Az első részben egy kis összeállítást közöltünk – mely egyúttal ízelítőt adott szemelvények formájában, a kor hangulatából is - a Fogaskerék 1945 és 1963 közötti időszakából.

Mint ismeretes, a Fogaskerék neve 1963-ban (akkor már – időközben a gyár is nevet váltott néhányszor - a Csepel Vas-és Fémművek dolgozóinak lapjaként) megváltozott, s onnan kezdve CSEPEL néven jelent meg.

Sorozatunk második részében a gyári Csepel újság, az üzemi lap 1963 és 1991 közötti időszakát idéztük fel korabeli cikkek alapján, a teljesség igénye nélkül.

Mostani, sorozatzáró összeállításunkban az önkormányzati Csepel (1995 és 2010 közötti) történetére tekintünk vissza.

A Csepel néven elindult önkormányzati újság 1995. április 13-án jelentkezett első számával. Ez a kisebb formátumú lap hat alkalommal (amíg az önkormányzat a közbeszerzési eljárást lefolytatta, s a lap új kiadóját és főszerkesztőjét kiválasztotta) volt olvasható, főszerkesztője Varga Istvánné volt.

Az újság A3-as formátummal, „Csepel” (A kerület közéleti lapja) néven első ízben 1995. július 14-én jelent meg – az önkormányzat a korábbi laptulajdonostól megszerezte a Csepel név használatának jogát, s utalva a jogelődnek tekintett gyári lapokra, a címoldalon a XLVII. évfolyam 7. szám jelölés szerepelt –, Kiadója a Press-Market Bt, (később Kft) lett, főszerkesztője attól kezdve, tíz éven át Jusztusz Gábor volt. Az ő irányításával lett a kéthetente megjelenő Csepel újságból 2005-ben hetilap.

1995. július 14. Csepel (Jusztusz Gábor)

Tisztelt Olvasó!

Lapunk homlokán a név: CSEPEL.

Jelkép e név, egy sorspróbálta közösség jelképe; de jelzi azt is, hogy vállaljuk a folyamatosságot elődeinkkel, e közösség fél évszázaddal ezelőtt megindított újságával.

1945. április 7-én jelent meg a szerény külsejű Fogaskerék I. évfolyamának 1. száma, 30 fillér volt a WM dolgozóinak lapja. Hírt adott arról, hogy a gyári kollektíva 17 vagonban ekét, vetőgépet, boronát, répavágót, vödröt, szöget, drótot, rézgálicot küldött Jánoshalmára és környékére. Itt a helyi Nemzeti Bizottságok és pártok, a szociáldemokraták és kisgazdák segítségével a csere az 1938-as áraknak megfelelően zajlott. Vissza is érkezett a régen várt szerelvény, 10 vagon búzát, 3 vagon lisztet, 4 vagon babot, olajos magvakat, tojást és zsírt hozott. Ez a szállítmány lehetővé tette, hogy a kenyérfejadagot napi 30 dekára emelje az ÜB...

Amint ez a néhány sor szemléletesen tükrözi a korabeli csepeli helyzetet – de az országos állapotokat is -, úgy hű krónikája az újság az elmúlt 50 évben történteknek is. Hiszen első perctől Csepel nagyközség valamennyi lakosaihoz szólt ez a lap, amely 1963. január 1-től lett Fogaskerékből Csepel, a névváltozással is jelezve: nem véletlen, hogy az ország egyetlen olyan üzemi lapja, amelyet a gyárkapun kívül, az újságárusoknál is megvásárolhattak. Hiszen mindig foglalkozott a település gondjaival, ezt elvárták a gyárban dolgozó csepeliek is. De hiába történt meg hivatalosan is, formálisan is a „nyitás”, „független” kerületi hetilapként nem tudott életben maradni elődünk: 1991. március 8-án jelent meg a XLVI. évfolyam 10. száma, ez lett a „CSEPEL” utolsó száma (ára 7,70 Ft volt).

