XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR - A fordulatok évei: 1918 és 1948 eseményei

XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2018.10.21.
 Vasárnap
Ma Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz.
   EUR árfolyam
   323,51 Ft
   CHF árfolyam
   283,6& Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2018. 06. 10. 10:14     


A fordulatok évei: 1918 és 1948 eseményei
A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület és a FSZEK Sétáló utcai Könyvtárának rendezvényén, 2018. május 23-án, 17 órakor a résztvevők Bárány Tibor (CSHVE) előadását hallgatták meg.

 
1918. szeptember vége. A katonai összeomlás kezdete, erős visszavonulás, bomló monarchia-hadsereg
 
1918. október 10. Az uralkodó távozásra szólította fel Wekerlét. Kormányválság. Politikai huzavona. A nem kompromittált baloldali (szocdem) vezetők előtérbe kerültek, az uralkodó körök és a mérsékelt ellenzék is szervezkedett ellenük.
1918. október 13. MSZDP rendkívüli kongresszus – szövetkezés a polgári pártokkal, a nemzetiségi bizottságok megnyerése a cél. Demokratikus forradalmat, sőt szocialista forradalmat is lehetőnek tartottak.
1918. október 16. Az országgyűlés utolsó ülésszaka. Károlyi: a háborút elveszítettük. Most az a fontos, hogy a békét ne veszítsük el. Sikertelen merénylet Tisza István ellen.
1918. október 16. Császári manifesztum Ausztria szövetséges állammá való átalakulásáról. Magyarországra vonatkozva a kiáltvány a magyar korona országai integritásának fenntartását ígérte. Császári hadparancs a katonákat hűségre és egyetértésre szólította fel. A nemzetiségek elutasították a kiáltványt.
1918. október 17. Tisza István a parlamentben elismerte, a háborút elvesztettük. Magyarország kikiáltja függetlenségét, létrejön a perszonálunió. 
 
1918. október 18. (21) Wilson elutasította a központi hatalmak fegyverszüneti javaslatát, a nemzetiségekkel való tárgyalásra szólított fel
1918. október 22. Károlyi a parlamentben sürgette a békét, ha kell az azonnali különbékét.
1918. október 23-án (Wekerle távozott) – tárgyalások IV. Károllyal az új miniszterelnökről. Fiumében katonai lázadás tört ki.
 
1918. október 24. Az olaszok döntő vereséget mértek ránk Isonzónál.
A Monarchia hadseregének teljes szétesését az olaszországi fronton október 24-én megindult antant offenzíva hozta meg. A vezérkar be sem várva a politikai elhatározást, sürgősen fegyverszünetet kért. A fegyverszünet feltételeit az antant gyorsan közölte, mert úgy vélte, hogy a Monarchia kiválása a háborúból számára kedvező katonai és politikai helyzetet teremt a magára maradt Németországgal szemben. 
 
A Magyar Nemzeti Tanácsot 1918. október 24-én alakította meg a Károlyi-párt, a Jászi Oszkár vezette polgári radikálisok, és a szociáldemokraták.
A testület megalakításáról egy Jászi által fogalmazott és Kunfi Zsigmond szociáldemokrata pártvezető által ellenőrzött kiáltványban tájékoztatták az ország lakosságát.
 
A Monarchia területén új, a központi hatalommal gyökeresen szakító, önálló államok körvonalai bontakoztak ki, miközben a háború miatti elkeseredés összefonódott az orosz forradalom hatásaival – sztrájkok törtek ki.
A Monarchia területén meg is született a több nemzetiségű államok mellett az önálló Magyarország is.
A fővárosban szolgáló, vagy ott betegszabadságon levő és a hazatérőben átutazó katonák támaszai lettek a fővárosi forradalmi eseményeknek.
 
A Magyar Nemzeti Tanácsot az első világháború végén, 1918. október 24-én, a wilsoni elvekben bízó háborúellenes pártok hozták létre, hasonlóan az Osztrák–Magyar Monarchia más államaiban megalakult nemzeti tanácsokhoz. 
Az őszirózsás forradalom győzelme (1918. november 1.) után az új állam törvényhozó szerve lett, és ekként működött egészen 1919. március 21-éig, a proletárdiktatúra bevezetéséig.
 
 
Október 28-án a Lánchídnál rendőrségi sortűz állta útját a királyi várba induló tömegnek, amely Károlyi Mihály kinevezését, a hatalom átadását követelte. 
A három halottat és számtalan sebesültet eredményező lánchídi sortűzre válaszul másnap megmozdult az üzemek munkássága. 
A Nemzeti Tanács felszólítására délelőtt 10 és 1/2 11 között minden gyárban és üzemben leállt a munka. Az üzletek bezártak, s leállt a villamosközlekedés is. 
A fővárosban és környékén — elsősorban a nagyüzemekben —, Újpesten, Albertfalván, az Óbudai Hajógyárban, a Ganz Vagongyárban, a Ganz Hajógyárban s másutt is a gyűléseken határozatokat hoztak, hogy a munkásság más törvényes fórumot, mint a katona- és munkástanáccsal kiegészülő Nemzeti Tanácsot el nem ismer. A gyári gyűléseken a tisztviselők is részt vettek.
 
1918. október 29. IV. Károly Hadik János grófot bízza meg a kormányalakítással (ő lett Wekerle Sándor utóda).
Az utca forradalmi hangulata, a tömegfelháborodás mérete váratlan fordulatot eredményezett 1918. október 29-én: a fővárosi rendőrség bejelentette csatlakozását a Nemzeti Tanácshoz. 
A csatlakozás a legénység teljes egyetértésével, a főkapitány és közvetlen környezete ellenállása közben jött létre.  A rendőrség ezzel gyakorlatilag félreállt az események útjából.
A nyitott kérdés a helyőrség, a budapesti tanezred magatartása volt csupán. A forradalmi események vezérkara az Astoria Szálló 115-ös szobájában a bosnyák többségű ezredtől tartott. Azt gondolták, hogy Lukasich őket fogja felhasználni a forradalom leverésére. Ez a félelmük és hiedelmük azonban alaptalan volt.
 
1918. október 29-én és október 30-án — a lánchídi vérengzés elleni tiltakozások során — már elkezdődött az üzemi küldöttek választása, majd a politikai tüntetéssorozattól elválva, önálló gyári gyűléseken választották meg az üzemek küldötteiket a Munkástanácsba. A gyűléseken azonos szövegű határozatot hoztak, amely többek között kimondja:
,,A gyűlés megállapítja, hogy eddig nem látott jelentőségű feladatok várnak a magyar proletárságra, éppen ezért szükségesnek találja új, az eddigiek kiegészítésére és összefogására szolgáló harci szervezet megteremtését, kívánja tehát a Munkástanács azonnal való felállítását. Utasítja egyben a gyár bizalmi testületét, hogy haladéktalanul válassza meg a gyár munkásságának kiküldötteit a Munkástanácsba. A munkásság készen áll a legelszántabb harcokra és világos belátással számol azzal, hogy az uralkodó osztályok zsarnoksága ezt a harcot kikerülhetetlenné teszi. A munkásság egész lelkével, minden szervezeti erejével, forradalmi képességének minden hevével megy bele ebbe a harcba és fogadalmat tesz, hogy addig meg sem pihen, amíg a rögtönös békét, a teljes népuralmat, amíg valamennyi elnyomott nemzet és osztály teljes önrendelkezését és felszabadulását ki nem harcolja."
 
 
Budapest és Csepel a forradalomban
1918. október 30-án győzött a budapesti forradalom, de az Antant gyorsan értésünkre adta: nincs külön alku (nem asszisztál két új ártatlan állam létrejöttéhez és a régi bűnös állam eltűnéséhez) A fegyverszünetet a Monarchiának kell aláírnia!
 
