csődbe ment, alkalmazottaikat elbocsátották. A 200 hektáros területen napjainkban mintegy ötszáz cég próbál megélni (fele tulajdonosként, fele bérlőként van jelen). A kezdetektől fogva mindig létező gyárkapukat megnyitották, szabaddá vált az átjárás a gyárterületen. A tulajdonviszonyok fokzatosan rendeződnek, utcákat, házszámokat alakítottak ki agyárterületen, így könyebben találhatók meg az immár saját tulajdonnal rendelkező cégek. Az új gazdák a legtöbb esetben óvják, javítgatják, karbantartják épületeiket. Sok ipartörténeti emlékként nyilvántartott épület, csarnok kapott új tetőt, új nyílászárókat, új vakolatot (az esetek egy részében nem vették figyelembe az ipartörténeti védettség követelményeit a felújításoknál). Sajnos még mindig jelentős számban találhatunk gazdátlannak tűnő, lepusztult épületeket, csarnokokat is. Ez a kettősség egyéni sajátossága a Gyártelepnek: az országban talán az egykori Csepel Művek területe az egyetlen olyan üzemi terület, ahol egy helyen ennyi különböző stílusú ipari épület maradt még meg.

Csepel-Belváros

Határoló utcák: Ady Endre út (a II. Rákóczi Ferenc úttól)  - Táncsics Mihály utca -  Szent István út - II. Rákóczi ferenc út (az Ady Endre útig).

A Belváros a XIX. század végétől a kerület központja, azonban ebből az időből már csak a templom áll a főtéren. A régi házakat a 80-as években lebontották, a központot a lakótelepi házak uralják. Itt található az üzletek, bankok zöme, a szakorvosi rendelőintézet, a pála, a piac, a polgármesteri hivatal, a posta, a rendőrség - amelyek a központi jelleget biztosítják.

Csepel-Kertváros

Határoló utcák: Vágóhíd utca (a Táncsics Mihály utcától) - Kassai utca - Katona József utca - Szatmári utca - Makád utca - Kikötő utca - Széchenyi utca (és meghosszabbított vonala) - a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) - Határ utca - Kolzsvári utca - szebeni út - Szent István út - Táncsics Mihály utca (a Vágóhíd utcáig).

A Kertváros a Belváros és a Ráckevei-Soroksári Duna-ág között fekszik. Itt találjuk az RSD csepeli parthosszának egyharmadát. az I. világháború után parcellázták közalkalmazottak, tisztviselők és az akkori munkáselit számára - a tervszerű felosztás jól látszik a derékszögű utcaszerkezeten -, többségében családiházas beépítésű. e városrészben található a kerület több középiskolája.

Csepel-Ófalu

Határoló utcák: Petróleum utca (a Duna folyamtól) - Kossuth Lajos utca - Ady Endre út - Budafoki út - Duna folyam (a Budafoki útig).

Ófalu a városközponttól északra elhelyezkedő terület: a Kossuth Lajos utcától a Dunáig húzódik. az 1838-as nagy árvíz teljesen elpusztította az itt állt épületeket. az egykori, valódi Ófalura már csak a terület neve utal. A II. világháborúban az itt lévő olajkikötő szinte teljesen elpusztult a bombázásokban. Helyén épült fel a jelenlegi MOL-telep. Itt kezdődik az építés alatt álló csepeli Gerincút első szakasza.

Csepel-Szabótelep

Határoló utcák: a Bolgárkertész (Francia) öböl déli oldalának meghosszabbított vonala (a Weiss Manfréd úttól) - a Bolgárkertész (Francia) öböl déli partvonala - az RSD - a Vágóhíd utca meghosszabbított vonala és a Vágóhíd utca - a Táncsics Mihály utca - az Edy endre út - a Kossuth Lajos utca - a Weiss Manfréd út (a Bolgárkertész(Francia) öböl déli partjának meghosszabbított vonaláig.

A Szabótelep, a Gubacsi-hídtól nyugatra fekvő városrész hajdani zsellérföldek helyén található. A XIX. század végén a város először erre terjeszkedett. 1912-től itt vezetett keresztül az (azóta megszűnt) BHÉV vonala, s épült ki a forgalmas főútvonal (az Ady Endre út) a főváros XX. kerülete felé. Itt működik még a Dunapack Rt. Csepeli Papírgyára.

