|
|
|
Tweet |
|
|
|
A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) nonprofit szervezet, amelyet az épített és formált környezetről és annak folyamatairól való párbeszéd és aktivitás elősegítésére hozott létre és működtet a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány. A KÉK szerepköre kettős. Egyrészt feladatot vállal az építészeti közélet támogatásában és fejlesztésében, másrészt ezzel összefüggésben társadalmi célokra fókuszál – mindenki számára hozzáférhetővé teszi az építészetről, a városról való közös gondolkodás és cselekvés fórumait. A szemléletformálás: a véleményalkotásra és cselekvésre ösztönzés a kezdetek óta a KÉK küldetésének része. Ebben az értelemben a magyarországi civil szervezetek között úttörőnek tekinthető. A KÉK-nek a szakmai közélet fejlesztésével, az oktatással, az ismeretterjesztéssel kapcsolatos tevékenysége elválaszthatatlan általános szakmai működésétől és történetétől, és szorosan meghatározza a szervezeti felépítést is.
A Kortárs Építészeti Központ 2005-ben jött létre, civil kezdeményezésként. Működését alapvetően önkéntes munkára és magánerőre alapozva kezdte meg; a kezdeti célok között a magyar szakma és a nemzetközi irányok, eredmények, célok, a releváns szakmai példák párhuzamos bemutatása, illetve a nemzetközi hálózatépítés szerepelt. Ezzel párhuzamosan megindult a támogatói háttérbázis építése: a kuratóriumi tagok mellett a hamarosan több száz fősre duzzadó önkéntesi hálózat elengedhetetlennek bizonyult a szervezet fenntartásában, a programok működtetésében. A szervezet 2006-tól állandó helyszínen és nyitott jelleggel működött a budapesti Nefelejcs utca 26. szám alatt, a Róth Miksa Emlékmúzeum hátsó szárnyában. Az évtizedek óta lakatlan, leromlott állapotú épületrész használatát nagyrészt önkéntes munka, illetve adományok tették lehetővé. Az eredetileg üvegfestő műhelyként működő, háromemeletes épület700 m²alapterületen adott teret időszaki kiállításoknak, konferenciáknak, pódiumbeszélgetéseknek és workshopoknak. Szűk két év alatt a KÉK itteni rendezvényeit több mint tízezren látogatták. 2008 márciusában a Róth Miksa Emlékház felújítási munkákra hivatkozva azonnali távozásra szólította fel a Kortárs Építészeti Központot. A költözést követően, 2008 áprilisától az év végéig a KÉK az ORCO Csoport által felajánlott Szervita téri irodaházat használhatta programjai megvalósítására. 2009 januárját követően a KÉK saját helyszín hiányában külső helyszíneken valósította meg programjait. 2015 végétől a szervezet újra állandó helyen és nyitott jelleggel, a budapesti Bartók Béla úton, egy korábbi üzlethelyiségben működik. Ez a tér hármas funkciójú. Projektgaléria, azaz az építészet, a városfejlesztés és a kortárs design témaköreivel kapcsolatos helyi és közösségi kezdeményezések befogadótere. Közösségi iroda: inspiráló nyitott munkahely szabadúszóknak és alkotóközösségeknek, ezáltal a szervezet fenntartásában is szerepet játszik. Harmadrészt pedig városi labor, azaz a korábbi együttműködés kiteljesítéseként a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karával partnerségben működtetett szakmai műhely, a hallgatók számára kapcsolódási pont a KÉK tevékenységéhez. A 2015-2016-os tízéves évfordulóhoz kapcsolódóan a KÉK új támogatói kampányt indított, a központba „a világ első építész sörét”, a C10-et helyezve. A kampány a 2016-os Design Management Díj elismerő oklevelét nyerte el. Emellett a KÉK tevékenységét 2015-ben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala „a magyar kortárs építészet, urbanisztika és tudatos civil társadalom ügyének meghatározó képviselőjeként” Millenniumi Díjjal ismerte el.