Csepel az első világháború idején túlzsúfolt proletárfaluvá süllyedt, miközben Budapest világvárossá fejlődött. Elmaradott állapotok uralkodtak. Csepelen október 30-án – az országban először - titokban választották meg a munkástanácsot, azzal a céllal, hogy a forradalom győzelme után mindjárt kezébe vehesse a gyár és a község vezetését. A 46 tagú munkástanácsot üzemenként jelölték, abban a segédmunkások kivételével minden szakmai kategória képviselve volt. Dr. Koncz János főjegyző elutasította az együttműködést, s nem rendelte magát alá a munkástanácsnak.
 
Az őszirózsás forradalom
A forradalom nevét a katonák tábori sapkáján az uralkodói névjellel ellátott sapkarózsa helyére tűzött, a felkelés jelképévé vált őszirózsáról kapta. 
1918. október 31. Párizsban a Legfelsőbb Haditanács jóváhagyta a Monarchiával kötendő fegyverszünet feltételeit. 
1918. október 31-én, Magyarországon győzött az őszirózsás forradalom: megalakult az „első magyar népkormány”. Hadik János kormányfő utóda Károlyi Mihály lett.
1918. október 31. Gróf Tisza István gyilkosság áldozata lett otthonában, a Róheim villában.  Október 31-én reggel viszonylagos csend volt a városban. Lukasich utolsó kártyáit is kijátszotta, már nem volt egyetlen katonai egysége sem, amelyet a forradalom ellen felvonultathatott volna, nem volt kivel lövetnie a tömegekre. A tömegek utcai mozgósítása viszont késett. Csak október 31-én hajnalban szánták rá magukat néhányan az Astoriában tartózkodó szociáldemokrata vezetők közül, hogy mozgósít sák a fővárosi és a környékbeli munkásságot. 
A forradalom győzelme révén a világháborúban katonai vereséget szenvedett és a nemzetiségi mozgalmak felerősödése miatt felbomlott monarchia megszűnt. Megalakult az első magyar köztársaság, (korabeli elnevezésben népköztársaság). 
A történetírás az eseményeknek a „polgári demokratikus forradalom” elnevezést adta.
 
1918. október 31. Az uralkodó nevében József főherceg nevezte ki miniszterelnökké Károlyi Mihályt (aki 1919. január 19-ig töltötte be ezt a posztot.) 
Csepelen az események hírére az addig illegális munkástanács veszi kezébe az ügyek intézését. A munkások elzavarják a gyár katonai parancsnokát és több igazgatóját, majd népes csoportokban a fővárosiak segítségére sietnek. Október 31-én a forradalom hírétől megrettent községi képviselő testület – dr. Koncz János főjegyző javaslatára – csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. Koncz nem volt bizakodó, nem látott megfelelő kvalitású embereket az országos vezetők között. Úgy látta: a forradalmak vezetői megoldhatatlan feladatokra vállalkoztak, miközben a megoldhatókra sem voltak alkalmasak.
A gyár vezetése továbbra is Weiss Manfréd kezében maradt, de népszerűtlen munkatársai sorban távozni kényszerültek. 
 
Az Astoriában közben összegyűlt s lázas tanácstalanságban gyötrődő Nemzeti Tanács ilyen hatalmas tömeg láttán bátorságra kapott. Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond fel mentek a Várba József főherceghez, aki közölte Károlyival a miniszterelnöki kinevezését. A tömeg közben megszállta a Várhegyet, és zajosan éltette Károlyi Mihályt s a köztársaságot. A tömegek forradalmi szelleme túlcsapott a Nemzeti Tanács politikai programján: független Magyarországot s a királyság helyett köztársaságot akartak
 
A másnap (november 1.) délutáni Tisza Kálmán (ma Köztársaság) téri gyűlés az utcán elhangzott köztársaságpárti jelszavakat csokorba fogva, már programot is adott. A gyűlést baloldali szocialista csoportok szervezték, s kimondott célja az államforma meghatározása volt. A gyűlés résztvevői újpesti, kispesti, csepeli és albertfalvai munkások voltak. Határozati javaslatukban kimondták:
 ,,A gyűlés leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a Nemzeti Tanács kebeléből megalakuló kormány a királynak tett hűségeskü alapján kezdje meg működését. A Nemzeti Tanács szuverén hatalmát Magyarország dolgozó népe, a munkások és katonák adják meg. . . A munkásság legnagyobb megütközéssel látja, hogy akkor, amidőn Magyarország egész népe, a munkások, a katonák és a dolgozó polgárok egyhangúlag a köztársasági államformát követelik, midőn ennek megvalósítását semmiféle hatalom megakadályozni nem tudná, a Nemzeti Tanács még mindig habozik és még mindig élő és létező hatalomnak ismeri el a királyt. Ettől függetlenül a munkásság kimondja, hogy ezen túl semmiféle királyi hatalmat maga fölött tűrni nem fog. . . Le a Habsburgokkal! Éljen a köztársaság!"
 1918. november 2. A hadsereg leszerelése. Linder Béla hadügyminiszter: Nem akarok katonát látni!
Az olasz front összeomlása után a magyar hadosztályok mintegy harmadrésze teljes rendben érkezett a magyar határra. Ha a forradalmi kormány ezeket szét nem kergeti, hanem némi pihentetés és megfelelő lelkesítés után, régi tábornokai vezetése alatt a határra küldi, azon az ellenség sehol sem jött volna át...
 
Az egész munkásságot összefogni nem tudó, de helyenként jelentős befolyással rendelkező baloldali szocialisták, antimilitaristák, túlmenve a Nemzeti Tanács, s a szociáldemokrata vezetés koncepcióján, a nemzeti függetlenség kivívásáig győzelemre vitt forradalmat továbbfejlesztették. 
 A forradalom győzelmét követő napokban azonban a polgári konszolidáció irányába hatottak a polgári, sőt a kispolgári osztályok is. 
Az ország belpolitikai, gazdasági, kulturális kérdéseinek rendezésében a Nemzeti Tanács pártjai által képviselt polgári demokratikus politikai koncepció dominált, de az államformát a munkásság fellépése határozta meg s döntötte el.
 
1918. november 3. Véget ért az első világháború. Padovai fegyverszünet az antant és az Osztrák-Magyar monarchia szemben álló csapatai között.
1918. november 3. Lenin, Szverdlov és Kamenyev távirata Moszkvából: a munkások köszöntése (ösztönzés a szocialista forradalomra  – csak november 16-án hozták nyilvánosságra, röplapok útján, ezt követően a Népszava is megjelentette).
1918. november 4. Moszkvában megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Kun Béla és vezető társai, több száz aktivistával együtt hazafelé indultak
 
A forradalom győzelemre jutása a városi közigazgatásban azonnali változásokban, de az eltérő helyi körülmények következtében a főváros és környéke közötti várospolitikai különbségekben is jelentkezett. Míg az egyes peremvárosokban, így Csepelen és Kispesten „menetből" meghódították a helyi vezetést, magában a fővárosban a régi közigazgatás átmentése, helyén maradása következett be.
1918. november 5. Az antant csapatai elérték a történelmi Magyarország határait.
1918. november 5. Károlyi Mihály kormánydelegáció élén Belgrádba utazik, hogy a fegyverszüneti egyezményt megkösse. A magyar óhajokat elutasították.
 
Az eddigre végleg megbénult fővárosi közigazgatás kérdését november 9-én tűzte ismét napirendjére a Minisztertanács. Döntése gyakorlatilag hosszú időre elnapolta a fővárosi vezetés átszervezésének problémáját. Jelentős előrelépés volt viszont a virilista közgyűlésnek és szakbizottságainak megszüntetése. A polgármestert és a Tanácsot megerősítette pozíciójában, és tanácstagjainak sorát a Nemzeti Tanács, a Munkástanács és a Fővárosi Közalkalmazottak Tanácsának egy-egy küldöttével kiegészítette. A Városháza vezetése gyakorlatilag sértetlenül került ki a forradalom győzelmét követő több mint egyhetes politikai csatározásokból. A város közigazgatásában a kezdeményező szerep és jogkör a hivatalnoktanács kezében maradt. A főváros környékén a kialakult helyzet az egyes helységekben a helyi adottságok függvénye volt. 
 
