Állt a Szent Imre tér sarkán egy élelmiszer áruház: hajdan Szövetség ABC névre hallgatott, majd utóbb a CBA lánc tagja lett. Amikor felépítették, az akkori Csepel Művekben dolgozó munkások jobb ellátását tűzték ki célul, s e feladat ellátásában évtizedekig nem volt igazi versenytársa. Bezárása előtti, utolsó évtizedében a multi plázák, bevásárlóközpontok, mall-ok, élelmiszer-áruházláncok hangárszerű raktáráruházaival és a hazai magánkereskedők tenyérnyi vegyesboltjainak családias kínálatával is fel kellett vennie a versenyt. 

Múlt időben fogalmaztunk, mert az áruház az év elején bezárt, helyén hamarosan Aldi üzlet nyílik.

Korábbi írásunkat megtekintheti itt.

Amikor 1961-ben (53 évvel ezelőtt) a csepeli Vaszil Kolarov Mgtsz gyászos eredményű zárszámadást produkált, felvetődött, hogy össze kellene vonni a kőbányai Champignon gombatenyésztő Tsz-el és a pákozdi tsz-ekkel. Így alakult meg és működött 1962-től egyre eredményesebben az összefogásból született csepeli Duna Tsz.

Aztán 1974-ben (40 évvel ezelőtt) napirendre került a Szövetség ABC megalakításának ötlete. Akkoriban Siklósi Imréné, Katika – 25 éves törzsgárdatagként – az Erzsébeti KÖZÉRT Vállalat csepeli, Kossuth Lajos utcai ABC-jének vezetője volt. Onnan helyezték át – csepeli kérésre – az új létesítmény vezetőjének.

Siklósi Imréné végig kísérte az ABC épületének 11 hónapos építési folyamatát: a 24 millió forintos beruházás annak idején sikertörténetnek számított. Megszervezte az árubeszerzést: a Duna Tsz húsüzemével, sütödéjével, zöldség- és gyümölcstermesztőivel tárgyalt, megállapodott a nagykereskedelemmel is. A Szövetség ABC 1975. február 27-én, 6 millió forintos árualappal nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt.

Az eredményt csepeliek tízezrei élvezhették évtizedeken át. 1986-ban például napi 12 ezer vásárlót regisztráltak (ekkorra árualapjuk már 14 millió forintosra emelkedett), s az üzlet mögötti bisztrójukban naponta hatszázan reggeliztek és négyszázan ebédeltek.

Az abc-vel szülőfaluja, Örkény általános iskolájában ismerkedett meg Katalin, aki pályakezdőként viszont csak a fővárosban, a FÜSZÉRT-nél talált munkát. 1949-ben ment férjhez Siklósi Imréhez, csepeli fűszer-vegyeskereskedés tulajdonoshoz. Férje nemcsak társa, hanem főnöke is lett az ezres vevőkörű boltban. Katalin már második fiával volt várandós, mikor megtudta: államosítani fogják az üzletet. Gyorsan eladták a berendezést és beköltöztek az épületbe, így megőrizhették a házat saját tulajdonukban.

Néhány hónapi anyaság után – 1954-ben – Katalin ismét munkába állt: a KÖZÉRT-nél helyezkedett el, s néhány hónap múlva már a Posztógyár melletti nagy bolt vezetője lett, ahol a kereskedő-tanulók képzését is rábízták. Az első csepeli ABC megnyitása is az ő nevéhez fűződik: a Kossuth Lajos utca – Ady Endre utca sarkán (ma: Spar), amely a KÖZÉRT-től később átkerült a Duna Tsz-hez.

Az ország első szövetkezeti élelmiszer-áruháza, a szövetség ABC nyitási előkészületeit Siklósiné férjével közösen tervezte. A nyitás után gyorsan híre ment a széles áruválasztéknak, a figyelmes kiszolgálásnak, s folyamatosan növekedett vevőtáboruk – a főváros minden pontjáról érkeztek ide vásárolni az emberek. Számtalan díjat nyertek a kiváló szolgáltatással.

Aztán eljött a rendszerváltás, s mielőtt a Duna Tsz csődbe jutott, 1991-ben önálló kft-ként kiváltak belőle. Fokozatosan szaporodtak a versenytársak, miközben a fizetőképes vásárlói kereslet csökkent. A jó helyen fekvő üzletre több cég is szemet vetett, s Siklósiéknak meg kellett küzdeniük a tulajdonjog megtartásáért. Sok álmatlan éjszaka árán, családi összefogással, a Siklósi testvérek (banki lízinghitellel) megvásárolták az édesanyjuk által létrehozott üzletet, melynek árát alaposan felverte a pályázók hada.