A Kortárs Építészeti Központ Alapítvány működését Kuratórium felügyeli, Kádár Bálint elnök vezetésével. A kuratórium tagjai a KÉK tevékenységében több év óta aktív szerepet vállaló szakmabeliek: építészek, urbanisták, designerek, művészettörténészek, kritikusok, újságírók. A KÉK sajátos szakmai pozíciójának létrejöttében nagy szerepet játszott az, hogy a kuratóriumi tagok, illetve a szervezet kölcsönösen hitelesítik egymást. A KÉK működését alapvetően a több százas nagyságrendű önkéntesi hálózat teszi lehetővé. A különféle programok szervezésekor és megvalósításakor az önkéntesi hálózat nélkülözhetetlen, legyen szó egy szakmai konferencia létrehozásáról, egy közösségi kert beindításáról vagy egy olyan fesztivál megalapozásáról, mint a Budapest100. A KÉK önkéntesi köre, amely jelentős részben egyetemi és főiskolai hallgatókból, valamint a projekthelyszínekhez kötődő városlakókból áll, az elmúlt bő évtizedben több ezer órányi munkával segítette a szervezet működését. Az önkéntesi kör működtetése kölcsönös előnyökön alapul. A résztvevők - szerepet vállalnak a KÉK projektjeinek megvalósításában; - betekintést nyernek a szervezet és a projekt működésébe; - szakmai tapasztalatokat, gyakorlatot szerezhetnek; - kapcsolatrendszert építhetnek; - kiteljesíthetik saját tudásukat. Az építészeti ismeretterjesztés mellett a KÉK egyre nagyobb szerepet vállal a városi közösségek építésében, a természetes lokálpatrotizmus elősegítségében is. A KÉK az első olyan civil szervezetek között említhető a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely nem karitatív, hanem ismeretterjesztő, szakmai jellegű programjaival százas nagyságrendű, aktív önkéntesi hálózatot tudott építeni és mozgat a mai napig. E szempontból a szervezet működése modellértékűnek tekinthető.
Működésének bő egy évtizede alatt az önkéntesi munka mellett a KÉK több forrásra támaszkodott. Programjaink, projektjeink megvalósításához alapvetően pályázati alapon tudunk támogatást szerezni. Magyarországon szervezetünk kiemelt támogatója a Nemzeti Kulturális Alapprogram, de az elmúlt egy évtized során sok más pályázati forrást is elértünk. Emellett a létrehozott nemzetközi hálózat szerepvállalásával számos sikeres pályázat áll mögöttünk a Visegrádi Négyek, az Európai Unió, illetve más európai magán- és kormányzati szervezetek támogatásával. A KÉK fenntartásának harmadik lábát adja a magánfinanszírozás, amely elsősorban projekt-specifikus módon zajlik. Sajnos, a kulturális célú magán-mecenatúra kormányzati ösztönzése nélkül ez a tevékenység egyelőre inkább kiegészítő jellegű, de a tudatos építkezésnek köszönhetően egyre meghatározóbb. Emellett a KÉK az elmúlt években egyre hangsúlyosabban vállalt szolgáltatói tevékenységekkel, így például város-rehabilitációs, ingatlanfejlesztési, turisztikai és környezetvédelmi kutatással, tanácsadással, szakértői anyagok kidolgozásával szólította meg az önkormányzati és a céges privát szférát, és biztosított nagyobb teret ennek a területnek a szervezet fenntartásában. A hatékony működés elengedhetetlen feltétele a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel ápolt jó kapcsolat. A hazai szervezetek közül feltétlenül említendő a Magyar Építész Kamara, a Budapesti Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, illetve az Építéstudományi Egyesület. A külföldi partnerek közül felsorolásszerűen említhetjük: Berlage Institute, Rotterdam; ARCAM – Architectuurcentrum Amsterdam; Architectuur Lokaal; SRTOOM Den Haag; AzW - Architectur Zentrum Wien; Nextroom, Bécs; CCEA - Centre for Central European Architecture, Prága; DAZ - Deutsches Architectur Zentrum, Berlin; CIVA - The International Centre For Urbanism, Architecture and Landscape; 4AM Forum for Architecture, Brno; Archimera, Pozsony; Centrala, Varsó.