Amikor tudatosan vállaljuk lapelődünket, tisztában vagyunk azzal, hogy sok hiba, helytelen döntés is jellemezte az elmúlt ötven esztendőt. A lap hasábjai hűen tükrözik, amikről ma már tisztán látjuk: rossz politika, nem kellően megalapozott gazdaságpolitika következményeit nyögi Csepel is. Mégis az a véleményünk, hogy a csepeli közösség múltját nem tagadhatjuk meg, hiszen ma is itt élnek azok a tízezrek, akik jóakarattal, becsületes munkával vívták meg mindennapi harcukat boldogulásukért.

Azok, akinek már szülei, talán nagyszülei is becsülettel dolgoztak egy életükben valamelyik csepeli gyárban; azok, akik gyermekeiket is tisztességes munkára nevelték, nem tehetnek arról, hogy a valamikor nyüzsgő gyárváros sok üzemcsarnoka kihalt, rozsdásodik a lakat az ajtón, gaz veri fel a műhelyeket. Az emberek élni akarnak; nem tétlenül, megkeseredve küszködni a nyomorral, hanem tudásukat, tapasztalataikat, és két kezük erejét hasznosítva kivánnak boldogulni.

ÖTVEN évvel ezelőtt a szakadékból sikerült felkapaszkodni. Akkor sikerül; reméljük, hogy újból sikerülni fog. Bízunk abban, hogy Csepelnek nemcsak múltja, hanem jövője is van. Ennek a reménybeli jövőnek szolgálatában indul, folytatja munkáját lapunk, a csepeliek szolgálatában. Célunk, hogy a „CSEPEL” újság fontos közéleti szerepet töltsön be, összekötő kapocs legyen a csepeli állampolgárok és az általuk választott önkormányzati testület, valamint a hivatali apparátus között. A tájékoztatást, a legszélesebb értelemben véve tartjuk hivatásunknak, felvállalva Csepel gondjait, örömeit, ügyes-bajos dolgait.

Ehhez kérjük bizalmukat és aktív közreműködésüket. A szerk.

2000. április 7. 55 éves a Fogaskerék

2006. január 1-jétől Bárány Tibor lett a Csepel felelős szerkesztője. A hetilap Csepel 2006 januárjától (részben) színes oldalakkal és mellékletekkel is rendszeresen jelentkezett, s 2009 januárjától pedig teljes terjedelmében színes oldalakkal és gyakorta mellékletekkel bővített hetilapot olvashattak a csepeliek, egészen 2010. október 15-éig.

Ekkor jelent meg a Csepel újság utolsó száma – a 2010-es önkormányzati választások eredményeként megalakult új önkormányzat első intézkedései között megszüntette…

2006. január 13. Csepel

Régi lap, új köntösben

A figyelmes olvasó a Csepel újság tavalyi, második félévi számait böngészve már találkozhatott a január elsején bekövetkezett, lapunkat érintő esemény előzményeivel. Nevezetesen azzal, hogy az újesztendő első napjától kezdve – az előző kiadó, a Press-Market Kft. felmondása miatt – új kiadó gondozásába került a Csepel újság. A képviselő-testület döntése nyomán 2006. első napjától kezdve a CseppTV Kft. (az önkormányzat vállalkozása) hatáskörébe került ez a feladat.

Ezzel egyidejűleg változott a szerkesztőség vezetője is: az egészségi állapota miatt e posztról távozott Jusztusz Gábor főszerkesztő (aki a PressMarket Kft. ügyvezető igazgatója) utódja Bárány Tibor lapszerkesztő-újságíró lett. Amint az lapunk impresszumából is kiderül, Bárány Tibor a „felelős szerkesztő” feladatait látja el.

Jusztusz Gábor – akinek Csepel a szívügye – tizenegy évet töltött el a Csepel újság kiadóvezető főszerkesztőjeként, csaknem három teljes önkormányzati választási ciklusban irányította a lapot készítő kis csapatot. Ez idő alatt kapott elismerést is és kritikákat is. Mi, korábbi munkatársai fontosnak tartjuk, hogy kimondjunk egy szót, amely mindenképpen megilleti most lezárult tevékenységéért: köszönjük!

A Csepel 2006-ban 44 alkalommal jelenik meg, mint látható, megújult külsővel, új nyomdában előállítva, a korábbival megegyező példányszámban. A szerkesztőség a megszokott helyen működik tovább, az újságírói csapat magja változatlan, s hamarosan új nevekkel is találkozhatnak a szerzők között Tisztelt Olvasóink.