Csepel-Erdőalja

Határoló utcák: a Szent István út (a II. Rákóczi Ferenc úttól) - az erdőalja utca - a Völgy utca és meghosszabbított vonala - a II. Rákóczi Ferenc út (a Szent István útig).

Erdőalja városrész 1920-tól kezdett kiépülni: akkoriban Legelőtelepként emlegették. Északi részén található az úgynevezett "gyorsvasút" (azaz a HÉV) végállomása. E terület ad otthont a hajdani Csepel SC sporttelepének. Erdőalja mai arcát tulajdonképpen két időben távol eső lakótelepi építkezésnek köszönheti: a Béke tér az ötvenes éveket, a Reggel utca és a Kossuth Lajos utca mente (a Víztoronnyal) a hetvenes-nyolcvanas éveket idézi.

Csepel-Királymajor

Határai: a Vágóhíd utca és meghosszabbított vonala (a Kassai utcától) - az RSD - a Széchenyi utca és meghosszabbított vonala - a Kikötő utca - a Makád utca - a Szatmári utca - a Katona József utca - a Kassai utca (a Vágóhíd utcáig).

Királymajor a Királyerdőtől északra fekvő terület, az RSD mellett található: 1978-1980-ban épült az itteni lakótelep.

Csepel-Királyerdő

Határoló utak: a Szebeni utca (a Szent István úttól) - a Kolozsvári utca - a Határ út - az RSD - a Királyerdő út - a Tihanyi utca - a Szentmiklósi út - a Völgy utca - az Erdőalja út, a Szent István út (a Szebeni utcáig).

Királyerdő Csepel legmagasabban (115 - 130 méteren) fekvő része, mely a Kertvárostól délre, hosszan az RSD partján fekszik. a városrész alaprajza, az utcák vonalvezetése igen szabálytalan, mivel a két világháború közötti beépítések idején a homokbuckákhoz igazodtak. Az RSD partján található a Csepeli Strand, valamint az Ifjúsági Tábor területe, a Kis-Duna Liget. Királyerdő nevezetessége, a kerület egyik legértékesebb védett területe, a Tamariska-domb.

Csepel-Csillagtelep

Határoló utcák: a Völgy utca meghosszabbított vonala és a Völgy utca (a II. Rákóczi Ferenc úttól) - a Festő utca - az Erdősor utca - a Szabadság utca - a Plútó utca - a Csepeli út - a II. Rákóczi Ferenc út (a Völgy utca meghosszabbított vonaláig).

Csillagtelep az Erdőalja városrésztől délre található terület, melyet 1911 után kezdtek beépíteni. A városrész déli részén helyezkedik el a Csepeli Temető. a városképet lakótelepek és a családi házas beépítés kettőssége jellemzi. A lakótelepek a 60-as és 80-as években épültek. A Szabadság utca karéja által közrefogott földszintes házas telep hajdan egységes arculatú házai az utóbbi idők átépítéseinek, bővítéseinek köszönhetően mára már változatos kertvárosi képet mutatnak. a városrészben több iskola is működik.

Csepel-Rózsadomb

Határoló utak: a Rózsa utca (a Duna folyamtól) - a Rév utca - a Vas Gereben utca - a II. Rákóczi Ferenc út - a 7274. utca meghosszabbított vonala - a Duna folyam (a Rózsa utcáig).

Rózsadomb a Csillagteleptől nyugatra található, a duna partján fekszik. Északi határán lehet eljutni a Csepel és Budafok közötti révátkelőhöz. Északkeleti részét kivéve beépítetlen terület, egy része árterület.

Csepel-Erdősor

Határoló utak: a Szentmiklósi út (a Festő utcától) - a Tihanyi utca - Budapest déli határvonala - a 4076. utca - a Szabadság utca - az Erdősor utca - a Festő utca (a Szentmiklósi útig).

Erdősor Csillagteleptől keletre található terület, ahol az 1980-as években változatos szintmagasságú, zömében háromszobás, lakótelepi házak épültek. A terület másik részén zömében a 60-as, 70-es években épült családi házak állnak. A korábbi "Posztó-pálya" helyén ma a Halászi Focisuli működik.