A KÉK működésében, ismertté és elismertté válásában nagy szerep jutott a magyarországi és nemzetközi szakmai sajtó rokonszenvének, illetve az online közösségeknek. Ezeket a lehetőségeket a KÉK kiaknázza saját céljainak megvalósítására: a Magyar Narancs folyóirattal közös építészkritikai sorozatban mára több mint félszáz cikk jelent meg, illetve a KÉK kurátorainak köszönhető számos külföldi ismertető a magyar építészet eredményeiről az európai A10, az ERA21, aDomus, a Piranesi stb. lapjain. A Kortárs Építészeti Központ emellett szerepet kap a legnagyobb európai építészeti díj, a Mies van der Rohe-díj nominálási folyamatában is.
A KÉK ma a magyar kortárs építészet szempontjából az első számú nemzetközileg is elismert platformnak tekinthető – ennek bizonyítéka számtalan nemzetközi együttműködés, a szervezet kurátorainak kritikusi-szakírói tevékenysége, szakmai konferenciák és regionális kezdeményezések sora. Emellett a hazai szakmai és kulturális közegben is megkerülhetetlen, megbízható és profi szereplővé vált, megtartva ugyanakkor alapvetően civil jellegét. Vonatkozik ez a KÉK általános képére is: az évtizedes szakmai munka mellett a szervezet ma is közvetlen és barátságos, ami nem kis részben köszönhető rendezvényeink hangvételének. Az alapításának egy évtizedes évfordulóját ünneplő KÉK számos olyan kezdeményezést indított útjára és gondoz máig, amelyek alapvetően határozzák meg a Magyarország és Budapest kortárs kultúrájáról alkotott képet.
A KÉK részt vett a negyedik építészeti makettfesztiválon, amely a makettek és digitális adatok kapcsolatával foglalkozik. Októberben bevezető installáció volt látható, amely az MIT Media Lab által fejlesztett CityScope első magyarországi alkalmazása, egy olyan interaktív makett formájában, amely valós időben mutatja be a várostervezési döntések hatásait. A KÉK által épített makett témája a Csepel Művek, Budapest egyik legfontosabb barnamezős zónája volt. A kétszáz hektáros területet 10 000 Lego kockából építették meg, majd a KÉK által a Művek területén végzett két éves kutatómunka eredményeit vetítették rá. A terület fejlesztési lehetőségeit a gyűjtött adatok és az átépíthető makett felhasználásával további programok keretében járják körül. Október 4 és 19. között a KÉK központjában volt látható a Csepel Művek kiállítás, amely most – rövid időre, a Csepeli Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének közreműködésével – a Csepel Művek területén is bemutatkozott. (A programot a Nemzeti Kulturális Alap, a Lego Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége támogatja.)
A Csepel Művek Budapest legjelentősebb elfelejtett területe. A belvárostól kevesebb, mint fél órányira lévő, kétszáz hektáros zóna a hazai ipartörténet központi helyszíne, amelynek a jelene legalább olyan érdekes, mint az emlékei. A Művekben ma sok száz cég működik jobbára egymástól függetlenül, és miközben az ide látogatók egy lassan elsüllyedő világot látnak, a terület valójában Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő részének közepén található. Mi van ma a Csepel Művekben? Hogy fér meg egymással egy erőmű, egy kovácsműhely, egy bicikligyár és egy műterem? Hogy kerülhet vissza a térképre a hely, ami egy kerület életének volt a központja? A KÉK két éves kutatásáról beszámoló kiállításon körüljárták a terület helyzetét, az itt dolgozók és vállalkozók világát és a továbblépés legfontosabb kérdéseit. A Csepel projekt a Shared Cities: Creative Momentum program része.
21. kerületi Hírhatár Online - Bárány Tibor Forrás: kek.org.hu; facebook.com Fotók: Bárány Tibor |
|
|
|