Csepel a forradalom napjaiban
Csepelen a gyári munkástanács és a helyi szociáldemokrata pártszervezet november l-e után is következetesen és szakadatlanul törekedett arra, hogy a község vezetését demokratikussá átalakítsák. 
A községháza és a jegyző tényleges hatalma november l-e után megszűnt. A hivatali ügyeket is a csepeli Nemzeti Tanács irányította.
 A Budapesti Munkástanács először 1918. november 2-án ült össze, amikorra az MSZDP vezetése már irányítani volt képes az üzemi tanácsok megalakulását is. Így elérték, hogy a helyi és üzemi tanácsok a szociáldemokrata szervezeteknek és a szakszervezeteknek voltak alárendelve. Befolyásuk a megválasztott személyeken keresztül is érvényre jutott. 
 1918. november 7-én Csepelen rendkívüli közgyűlést hívtak össze, amely új tanácsot alakított a község vezetésére. A 15 tagú tanácsból öt tagot a községi elöljáróság, ötöt a munkástanács delegált. A 15 tagú tanácson belül a mérleg nyelvét az döntötte el a munkásság felé, hogy öt tagot népgyűlésen választottak meg. 
 
 
1918. november 11-én összeült Magyarország Nemzeti Tanácsa, amely elfogadta a – polgári forradalom politikai csoportjainak alapvető célkitűzéseit megfogalmazó – Néphatározatot. 
A testület – amelyet Nagy Nemzeti Tanácsnak is hívtak – nemzetgyűlésként működött (elnöke, Hock János is így nevezte megnyitó beszédében). 
Az alkotmány megalkotását a Néphatározat a mielőbb összehívandó alkotmányozó nemzetgyűlésre bízta, amelyet az új – a népkormány által kidolgozandó – választási törvény alapján kell összehívni. Erre azonban nem került sor, s a korszak néptörvénynek nevezett rendeleteit a minisztertanács dolgozta ki és Károlyi Mihály (előbb mint kormányfő, majd mint ideiglenes köztársasági elnök) szentesítette.
 
1918. november 10. Az antant csapatok elérik a Duna vonalát.
 
1918. november 13. Linder Béla hadügyminiszter aláírta a padovai (belgrádi) fegyverszüneti egyezményt, mely kijelölte a magyar-szerb és a magyar-román demarkációs vonalakat. Ezt csak mi tartottuk tiszteletben – a csehek, románok, szerbek ránk támadtak: a belgrádi fegyverszüneti egyezmény semmilyen védelmet nem jelentett a felosztási törekvések ellen.
Vidéken a falvakban parasztforradalom zajlott, a tisztségviselőket megtámadták, az uradalmi készleteket széthordták. Hatósági megtorlások szórványosan.
1918. november 13. IV. Károly magyar király eckartsaui nyilatkozatával Magyarországon lemondott uralkodói jogairól (felfüggesztette uralkodói jogait)
1918. november 13. Habsburg József főherceg a király teljhatalmú helytartója (1918. november 16-ig)
1918. november 16. A Nagy Nemzeti Tanács kikiáltotta a független, önálló Magyar Népköztársaságot - Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnök (1919. március 21-ig.). Általános, egyenlő, titkos választójog, polgári szabadságjogok biztosítása.
1918. november 24. a Városmajorban megtartották a Kommunisták Magyarország Pártjának alakuló értekezletét. A Központi Bizottság elnöke Kun Béla lett. 
 
 
 
November 28-án a teljes átszervezés Csepelen befejeződött: öt teljes hatáskörrel rendelkező albizottságot állítottak fel, mégpedig tüzelőanyag-beszerzési, ruházati, élelmezési, egészségügyi és segélyezési albizottságot a feladatok ellátására. Részben a fővárosban is, de főként Pest-környék munkáslakta településein a közélet irányításában egy viszonylag csendes, de folyamatos hatalomátvétel csírái jelentek meg 1918 novemberében és decemberében. A közigazgatás régebbi formái tarthatatlanokká váltak a kormányzat számára is. Olyan új formát kellett keresni, amely nevében és tartalmában is megfelel a Népköztársaság politikai programjának. Általános választások kiírásának, új helyi vezető szervek választás útján történő megalkotásának módját a zavaros belpolitikai helyzetben a további politikai balratolódástól tartó Berinkey-kormány nem vállalta. Maradt a Harrer Ferenc által javasolt út: a néptanácsok létrehozása.
 
 
1918. december 1. Románia kimondta egyesülését Erdéllyel és csapataival megkezdte a belgrádi egyezményben kijelölt demarkációs vonalak elfoglalását. Elfoglalta a Székelyföldet és Erdély déli részét a Marosig.
1918. december. Budapesten menekülthullám növelte meg a kétmilliónyi leszerelt katonaság és a hazatérő volt hadifoglyok tömegét. Az ideiglenes állami munkanélküli-segélyt a szakszervezetek folyósították, így megugrott taglétszámuk.
1918. december 3-án a belgrádi fegyverszüneti egyezmény elleni csehszlovák tiltakozás hatására a szövetségesek Párizsban elrendelték a fegyverszünetben Magyarországnak meghagyott, szlovákok lakta északi területek kiürítését (Vix-jegyzék). 
1918. december 6. Kommunista tüntetés a fővárosban.
1918. december 7. Budapesten megjelent a Vörös Újság. A vezércikk címe: „Osztályharcot!”
 
1918. november vége és 1919. január vége között a főváros kerületeiben megalakultak a KMP helyi szervezetei, s körülbelül ugyanaz alatt az idő alatt kommunista pártszervezetek jöttek létre Újpesten, Kispesten, Erzsébetfalván, Albertfalván, Csepelen, Rákoskeresztúron, Rákoshegyen, Rákosszentmihályon, Pestszentlőrincen. 
A kerületi, de a Pest környéki szervezetekben is igen élénk mozgalmi élet alakult ki. A kerületi pártszervezetek tanfolyamokat, pártiskolákat szerveztek. 
Csepelen december 8-án alakult meg a kommunista pártszervezet, főként a fogságból hazatért katonák és a kohászok támogatásával.
A szocdemek harcoltak tagjaik megtartásáért, de a munkásmozgalom kezdett balra tolódni.
 
1918. december 12. 7 ezer fegyveres katona (tüzérek, gyalogosok és huszárok) vette körül a hadügyminisztériumot és követelték az előző este távozott Bartha Albert hadügyminiszter lemondását, aki „megbízható tiszti ezredek szervezésébe fogott és megkísérelte a katonai tanácsok felszámolását”. 
1918. december 14. Móricz Zsigmond riportja a Pesti Hírlapban: 
„Mindenki, s kivétel nélkül minden ember lázzal, nyugtalansággal, izgalommal van tele. Ezt azonban a különböző osztályok más-más fokban mutatják ki. A nagy tömeg, a földnélküli, vagyontalan és két karja erejéből élő munkásság nyíltan, habozás és takargatás nélkül mondja ki, ami a szívét nyomja. Ruhát, tüzelőt, kenyeret, most azonnal, s a jövőre biztos létalapot: földet. A kisbirtokosok hallgatnak, a nagybirtokosok aggódnak, az óriás birtokok tulajdonosai s bérlői menteni igyekeznek, amit lehet.”
December 15-én a legnagyobb tömegbefolyással rendelkező szakszervezetnél — a vasasoknál — kommunista csoport alakult. Megjelentek a nagyobb üzemekben is a kommunista csoportok. Már 1918 decemberében több fővárosi gyárban, így a Volfnernél, a Thék-gyárban, Csepelen a gyár munkásai munkásellenőrzés alá vették az üzemeket, mert a tőkések nem termeltettek, pedig nyersanyaguk, üzemanyaguk volt. 
 
