Most még alacsonyabb áfatartalommal lehet vásárolni újépítésű lakásokat – jövő év végéig. De mi lesz az után?

Ezt járták körbe a Portfólió Lakásáfa Klub előadói október 12-én, pénteken.

Elmondta álláspontját a Magyar Nemzeti Bank embere, kifejtette véleényét az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal elnöke, s egy panelbeszélgetés keretében a szakemberi kör kiegészült finanszírozási, értékesítési, fejlesztési, pénzügyi reprezentánsokkal.

A tény, ma még senki nem tud semmit, csak sejtik, mint macska az esőt, mi is fog történni 2020. január 1-től. Minimum 21 százalékos drágulás vár az újépítésű lakások piacára. A jelenleg folyó fejlesztések gazdái kétségbeesetten igyekeznek befejezni a projekteket, s még időben átadni a lakásokat. Úgy tűnik új projektekbe kevesen vágnak bele, - talán a szakember-hiány miatt is – a fejlesztők nagy óvatosan kivárásra rendezkednek be.

A vásárlóknak is komolyan végig kell gondolni döntéseiket: nem mindegy, hogy egy 50 milliós lakás áfájára 2,5 millió forintot, vagy 13,5 millió forintot kell az államnak befizetni...

Ezzel a komoly különbséggel a beruházók és a kivitelezők is tisztában vannak.

Sok kérdés felvetődik, nagy a bizonytalanság. Vannak olyan információk, hogy ha a lakás átadása átcsúszna 2020-ra, akkor is elkerülhető a magasabb áfa fizetése, ha a vevő előre, még 2019. december 31-ig kifizeti a teljes vételárat. A pénznek azonban az eladónál kell landolnia, nem mehet zárolt számlára.

Márpedig egyre inkább látszik, hogy csúszások bizony lesznek...

A nagy fejlesztők tehát jövőre szeretnék lezárni programjaikat (pl.: Cordia Young City első két üteme, Sasad Resort Hill és Sun, Metrodom Park és Panomára, OTP Csoport Tetris Ház és somfa Liget). Nagy a választék az ingatlanpiacon az újépítésű lakásokból – van még miből választani jövő év végéig.

Másnap, október 13-án, szombaton a Portfólió Lakás Klub 2.0 rendezvényen a jelzáloghitelezés és a finanszírozás volt a téma, de a hallgatóság információkat kapott a hegymenetben közlekedő lakáspiac kilátásairól, az idei első háromnegyed év forgalmáról és a jövő év végéig terjedő kilátásokról, továbbá hasznos tanácsokat kaphattunk jogi, pénzügyi szakemberektől a veszteségek, csapdahelyzetek elkerülésére.

A szakértők arra is figyelmeztettek: a csökkenő jelzáloghitel-kamatok és az emberek lázasan megnövekedett hitelfelvételi hajlandósága (bár már nem kell számolni árfolyamkockázattal) azért rejt magában kockázatokat.

Figyelem: az előrejelzések szerint a kamatok valamikor majd elindulnak felfelé! Mikor és milyen mértékben? Ezt nem lehet előre megjósolni! Tudni kell tehát, hogy egy kölcsön felvétele kockázatokkal jár, de ezt a kockázatot lehet csökkenteni.

Például minél hosszabb időre válasszunk fix kamatperiódust! Sok szakértő szerint a 10 évre, vagy ennél hosszabb időre fixált kamatok nyújtanak csak valós védelmet az adós szempontjából.

A másik módja a kockázat csökkentésének, ha az adósok úgy választanak futamidőt, hogy a törlesztőrészlet fizetése mellett is legyen még pénzük megtakarítani. Szombaton még a jelzáloghitel kiegészítésére kézenfekvő megoldásnak látszott egy lakás-takarékpénztár (LTP) nyitása, a 30 százalékos állami támogatás miatt. A hétfői hírek azonban mintha keresztülhúznák ezt az elképzelést: a kormány – úgy tűnik – a jövőben meg akarja voni a lakástakarékpénztárak állami támogatását...

A fővárosban az utóbbi évtizedekben erősen lecsökkent az önkormányzati bérlakások száma, az űrt a magántulajdonosok töltötték be: az ingatlanpiaci fellendülés kezdete óta nagyon sokan vásárolnak befektetései szándékkal lakást. Így összességében a bérlakásállomány Budapesten szinte változatlan nagyságú, de tulajdonosi összetétele alaposan megváltozott.

A bérlakások tulajdonosai szeretnk magukat biztonságban érezni, azért egyre gyakoribb a közjegyző előtt tett nyilatkozattal kiegészített lakásbérleti szerződés. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés kapcsán megtett egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozat alapján ugyanis szerződésszegés esetén azonnal végrehajtás indítható, azáltal akár ki is költöztethető a bérlő az ingatlanból. A bérleti díj fizetésének elmaradása erre jó apropót kínál, de a közjegyzők szerint az elmaradt bérleti díj behajtására, és a bérlő kiköltözésének hatósági úton történő kikényszerítésére még a problémás esetekben is csak ritkán kerül sor. A közjegyzői okirat megléte ugyanis máér önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot. A közjegyzői okirat egyaránt védi a bérbeadót és a bérlőt is.

A kétnapos szakmai disputa tapasztalata: eladónak is, vevőnek is érdemes hozzáértő, gyakorlott szakemberhez fordulnia: a jogi és egyéb biztonságot a hitelközvetítők, az ingatlanközvetítők, az ügyvédek, közjegyzők nagymértékben növelik, s még ezen túlmenően is érdemes midkét oldal szereplőinek széleskörűen tájékozódni, informálódni. Műszaki kérdések esetén pedig bátran forduljanak műszaki szakemberekhez.

Bárány Tibor

21. kerületi Hírhatár Online