A fejlécen az áll: „A kerület közéleti lapja”. A kerület lakosaihoz szólunk, s szívesen vesszük az ötleteket, a jóindulatú megjegyzéseket. Várjuk észrevételeiket, témajavaslataikat, véleményeiket. Szeretnénk, ha a csepeliek a jövõben is magukénak éreznék az önkormányzat lapját

Néhány lapszám mégis elérhető az interneten a CSEPEl 2006-os, 2007-es és 2008-as évfolyamából:

https://docplayer.hu/7128347-Kiallitas-musor-es-punkosdi-bucsu.html

https://www.yumpu.com/hu/document/read/6081292/18-szam-csepp-tv

https://www.yumpu.com/hu/document/read/5549461/28-szam-csepp-tv

https://www.yumpu.com/hu/document/read/12135907/csepeli-pedagogiai-napok-stresszkezeles-naprol-napra-csepp-tv

https://www.yumpu.com/hu/document/read/8677571/csepeli-osz-a-setalo-utcaban-csepp-tv

https://www.yumpu.com/hu/document/read/5549477/a-hatosag-vizsgalja-a-csepeli-javaslatokat-orszagos-csepp-tv

https://www.yumpu.com/hu/document/read/8752524/32-szam-csepp-tv

2010. április 7. Csepel

Csepelen, a hajdani elmaradott községben nem volt erős polgári réteg, így helyi újságot az őszirózsás forradalomig nem adtak ki. Az első hetilapot „Proletár” (a csepeli és környéki Szociáldemokrata Párt és szakszervezetek közlönye) elnevezéssel 1919 januárjában jelentették meg.

A két háború közötti időszakban csak 1935-ben jelent meg a „Csepeli Hírlap”, a Községi Keresztény Polgárok Szövetségének kiadásában. Felelős kiadója dr. Koncz János, a község főjegyzője, felelős szerkesztője dr. Koncz Lajos volt. A lapot Gvido Béla és Szili Máté szerkesztette. A szerkesztőség a községi kultúrházban működött. A hetilap 1939-től „Csepeli Újság” (Független politikai hetilap) néven jelent meg, s csak 1944 márciusában, a német megszállás után szűnt meg. Ez a lap Koncz János kormánypárti felfogásának megfelelően a konzervatív polgári értékek képviseletére vállalkozott.

Az 1941 és 1944 között kiadott „Csepeli Őrszem” Robl János római katolikus plébános irányításával valláserkölcsi alapon állt, és a Csepeli Újságnál radikálisabb, jobboldali szellemet képviselt. Szerkesztője Folláth József volt.

A „nagygyár” – a Weiss Manfréd Művek, a Csepel Művek – története összefonódott Csepel település, illetve Budapest XXI. kerületének történetével. E közös sors állomásai nyomon követhetõk a kor krónikáiban, azaz a helyi újságban. A gyártelep II. világháború utáni korszakában Fogaskerék, majd Csepel néven jelent meg a WM, illetve CSM dolgozók lapja.

A mai, önkormányzati lapként működő Csepel újság fejlécén olvasható „LXII. évfolyam”jelölés e két jogelőd múltjára is utal.

Magyarország második világháború utáni történetének első üzemi lapja a „Fogaskerék” (Csepel dolgozóinak lapja) volt. Első száma 65 évvel ezelőtt, 1945. április 7-én jelent meg. A hetilap kiadója a csepeli Weiss Manfréd Művek szociáldemokrata és kommunista vezetésű üzemi bizottsága volt, szerkesztőit – Hidasi Ferencet, Sárkány Lászlót és Szemanek Rezsőt – mégis a Magyar Kommunista Párt WM gyári Bizottsága jelölte ki. A szerkesztők főként pártjuk politikáját szolgálták, a szociáldemokratáknak a lapszerkesztésben csak másodlagos, alárendelt szerep jutott. A pártegyesítés után, 1956-ig a Fogaskerék az MDP, azt követően a rendszerváltásig az MSZMP felügyelete alatt állt.