 
 1918. december 24. A Román Királyság csapatai – az antant támogatásával - bevonultak Kolozsvárra – átlépve belgrádi egyezményben rögzített vonalat, s előrehúzódott Szatmár, Szilágy, Bihar vonalig. A magyar kormány (éppen nem is nagyon volt) nem tudott ellenállni.  Hasonló előremozgást végeztek a csehszlovák csapatok is (egy olasz légióval megerősítve), s elfoglalták – eltekintve a demarkációs vonal keleti szakaszától, mely az Ung folyónál húzódott – a jelenlegi határokat. Ellenállásra itt sem került sor. A pozsonyi kommünt a cseh és olasz csapatok katonai erővel verték le nagyon gyorsan, egy nap alatt. A megszállás nem kevesek szemében a „rendet” jelentette, a bolsevizmus fenyegető veszélyének elhárítását.
 
1919

A viszonylag alacsony taglétszámú KMP — 1919 első hónapjaiban a fővárosban és környékén mintegy 10 ezer KMP tag volt — tömegbefolyása a munkásság általános balratolódása révén a fővárosi politikai élet tényleges tényezője lett.
Csepelen 1919 januárjában már a szociáldemokraták is követelték a gyár köztulajdonba vételét. Weiss Manfréd (a kormány közreműködésével) ekkor még megakadályozta a munkástanács által megbízott öttagú igazgatótanács működésbe lépését.
Károlyi Mihály, az SZDP-vel együttműködve, az ország határainak védelme céljából a hadsereg újjáépítését tervezte, folytatni akarta Csepelen a lőszergyártást. A kommunisták eleinte ezt ellenezték, majd néhány hét múlva maguk is erre a lépésre kényszerültek.
Haditermelés a WM-ben – 56 vagon lőszer a románokkal szembeforduló székely hadosztálynak.
 
1919. január 11. A Károlyi-kormány lemondott. A Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottsága ideiglenes köztársasági elnökké nyilvánította Károlyit, aki Berinkey Dénes volt igazságügy-miniszternek adott kormányalakítási megbízást. (Károlyi megtartotta magának a külügyi tárcát is).
A polgári demokratikus köztársaság — korabeli szóhasználat szerint a népköztársaság belpolitikai küzdelmei 1918. december első napjaitól egyre élesebb fordulatokat vettek. Az a kormánykoalíció, amely a tömegek nyomására is csak hosszú habozás után állt az események élére, a pártokon belül különböző irányzatokból tevődött össze. A fővárosi politika változásaiban láttuk a fokozott balratolódást, illetve a baloldali erők felgyorsuló tevékenységét befolyásuk, tényleges társadalmi súlyuk érvényesítésére. A reális politikai képbe szervesen beleillik a jobboldali tendenciák erősödésének folyamata is.
 
1919. január 18. Párizsban megkezdődött a békekonferencia.
 
1919. január 19. Miniszterelnök lett Berinkey Dénes (1919. március 21-ig.) A kormány támogatottsága meggyengült. Az ellenforradalom pártkeretekben, kulturális területen szerveződött, hivatkozva az erősödő kommunista mozgalomra, s félve a polgári demokratikus átalakulástól.
 
1919. január 19. A Román Királyság csapatai tovább nyomultak a Máramarossziget-Nagybánya-Zilah-Csucs vonalig.
 
1919. február 3. A kormány elhatározta a kommunistákkal való leszámolást (vélt külpolitikai előnyök reményében). Feldúlták a Vörös Újság szerkesztőségét, a KMP vezetőit letartóztatták. A Moszkvából hazatért kommunista vezetők letartóztatását követő első napokban úgy látszott, mintha a kormány erőszakos fellépése célt ért volna. A csepeli kommunisták folyamatos kapcsolatot tartottak a börtönbe zárt Kun Bélával, és társaival.
1919. február 9. A szociáldemokraták rendkívüli kongresszusa jóváhagyta a kormány politikáját, s megerősítette a Budapesti Munkástanácsnak a kommunisták kizárásáról hozott döntését.
1919. február 11. Törvény a népköztársasági államforma védelméről (5-15 évi börtön kiszabható). 
Törvény a parlamenti ellenőrzés nélkül működő kormány jogkörének kiszélesítéséről, a szabadságkorlátozó intézkedések lehetőségéről.
1919. február 16. Földreform törvény.
 
A szociáldemokrata párt 1919. február 21-én általános sztrájkot hirdetett és nagy munkástömegeket vitt az utcára kommunistaellenes jelszavakkal. 
1919. február 23. Károlyi Mihály Kál határában megkezdte hitbizományi földjének felosztását, mert belátta, hogy a néptörvény, azaz az agrárreform jóval kevesebbet ad, mint amit a parasztság vár. A kezdeményezés elszigetelt maradt.
 
1919. február-március. Sajó Elemér elkészítette a csepeli kikötő tervét. Megkezdődtek a földmunkák.
 
1919. március. Két hét illegalitás után ismét működött a KMP (bár a vezetőket a gyűjtőfogházban őrizték), megjelent a Vörös Újság. Somogy és Pest megyékben megkezdődött a nagybirtokok kártalanítás nélküli kisajátítása. Az uradalmi cselédség termelőszövetkezeteket alakított.
 
A balratolódás egyik kiemelkedő eseménye volt a csepeli munkások március 18-i nagygyűlése a Templom téren. A nagygyűlés, amelyet a Párizsi Kommün emlékére rendeztek, egy új kommünt készített elő a gyűlés 5000 főnyi résztvevőjének szavazataival:
 ,,A csepeli összmunkásság a fogvatártott kommunisták azonnali szabadon bocsátását követeli, s ennek a határozatnak minden erejével érvényt is szerez. A határozathoz való csatlakozásra felhívja a budapesti gyárak munkásait. . . A csepeli munkásság követeli, hogy azonnal hagyja abba a választási előkészületeket a kormány, mert az 1914. február 28-i választási néptörvény értelmében április 13-án választást akart tartani. Követeli, hogy kiáltsák ki a proletárdiktatúrát. A gyár proletársága elhatározta továbbá, hogy a kommunista párt programját teljes egészében magáévá teszi és elfogadja."
 
Másnap összeültek Csepelen a nagyüzemek bizalmi férfiai és a katonatanácsok képviselői, hogy a kommunista vezetők kiszabadításáról tárgyaljanak. A Katonatanács Pogány József vezetésével lelkesedéssel csatlakozott a még ki sem kiáltott Tanácsköztársasághoz. 
Ugyanebben az időben Landler Jenő a Gyűjtőfogházban tárgyalt a két párt egyesüléséről és a hatalom átvételéről. A két párt egyesülésének alapelveit már korábban Kun Béla (1919. március 11-én) megfogalmazta. A legfontosabb elvek a következők voltak: 
— az államformát tekintve: ne parlamenti köztársaság, hanem a tanácsok centralisztikus köztársasága legyen; 
— biztosítani kell a proletártömegek önkormányzatát; 
— a gazdasági életben szigorú ellenőrzés, harc a földosztás ellen, a kereskedelem teljes monopolizálása; 
a tömegek nevelése érdekében a szocializmus állami propagandája.
 
A fegyveres felkelés előkészítése Csepelről indult – ekkor kezdődött a hét évtizedes gyakorlat, hogy a kommunista vezetők egymást követő generációi legfontosabb támogatójuknak mindig a csepeli munkásságot tekintették.
 
