XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR - Folytatódó fejlesztések

XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2018.12.15.
 Szombat
Ma Valér napja van.
Holnap Etelka napja lesz.
   EUR árfolyam
   323,72 Ft
   CHF árfolyam
   287,44 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2015. 02. 07. 14:39     


Folytatódó fejlesztések
Az utóbbi néhány év beruházási visszafogottsága után most ismét a fellendülés jelei érezhetők a logisztikai piacon, így a Csepeli Szabadkikötőben csatorna, utak, raktárak épülnek. Erről tájékoztatta a csepeli képviselő-testületet dr. Szabó Zsolt január 29-én.

Sztilkovics Szávó, a Mahart Szabadkikötő Zrt vezérigazgatója társaságában dr. Szabó Zsolt, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatója tájékoztatta a csepeli képviselő-testület tagjait január 29-én a Csepeli Szabadkikötőben zajló fejlesztésekről. Mert olyan fázisba érkezett a kikötő fejlesztése, amely megkívánja a szűkebb és tágabb környezet tájékoztatását.

 

Ahogy azt a 21. kerületi Hírhatár Online korábbi írásában már olvashatták, a HÉV mögött jelentős események indultak el az elmúlt hetekben, s folytatódnak egész évben.

 

 

A kikötő tulajdonviszonyai miatt két vezérigazgató tájékoztatta a képviselő-testületet.

 

A 2006-os privatizáció kapcsán két zártkörű részvénytársaság működik a Szabadkikötőben. Az egyik a földet tulajdonló, 100 százalékban állami tulajdonú Mahart Szabadkikötő Zrt. – Sztilkovics Szávó vezérigazgató vezetésével, a másik, privatizált társaság, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. – dr. Szabó Zsolt vezérigazgató irányításával. Ez utóbbi cég (melynek tulajdonosai valamennyien magyarok) a privatizáció kapcsán 75 éves üzemeltetési jogot is vásárolt.

 

Az elkészült beruházások

 

A két társaságot tehát a fejlesztések összekötik, így tehát csak olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amely az államnak is, és a működtető részvénytársaságnak is érdeke. Ennek megfelelően a finanszírozások is (ha nem is kétoldalúan), de rendezett körülmények történhetnek. Ez azt jelenti, hogy minden fejlesztésnél, amelynek pénzvonzata van, a költségeket a BSZL Zrt. fedezi (még az állami cégre háruló részt is.)

A BSZL Zrt. ugyanis a privatizáció idején, kilenc évvel ezelőtt, bevállalta, hogy minimum 13 milliárd forint (!) fejlesztést hajt végre a kikötőben – tíz év alatt. Eddig 10,5 milliárd forint értékben valósult meg fejlesztés. Részben EU-s támogatással, részben állami támogatással, illetve saját erős finanszírozással.

 

 

Ennek kapcsán az elmúlt években a II. számú hajózási medencét hajózhatóvá tették, a partfalakat körben kiépítették, korszerűsítették a belső, 15 kilométeres vasúthálózatot, több új raktárat építettek, új térburkolatot építettek a konténer-terminálban. Ro-Ro kikötő és kapcsolódó térburkolat is épült.

Előkészítettek az EU-s pályázatot is (melynek megvalósíthatósági tanulmánya 10 milliárd forintos keretösszegről szól – ebből a cég egy 3 milliárdos műszaki csomagot állított össze: ezt a Mahart Szabadkikötő Zrt. jóváhagyta és megpályázta e pénz elnyerését). Az ehhez szükséges önrészt a BSZL Zrt. fedezi. Az elkészülő beruházás létesítményeit az állami cég könyveiben rögzítik, s ezek üzemeltetési jogát is a BSZL Zrt. kapja meg a 75 évből még hátra lévő időszakra, azaz e cég állja a költségeket és élvezi a hasznokat.

A 75 év lejárta után minden, a területre beépített objektumra elővételi joga van az államnak.

 

Az utóbbi időszakban a BSZL Zrt. szolgalmi jogot biztosított a szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó csatorna gerincvezeték megépítéséhez az illetékes Fővárosi Önkormányzatnak. Ennek fejében a Csatornázási Művek a Szabadkikötő részére egy külön, 160-as vezetéket fektetett le: innen fognak rácsatlakozni a csatornahálózatra, mivel eddig a kikötőben csatorna nem volt.