„Egy új fegyvert adunk a WM dolgozóinak kezébe ezzel a lappal. A gyár dolgozói nemcsak szóban, hanem írásban is kifejezhetik gondolataikat” – írta 1945. április 7-én a Fogaskerék, a WM dolgozóinak lapja I. évfolyam 1. száma.

1950-től, amikor a WM gyár elnevezése Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek lett, a Fogaskerék újság alcímeként „A Rákosi Művek Pártbizottságának lapja” megjelölést használták. Felelős szerkesztõje Koczina Gyulavolt.

1957-től ismét változott a lap alcíme: a Fogaskerék „a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak lapja” lett.

1963-ban, az első szám már más néven jelent meg: ekkor vette fel a lap a „Csepel”nevet. Felelős szerkesztője Méry György lett. E lapban a politikai jellegű cikkek mellett már teret szenteltek a termelési eredmények ismertetésének is. Rendszeresen közölt tudósításokat a lap a többi csepeli vállalatról és a lakóterületekről is. Ebben az időszakban máig emlegetett irodalmi melléklettel gazdagodott a lap, melynek címe „Olvasó Munkás”volt. Műszaki-közgazdasági melléklete „Fogaskerék”címmel jelent meg. A Csepel felelős szerkesztőinek sorában találhatjuk Czirfusz Jánost, Jusztusz Gábort és Szőke Rozáliát.

Az 1956-os forradalmat követõ néhány hónap kivételével 46 éven át folyamatosan megjelent a Fogaskerék és jogutódja, a Csepel elnevezésű újság, majd a lap a rendszerváltás után, 1991. március 8-án – XLVI. évfolyamában – megszűnt.

(Összes példánya megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban, s – köszönhetően a kor helytörténészének, Sárdi Antalnak– a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményben is.)

1973-tól jelentette meg havi tájékoztatóját a XXI. Kerületi Tanács és a Hazafias Népfront „Csepeli Híradó”néven.

A rendszerváltás idején még a kerületi tanács kiadásában, 1990. április 11-én jelent meg a „Csepeli Tükör”első száma. Alapító fõszerkesztõje Radványi Zoltán volt. A Csepeli Tükör ezt követõen az első önkormányzat lapja lett, s 1995 áprilisáig jelent meg.

A Csepel néven elindult önkormányzati újság 1995. április 13-án jelentkezett első számával. Ez hat alkalommal volt olvasható: a mainál kisebb formátumú lap főszerkesztője Varga Istvánné volt.

A mai formátumú „Csepel” (A kerület közéleti lapja) első ízben 1995. július 14-én jelent meg – az önkormányzat a korábbi laptulajdonostól megszerezte a Csepel név használatának jogát, s utalva a jogelődnek tekintett gyári lapokra, a címoldalon a XLVII. évfolyam 7. szám jelölés szerepelt –, főszerkesztője attól kezdve, tíz éven át Jusztusz Gábor volt. Az ő irányításával lett a kéthetente megjelenő Csepel újságból 2005-ben hetilap. Ennek már öt esztendeje.

2006. január 1-jétől Bárány Tibor lett a Csepel felelős szerkesztője. A hetilap Csepel 2006 januárjától (részben) színes oldalakkal és mellékletekkel is rendszeresen jelentkezett, s 2009 januárjától pedig teljes terjedelmében színes oldalakkal és gyakorta mellékletekkel bővített hetilapot

olvashatnak a csepeliek.

A Csepel újság nem feledkezett meg múltjáról, s 65 évvel a Fogaskerék születése után is figyelemmel kíséri a gyárterület sorsát.

Bárány Tibor – Bolla Dezső

„A hatvankettedik évfolyam csonka marad. A hajdani elődök – a nagygyár lapja, a Fogaskerék, mely később nevét Csepel újságra változtatta, s e néven évtizedeken át volt az egykori Csepel Művek dolgozóinak lapja, mely a kerületre is figyelt, s amely a rendszerváltás után a kerületi önkormányzat lapjaként új életre kelt – mellé most a mai Csepel újság is odakerül a könyvtárak polcára, az archívumok mélyére. Kérjük a Tisztelt Olvasót: ne felejtse el a Csepel újságot, ha módja van rá, lapozza fel újra a régi számokat, mert a történelem, saját múltunk van abban. S a múltból mindig lehet tanulni…” olvashatták az érdeklődők az utolsó lapszámban.

A Csepel újság rendszerváltás utáni bekötött példányai is megtalálhatóak a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményben és az Országos Széchenyi Könyvtárban is.

A lap oldalainak (2003 és 2010 közötti példányok) digitális változata – amíg létezett, azaz 2010. december 31-ig, olvasható volt (az azóta ugyancsak megszűntetett) régi önkormányzati honlapon. A 2006 és 2010 között napvilágot látott újságpéldányok digitális változata 2011-ben még elérhető volt az azóta szintén megszüntetett kiadó cég, a Csepp Tv Kft. (amely átalakult Csepeli Városkép Kft.-vé) honlapján.

A 2010-ben hatalomra került önkormányzat döntése alapján mára már ezek a lapszámok sem elérhetőek elektronikus felületen.

2010. október 15. Csepel

BÚCSÚ AZ OLVASÓTÓL

Döntés született: meghal a Csepel újság. Politikai döntés volt, melyet pénzügyi okkal indokoltak. Az elhatározást „ésszel, szívvel, tisztességgel Csepelért” (a nemzeti együttműködés jegyében) hozta az új többség – lelkük rajta. Viháncoló, tapsikoló híveikkel a háttérben most elégedetten dőlhetnek hátra: végre sikerült! Eltűnik a Csepel újság, melyben (a politikai sokszínűség jegyében) olyan vélemények is megjelenhettek, melyek nem vetettek jó fényt eddigi ténykedésükre.

Cseppet sem zavarja az igennel szavazó döntéshozókat, hogy egy tollvonással a csepeli lakosok azon többségétől vették el a Csepel újság által nyújtott heti, ingyenesen élvezhető tájékozódás, szórakozás lehetőségét, akiknek szerény jövedelmükből nem telik az internet használatára (talán nem is értenek hozzá), s nem volt más lehetőségük a helybéli tájékozódásra sem.

A megjelenés, a megmutatkozás és a megszólalás fórumától fosztotta meg a döntés a csepeli vállalkozásokat, civil szervezeteket, sportegyesületeket, egyházakat, művelődési házakat, könyvtárakat, óvodákat, iskolákat, s magát az olvasót is, aki névvel vállalt véleményét mindig elmondhatta e hasábokon.

A hatvankettedik évfolyam csonka marad. A hajdani elődök – a nagygyár lapja, a Fogaskerék, mely később nevét Csepel újságra változtatta, s e néven évtizedeken át volt az egykori Csepel Művek dolgozóinak lapja, mely a kerületre is figyelt, s amely a rendszerváltás után a kerületi önkormányzat lapjaként új életre kelt – mellé most a mai Csepel újság is odakerül a könyvtárak polcára, az archívumok mélyére.

Kérjük a Tisztelt Olvasót: ne felejtse el a Csepel újságot, ha módja van rá, lapozza fel újra a régi számokat, mert a történelem, saját múltunk van abban. S a múltból mindig lehet tanulni…

A Csepel újság eltűnése pótolhatatlan veszteség Csepel lakosai számára. Lehet más lappal előhozakodni, de az már nem lesz ugyanolyan, mint a régi.

Pénzhiány. Ez az oka a döntésnek: világos, érthető ok. A döntők által kihirdetett ok mögött azonban félelem rejlik. Nem merik kimondani a valós okot: attól tartanak, hogy írásban is napvilágot láthat ésszel, szívvel tisztességgel Csepelért végzett dicső tevékenységük hibáinak kritikája. Most már biztosan nem kell tartaniuk attól, hogy másként gondolkodók véleménye is megjelenhet.

Ha lesz más lap, melyet az önkormányzat arra használ, hogy törvényes tájékoztatási kötelezettségét teljesítse, abban már – ne legyen igazam – bizonyára nem lesznek olyan zavaró momentumok, melyek árnyékot vethetnének döntéseikre, s azok következményeire.

Bárány Tibor

felelős szerkesztő

(Vége)

21. kerületi Hírhatár Online