Sikeresen befejeződött a MAHART-Szabadkikötő Zrt. és a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. kikötő-felújítási programja – jelentették be október 14-én Csepelen, az EKOL Hungary Kft, új, 4000 négyzetméteres (mintegy 1 milliárd forintból felépített) raktárcsarnokának – melyhez 100 négyzetméternyi irodahelyiség is tartozik – avatása alkalmából rendezett ünnepségen.

Az európai uniós támogatással létrehozott beruházás a Csepeli Szabadkikötőt Közép-Európa egyik legkorszerűbb közforgalmú kikötőjévé és Budapest city-logisztikai bázisává teszi. A 3,5 milliárd forint összértéket meghaladó, a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) keretében finanszírozot beruházást a KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. vezette konzorcium valósította meg.

A projektzáró eseményen Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Operatív Programokért felelős helyettes államtitkára méltatta a fejlesztés jelentőségét.

Az eseményen részt vett Wáberer György, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt elnöke.

Szalóki Flórián helyettes államtitkár köszöntő beszédében kiemelte:

– A kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított fejlesztés közel száz munkahelyet teremtett. A projekt eredményeképpen ma a Szabadkikötő minden szempontból megfelel a modern hajózási és szállítmányozási elvárásoknak, Közép-Európa egyik legkorszerűbb közforgalmú kikötőjévé és Budapest city-logisztikai bázisává téve a létesítményt.

Sztilkovics Szávó, a MAHART Szabadkikötő Zrt. vezérigazgatója beszédében a Szabadkikötő és a beruházás történetét idézte fel. Visszapillantott a Szabadkikötő 85 évvel ezelőtti megépítésére, amely a kor óriási műszaki teljesítménye volt. Annál is inkább, hiszen egy világháborúból vesztesen kikerült országban valósult meg, nyolc évvel Fiume, és a magyar hadi- és kereskedelmi flotta elvesztése után.

– Ez a súlyos veszteség is sarkallta a magyar kormányzatot, hogy mielőbb végrehajtsa, a már csaknem ötven éve érlelődő tervet: egy Szabadkikötő létesítését a Csepel-szigeten. Átadásakor a kikötő az akkori kor legmagasabb műszaki szinvonalán valósult meg. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Gabonatárház gépészeti berendezései mind a mai napig jól végzik a dolgukat. A kikötői utak közül pedig a most befejezett felújítás után is maradt még egy-két kisebb szakasz, ahol az 1928-ban lerakott bazaltkockákon zajlik a forgalom.

– Az elmúlt öt évben, 2010 óta, a Csepeli Szabadkikötőben azon munkálkodtunk, hogy egy újabb, jelentős fejlesztési csomaggal a mai kor követelményeihez igazítsuk a kikötő műszaki színvonalát. Ennek a beruházásnak ma a végére értünk, és nagy örömmel mutatjuk be az eredményt azoknak, akik elősegítették a megszületését, és mindazoknak, akik majd használni fogják az új létesítményeket.

– A kapacitásnövelő fejlesztés a kikötő minden területére, és tevékenységének minden ágazatára kiterjedt. Kiemelt jelentőségű a kikötő új, belső főútja, amely feltárja az eddig elszigetelt, 40 hektáros fejlesztési területet. A gazdasági tevékenységen túl a környezetvédelmet is szolgálja a nyílt rakodó újjáépítése,és a kis nyílt rakodó kiépítése, hiszen a csapadékvíz immár olajfogókon keresztül, megtisztítva folyik el a területről. Nagyon fontos, és sürgető volt a vágányhálózat felújítása, hiszen így egyszerűbbé válik a mind gyakrabban érkező irányvonatok biztonságos fogadása, rendezése. A felújított vágányok jelentősen csökkentik a Corvin-csomópont vasúti igénybevételét, amely – reméljük – nagy öröm az itt közlekedő csepelieknek.

– Az augusztusi vihar pusztítása nyomán külön öröm, hogy közel 500 fát ültethettünk el. Pontosabban: nem mi ültettük el a fákat, hanem a kertészek. Nem mi újítottuk fel a vágányokat, hanem a vasútépítők. Nem mi betonoztuk le a régi, poros parkolót a bejárat mellett, hanem az építőmunkások. Amikor ki-ki elkészült a saját munkájával, akkor elégedetten nézhetett vissza rá: ezt én csináltam, ezen az én kezem munkája látszik! A kékgallérosoknak, akiknek a munkája kézzel fogható, minden eredményes nap ünnep. Nekünk, fehérgallérosoknak, kevesebb az ilyen alkalom. Egy-egy határkő elérésekor láthatjuk csak az elvégzett munka visszaigazolását.