Tanácsköztársaság = Proletárdiktatúra
1919. március 20. A győztes nagyhatalmak katonai missziójának vezetője, Vix francia alezredes jegyzéket nyújtott át Károlyi Mihály köztársasági elnöknek: új demarkációs vonalat jelöltek ki, amely a Szeged-Hódmezővásárhely-Debrecen vonaltól NYUGATRA húzódik, s a magyar csapatoknak e mögé kell visszavonulniuk 10 napon belül. Károlyi és a pártok elutasították az ultimátumot. A szociáldemokraták a gyűjtőfogházban konzultáltak a kommunista vezetőkkel: pártegyesítésről döntöttek, kommunista platformon.  Károlyi nevében a hatalom átadásáról szóló nyilatkozatot írtak munkatársai, azaz lemondatták…
 
1919. március 21. A Forradalmi Kormányzótanács elnöke (Miniszterelnök és köztársasági elnök) lett Garbai Sándor (1919. augusztus 1-ig.)
Csepelen március 21-én este a gyár munkásőrsége elfoglalta a francia gyarmati katonák által őrzött csepeli szikratávíró-állomást (szükség volt rá a szovjet-orosz vezetőkkel való kapcsolattartásban, és a támadó erőktől szorongatott Tanácsköztársaság hírközlésében.). 
A börtönből szabadult Kun Béla első hálás üdvözletét Csepelre küldte.
1919. március 21-én a kezelhetetlen helyzet miatt a Károlyit követő Berinkey kormány átadta a hatalmat a kommunista-szociáldemokrata politikusoknak – kikiáltották a Tanácsköztársaság nevű proletárdiktatúrát, amely 133 napnyi hősies küzdelem után (melyben egyebek között a Felvidéken a csehszlovák csapatokkal szemben ért el szép eredményeket) a túlerővel szemben 133 nap után elbukott. Budapestet átmenetileg megszállták a románok.
A Tanácsköztársaság kikiáltása után, március 21-én berendelték a Weiss Manfréd gyári kaszinóba a község előljáróságát, az intézmények vezetőit. Berend Géza átadta Kun Béla üdvözletét és politikai tájékoztatót tartott. Ettől a naptól kezdve a községet Szauter Lajos közigazgatási jegyző, majd Kertész Mór fakereskedő vezetésével, biztosok próbálták irányítani. A WM-gyárat a korábbi, öttagú termelési bizottság vezette.
 
A Fővárosi Népbiztosság a tényleges működését március 24-én kezdte meg. Ezzel szemben Csepelen a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőzően — igaz csak néhány órával — március 21-én reggel átvette a hatalmat a helyi munkástanács. 
Másnap, amikor Csepelről szikratávírón át repült a hír Moszkvába a Tanácsköztársaság kikiáltásáról, már a népi hatalom tényleges szervezése folyt a községben — és a fővárosból három szakember érkezett a csepeli tanács megerősítésére. 
A helyi tanács megalakításában a döntő szó a csepeli munkásoké volt, akik a gyári és községi munkástanácsok megalakításával, a korábban kizárt kommunisták visszavételével elöljártak ismét a Pest-környék forradalmi szellemű munkásai között is. A fővárosból kért közigazgatási szakértők mellé a gyári munkások soraiból községi biztosokat neveztek ki, akik a községháza hivatalnokait irányították.
Ez a megoldás egy hétig volt érvényben, utána négytagú forradalmi bizottság alakult az ügyek vitelére. 
 
 

1945 – 47.

Magyarország a szovjet övezetben...

 
1945 és 47 között valójában nem volt - nyugati típusú - polgári demokrácia Magyarországon (másmilyen típusú polgári demokráciát meg nem nagyon ismerünk). Mert több százezer ember szavazati jogtól megfosztása, ártatlanok tíz-, meg százezreinek kitelepítése, vagy kényszermunkára hurcolása, a B-listázások, parlamenti képviselő következmények nélküli elrablása vagy épp a legitim miniszterelnök zsarolással történő lemondatása és száműzése az egyik kormánypárt (kommunisták) „megrendelésére" nem éppen a polgári demokráciák klasszikus eszköztárai közé tartoznak. Hiába működött többpárti parlament, hiába zajlottak választások, hiába volt gyülekezési szabadság, vagy épp viszonylag színes sajtó - a hatalom kérdése nem itt, hanem a kulisszák mögött dőlt el: a kommunista dominanciájú pártközi értekezleteken, a szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottságban vagy épp az Andrássy út 60-ban. A polgári demokratikus pártok „kompromisszumkészsége" a szovjetek és a kommunisták felé tehát teljesen eredménytelen és haszontalan volt - a végeredmény Magyarország szovjetizálása lett. 
 
Magyarország, 1945-47 között
Magyarországon a háború utáni első szabad választásokat 1945. november 4-én tartották. A nemzetgyűlési választásokon a polgári tábor szinte egyöntetű támogatását élvező Független Kisgazdapárt szerezte meg a szavazatok abszolút többségét (57%).  Tildy Zoltán (FKGP) vezetésével koalíciós kormány alakult, melyben a Kisgazdapárt 8, az MKP és az MSZDP 4-4, a Parasztpárt 1 tárcával rendelkezett. A köztársaság kikiáltása (1946. február 4.) után Tildy köztársasági elnök lett, a miniszterelnöki posztot Nagy Ferenc (1903–1970) töltötte be.
 
1946 áprilisában Nagy Ferenc vezetésével kormányküldöttség tárgyalt Moszkvában a jóvátételről, a hadifoglyok sorsának rendezéséről, az országból nyugatra hurcolt magyar javak visszaszerzéséről. A Szovjetunió támogatást ígért Magyarországnak a békekonferenciára. (Mi lett az eredménye? Tudjuk...)
 
1946. aug.: bevezetik a forintot, a pénz stabilizálása külső kölcsönök nélkül ment végbe, legfontosabb forrása a bérek csökkentése volt, átl. 50%-ra, de legrosszabbul a tanárok jártak, ők a háború előtti fizetésük 20%-át kapták. Sikeresen halad az ország újjáépítése: eltakarítják a romokat, újjáépülnek a házak, középületek, helyreáll a vasút stb.
 
1946 végéig államosítják a szénbányákat, bankokat és nagyvállalatokat (ebben megegyeztek a pártok, mert úgy gondolták, hogy a gazdaság helyreállításához szükség van állami irányításra) 
 
1947-ben Sztálin kiadta az utasítást a kelet-európai kommunista pártoknak, hogy vegyék át a hatalmat országaikban (összefüggésben a hidegháború éleződésével) - innentől a MKP is erőszakosabb lesz, szovjet támogatással. A kommunistáknak kezdettől fogva erős pozícióik voltak a rendőrségben (a Belügymin. komm. irányítású volt /Rajk L./; ennek egyik részlege volt az Államvédelmi Osztály /ÁVO/, amely a belső ellenségek felderítésével foglalkozott), a helyi közigazgatásban (pl. jegyzők, polgármesterek), és a szakszervezetekben (a szakszervezetekre támaszkodva bármikor több százezer munkást tudtak az utcára szólítani "spontán tömegtüntetésre").
Az MKP célja először a legerősebb párt, az FKGP kiszorítása volt, e célból a "szalámitaktikához" folyamodtak: megvádolták a kisgazda képviselőket ("reakciósok", fasiszták), akiket megfélemlítés stb. útján lemondásra kényszerítettek, így a FKGP felmorzsolódott ("felszeletelődött") - kilépett képviselőik kisebb pártokat alapítottak az ellenálló politikusokat megfélemlítik (koholt vádak) és emigrációba kényszerítik, pl. 1947. február 25-én  a szovjetek elhurcolták Kovács Bélát, az FKgP főtitkárát (ez a kommunizmus áldozatainak emléknapja) a legmegdöbbentőbb az volt, amikor 1947 májusában Nagy Ferenc min.elnök emigrált. /Éppen Svájcban volt, Rákosi telefonon államellenes összeesküvéssel vádolta meg, de ha lemond, utánamehet a családja - Nagy lemondott és Svájcban maradt. Ezután senkinek nem lehetett kétsége, mire készülnek a kommunisták./
 