Csepel-Háros

Határoló utcák: a 7274. számú utca meghosszabbított vonala és a 7274. számú utca (a Duna folyamtól) - a II. Rákóczi Ferenc út - a Csepeli út - a Plútó utca - a 4076. utca - Budapest déli határvonala - a Duna folyam (a 7274. utcáig).

Háros a kerület déli részén, a Duna mentén fekszik. Itt találhatók a Budapest ivóvíz-ellátásában jelentős szerepet betöltő parti szűrésű kutak egy része. a területen korábban mezőgazdasági termelés folyt, amelyet fokozatosan, a beépülés ütemét követve a kiskertes gazdálkodás váltott fel, mára pedig (részben engedély nélküli építkezések eredményeként) olyan lakóterületté változott Háros nagy része, ahol az alapvető komfortot nélkülözik (nincsenek kiszabályozott közlekedő utak, nincs vízvezeték, nincs csatorna, nincs gázvezeték). Több terv is készült a terület felzárkóztatására, azonban pénz hiányában érdemi lépések eddig nem történtek.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA

ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT

„CSEPEL DÍSZPOLGÁRA „ KITÜNTETÉS

(Azon Díszpolgárok, akiknek a neve piros betűvel van jelölve, a „Csepel Díszpolgára” c. kitüntető díj átadását követő időszakban hunytak el!)

1993.

Ivancsics István nyugalmazott gyári munkás     149/1993.(IV.27.) Kt. hat.

Asztalosként dolgozott a Weiss Manfréd Gyárban. A Szociáldemokrata Párt csepeli szervezetének elnökeként politizált, a háború után a Szociáldemokrata Párt küldötteként országgyűlési képviselő volt. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, életfogytiglani fegyházbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1956-ban szabadult. A forradalom alatt a kerületi Nemzeti Bizottság elnökeként működött. Igen népszerű, elismert közéleti ember volt, hiszen egész életében mások érdekében tevékenykedett.

1994.

Nem történt díszpolgári cím adományozás!

1995.

Posztumusz „Csepel Díszpolgára”
Vermes Miklós tanár     413/1995. (X.10.) Kt.hat.

Kossuth-díjas középiskolai fizika-, kémia és matematika tanár, kiváló tankönyvíró és kísérletező, aki a legnehezebb időkben is megőrizve tiszta egyenes jellemét, elhivatottságát, mély humanizmusát hosszú időn át oktatta, nevelte az ifjúságot a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban miközben iskolát teremtett a pedagógiában, nevelésben.

Posztumusz „Csepel Díszpolgára”
Weiss Manfréd nagyiparos     414/1995. (X.10.) Kt. Hat.

A modern magyar ipar egyik megteremtője, a csepeli Weiss Manfréd Acél és Fémművek Rt. létrehozója, aki ezzel Csepel fejlődésének, a helyi nagyipar kialakulásának máig ható alapját teremtette meg. Az általa létrehozott gyáróriásból közel egy évszázadon át kitűnő magyar termékek kerültek bel-és külföldi piacokra.

1996.

Balczó András öttusázó     456/1996.(X.8.) Kt. Hat.

Méltán nevezhetjük az öttusa sport történetének legnagyobb alakjának az ötszörös világ, kétszeres olimpiai bajnok versenyzőt, aki Csepel színeiben aratta sikereit. Nemcsak egy kerület, de egy ország példaképe, hihetetlen kitartása, erkölcsi szilárdsága, elkötelezettsége okán.

 Zsolnai László nyugdíjas igazgató     465/1996. (X.8.) Kt. Hat.

Az első munkásigazgató a Csepel Művekben, aki 26évesen már a Golyóscsapágy Gyár vezetője volt. A munka, a Gyár volt az élete, ahonnan megrendült egészsége miatt 1975-ben ment nyugdíjba. Legendás munkabírása, szorgalma, szakmaszeretete példamutató minden korosztály számára.

 Horváth Csaba olimpiai bajnok

A Csepel SC színeiben versenyző Horváth Csaba párjával Kolonics Györggyel az elmúl évek egyik legsikeresebb magyar férfi kenusa. 1993-as világbajnokságon nyerte kenu párosban első aranyérmét, majd Duisburgban a rekordnak számító 5 arany után az atlantai olimpián 500 méteren szerzett olimpiai aranyérem koronázta meg pályafutását.
Kiemelkedő tehetségű, példamutató sportoló.

