Amikor átnéztem itt Csepelen a civil szervezetek (2011-ben készített) listáját - kezdte Kulinyi Márton gondolatait -, 260 szervezet nevét találtam rajta. Ez hihetetlen tudás, erőforrás, aktivitás, ami itt Csepelen összejött az elmúlt húsz évben! Akkor kezdtem el erről gondolkodni, beszéltem dr. Szabó Szabolccsal, meg még egy pár emberrel, szervezettel, és Horváth Gyula polgármester-jelöltünkkel is.

Borzasztóan nagy érték ez Csepelen! Borzasztó sok tudás, szellemi tőke, aktivitás van még itt, amely megtalálható. Össze kellene állítani egy olyan rendszert, amelyben intézményesen lehet ezt az erőforrást a csepeliek, a csepeli lakosok, és természetesen a civil szervezetek tagjai számára is használhatóvá, hasznossá, értékessé tenni.

Egy pár emberrel beszélgetve, állítottunk össze erre egy gondolatmenetet, amiben nem csak az van benne, hogy támogatni kell a civileket, és be kell vonni a döntéshozatalba, mert ezt így messziről általában könnyű kimondani, csak megcsinálni borzasztó bonyolult és zavaros! Az egyik partnerrel való beszélgetés során alakult ki a felismerés, hogy paradigma-váltásra van szükség. Újfajta logika kell a civil szervezetekkel való együttműködésben!

Nagyon sok évig az volt a gondolatmenet, hogy a civil szervezetek összejönnek, s egymás közül választják meg azt, aki mindenkit képvisel. Nyilvánvaló volt, hogy a szervezetek sokszínűsége miatt érdekellentétek is keletkezhettek, hiszen a vízparton a horgászok és az evezősök nehezen értenek egyet, s a kutyabarátok sem lesznek őszinte hívei a szociális munkásoknak, stb. Teljesen természetes dolog, hogy akkor a leghangosabbat, leglendületesebbet hagyják, hadd menjen, a többiek meg morognak, hogy akkor hogy van? A kiválasztódott pedig vagy képvisel, vagy nem képvisel. Az évek során kiderült, hogy ez a logika nem nagyon hatékony.

Ezért mi úgy gondoltuk, hogy szakterületenkénti civil grémiumok fokozatos kialakítása volna a megoldás. Ezek a szakterületek már eleve egy egyeztetési folyamatban jönnének létre, kb. 8-10 témában: pl. környezetbarát Csepel, kulturált Csepel, szolidáris Csepel, jobb munkahelyekért, fiatalosabb, barátságosabb, egészségesebb Csepel. Tehát ilyen témakörökben lehetne összeállítani a civil szervezeteket és ilyen témakörökre biztosítani a támogatást, illetve az együttműködést.

Ez azt jelenti, hogy nem a Civil Tanács elnöke vesz részt a Tamariska dombtól kezdve, a Kis-Dunán keresztül, a gerincút építésén át mindenben, hanem az adott szakterületben érintettek vesznek részt az arra a területre vonatkozó döntés-előkészítésben, tesznek javaslatokat, kidolgoznak koncepciókat, előterjesztéseket.

Az elmúlt évtizedek során megtanultam: ha nincs víz a medencében, akkor nem megy úszni senki! Tehát vizet kell tenni a medencébe, vagyis a pályázati pénzeket is el kell osztani a szakterületekre. A pályázati pénzek elosztása viszont két részből áll.

Az egyik fele a játékszabályok – ezek meghatározását nem lehet ráhagyni a civil szervezetekre: ott szigorú követelmény-rendszer, elvárások, ellenőrzési rendszer, indikátorok a végén találhatóak. Tehát a keretet, azt pontosan és határozottan meg kell fogalmazni!

De a tartalom meghatározásában, hogy melyek legyenek azok az értékek, amelyeket érdemes támogatni, abban a civileknek kell szerepet adni, s a zsűriben is beleszólást kap a civil terület. Persze nyilvánvaló, hogy pénzügyi döntésben nem lehet elvenni a finanszírozó jogosítványát, vétó jogát, de a civileknek javaslattételi joga bőven tud lenni a pályázat-kiírásban és az elbírálásban is (sőt a döntésben a civileknek akár nagyobb arányú részvétele is lehetséges – a kisebb hányadot pedig a szakpolitika delegált képviselői teszik ki, akik a technikai előkészítést végzik a döntés előtt). Ez csak egyetlen rész, amit egy önkormányzat adhat a civileknek: az erőforrás (az éves projekt, vagy akár egy-egy akció támogatása is benne lehet ebben a keretben).