A párizsi békeszerződés
1947. február 10-én írták alá Magyarország és a második világháború győztes hatalmainak képviselői a párizsi békeszerződést.
A szerződés értelmében hazánk már 1945-ben megkezdte a háborús jóvátétel fizetését, felelősségre vonta a háborús bűnösöket és betiltotta a revizionista, illetve szélsőjobboldali szervezetek működését; ezek csupa olyan intézkedések voltak, amelyek a párizsi békeszerződésben is megjelentek. Másfelől ugyanakkor a dokumentum hivatalos megfogalmazásáig mégis élt a remény, hogy Magyarország legalább egy téren, a határvonalak megvonása tekintetében igazságosabb elbánásban részesülhet, mint 1920-ban, Trianonban. A békeszerződést előkészítő Külügyminiszterek Tanácsának három hónapos ülésszakán aztán ezek a remények is szertefoszlottak.
Az 1947. február 10-én, Gyöngyösi János külügyminiszter által aláírt békeszerződés értelmében Magyarország határait az 1937. december 31-i – tehát a revízió előtti – állapotok szerint húzták meg, sőt, hazánk újabb területeket veszített, ugyanis Csehszlovákia három Pozsony közelében fekvő faluval – Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún – gyarapodott, hogy védhető hídfőt biztosíthasson a város számára. 
A Párizsban aláírt dokumentum ráadásul tovább rontott a határon túliak helyzetén, ugyanis a trianoni békeszerződéssel ellentétben – az alapvető emberi jogi formulán túl – nem fogalmazott meg kisebbségvédelmi rendelkezéseket, vagyis az elszakított magyarokat az adott állam jóindulatára utalta. 
Az egyezmény ezenkívül ismét szorgalmazta a háborús bűnösök felelősségre vonását és a fasiszta szervezetek betiltását – Magyarországon ez a folyamat ekkorra már nagyrészt végbement –, illetve 300 millió dollárban állapította meg a hazánkra kirótt jóvátételt, amiből 200 millió a Szovjetuniót, 70 millió Jugoszláviát, 30 millió pedig a csehszlovák államot illette meg.
 
1947- 48: Az egypárti diktatúra első korszakának kezdetei

1947. Augusztus 31. Választások MO-n (a választójog szűkebb: mínusz 10 %) – nyertes: az MKP. "Kékcédulás választás": mivel nem csak a lakóhelyen lehetett leadni a szavazatot, a személyazonosságot kék cédulával kellett igazolni, a komm. Belügymin. a párt híveinek kb. 200 ezer hamis szavazócédulát adott, amivel ugyanaz az ember több helyen is szavazhatott (min. + 60 ezer szavazat) Eredménye: MKP 22%, MSZDP 15%, FKGP 15%, utódpártok még 37%, a társadalom többsége  a komm. ellen szavazott
Csepelen Drahos Lajos és Ivanics István lett újra képviselő.                            
Csepelen ősszel fakaruszokkal, majd buszokkal megindul a személyszállítás
A WM-ben munkásakadémia és szabadegyetem indult (a szovjet kultúra előtérbe helyezése)
A munkásotthonban képzőművészeti kör, Ék Sándor vezetésével
 
Szeptember 24. Ismét Dinnyés Lajos alakít kormányt
Szeptember 29. Törvény a bankok államosításáról.
 
Október 6. Csepel, sztrájk a WM gyárban – Szakasits és Rajk
 
November 29. Államosították a nagybankokat, és állami tulajdonba került 254 ipari és kereskedelmi vállalat.
 
December 3. A WM munkás-vezérigazgatója Zathureczky Jenő, helyettese Bíró Ferenc, Rákosi öccse lett  
December 13. Tito marsall a WM-ben
 
1948. – ünnepi, centenáriumi év, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulója alkalmából
1948 – 1949. Csepel község vezetői: Bélai József főbíró, Szabó Károly főjegyző.
Csepelen hat utcát neveztek át a szabadságharc hőseiről, s egyet egy kitalált orosz kapitányról, 13-at antifasisztákról és ellenállókról
Pályázatot írtak ki Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobrának elkészítésére (Kossuthé a mai napig nem készült el – Mikus István Petőfi szobrát egy évvel később felavatták)
A nemzeti bizottság (amely a jubileumi ünnepségeket előkészítette) elveszítette közéleti súlyát, Bali Vendel és Palotás Sándor – két közmegbecsülésnek örvendő kisgazdapárti pedagógus – kilépett.
A Papírgyárban – saját szabadalom nyomán – megkezdődött szalmából és nádból a cellulózgyártás.
 
Január 20. A NB-ból – kommunista nyomásra – az SZDP visszahívta Ivanics Istvánt és Papp Gyulát. 
 
Nemzetközi kitekintés - 1948. január 30. Indiában meggyilkolták Mahatma Gandhit.
 
A hideg, eseménydús tél vége már mozgalmas tavasz beköszöntét jelezte...
1948. február 1. Az MKP gyári és községi szervezeteinek küldött közgyűlése
1948. február 13. Az MKP és az SZDP közös csepeli aktívaülése. Részt vett Kádár János, az MKP főtitkárhelyettese és Marosán György, az SZDP főtitkárhelyettese
 
Február 18.: Magyarország megköti a Szovjetúnióval a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.
 
Ivanics Istvánt, az ÜB elnökét, országgyűlési képviselőt eltávolították az SZDP éléről. Majd az SZDP csepeli vezetősége a jobboldal elleni harcra és az egységes munkáspárt megteremtéséért folytatott küzdelemre hívta fel a párt összes üzemi vezetőségét. 
Február 24. Lemondott az SZDP WM-gyári és területi végrehajtó bizottsága. (Lejárató cikk a Fogaskerékben: Nem mártír – áruló.)
 
1948. február 25. 35 éves a CSMTK sportegyesület, a Csepel SC elődje
 
Nemzetközi kitekintés: 1948. február 25. Kommunista hatalomátvétel Csehszlovák Köztársaságban. Miniszterelnök: Klement Gottwald.
 
A szociáldemokraták kiszorítása a hatalomból
 Március 5-7. Az  MSZDP kongresszusán kizárják a Kéthly Anna-féle szárny tagjait és a pártvezetést megbízzák, hogy az  kezdjen tárgyalásokat egy egységes munkáspárt létrehozásáról. Rohamos átlépések az SZDP-ből az MKP-ba.
 
Március: A szocialista munkaversenyek sorozata beindult Csepelen is
 
Március 13. Jubileumi ünnepségek a Sportcsarnokban – Kádár János: „sokszor beszéltünk Vörös Csepelről. Most lett Csepel igazán vörös, mikor megértette, hogy a magyar ügy legfőbb érdeke többet, jobban termelni…”, másnap a 30 éves a SZU kiállítás megnyitása, a kommunista mártírok sírjainak és emléktábláinak koszorúzása.
Zászlóavatás a Sportcsarnokban, diákok sokezres kórusa énekelte Berzsenyi Dániel – Kodály Zoltán által megzenésített versét: 
„Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.
Ez tette Rómát föld urává,
Ez Marathont s Budavárt híressé."
 
A WM-gyári SZDP-szervezet 34 tagot, a területi szervezet 15 tagot zárt ki soraiból. Az MKP-ban is folyt a tisztogatás.
A képviselőtestület négy tagja lemondott, közülük három párttagságának elvesztése miatt kényszerült távozni.
 