 

A BSZL Zrt. részt vett a csepeli gerincút és a Corvin csomópont megépítésének előkészítésében is. A megépített műszaki megoldással mindvégig szemben álltak, mert véleményük szerint, a közút-vasút kereszteződésnek szintben el kellene válnia (aluljáró, vagy felüljáró), s ma is ez a műszaki meggyőződésük. Az utóbbi másfél év tapasztalata: a megépített körforgalom sokat javított a helyzeten, de alapvetően nem tudta megoldani. A vasút – 1928 óta így van, bár akkor még közút sem volt – továbbra is keresztezi a közutat.

 

A folyamatban lévő, illetve előkészítés alatt lévő fejlesztések

 

 

A KÖZOP keretében PAD pályázatot adtak be, s pályáztak Deminimis projektekre is (ezek három évente adható, egyszeri, vissza nem térítendő támogatások, melyekhez 15 százalék önrész szükséges). E fejlesztéseket idén be kell fejezni.

 

Új raktárak építésébe fogtak, több lépcsőben. Az első lépcsőben 4000 négyzetméter raktárat és 1000 négyzetméternyi irodaterületet építenek meg – még idén!

Az igények kielégítésére kisebb méretű, city-logisztikai raktárakat is építenek (banki egyeztetés nyomán), modul rendszerben: ezek spekulatív raktárak, akkor is elkészül az első néhány, ha még nincs meg a bérlője.

 

 

Előkészítés alatt van az árvízvédelem korszerűsítése is. A 2012-es árvíznél homokzsákokat kellett kihelyezni, mert magas vízszintnél a medencék kiöntenének, ha nem lenne védekezés. E partszakaszon lehetőséget látnak mobil-gát megépítésére – a minisztérium ezt támogatja. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány készül, majd a tendereztetés és a kivitelezés következik.

 

A 3. számú kereskedelmi medence feltöltése gyakorlatilag befejeződött. Jelenleg a vízjogi engedélyre várnak: amint megérkezik, 90 napon belül elkészül a Nagy-Dunán a lezáró gát is – tehát év végéig ez is rendeződik.

 

Az INWAPO projekt keretében, EU-s forrásból, hat ország európai belvízi kikötőivel együttműködve, kisebb mértékű tárgyi eszköz beruházásokat is végeznek.

 

 

A 3,5 milliárd forint összértékű PAD pályázat keretében közvetlen hasznot nem hozó, alap-infrastruktúra fejlesztések készülnek: itt 11 százalékos önrészt vállal a BSZL Zrt.

A 16 meglévő hajóállás mellé újabb kettőt létesítenek, partfalat erősítenek, vasúti vágányt építenek, burkolt utakat és rakodó területeket építenek, s elkészül egy belső csapadékvíz-elvezető hálózat is. Fejlesztik a térvilágítást is, s e fejlesztések érdekében nagymennyiségű földmunkát is el kell végezni.

 

 

A lakosságot és a kerületet legjobban érintő fejlesztés egy északi összekötő út lesz: ez elindul a szennyvíztisztító aluljárójától, végigjön déli irányba a HÉV belső oldalán, egészen a belső, déli teherforgalmi kijáratig – ezzel teljes egészében leveszik a Weiss Manfréd útról a teherforgalmat. (2014-ben 850 ezer kamion hajtott be és hagyta el a kikötő területét.) Az összekötő út a két öböl közötti magasságban építendő körfogalomba csatlakozik, majd a jelenlegi teherportához vezeti a kimenő forgalmat, illetve a járművek oda-vissza használhatják majd ezt az utat

 

Korszerűsítik a belső vágányhálózatot. A tavalyelőtt csődbe ment Mirelit cég területét hasznosítják, s ehhez megújítják, meghosszabbítják az ide vezető vágányokat.

A Nagy-Duna felé eső területen kiépítenek egy „Kisnyíltrakodót”, ahol az ömlesztett-áru forgalom igényeit elégítik ki (csapadékvíz-elvezetővel, olajfogóval, útburkolattal).

 

A IV.-es teherparkoló több mint egy hektáros területén térburkolatot építenek ki, így megszűnik a por és a tócsa-tenger.