Kolonics György olimpiai bajnok

A Csepel SC színeiben versenyző Kolonics György párjával Horváth Csabával az elmúl évek egyik legsikeresebb magyar férfi kenusa volt. 1993-as világbajnokságon nyerte kenu párosban első aranyérmét, majd Duisburgban a rekordnak számító 5 arany után az atlantai olimpián 500 méteren szerzett olimpiai aranyéremmel koronázta meg pályafutását.
Hosszú évek eredményes munkája, példamutató sportolói magatartása minden sportolónak és fiatalnak követendő példa lehet. Fiatalon érte a tragikus halál, mely egész Csepel és a sportkedvelők számára feldolgozhatatlan veszteség.

 Kőbán Rita olimpiai bajnok

A közel két évtizeden át a Csepel SC színeiben versenyző Kőbán Rita Atlantában olimpiai aranyérmet nyert.
Példaértékű kitartása, a sport és az egészséges életmód iránti elkötelezettsége, tevékenysége követendő példa minden korosztály számára.

1997.

Kovács József operaénekes     488/1997.(IX.23.) Kt. Hat.

A nemzetközileg is elismert operaénekes volt, a kultúra, a művészet terén kifejtett értékteremtő tevékenysége mellett sokat tett Csepel kulturális életének fejlesztéséért, a helyi tehetségek támogatásáért, s ezzel maradandót alkotott.

Havasné Slapsi Ilona zenepedagógus     486/1997.(IX.23.)

A gyermekek zenei műveltségének gazdagítása, korszerű módszerek bevezetése és évtizedeken át tartó pedagógiai működése következtében generációk sora vált keze alatt művelt, zeneértő és zene szerető felnőtté.
Hosszú pedagógusi pályája során komoly életművet, maradandót alkotott.

1998.

Dr. Glatz Ferenc történész, akadémikus     425/1998.(IX.25.) Kt. Hat.

A nemzetközi hírű tudós, történész, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Csepel szülötte egész életét a tudomány, az oktatás és művelődésnek szentelte, miközben minden lehetőséget kihasználva harcolt az emberek, a nemzetek közötti megértés kibontakoztatásáért.
A tudomány embere, igazi humanista.

 Németh Ferenc olimpikon     426/1998. (IX.25.) Kt. Hat.

A Csepel SC öttusázójaként 1960-ban Rómában Balczó András és Nagy Imre társaként az öttusa csapattal, majd ugyanott egyéni versenyben is aranyérmet szerzett. Csepelről indult töretlen sportpályafutását egy súlyos sérülés törte ketté, de kapcsolata a sporttal nem szakadt meg, hiszen elismert sportvezető, szervező, aki a fiatalok oktatásában, nevelésében is komoly elismerést szerzett.

1999.

Imre Erzsébet újságíró     500/1999. (IX.21.) Kt. hat.

A Csepel újság munkatársa több évtized óta, abból a generációból, akinek cikkeit, tudósításait csak a tények, az igazság, a jobbítás szándéka formálta. Nagy tudású, precíz krónikása Csepel közelmúlt történelmének, mindig szívesen és értően foglalkozott a fiatal újságírókkal, pályakezdőkkel.
Az igazság iránti elkötelezettsége, munkássága követendő példa mindenki számára.

 dr. Magyar Béla nyugalmazott testnevelő tanár     503/199.(IX.21.) Kt. Hat.

A Csepel Sportiskola módszertani vezetőjeként számos versenyző világversenyeken elért eredményeinek segítője, megalapozója.
A Testnevelési Egyetem Rektori Tanácsának tagjaként nagy szerepe volt a testnevelők továbbképzésében, a kerületi oktatásügy fejlesztésében.
Közéleti aktivitásának köszönhető a kerületi tömegsport fejlődése, a „Fut a Csepel” mozgalom megteremtése. Aktív közéleti ember.

 Vargac Istvánné a Magyar Vöröskereszt XXI. Kerületi titkára

A kerületi Vöröskereszt élén, hosszú időn át végzett munkáját a humánum, az empátia, a szeretet jellemezte. Nem ismert fáradságot, ha a rászorultak, a hajléktalanok, az elesettek érdekében kellett tevékenykedni.
Az Anyaoltalmazó Ház, a Férfi Átmeneti Szállás, az Éjjeli Menedékhely létrehozása is az ő kiemelkedő szakértelmét és karitatív munkáját dícséri.