1948 tavaszán nem két egyenrangú párt egyesült, hanem a szociáldemokrata párt bal szárnya lépett szövetségre a kommunistákkal, feladva a nagymúltú munkásmozgalmi hagyományokat, s vállalva az átnevelést. Az egyesülés szociáldemokrata végrehajtói ugyanazt kapták jutalmul, mint az általuk korábban kizárt tagtársaik büntetésül. Rájuk is a meghurcolás, mellőzés, börtön várt. Az egyeduralom megszerzéséért indított küzdelemben Csepelnek vezető szerepet szántak. Csepeli melléklet a Szabad Népben.
Március 14. Az első Kossuth Díjak átadása.
 
Nemzetközi kitekintés - Március 18-19. Moszkva visszarendeli Jugoszláviából a szovjet szakértőket. (A szovjet–jugoszláv konfliktus kezdete.)
 
Március 25. Magyarországon államosítják a száz főnél többet foglalkoztató üzemeket. Másnap Csepelen a községi képviselő testület lelkesen üdvözölte az állami döntést. Munkásgyűlések is örömmel fogadták – helyzetük javulását remélték. A WM gyár megbízott vezérigazgatója Rákosi Mátyás öccse, Bíró Ferenc lett. A WM-gyár szakemberei próbálták visszaszerezni a nyugatra hurcolt gépeket, melyek raktárakban rozsdásodtak – közben évekig tárgyaltak, pereskedtek  még a Weiss családdal.
 
Magyar Posztó, Neményi Papírgyár, Mirelite Rt., Szűcs- és Szőrmegyár állami tulajdonban + munkásigazgatók kinevezése
Neményi Józsefet, a  Papírgyár alapító tulajdonosát kivezették a gyárból, majd kitelepítették – a másik tulajdonos, Aschner Pál még két évig maradhatott, alacsonyabb beosztásban. Nyersanyaghiány miatt értékes könyvek tömegét zúzták be. 
 
Küzdelem az iskolák államosításáért, az ezt ellenző katolikusokat támadták. (Ők a templomokban, a két egyházi iskolában és magánlakásokban szerveződtek.) Az államosítást ellenzők, főként szülők, kitűzték ruhájukra a fehér keresztet.
 
Létrejön az egységes munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja
Április 1. Az MSZDP 32 országgyűlési képviselőjét visszahívja az Országgyűlésből .
 
Nemzetközi kitekintés - 1948. április 3. Az USA meghirdeti az európai újjáépítési Programot – Marshall segély.
                                  1948. április 16. Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (Marshallosok) 
 
1948. április 17. Az ország első munkás irodalmi köre alakult Csepelen.
Tisztogatás áldozata lett Roskovenszky János jegyző.
Létrehozzák a Községi Élelmiszer-kereskedelmi RT-t, ismertebb nevén a KÖZÉRT-et.
 
Május 9. A WM-ben megalakult a Magyar Dolgozók Pártja.
 
Nemzetközi kitekintés - 1948. május 14. Izrael állam alakul. Arab-izraeli háború kezdődik. 
 
1948. május 18. Gazdasági cikkeket árusító Fogyasztási Szövetkezet alakult Csepelen.
 
Május 23. A községben is létrejött az új párt, az MDP szervezete.
 
Május vége – a Nemzeti Bizottság tagjai követelték az iskolák államosítását.
 
1948. június 2. Magyar-szovjet katonai egyezmény.
 
Június 3. Pócspetriben egy tüntetés során életét veszti egy rendőr. Az eset koncepciós  perében a jegyzőt halálra,  a plébánost életfogytiglanra ítélik.
Június 3. – A csepeli sportcsarnokban asszonyok ezrei követelték az iskolák államosítását.
Június 4. A csepeli közgyűlés Bélay Józsefet választotta főbírónak, elődje, Kalamár József más pártmegbízatása miatt mondott le.
 
Június 12-14. – A  Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt  kongresszusain kimondják a két párt egyesülését: létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). A szocdem párt balszárnya szövetségre lépett a kommunistákkal. Az egyeduralom megszerzéséért indított küzdelemben Csepelnek vezető szerepet szántak.
 
Június 16. a Parlament elfogadta az iskolák államosításáról szóló törvényt.
A csepeli katolikus iskola betagozódott az induló általános iskolai rendszerbe. A Jedlik Ányos Gimnáziumot elhagyták a szerzetes tanárok, megszűnt a 8 osztályos gimnázium – az 1-2-3 osztályosok az általános iskolában folytatták tanulmányaikat. Megszűnt a polgári iskola is.
 
Nemzetközi kitekintés - Június 20-22. A Kominform első Jugoszlávia-ellenes határozata, amelyet június 28-án hoznak nyilvánosságra. (A nyílt szovjet–jugoszláv „hidegháború” kezdete.)
                                - Június 24. A berlini válság, mely során a szovjetek lezárják a  nyugati zónáihoz vezető összes utat.
                                - Június 25. A nyugati hatalmak útnak indítják az első repülőgépes segélyszállítmányt (berlini légihíd).
 
1948. június 27. Csepel – Ferencváros 4:3 – a Csepel megnyerte a bajnokságot! A csapat legeredményesebb válogatott csatára, Keszthelyi Mihály a szerszámgépgyár revizoraként dolgozott
                    https://www.youtube.com/watch?v=VuYjsUn8tkU
 
Nemzetközi kitekintés - 1948. június 27. A KOMINFORM elítéli a Jugoszláv Kommunista Párt politikáját (szakadás a szovjet táborban) Jugoszlávia kilép a KOMINFORM-ból.
 
Június 28. Megkezdődött a Béke téri munkáslakótelep építése. Az első ütemben 96 család kapott korszerű, fürdőszobás lakást. Az építkezés 200 új munkahelyet hozott létre. Az Építéstudományi Intézet és az Új Építészek Köre kiállítást rendezett”Új Csepel, a dolgozók városa” címmel. A tervek hat egységre bontották a települést, első lépésben korszerű városközpontot építettek volna, majd a nyomornegyedek felszámolását tervezték. A képviselő-testület út-, csatorna- és vízvezeték-építési pályázatot írt ki. Megkezdődött a Szent István út építése.
 
 
1948. nyara – megnyílt a WM-gyár siófoki üdülőtelepe. A csepeli gyerekek a Népligetben, Balatonszárszón, Siófokon, a WM- vizi telepén nyaraltak, az úttörők Mohácson táboroztak. A WM sportpályán díszelőadással  nyitottak szabadtéri színpadot, mely  mozielőadásokra is alkalmas volt.
1948. július 3. A képviselőtestület nyilvánosságra hozta, hogy Bali Vendel kisgazdapárti tanítót képviselői megbízásától „ a demokrácia ellen elkövetett bűnei” miatt megfosztotta – azaz kirekesztették a közéletből.
Július 27. Toborzó gyűlés a sportcsarnokban, Sólyom László altábornagy és Kádár János részvételével. Utána több ezer csepeli munkás jelentkezett a Kossuth akadémia tisztképző tanfolyamára.
1948. július 29 – augusztus 14. London, XIV. nyári olimpiai játékok. 10 csepeli versenyző vett részt: Gerevich Aladár kard egyéniben győzött, s a kardcsapat (Bercelly Tibor, Gerevich Aladár, Papp Bertalan) is aranyérmet szerzett. Maszlay Lajos tőrvívásban ezüstérmet szerzett.
 
Július 31. Lemondatják Tildy Zoltán köztársasági elnököt.
 
Augusztus – véglegesen kinevezik a WM-gyár vezérigazgatójává Bíró Ferencet, Rákosi Mátyás öccsét.
 
1948. augusztus 1. Átadják az újjáépített Margit hidat.
 