A Szövetség ABC és húszfős kis csapata egyre nehezebben, de még a 35. éves működési évfordulón – 2010-ben – is állta a versenyt, melyben komoly támaszt jelentett a nagybani beszerzés lehetősége. 2000-ben ugyanis az üzlet a CBA-hálózat tagja lett: az alsónémedi, I. számú régióhoz tartoztak. Sok fontos információt kaptak a hálózati központtól, s kéthetente akciót szerveztek a CBA támogatásával, 100-120 árura. A CBA-központ óriásplakátokkal és kóstolással egybekötött árubemutatókkal is segítette a bolt tevékenységét.

Saját, CBA-s márkás árukat is tartott a bolt (a hálózatban ez kötelező volt, mint ahogy a kiváló magyar termékek forgalmazása is – ezekből állt a kínálat 80 százaléka). A CBA-tagság miatt már nem hozták házhoz az árut: el kellett menni érte, s a szállítás költsége, továbbá az esetenkénti várakozás nem könnyítette meg a bolt helyzetét. Napi és heti mennyiséget szereztek be, s ez megszabta a beszerzési árat is.

Amikor 2010-ben, az akkor nyolcvan esztendős Siklósi Imrénével beszélgettem, (férjét már 11 éve eltemette), még mindig nem tudott elszakadni az üzlettől: ugyanúgy, mosolyogva ügyelt a dolgokra patyolatfehér köpenyében a 35 éves, hatezer árucikket kínáló üzletben, ahogy korábban megszokta. Ellenőrizte a boltot, a pénztárkönyvet, a forgalmat, konzultált a műszakvezetővel, áttekintette az árukészletet és az adminisztrációt. Büszke volt gyerekeire és unokáira, dédunokáira.

Időközben elérkezett a nemzedékváltás is: Siklósi István, Katika fia 1992-ben lépett be a céghez, s 2010-ben már ő volt az ügyvezető igazgatója az áruházat működető Duna-Szövetség Kft-nek. A sokéves tapasztalatot és a sikeres szakmai múltat eredményesen hasznosította. Édesanyja kereskedő szemlélete és nagyszülei hitvallása kíséri szakmai útján: „Szeresd a vevőt, légy velük tisztességes, becsületes. Olyan árut tegyél ki a pultra, amit te is megvennél!”

Siklósi István 1999-ben a Progresszív Magazin kereskedőversenyén elnyerte a legjobb magánkereskedő címet. 2000-ben pedig – a CBA tulajdonostársak választása alapján – ő lett a „Legjobb CBA-tulajdonos” cím birtokosa. 2009-ben pedig – a PICK Szeged Zrt. „Ideális csemegepult verseny 2009” című promóciójában (206 jelentkező bolt közül) – a csepeli bolt bejutott a 10 legjobb üzlet közé.

A hajdani Szövetség ABC utóda, a Szent Imre téri CBA 2010-ben havonta mintegy 70 millió forint forgalmat bonyolított, s naponta 3600-an tértek be vásárolni a boltba. Az épületben további önálló kereskedelmi egységek színesítették a kerületi kereskedelmet: óra-ékszer, fehérnemű, foto-optika szemvizsgáló, zöldség-gyümölcs szakbolt, patika és cukrászda, s hátul – az I-es gyárkapuhoz közelebbi sarkon – a söröző.

Ez négy évvel ezelőtt volt, s Katika már akkor jelezte, szerinte túl sok a bolt a kerületben, s ehhez képest kevés a fizetőképes vásárlói kereslet (a csepeliek egy része az elszegényedés útjára csúszott). Álláspontja szerint az önkormányzatnak előzetesen piacvédő korlátozást kellett volna érvényesítenie, s csak utána dönteni újabb engedélyek kiadásáról. Érzékelhető volt: a korábban a lakosságot kifogástalanul ellátó kereskedőket háttérbe szorították, lehetetlenné tették működésüket, s ezért sokan tönkrementek. A multi kereskedőláncokat támogatta az állam, adókedvezményeket kaptak, de cserébe működésükkel nem gyarapították hazánkat.

Az áruház működésének 35. évében, 2010-ben is Csepel egyik legszebb (az üzlet falait mozaikképekkel díszítették) és jól ellátott áruháza, kiváló dolgozói csapatával – Katika szavai szerint – „Küzdött, küszködött, s várták a fellendülést, a változást…”.

Nos, a fellendülés elmaradt, de a változás megérkezett: az Aldi tett egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Az üzletek bérlőinek már tavaly ősszel bejelentették: 2014. elejénl véget ér a bérleti viszony, mert a Duna Szövetség CBA bezár. Az épületet újjáépíti az új tulajdonos, és ott hamarosan megnyílik majd az első csepeli Aldi üzlet.

21. kerületi Hírhatár Online