2000.

Kratzl Béláné nyugdíjas pedagógus

Több évtizeden át oktatta, nevelte a kerület ifjúságát, mint pedagógus, később igazgatóként működött eredményesen. A kerületi oktatási intézmények irányításában, az intézményhálózat kiépítésében is elismerésre méltó munkát végzett. Nyugdíjasként a kerületi diákok tehetséggondozásával foglalkozó alapítványt vezeti nagy szakmai hozzáértéssel és kimagasló eredményességgel.

 Vereckei Ákos olimpikon

Több mint egy évtizede a Csepel SC színeiben Sydney-ben olimpiai aranyérmet nyert 1000 méteren Horváth Csaba, Kammerer Zoltán, Storcz Botond és Vereczkei Ákos alkotta kajak négyesben. Példaértékű kitartása, elkötelezettsége követendő minden korosztály számára.

 Veréb Krisztián olimpikon

Évek óta a legjobbak közé tartozó, a kajak páros egységek specialistájaként számon tartott sportoló. Sydney-ben dobogós helyen végzett Bátfai Krisztiánnal kajak kettesben 1000 méteren bronzérmet nyertek.
Kitartása, akaratereje teszi példaértékűvé teljesítményét, mely követésre méltó.

2001.

Posztumusz „Csepel Díszpolgára”
Auth Henrik zenepedagógus, karnagy     440/2001.(IX.21.) Kt. Hat.

A háború utáni magyar fúvószenei élet meghatározó egyénisége, aki hosszú éveken át irányította a Csepeli Munkásotthon Koncert Fúvószenekarát és aratott jelentős sikereket. Nemzedékek sorát oktatta, nevelte a saját maga által kidolgozott módszerrel. Zenepedagógiai ismeretterjesztő tevékenysége is jelentős.

 Dr. Lotz Károly országgyűlési képviselő     442/2001.(IX.25.) Kt. Hat.

Nemzetközi hírű gazdasági szaktekintély, aki korábban az ENSZ, majd a Világbank szervezetében foglalkozott hazánk és a régió ügyeivel.
Az SZDSZ színeiben parlamenti képviselő, a hírközlési és vízügyi tárca vezetője. Jelentős szerepe van a Csepeli Polgári Kör és a Német Kisebbségi Önkormányzat megszervezésében, a csepeli közélet egyik ismert résztvevője.

2002.

Hídvéginé Tóth Erzsébet Egyesített Bölcsődék vezetője     432/2002.(IX.24.) Kt. Hat.

A bölcsődei intézményrendszer intenzív fejlesztésében, a bölcsődei gondozónők alap és továbbképzésében, az intézményvezetők speciális vezetői továbbképzésében, a gazdasági feladatok példamutató precizitással történő ellátásában, új működési struktúra felépítésében, a bölcsődés korú gyermekek gondozásában nevelésében kifejtett több évtizedes áldozatkész munkájának elismerése.

2003.

Bellon Józsefné vállalkozó     447/2003.(IX.23.) Kt. Hat.

Több mint három évtizede él és dolgozik Csepelen, korábban a Csepel Művekben, majd a rendszerváltást követően magánvállalkozóként.
Kerületi kulturális és sport rendezvények, gyermekalapítványok, rászorultak rendszeres és önzetlen támogatója.
Közéleti ember, nagylelkű mecénás.

2004.

Csepeli Szabó Béla  költő, újságíró     438/2004.(IX.21.) Kt. Hat.

Egy bő emberöltő óta „A Nap és a Föld fiaként csiholja szívéből a fényt..  … mindenkiért” a költő, aki sok ezer társához hasonlóan a Weiss Manfréd Gyárában kezdte fiatal munkáséveit.
„Csepel a bölcsővilágom” – írja, s valóban, elismert költőként sem lett soha hűtlen szeretett szülőföldjéhez. Köteteiben az emberségről, a munkásokról, szülőhazájáról írja a megindítóan szép verseit.

2005.

Bácsi József   nyugdíjas     371/2005.(IX.20.) Kt. Hat.

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc során tanúsított bátor helytállásáért és emberségéért a csepeli fiatalok méltán tekintik élő legendának. A Csepeli Vasműben történt forradalmi cselekmények hiteles krónikása az ifjú nemzedékek számára.
Köztiszteletben álló munkásember.

Kovács Sándor nyugalmazott dandártábornok     372/2005.(IX.20.) Kt. Hat.

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc során tanúsított bátor helytállásáért és kitartásáér,t emberségéért a csepeli fiatalok méltán tekintik élő legendának. A Történelmi Igazságtételi Bizottság Katonai Szekciójának elnökhelyetteseként a forradalom hiteles krónikása az ifjú nemzedékek számára. Követésre méltó kiemelkedő közéleti személyiség.

2006.

Posztumusz „Csepel Díszpolgára”
Tamási Lajos költő     342/2006.(IX.19.) Kt. Hat.

A munkásmozgalom nevelte, érzékeny, elkötelezett költővé, aki előbb csak írásaiban, majd később a napi munkája során is magasrendű erkölcsiségre, testvéri szolidaritásra nevelte éltető közegét, a csepeli munkásközösséget. Nevéhez fűződik az 56-os forradalom legismertebb verse, a „Piros vér a pesti utcán”. Ő szerkesztette a Csepel újság irodalmi mellékletét, s hívta életre az Olvasó Munkás Irodalmi Kört.

 Posztumusz „Csepel Díszpolgára”
Andi József    katonatiszt     343/2006.(IX.19.) Kt. Hat.

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártírja, aki tiszti esküjéhez hívei társaival együtt fegyverrel harcolt a szabadságért. Bátor tettéért az életével fizetett. Hősiessége, hazaszeretete örök példa az utókor számára.

 Posztumusz „Csepel Díszpolgára”
Kőrösi Sándor katonatiszt     344/2006.(IX.19.) Kt. Hat.

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártírja, aki tiszti esküjéhez hívei társaival együtt fegyverrel harcolt a szabadságért. Bátor tettéért az életével fizetett. Hősiessége, hazaszeretete örök példa az utókor számára.

 Posztumusz „Csepel Díszpolgára”
Major Ernő nemzetőr parancsnok     345/2006.(IX.19.) Kt. Hat.

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártírja, aki tiszti esküjéhez hívei társaival együtt fegyverrel harcolt a szabadságért. Bátor tettéért az életével fizetett. Hősiessége, hazaszeretete örök példa az utókor számára.

 Posztumusz „Csepel Díszpolgára”
Somogyi Tibor tiszthelyettes     346/2006.(IX.19.) Kt. Hat.

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártírja, aki tiszti esküjéhez hívei társaival együtt fegyverrel harcolt a szabadságért. Bátor tettéért az életével fizetett. Hősiessége, hazaszeretete örök példa az utókor számára.

2007.

Dr. Kreisz Károly nyugalmazott főorvos     526/2007.(IX.25.) Kt. Hat.

A Csepeli Weiss Manfréd Kórházban eltöltött több évtizedes sebész főorvosi, tevékenysége során kerületiek ezreinek segített a gyógyulásban, nagy szakértelemmel és emberséggel.
Számos közéleti munkája mellett, mint a Csepel SC labdarúgó szakosztályának sportorvosa lett méltán népszerű és elismert szakember.

2008.

Muray Róbert alkalmazott grafikus, festőművész     513/2008. (IX.18.) Kt. Hat.

Nemzetközi hírű, kiváló természet és vadfestő volt, művészetét jól ötvözte a természet és környezet védelmével. Ő alkotta meg Magyarország vadászati térképét. Kitűnő képei a világ számos galériájában megtalálhatók, tagja volt az Angol Királyi Madárvédelmi Társaságnak és az amerikai Audubon Society-nek. A csepeli művészeti élet egyik legtekintélyesebb alakja volt.

Posztumusz „Csepel Díszpolgára”
Vályi Hugó bencés szerzetes tanár     516/2008(IX.18.) Kt. Hat.

A Csepeli Jedlik Ányos Gimnázium első igazgatója, bencés szerzetes. A „szelíd szigorú angyal”, szigorú tanár, a családiasság, a mindenkire kiterjedő szeretet védelmezője és kiterjesztője volt hosszú élete során. A háború alatt gyermekeket, üldözötteket oltalmazott.
Csepelen is maradandót alkotott egy kitűnő szellemiségű iskola megteremtésével.

 Kiss Tamás olimpikon

Kolonics György tragikus halálát követően a pekingi olimpián kenu kettesben Kozmann Györggyel nyújtott hihetetlen teljesítménye, küzdeni akarása, sportemberi magatartása elismerésreméltó és példamutató mindenki számára.

2009.

Nagy József   igazgató, népművelő     511/2009.(IX.22.) Kt. Hat.

A kultúra, a népi táncművészet avatott szakértője, támogatója. Korábban aktív táncos, önkormányzati képviselő, sok évtizede a közművelődés elkötelezett szószólója. Ismert közéleti ember, s mint a Csepeli Munkásotthon igazgatója meghatározó szereplője Csepel kulturális életének.

Posztumusz „Csepel Díszpolgára”
Papp László tanár, igazgató-helyettes     509/2009. (IX.22.) Kt. Hat.

A korán árvaságra jutott fiatalember itt Csepelen talált családra, szakmára, élethivatásra. Tehetsége a zenében, a költészetben, is megmutatkozott, mégis a tanári pályát választotta. Nagy szakértelemmel és felelőséggel foglalkozott elesett, nehézsorsú fiatalok oktatásával.
Fiatalon érte a tragikus halál, mely egész Csepel számára feldolgozhatatlan veszteség.

Posztumusz „Csepel Díszpolgára”
Takács József önkormányzati képviselő, intézményvezető     510/2009. (IX.22.) Kt. Hat.

Több mint három évtizeden keresztül élt és dolgozott Csepelen. Mint önkormányzati képviselő, majd alpolgármester igen sok embernek segített önzetlenül. Közismert munkabírása, segítőkészsége miatt igen népszerű és elismert közéleti ember volt. Szívügyének tekintette a nehézsorsú fiatalok képzését, szakmához juttatását. Tragikus halála egész Csepel számára feldolgozhatatlan veszteség.

2010.

Rost Andrea operaénekes     437/2010. (IX.23.) Kt. Hat.

Nemzetközileg is elismert operaénekesnő, aki a csepeli diákévek után tehetségével és kivételes szorgalmával igen gyorsan a világ élvonalába került.
A világhírű művésznő büszke gyökereire, ápolja kapcsolatát egykori iskolájával, tanáraival. Örömmel vállalt fellépést a Jedlik Ányos Gimnázium Ifjú Opera Barátok Köre rendezvényén. Számtalan bel – és külföldi elismerés, közöttük a Kossuth –díj és a Prima Primissima díj kitüntetettje.

SZÖKŐKÚT A SZENT IMRE TÉREN

Csepeli vállalkozók összefogásának és támogatásának eredményeképpen 2006. év tavaszán adták át a közönségnek Csepel új látványosságát és azóta kedvenc találkozóhelyét, a dísz-szökőkutat. A szökőkút hátterében testvérvárosunk, Rijeka ajándékát, egy hajóorr metszetet állítottak fel, amely a távoli városok kapcsolódásának jelképeként is értelmezhető. A tervek szerint a szökőkút környezete vezeték nélküli internet hozzáféréssel lesz ellátva.

NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBRA A SZENT IMRE TÉREN

Zsindelykupolás gloriett alatt található Pest legrégibb köztéri szobra a Kisboldogasszony Templom észak-keleti szomszédságában, árnyat adó fák  között.  Az életnagyságú szobor az 1393-ban mártírhalált halt prágai kanonoknak állít emléket. A Weiss Manfréd gyár terjeszkedése idején, 1917-ben a Budafoki útra helyezték át, 1973-ban került mostani helyére.

A KVASSAY-ZSILIP

A Csepel-sziget északi csücskén, ahol a Nagy-Duna és a Ráckevei-soroksári Dunaág (RSD) szétválik, a Kvassay-zsilip kis szigettel kettéosztott üzemvíz- és hajózó csatornája vezet át az RSD-be. A zsilip biztosítja a Duna-ág víz utánpótlását, szabályozza a vízszintet (jelentős árvízvédelmi szerepe is van), elektromos áram termelése mellett a vizi-közlekedést is szolgálja.