1948. augusztus 3. Az új köztársasági elnök: Szakasits Árpád (1949. augusztus 23-ig.) – ő lett Tildy Zoltán utódja.
 
Augusztus 20. Rákosi Mátyás Kecskeméten megtartott ünnepi beszédében egyértelműen és határozottan a szövetkezetesítés mellett foglalt állást, amikor kijelenti „Két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik út a régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás […]  Ezen az úton a népi demokrácia nem mehet tovább.”
 
Szeptember – megindult a tanítás az új iskolarendszerben. Az elhanyagolt iskolákban szülői munkaközösségeket hoztak létre. A község nagy gyárai patronálták az iskolákat. Az úttörőmozgalmat szervezték, a cserkészcsapatokat feloszlatták
 
1948. szeptember 1. Megkezdte működését a gyár egészségügyi szolgálata.
 
Az Államrendőrség Államvédelmi Osztályából (ÁVO) létrehozzák a BM Államvédelmi Hatóságát (ÁVH) – vezetője Péter Gábor
 
Szeptember: a csepeli Nemzeti Bizottság leszögezte:  „Mindszenty reakciós hatása érződik Csepelen”. Ágh Kálmán plébánost együttműködésre szólították fel.
 
Nemzetközi kitekintés - Október 12. A csehszlovák kormány döntést hoz a magyar lakosok állampolgárságának visszaadásáról. (Ezzel megszűnik a csehszlovákiai magyarok több mint három éven át tartó teljes jogfosztottsága.)
 
Csepel: Október 19. Rövid idő alatt felépült az 1942-ben Várallyai Sándor által megtervezett OTI orvosi rendelő, bútorait Vincze Pál tervezte. Az avatón részt vett Szakasits Árpád  köztársasági elnök és Nagy Imre, az országgyűlés elnöke
 
November 17. Az MDP Államvédelmi Bizottsága – Rákosi Mátyás javaslatára – határoz arról, hogy szovjet katonai és rendőrségi szakértőket kérnek, illetve magyar katona- és rendőrtiszteket küldenek a Szovjetúnióba.
 
1948. november 26. Törvény a nők egyenjogúságáról.
 
December 10. Megalakul a Dobi-kormány, az új miniszterelnök  Dobi István  (a korábbi: Dinnyés Lajos ).
 
Nemzetközi kitekintés - 1948. december 10. Human Rights. 
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ  által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot a második világháború borzalmai  ihlették és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját  minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik. A nyilatkozatot  John Peters Humphrey kanadai  jogász és emberjogi aktivista szövegezte meg az ENSZ kérésére, többek között Eleanor Roosewelt Egyesül Államok-beli First Lady, René Cassin francia  bíró, Charles Malik libanoni  diplomata és P. C. Chang kínai  professzor segítségével. Az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag megszavazta, de nyolc ország – a szovjet blokk és Szaud-Arábia  tartózkodott a szavazástól.
 
1948. december. A Csepeli Nemzeti Bizottság a fasisztának minősített királyerdei egyháztanács leváltását követelte – 24 órás határidőt adott, és az ÁVH-val fenyegetőzött. A WM-gyár 800 ipari tanulójával tiltakozógyűlést szerveztek.
 
1948. december 14. A gyár dolgozói megalakították ipari szakszervezetüket. Beszédet mondott Apró Antal, a Szakszervezeti Tanács főtitkára.
 
1948. december 18. 50 ágyas szülőotthont avattak az egészségházban.
 
1948. december 18. A tsz-ek szervezése
1948. december 19. Székesfehérvárott 40 fős küldöttség kereste fel Shvoy Lajos megyés püspököt, követelték, hogy Mindszenty vessen véget az uszító politikájának.
December 26. Letartóztatják  Mindszenty József hercegprímás-érseket, és koholt vádak alapján életfogytiglanra ítélik..
 
 
December utolsó hetében államosították a csepeli olajipari üzemeket és összevont Csepeli Kőolajipari NV néven hoztak létre céget.
 
1948. A Szigetszentmiklós-Lakihegyi rádióadó teljes rekonstrukcióját követően 135 KW teljesítménnyel üzemelt tovább.
 
Nemzetközi kitekintés - Cseh adatok szerint 90.000 főt érintettek a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségek lakosságcseréje. A vagyonelkobzásokkal is járó csehszlovákiai autonómia-háború, állampolgársági nyilatkozat tétellel 1948-ban zárult le végleg. A  megítélése máig ható feszültség forrása Németország, Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia, vagy mai utódállamai között.
 
Megkezdődött a megtorlások korszaka, a polgárság rettegéssel nézett a jövőbe. 
 
Szabotálás vádjával bíróság elé állították az üveggyár vezetőit. Kitelepítési listára került Ersching József mészáros-hentesmester, aki éveken át támogatta az éhezőket és a sztrájkolókat. A Fogaskerékben a köztiszteletben álló polgárokat becsmérlő cikkek jelentek meg.
Élesedett az osztályharc, felgyorsult a régi vezetők cseréje, több csepeli munkást küldtek magas vezetői állásokba és a hadseregbe
A helyi pártvezetés erősítette a Vörös Csepel elnevezés által megjelenített politikai szerepet,  ápolta a szovjet-magyar barátságot.  Visszatérő vendég volt Csepelen  Puskin szovjet nagykövet, a sztálini politika kérlelhetetlen helytartója.
 Miközben az ország évekig a megszállás és a jóvátétel terheit nyögte, a gyűléseken dicshimnuszokat zengtek a baráti segítségről és háláról. Dícsérték a követendő szovjet példát és Rákosi Mátyást. Sztahanov mozgalom, a Mauthner gyárban gyapottermesztési kísérletek, Micsurin szellemében.
 
1949. A WM-ben profiltisztítás címén több hagyományos termék gyártását felszámolták, de megindult a 125 köbcentiméteres Csepel motorkerékpárok sorozatgyártása.
 
1949. január 15. Indul a magyarországi gyapottermesztés.
 
Nemzetközi kitekintés - 1949. január 25. Létrejön a KGST.
 
1949. január 29. A Nemzeti Bizottságok feloszlatása.
1949. február 1. Az MDP és szövetségesei létrehozzák a Magyar Függetlenségi Népfrontot, a többi párt feloszlik (májusban a választáson csak a Népfront jelöltjeire lehet szavazni, így 96 %-ot kapnak)
1949. február 5. Barankovics István (Demokrata Néppárt vezetője) külföldre távozott.
 
1949. február 26. Népszámlálás. Csepel lakóinak száma: 42.225 fő.
 
1949. augusztus. Új alkotmány (Magyar Népköztársaság), új címer...
 
Bárány tibor - 21. kerületi Hírhatár Online

További hírek

  Negyedszázad a családokért
2018. 10. 19. 00:01 21keruleti-hirhatar.hu
  Változott a közúti elsősegélynyújtó tanfolyamok rendszere a fővárosban
2018. 10. 17. 13:57 21keruleti-hirhatar.hu
  Béke és szeretet legyen a szívben!
2018. 10. 17. 13:23 21keruleti-hirhatar.hu
  Adományboltot nyit a Vöröskereszt Csepelen
2018. 10. 17. 12:35 21keruleti-hirhatar.hu
  Lakás 2018
2018. 10. 15. 17:58 21keruleti-hirhatar.hu
  Imádlak, Afrika, o-oh...
2018. 10. 15. 15:23 21keruleti-hirhatar.hu
  Csepeli evangélikus évtizedek
2018. 10. 07. 19:19 21keruleti-hirhatar.hu
  Vérre várnak - adj, adj, adj!
2018. 10. 04. 20:38 21keruleti-hirhatar.hu
  A város ezer arca
2018. 10. 04. 15:14 21keruleti-hirhatar.hu
  A statikus állapot dinamikus megjelenítése
2018. 09. 24. 09:35 21keruleti-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport