A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (BSZL) december utolsó napjaiban hosszú távú bérleti szerződést kötött a másfél éve alakult Ekol Logistics Kft.-vel. A megállapodás 4 ezer négyzetméteres raktár és ezer négyzetméternyi iroda bérletéről szól.

Az elmúlt években ugyanis a BSZL árbevételében egyre nőtt a raktárak, irodák bérbeadásából származó bevétel, ami az elmúlt évben nagyjából megegyezett a tavaly előttivel.

A 2013-ban megvalósított, több mint 600 millió forintos beruházásokból közel félmilliárd forintba került a konténerterminál üzemeltetője, a Mahart Container Center Kft. 600 négyzetméteres irodaépülete, és egy 10 ezer négyzetméteres betonfelület. A konténerterminál bővítése komplikált, mert a burkolatnak száztonnás terhelést kell elbírnia. Ezért az akár 30-40 tonnás konténereket is mozgató óriástargonca alá félméteres betonalapot kellett építeni. Az elmúlt évben pedig több mint 300 millió forintot fordított daru- és épületkorszerűsítésekre a BSZL.

Trimodális logisztikai üzemeltetésre alkalmas raktárak épülnek és jelentős infrastrukturális beruházások is folyamatban vannak. A fejlesztések eredményeként a Szabadkikötő Közép-Európa egyik legkorszerűbb közforgalmú kikötőjévé és Budapest city-logisztikai bázisává válik, miközben csökkenti a főváros XXI. kerületének áruforgalmi terhelését.

A vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a munkálatok zavartalanságát a Csepeli Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás is segíti. A kerület ugyanis hosszú egyeztetések eredményeként elfogadta azt a szabályozási tervet, amelynek alapján megvalósíthatók a kikötő hosszú távú fejlesztései. Új hajóállások létesülnek, a kikötő területén vasúti vágányrendszerek, rakodók és parkolók jönnek létre, korszerűsödik a meglévő vasúti és közúti infrastruktúra.

Elkerülő utak épülnek, amelyek a Szabadkikötőbe irányuló teherforgalom egy részét belső úthálózatra terelik, csökkentve a csepeli közutak terhelését. Az új raktárakat a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével tervezik, üzemeltetésükhöz megújuló energiát használnak majd. A fejlesztések összértéke meghaladja a 4,3 milliárd forintot.

Marján Miklós közölte, hogy a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. 2014-ben csúcsra járatta kapacitásait, amelyeket az európai gazdasági válság kezdete óta először tavaly tudott 100 százalékosan kihasználni. Az elmúlt évben a részvénytársaság árbevétele 2 milliárd forint volt, a kikötőben 1000 hajó fordult meg, a kikötői rakodási teljesítmény pedig elérte 1 millió árutonnát.

A több mint150 hektárterületen működő BSZL az elmúlt években több mint 10 milliárd forint értékben hajtott végre fejlesztéseket. Ezek eredményeként jelenleg már 100 ezer négyzetméteren áll rendelkezésre korszerű konténeres árukezelésre alkalmas tároló terület. Az elkészült bér-raktárcsarnokok kapacitásai teljesen ki vannak használva. A kikötőben Ro-Ro terminál működik és egyszerre 18 hajó tud kikötni, illetve rakodni. A vízi és vasúti forgalom kiszolgálását a Szabadkikötő vasúti és hajózási üzeme biztosítja.

Tavaly – a válság óta először – megtelt bérlőkkel a Szabadkikötő 80 ezer négyzetméternyi kiadható területe, ezért a cég 700 millió forintért egy új épület létesítésébe fog a szállítmányozó Ekol Logistics Kft. számára. Illetve – amint Marján Miklós kereskedelemfejlesztési vezérigazgató-helyettes lapunknak elmondta – ha időközben újabb bérlő jelentkezne, 10 ezer négyzetméterre és 1,4 milliárd forintosra bővül a beruházás.

Az Ekol ugyanis a kombinált – vasúti és közúti – fuvarozásban érdekelt, ugyanakkor hosszú távon a BSZL terve is a kombinált fuvarozás fejlesztése. A kikötő 156 hektáros területén ugyanis 15 kilométernyi iparvágány van. Emellett a fővárosi áruterítés, az úgynevezett city logisztikai területén is egybecseng a két cég érdeke.

„A tervek szerint a vasúton és kamionon érkező árut innen fogják kiszállítani 3-5 tonnás teherautókkal az üzletekbe” – mondta Marján Miklós, hozzátéve, hogy a Szabadkikötő a hagyományos kikötői tevékenység (parthasználat, hajóállítás, rakodás) mellett raktározásra alkalmas fedett tárolóhelyek bérbeadását és különféle kisegítő szolgáltatásokat (mérlegelés, telefonszolgálat, vasúti kocsik kiszolgálása) is végez.