– Siker volt, amikor elkezdtük a fejlesztés megvalósíthatósági tanulmányát. Siker volt, amikor a kormányzat kiemelt projektté nyilvánította a csepeli fejlesztést. Siker volt, amikor elkészültek a tendertervek. De talán az egyik legfontosabb eredmény az volt, amikor majd egy évnyi levelezés, tárgyalás után pozitív döntés született Brüsszelben a kikötők pályázatainak támogathatóságáról. Örültünk annak, hogy az első körben eredményes volt a kivitelezésre irányuló közbeszerzés, és a verseny végeredményét minden pályázó elfogadta. Örültünk annak, hogy 2014 tele enyhe volt, nem jött ránk az árvíz. A kivitelezés rendben megkezdődhetett, s a maga rendje szerint a fővállalkozó és az alvállalkozói határidőre, jó minőségben megvalósították, amit öt éve papírra vetettünk.

– Az igazi ünnep mégis a mai nap, amikor a közös munka eredménye a maga valójában előttünk áll, és szép! Szép, mint minden jó szándékú, építő emberi alkotás. Szép, mint az élet maga. Szép, mert rend a káosz felett. A rend és biztonság, az életet átfogó erő, az életet megtartó talapzat, ami csakis a munka, a teremtő akarat által jöhet létre. Az élettelen természet ugyanis magától szét-felé tart, miként maga az egyre gyorsuló ütemben táguló világegyetem. A fizikusok nevet is adtak ennek, entrópiaként nevezik az anyagok rendezettségének, rendezetlenségének színvonalát. Nyilvánvaló tény, hiszen megfigyelhető, hogy az anyag a rendezettől a rendezetlenség felé tart, az energia a sűrűtől a ritkább felé áramlik. Csupán az élet, s kitüntetetten az emberi tevékenység az, amely ezzel tudatosan szembemegy, ami alkot! Kőre követ rak, vasat vassal köt össze, a rendelkezésre álló energiát pedig tudatos összefogással, együttműködéssel igyekszik egy irányba vezetni. Eképpen teremti meg az élethez, a szabad élethez szükséges rendet.

– Úgy gondoljuk: a földi típusú élet ritka, talán egyedi jelenség a világegyetemben, sőt, mondhatjuk azt is, hogy az élet igen kismértékben képes a világ entrópiája ellen hatni. Tudjuk, hogy bolygónk, a Föld átmérője több mint 12 ezer kilométer, s ehhez képest az élet vékonyka burokként borítja a bolygót, fényes bevonatként díszíti csupán, a sötét mélység kőtalapzatán. Ebből a sötét mélységből a megszilárdult láva fekete bazalttömbjeiből vettek elődeink erős alapot, hogy a maguk és a jövő szolgálatára, kockákra hasítva az élettelen követ, utat építsenek. Itt láthatjuk ma ezeket a köveket, a kikötő régi útjaiban, rajtuk az eltelt, majd egy évszázad nyoma, a kerekek által símára koptatott oldal.

– Ez a koptatott oldal bizonyítja az eleink által elvégzett munkát, mutatja az élet nyomát, vékony, fénylő bevonatként díszíti az élettelen követ. Kérem Önöket, fogadjanak el tőlünk egy-egy darabot ezekből a fénylő bazaltkövekből. Szolgáljanak ezek a kövek a mai nap és a közösen elvégzett munka, a közösen elért siker emlékére. Szolgáljanak ezek a kövek mindennapi bíztatásul, hogy az elvégzett munka előbb-utóbb eredményes és gyümölcsöző lesz a hazánk, a családunk és magunk javára válik. Szolgáljanak ezek a kövek bizonyságul arra, hogy bár a hideg anyag felett lehellet-vékony csupán az élet, mégis csodaszép! Köszönöm, hogy meghallgattak – zárta beszédét Sztilkovics Szávó.

Ábel Attila, Csepel alpolgármestere vett részt az ünnepségen, s beszédében először az előzetesen beharangozott polgármesteri megjelenés elmaradását magyarázta: Borbély Lénárd éppen Kielcében tárgyal. Majd Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel előző polgármesterének távolmaradását magyarázta meg: ő éppen sajtótájékoztatót tart migránsügyben. Mindkét távolmaradt vezető üdvözletét és gratulációját tolmácsolta, miközben az önkormányzat nevében köszöntötte a beruházást. Németh Szilárd azt üzente, a jövőben is lobbizni fog a csepeli fejlesztések érdekében.

Érdekes módon az alpolgármester dr. Szabó Szabolcsra, Csepel megválasztott országgyűlési képviselőjére egy szót sem vesztegetett, őt meg sem említette.

Bőségesen beszélt viszont a 2010-ben kitűzött célról: „a csődhelyzetben levő önkormányzatot gazdaságilag rendbe tesszük, és egy élhető, megújuló települést varázsolunk (sic!) belőle. Olyan helyet, ahol nemcsak jó élni, sétálni és pihenni a parkokban, tereken, közterületeken, de megélhetést biztosítani, dolgozni is lehet.”