Új vasúti vágányok elhelyezésével a 600 méter hosszú, döntően Koperből, Triesztből, Haburgból érkező irányvonatokat a meglévő kettő mellett egy harmadik vágányon is fogadni tudják. A Petróleum (magán)úthoz kapcsolódó külső kihúzóvágány térvilágítását is felszerelik.

 

 

Az Északi összekötő és az Észak-déli összekötő út, 1 kilométer hosszú, 2 sávos út lesz, északon egy új beléptető-rendszerrel. Amint ez elkészül, megszűntetik a Csepelhez közelebb eső személykocsi-bejáratot, s ez után a személykocsikat is az új kapuhoz tereljük. A Pesthez közelebb eső, első HÉV alatti bejáró megmarad, de ott maximum 3,5 tonnás teherautók és személyautók forgalmát engedélyezik majd. A gyalogosforgalom mindkét jelenlegi bejáraton megmarad.

Lesz egy belső körforgalom is a biztonságosabb közlekedés érdekében, s 3 kilométeres, belső csapadékvíz-elvezető rendszer is készül.

 

 

A tervek tavaly novemberre készen voltak, s januárban elkezdődhetett a kivitelezés. A zöld-piros-kék nyilak a rajzon a belső csapadékvíz-elvezető hálózatot jelzik, az utakhoz kapcsolódva.

 

 

A II-es medence végénél korábban megépített, függőleges szádfalas partfalat hajók fogadására is alkalmassá tesszük: ezt szolgálja a partfal megerősítése. Itt lesz a tervezett két új hajóállás és a csatlakozó térburkolat.

 

 

A következő részprojekt a meglévő térburkolatok megerősítése. A nyíltrakodó 1928-ban készült dolomitköves burkolatát eredetileg lovaskocsik, szekerek közlekedésére tervezték, a mai kamionokat már nem nagyon bírják el. E területen a vasúti pályát is megújítják, s a Gabonatárház mellett is új útburkolat készül az év végére (a csapadékvíz-hálózat megépítése után).

Sz9.

 

A teherparkolóban készül az új szilárd burkolat – a képen a csapadékvíz csatorna elemei láthatóak.  A kikötőbe érkező kamionok itt várakoznak biztonságos körülmények között a beléptetésre. A kerület egyéb kamionjai hétvégeken itt szintén menedékre találnak.

 

 

Egy befejezett kisfejlesztés: a híddaru felújítása. Az 50 éves monstrumon teljes gépészeti és elektromos felújítást végeztek, mintegy 100 millió forint értékben. A daru Siemens vezérlést kapott, így az energiaszámla itt mintegy egyharmaddal kevesebb lett.

 

 

A 2012-es árvízben megsérült partfalat már helyreállították. Tekintve, hogy a kikötőben jelenleg személyhajóval igazából biztonságosan nem lehet kikötni, ezért pályázat keretében egy pontont is építenek, így a teheruszályok és személyhajók is fogadhatók, s a személyek ki- és beszállása a korábbiaknál sokkal biztonságosabb lesz.

 

 

Ez a szép sárga gép a Gabonatárház ömlesztett-áru vontatását segíti, a minap érkezett.

A rajzon pedig alacsony és magas vízállás esetén látható az uszályba továbbított gabona, vagy ömlesztett áru porzásának megszüntetését célzó megoldás.

 

 

Új raktár projekt.

2007-ben, 2008-ban építettek 10-15 ezer négyzetméteres raktárakat a kikötőben.

Aztán évekig nagy csend volt, kis- és közepes cégek sora hullott ki a bérlők közül a recesszió következtében.

Szerencsére 2014-ben erősen megnőtt az érdeklődés az új raktárkapacitások iránt.

Múlt év végén aláírtak egy 7 éves bérleti szerződést 4000 nm raktár és 1000 nm iroda használatára (a csarnokot és az irodát a BSZL Zrt. építi) a török Ekol csoporttal. Az Ekol Hungary Kft. főhadiszállását itt, Csepelen alakítja ki. (az Ekol csoport méreteiben hasonlítható a magyar Wáberer Csoporthoz, amely ma Európában a negyedik legnagyobb szállítmányozó cég, háromezres kamionparkkal, tengerjáró ro-ro hajókkal).