A vezérigazgató-helyettes szerint a Szabadkikötőnek jó esélye van arra, hogy a nagy nyugat-európai kikötők mintájára a vasúti, a közúti és a vízi közlekedést összekapcsoló logisztikai szolgáltató központtá váljon. A kikötő célja, hogy 3-5 éven belül olyan műszaki fejlesztéseket hajtson végre, amelyek eredményeként az ilyen szolgáltatásokat igénylő multinacionális cégek települjenek be, így a kikötő Közép-Európa legnagyobb trimodális logisztikai központjává válhat.

Noha tavaly körülbelül ezer hajó és egymillió tonna áru fordult meg a Szabadkikötőben, a konténerforgalom 64 százaléka közúton, 35 százalék pedig vasúton érkezik. A konténerek vízi szállítása csaknem lehetetlen, mert duzzasztóművek hiányában a magyarországi a Duna legkevésbé hajózható szakasza, ahol a gyakori aszályok idején nem lehet mély merülésű, konténerhegyekkel megrakott uszályokkal közlekedni. Így hajókon ömlesztett árut, terményeket, nyersanyagokat illetve autókat szállítanak.

Hetente egy-két ro-ro hajó viszi Nyugat-Európába az Esztergomban készült Suzukikat, visszafelé azonban üresen jönnek a hajók. A BSZL 2009-ben mondott le egy 11 ezer négyzetméteres raktár felépítéséről, és elhalasztották a 40 ezer négyzetméteres szabadtéri konténertároló kapacitásának megkétszerezését is. Ez a konténerterminál azonban az elmúlt három év során közel 100 ezer négyzetméteresre bővült az újra indított beruházások eredményeként.

Háttér:

A Budapesti Szabadkikötő területén az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával közel 3500 millió forint összköltségű beruházás veszi kezdetét 2014. év novemberében.

„A Csepeli Szabadkikötő intermodális és kapacitásbővítő fejlesztése 1. ütemének kivitelezése a KÖZOP-4.5.0-09-11-2012-0003 azonosítószámú projekt során" az alábbi projektelemeket tartalmazza, amelyek 2015. év végéig kerülnek megvalósításra.

Projektelemek:

1, 2, Északi összekötő út, északi és déli szakasza – a Weiss Manfréd út tehermentesítése céljából épülő elkerülő út, mely a HÉV vágányok Szabadkikötő felőli oldalán halad majd. A megépülő utat a kikötőbe északi irányból érkező járművek használják majd, így tehermentesítve a Weiss Manfréd utat. 2014. november – 2015. október

3, Észak-déli összekötő út – A Szabadkikötő északi és déli területeit összekötő út, mely szintén tehermentesíti a Weiss Manfréd utat, hiszen a két terület között eddig csak az I. és II. kapun ki-, illetve belépve haladhatott a gépjármű forgalom. Az út megépülését követően ez a forgalom a kikötőn belül bonyolódhat, így tehermentesítve a Weiss Manfréd utat. 2014. november – 2015. október.

4, Kültelki és Mirelit vágányok korszerűsítése – a Szabadkikötő területén áthúzódó, a kikötő területére történő vasúti beközlekedést, illetve a területen belüli vasúti közlekedést biztosító vágányrendszer fő vonalának átépítése, korszerűsítése valósul meg. 2014. november – 2015. október.

5, Kis nyílt rakodó és a II. számú medence észak-nyugati sarkának úthálózat fejlesztése – új, hajórakodásra alkalmas terület kialakítása a II. számú kereskedelmi medence mellett, partfal megerősítés, vasúti vágányok, térburkolat, megközelítő út kiépítésével. 2014. november – 2015. október.

6, Gabonatárházi vágányok korszerűsítése - A Gabonatárház környezetében található vágányok korszerűsítése, új rakodófelület építéssel, a hatékonyabb kiszolgálás érdekében. 2014. november – 2015. május.

7, Nyíltrakodói vágányok korszerűsítése – A Nyíltrakodó területén kiszolgálást biztosító vágányok, valamint térburkolat korszerűsítése. 2015. május – 2015. szeptember.

8, IV. számú teherparkoló kialakítása – A jelenleg burkolat nélküli terület beton térburkolatot kap, így a tehergépjárművek biztonságosabban, hatékonyabban használhatják majd. Az új burkolat nagyobb terület egyidejű használatát teszi lehetővé, rendezettebb módon. 2014. november – 2015. április.

9, 5. számú kihúzóvágány térvilágítása – A meglévő vágány mellett új térvilágítási hálózat kiépítése. 2015. február – 2015. május

Forrás: bszl.hu, vg.hu, iroda.hu, 21keruleti-hirhatar.hu