Ám ugyanígy juthat keret a működési támogatásra, ahol megint csak pontosan meg kell határozni, mi az, és hogyan lehet támogatni?

Ezen kívül az adminisztratív, menedzseri támogatás még, amelyben segítség, tanácsadás jöhet szóba.

Az egyik beszélgetés során kristályosodott ki a kreatív ötlet, amit egy önkormányzat tehet, s amire nagyon nagy szüksége van a civileknek, s ezt pedig úgy fogalmazta meg beszélgető-társam, hogy „erőteret adni”! Erőteret adni a kapcsolati tőkére, arra, hogy ő azt csinálja, amihez ért, ami a szívügye, és tud neked segíteni, s ezt elfogadod.

Szakmai és információs erőteret adni a civileknek, s ebben konkrét ötleteket is kaptunk: civil hónap, iskolák-közintézmények előtt civil fal – ahova fel lehet tenni a segítő szándékot, s ahol azt az intézmény megtalálja, igénybe veheti.

Tehát nagyjából ilyen a váz, amely „A 21. századért pályázat” névre hallgatna.

Tudni kell azt, hogy az elmúlt évtizedekben az önkormányzat évente 100-150 millió forintot biztosított különféle civilszervezetek támogatására. A 2013-as költségvetésben ez mindössze 40 millió forint!

Azt mindenképpen üzenjük a következő önkormányzatnak, hogy a civilekkel való együttműködés, – a szellemi tőkéjük kiaknázása, segítségük igénybe vétele, bevonásuk különböző szolgáltatásokba is, a közösség életébe – olyan érték, amely nagyon megsokszorozódik, ha egy önkormányzat ebbe erőforrásokat tesz!

Vajon hogyan jön létre ez a grémium? Talán úgy, hogy a jó barátok előnyt élveznek?  Nem!

Van olyan politikai párbeszéd, és politikai együttgondolkodás, amelyben ez messze nem pártpolitikai kérdés, hanem szakmai ügy, hogy egy-egy területre milyen szakembereket, milyen aktív, elkötelezett és meggyőződéses embereket lehet bevonni.

Azt is látjuk, hogy ez egyik napról a másikra nem jön létre! Ezért aztán egy 2-2,5 éves fejlesztési folyamatban gondolkodunk. A programot több lépcsős folyamatban lehet megvalósítani ahol az előkészítésnél egy párbeszéd zajlik, egy egyeztető iroda dolgozik.

Később egy 1 éves – bizalmi – előfutam következne, amelyben a személyek, szervezetek saját maguknak is (és az önkormányzatnak is) igazolni tudják, hogy nemcsak a saját „bulijukat” nyomják, hanem valóban tudnak abban a szakterületben és egyúttal kerületi rendszerben is gondolkodni. Ez csak az első év!    

Ennek az első évnek az eredménye lehet, hogy a második éves folyamatnál már kiforrjanak a hiteles, megbízható, korrekt, értelmes, emberek – és nem politikai szempontból korrekt, hanem az adott szakmájuk iránt elkötelezett, és a területükön dolgozó emberek számára korrekt és elkötelezett civilek, emberek tudhatnak részt venni a folyamatban.

Nagyjából ez a háromlépcsős folyamat, ahol a második év tud olyan lenni, amikor valóban szakmailag elkötelezett és rendes grémiumok tudnak létrejönni. Persze, ez nem azt jelenti, hogy közben a számos kicsi ötlet és kreativitás elveszne: hiszen egy-egy rövid beszélgetés során is annyi remek értelmes és értékes ötlet merült fel, amelyeket nem szabad hagyni elveszni.

Össze lehet kötni, párosítani az egy irányba mutató szándékokat, s ezek az egymást erősítő ötletek a szinergia-hatás következtében több eredményt hozhatnak, mint a szétforgácsolt, magukra maradt kezdeményezések…

Csak azzal, hogy az önkormányzat egy kommunikációs hálót hoz létre, meg tudja sokszorozni a mai csepeli civil szervezetekben meglévő értékeket.

Ezt javasoljuk a következő önkormányzatnak!

21keruleti-hirhatar.hu