Ez kétütemű fejlesztés lesz. Idén október közepéig el kell készülnie az első ütemnek.

A csarnok tíz méter hasznos belmagasságú lesz és olyan tűzivíz rendszer épül melléje, amely akár 80-100 ezer négyzetméternyi raktárterületet is ki tud szolgálni, földbe süllyesztett, központi víztárolóval, a raktárak biztonságos tűzvédelme érdekében.

 

 

A HÉV-en utazók figyelemmel kísérhetik majd az építkezéseket.

Azt is láthatják majd, hogy a beruházások elkészülte után a Szabadkikötő területén 500 fát ültetnek el a fejlesztett területeken. (Az elöregedett, - egészségre nem túl jó hatást gyakorló – nagy nyárfákat kényszerűségből ki kell vágni.). Az új fákat már megvásárolták, s deponálták – kiültetésük a beruházás befejezése után következik.

 

 

A csepeliek már korábban is feltették a kérdést: miért jó az a kerületnek, ha fejlesztik a Szabadkikötőt?

Azért jó, mert csak az Ekol csarnokában több mint száz ember fog dolgozni – olyan helyen, ahol ma még nincs épület sem. Az új munkahelyek mellett a török cég 50-100 kamiont is bejelent ide, azaz az adót a kerületben fogják fizetni, amely nem egy jelentéktelen összeg!

 

Dr. Szabó Zsolt hangsúlyozta: az alapinfrastruktúra fejlesztések csak eszközök ahhoz, hogy a kikötő vonzóbbá váljon a logisztikában érdekelt cégek, befektetők számára.

2014-ben a kerületi és a fővárosi önkormányzat is jóváhagyta a Csepel által elkészíttetett rendezési tervet. Ennek kapcsán a kikötő 156 hektárnyi, teljes területének beépíthetőségét szabályozták: összesen 650 ezer négyzetméter terület beépítését tették lehetővé. (Ez egy horror-összegű beruházás, amelyet csak apránként, lépésről-lépésre haladva lehet megvalósítani – legalábbis a jelenlegi banki hátterek és önrész-lehetőségek figyelembe vételével.)

 

A BSZL Zrt. bizonyította az elmúlt években: szándékuk komoly, s amikor a piac erre lehetőséget adott, éltek is a fejlesztés lehetőségével. A cégnek évi 2 milliárd forintos árbevétele van, évente ezer hajó ki-berakodását végzik el a kikötőben, bő egymillió tonna árut mozgatnak meg, plusz itt működik az ország egyik legnagyobb konténer-terminálja, amely több mint évi 250 ezer TEU (nemzetközi konténer-egység) forgalmat bonyolít.

A BSZL Zrt. átlagosan 50 bérlővel dolgozik, közöttük kisebb-nagyobb a fluktuáció. Úgy látja a vezérigazgató, hogy négy év után ismét eljött a felfelé ívelő fejlődés időszaka. A társaság megpróbálja megragadni ezt a lehetőséget, s ehhez kéri az önkormányzati adminisztratív támogatást. A vállalt szoros határidők feszes munkát követelnek az együttműködésben is.

 

Forrás: youtube.com, csepel.hu


További hírek

  Észrevétel - 2.
2018. 11. 23. 17:14 21keruleti-hirhatar.hu
  Észrevétel - 1.
2018. 11. 23. 17:08 21keruleti-hirhatar.hu
  Kit érdekel?!
2018. 11. 23. 16:53 21keruleti-hirhatar.hu
  A KÉK – Csepelről, Csepelen (is)
2018. 11. 23. 15:33 21keruleti-hirhatar.hu
  Csepeli véradás
2018. 11. 23. 14:24 21keruleti-hirhatar.hu
  Tanuljon szakmát ingyen!
2018. 11. 21. 14:01 21keruleti-hirhatar.hu
  A lakáspiacról
2018. 11. 09. 23:20 21keruleti-hirhatar.hu
  Önkéntesen, önzetlenül...
2018. 11. 09. 22:19 21keruleti-hirhatar.hu
  Az adománybolt megnyitott
2018. 11. 06. 10:22 21keruleti-hirhatar.hu
  November 5., 11 órától nyitva: adománybolt Csepelen!
2018. 10. 30. 15:06 21keruleti-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport