A finisbe forduló, leköszönő önkormányzat megpróbál mindent a maga fényezéséért. A legtehetségesebb emberükre az a feladat hárult, hogy magyarázza meg a semmit! Nincsenek produktumok, nincs fejlődés! 

Még azok sem valósultak meg, amit a polgármester a beiktatási beszédében nagy lendülettel 2010-ben bejelentett. Persze, hogy nem, mert olyanokat hordott össze, aminek semmi relevanciája nem volt, és főleg olyanokkal foglalkozott, amik nem tartoztak sem jogilag, sem gazdaságilag a hatáskörébe. Nem menekültek ki a kerületből Németh Szilárd intésére az offshore hátterűnek titulált cégek sem. Sőt, még a rezsicsökkentés jelképes fő ellenségének bemutatott és a lejárató kampányban meghurcolt csepeli energiaszolgáltató is maradt. Maradtak, de nem fejlesztettek, nem is ruháztak be semmit. 
Várnak. 

Így Csepel fejlődése négy éve megállt! 

Sajnos nem is nagyon várható már ezen változás. Nem csak ebben az időszakban, hanem, ha így haladunk, a későbbiekben sem. Eddig ugyanis azért fejlődhetett Csepel, mert voltak forrásai, volt lehetősége és voltak tenni akaró vezetői. A fejlődést az önkormányzatiság elve alapján minden település maga határozhatta meg. Nem úgy, mint az "átkos kommunista" tanácsi rendszerben. Akkor a központosítás és az állami elosztás volt az egyetlen lehetőség. Nem a helyiek dönthettek arról, hogy mi és mikor épüljön a környezetükben, hanem a méltóságos "felső szerv"! Ehhez a felső szervhez kellet fordulni és könyörögni, hogy ezt, meg azt megcsináljanak. Hogy aztán megcsinálták-e, az attól függött, hogy a kérelmező milyen viszonyban volt az illetékes felső szervet képviselő elvtársakkal. 

A rendszerváltás egyik nagy áldása abban volt, hogy a helyi dolgokról a helyben választottak dönthettek. Ettől aztán látványos fejlődésnek indultak az ország települései. Az a lehetőség, hogy kezükbe került az, hogy mit, mikor és hogyan fejlesszenek egyben felélesztette, a kreativitást és a gazda szemléletet is. Lakások, utak, terek, műemlékek újultak meg. 
Csepelen soha nem látott ütemű, csatorna és útépítés kezdődött. A fővárosi viszonylatban is szégyenletes infrastrukturális lemaradását, az önkormányzatiság lehetőségeinek kihasználásával, alig több, mint egy évtized alatt ledolgozta Csepel. 
Megújult többek közt a Munkásotthon, a Királyerdei Művelődési ház és a teljes kerületi egészségügyi rendszer. Tervek készültek az Északi terület fejlesztésére, a Duna partok kiépítésére, közlekedési, termelési és logisztikai központok létrehozására. Az így elképzelt új környezetbe szívesebben költözött a működő tőke is. 

Úgy néz ki, ennek most lett vége! 

Azért, mert megkezdődött a visszatérés a központosított irányításhoz. 
Az önkormányzatiság megszüntetése után újra a központ fogja eldönteni, hogy mi is kell a településeknek. Az elmúlt négy évben megtapasztalt gyakorlat alapján. Haverok, barátok, volt iskolatársak előnyben! 

Kiépül az új tanácsi rendszer, ami azt jelenti, hogy amit tanácsol a központ azt muszáj alázatosan tudomásul venni. Nincs duma, nincs ellenkezés! Majd odafönt megmondják, hogy mi kell Csepelnek! (Meg azt is, hogy mi járhat. Az eddigi tapasztalat szerint egyelőre még a szája. Ha így megy az se sokáig.) A szószátjárásban a mostani Fideszesek utolérhetetlenek. Tehetetlenségük bűneit úgy próbálják leplezni, hogy ráírják saját szégyenük falára, hogy az "MSZP maradványa".

A szellemiskola képeit megtekinthetik Galériánkban.

Négy év uralkodás után van az arcukon bőr ezzel takarózni! Azt már nem írják rá, hogy a szétrombolt iskola egykori igazgatója a "komcsik" által kinevezett Németh Szilárd "áldásos" tevékenysége is oka lehetett annak, hogy jóravaló szülő, - annak ellenére, hogy a legmodernebb iskolai épület együttes – oda be nem íratta a végén a gyerekét. Átvitte a Kék iskolába meg a "suli térre"! Azért, mert a gyerekpofozás és a tornatanárverés volt az elhíresült rom suli emblematikus története, és kevésbé a színvonalas pedagógiai munka. 

Ott már a központosítás, meg az erő kultusza korábban megkezdődött. Nem csoda, hogy ez az igazgató, - "országgyűlési képviselő, fővárosi képviselő, Csepel polgármestere" - később úgy látta jónak, hogy nem kell az önkormányzatiság Magyarországnak. Helyettesével együtt meg is szavazták az országgyűlésben az ide vonatkozó törvénytervezeteket. 

Forrás: Horváth Gyula blogja

Foto: a szerzőt ábrázoló fotó  - csepeliek.blog.hu