– Mi tudjuk, hogy egy jól irányított település képes szerves egységben élni a területén működő ipari és gazdasági vállalkozásokkal. Nem szégyelljük Csepel múltját, azt nem kívánjuk eltörölni. Ellenkezőleg! Büszkék vagyunk elődeink nagyszerű ipari, kereskedelmi és gazdasági teljesítményeire, és mindent megteszünk azért, hogy az itt működő vállakozásokjól érezzék magukat, bővüljenek, fejlesszenek. A biológiában is ismert a szimbiózisnak nevezett együttműködés, valamennyi résztvevője hasznát szolgálja. Kerületünk igyekszik segíteni a vállalkozásokat, az országgyűlésben és a kormányban is lobbizunk a csepeli infrastruktúra fejlesztéséért, melyre továbbra is nagy szükségünk van. Közben – természetesen – önkormányzatunk is igyekszik hasznot húzni az ilyen kapcsolatokból. Erre jó példa a MAHART Szabadkikötő működése, fejlesztése is. Engedjék meg, hogy ennek jegyében köszönjem meg a fejlesztéseket, és kívánjak Önöknek a továbbiakban is sok sikert – mondta az alpolgármester.

Dr. Szabó Zsolt, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatója csak röviden szólt, egyebek között ezt mondta:

– Tisztelt jelenlévők, itt már több köszönet elhangzott, de azt gondolom, azt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez egy abszolút közös munka volt, egy valóban hét éves periódusnak a lezárása, amelynek révén itt egy – összességében, az eus támogatásból mintegy 7 milliárd forint összeg lett felhasználva, azon túl, amit az egyes vállalkozások – többek között a BSZL is – hozzátett ahhoz, hogy mindez meg tudjon valósulni.

A szervezők által kiadott sajtóközlemény hangsúlyozta: a munkálatok zavartalanságát a Csepeli Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás segítette. A kerület elfogadta a szabályozási tervet ezzel megvalósíthatóvá tette a kikötő hosszú távú fejlesztéseit. Új hajóállások létesültek, vasúti vágányrendszereket, rakodókat és parkolókat hoztak létre, amint az a beszédekben is elhangzott.

A modernizált trimodális, tehát vasúti-közúti-vízi szállítási utakra támaszkodó új raktárakat a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételével tervezték meg, üzemeltetésükhöz megújuló energiát is használnak.

A jelentős infrastruktúrális bővítések révén 40 hektárnyi, eddig nehezen megközelíthető terület vált elérhetővé, amelynek hasznosítására máris születtek hosszú távú együttműködési megállapodások a felhasználókkal.

Ilyen szerződést kötött a BSZL többek között a török tulajdonban álló fuvarozó, szállítmányozó vállalattal, az EKOL Logistics Kft-vel, amely a trimodális szolgáltatások elérhetősége meitt választotta a kikötőt. A cég előrehaladott tárgyalásokat folytat a BSZL-el arról, hogy a jelenleg 5000 négyzetméteres bérelt területét egy éven belül megduplázza.

A több mint150 hektárterületen működő BSZL az elmúlt években 15 milliárd forintot meghaladó értékben hajtott végre fejlesztéseket. Ezek eredményeként jelenleg több mint 80 ezer négyzetméteres raktárterület áll rendelkezésre, amelynek kihasználtsága közel 100 százalékos. A kikötőben Ro-Ro terminál működik és egyidejűleg 20 hajóálláson lehet kikötni és rakodni. A részvénytársaság jelenlegi fejlesztései a kikötő informatikai korszerűsítését is célozzák.

A nagy értékű infrqastruktúra-fejlesztés és a dinamikus szolgáltatásfejlesztés eredményeként folyamatosan növekszik a Szabadkikötő forgalma. A BSZL ügyfélköre teljes körű kikötői, logisztikai szolgáltatást nyújt Magyarország legnagyobb közforgalmú kikötőjében.

A BSZL idén 2,2 milliárd forintos értékesítési árbevétellel számol, amely a tevelyi évhez képest mintegy 15 százalékos növekedést jelent. A beruházások, a kikötő szolgáltatásbővítése már rövid távon intenzívebb áruforgalmat eredményez, így a megnövekedett igények miatt több száz, 2020-ig összesen legalább négyszáz új munkahely létesül a Csepeli Szabadkikötő területén.

Az ünnepség záró akkordjaként átvágták a nemzeti színű szalagot és ezzel átadták a csarnokot, s vele együtt felavatták, használatba vették az elkészült fejlesztéseket.

21. kerületi Hírhatár Online