Egymás után hatodszor ült össze „halaszthatatlan sürgősséggel” a testület szeptember 22-én.

Persze a kezdésre ez nem vonatkozott, hisz majdnem fél órát kellett várnunk a Fidesz frakcióra. Valószínűleg a fogatókönyvet még át kellett venni Németh Szilárddal is, aki megtisztelt bennünket pótolhatatlan jelenlétével.

Egy perces felállással emlékeztünk nemrég elhunyt két díszpolgárunkra: Szegedi Lujzára és Strein Oszkárra.

Az új pénzügyi ágazatvezető is bemutatásra került Szeder Istvánné személyében. Természetesen köszöntötték Németh Szilárdot, hosszan sorolva minden eddigi beosztását, funkcióját, megbízatásait ismertették egy nagyon gyenge taps kíséretében.

Borka képviselőtársam, kérdezte hogy minek ez a rendkívüli gyorsaság, megtudhatta a polgármestertől, hogy frakcióvezetőként,irányításával adták el az iskolát. Persze nem ő volt a frakcióvezető, de ez a Fideszeseket nem zavarja. Lényeg, hogy mindez elhangozzék.

Borbély Lénárd nagyívű visszatekintést téve részletesen elmondta a történteket és azt, hogy kik voltak akkor a testület tagjai mindkét politikai oldalon. Semmi újat nem mondva, csak azt, ami amúgy is le volt írva. Közben megtudhattuk a Fidesz –KDNP arc poétikáját, amit eddig sohasem hallottunk „nyiltság a mi fegyverünk” és „ha Isten velünk egy csatában akkor ki ellenünk” fantasztikusan új ismeretlen volt számunkra különösen az utóbbi. Aztán rá nem nagyon jellemzően némethszilárdi magasságokba emelkedve, sértegetve fenyegetőzött, vádaskodott, rágalmazott és természetesen burkoltan kommunistázott egy jót. Be kellett mutatni a jelenlévő főnökének, hogy jó tanítványként kemény és kérlelhetetlen, és jó úton halad. Olyan mondatot is volt bátorsága mondani, amit kénytelen vagyok ide idézni: 
„Nem szeretnék erős felütést adni ennek a történetnek, főleg azért, mert szerencsétlenségükre most a parlament elfogadta ezt az új, korrupcióval kapcsolatos jogszabályt, mely 12 évre tolta ki az elévülés idejét, ezért most már bevallhatnák képviselő urak, ha kaptak, mennyi kenőpénzt kaptak ennek az üzletnek a végbemeneteléért, márcsak azért is, mert az ingatlan eladása után ha jól emlékszem, több képviselőtársunk itt a a testületben főleg Tárnokon vásárolt magának ingatlant a semmiből.”

A további kérdéseinkre válasz helyett megkaptuk, hogy ne értetlenkedjünk, mindenre választ kapunk a zárt ülésen.

Persze értettük mi, hogy fontos sok kérdés ne legyen nyílt ülésen, mert az „megzavarja” a szerződő partnert. Zárt ülésről így persze nem írok. 

A folytatásban nehezen lehetett visszatérni a kérdésekre, de végül is engedély után Gulyás János helyét és szerepét feszegette egy kérdező, majd Nagylaki Kálmán munkakörét és feladatát tudtuk meg polgármesteri szemszögből, akinek szerinte természetesen semmi köze nem volt ehhez az ügylethez.

Takács Mónika a tulajdonos lehetőségeiről, Szenteczky képviselőtársam Nagylaki szerződéséről, személyes kapcsolatáról, értékbecslésről kérdezett.

Én megkérdeztem miért riogatja Ábel Attila a körzet lakosságát hajléktalanszálló építésével.

Borka-Szász a vásárlás életszerűségéről, kétségeiről, Horváth Gyula jogszerűségről, a jegyző és a gazdasági vezető 12 évvel ezelőtti szakmai felelősségéről értekezett.

Én elmondtam, hogy a a körzet képviselőjeként évtizedes lakossági gond megoldásában reménykedem, de nem választási megfontolásból, mert tarthatatlan az ott lévő jelenlegi állapot, és ez belátható időben megszünne amennyiben az önkormányzatnak sikerül megvásárolni az iskolát.

Ábel Attila hozzászólásában szocialista bosszúról beszélt, ami a tanárok és az iskola volt igazgatója, Németh Szilárd ellen irányult!?

A testületi ülés kiemelt vendége és fénypontja Németh Szilárd akkori iskolaigazgató volt, aki a patkányok és patkányozás „szakértőjeként” szólt az iskola bezárása előtti időkről. Elmondása szerint vörösen izzott a patkányok szeme. A meglepő, de mulatságosnak nem mondható színezetű politikai vádaskodást követően atyáskodva figyelmeztette Borbély polgármestert, hogy ne bízzon senkiben, majd a tárgytól messze eltérve folytatta és értékelte Csepel jelenlegi számára gondot jelentő intézmények sorát, Munkásotthont, Csepel SC, stadiont stb. helyzetét.

A szavazás végül is a sértegetés, fenyegetőzés, vádaskodás, rágalmazások sora ellenére a lakosság érdekeinek messzemenő figyelembe vételével, majdnem egyhangú 18 igennnel és 2 tartózkodással ért véget.

Dobák István

Forrás: facebook.com