A mai ötvenesek a név hallatán először Jimmy Page gitárosra, Robert Plant énekesre, John Paul Jones basszusgitárosra és John Bonham dobosra, azaz az 1968-ban alapított Led Zeppelin brit rockegyüttesre gondolnak: a sokszínű zenét játszó együttes egyike a könnyűzene legismertebb csapatainak – 200 millió albumot adtak el világszerte. 1980. szeptember 25-én adták utolsó koncertjüket. Az ő zenéjüket hajdan Radics Béla és a Tűzkerék együttes hozta el a Radnóti Művelődési Házba
Ferdinand Adolf Heinrich August Graf von Zeppelin léghajógyár tulajdonost és mifelénk legismertebb alkotását, az LZ-127 jelű Graf Zeppelint csak olvasmányaimból ismerem. Pedig a Zeppelin nevet először ők: a gyártó és alkotása tették világhírűvé (egy magyar feltaláló ötletét megvalósítva). Ebből a világhírből Csepelnek is jutott egy kis szelet 1931 március 29-én, vasárnap, amikor a Graf Zeppelin magyarországi körútjának egyik állomásaként Csepelen is leszállt.
Ferdinand von Zeppelin már 42 éves volt, amikor érdeklődése a gázzal töltött léghajók felé fordult, s 59 éves volt, amikor a keszthelyi születésű magyar feltaláló, Schwarz Dávid özvegyétől megvásárolta, s egy évvel később levédette a fémszerkezetű léghajó ötletét. Újabb esztendő múlva már megépítette az első saját léghajóját, a mellyel próbarepüléseket végzett. Második léghajója 1908-ban földbe csapódott, s az ennek nyomán hozzá érkezett 6 millió márkányi, németektől érkezett adományokból alapította meg a Zeppelin Léghajógyárat és a Zeppelin Alapítványt.
A német hadsereg azonnal megvásárolta és hadrendbe állította a Zeppelint, de 1908-tól polgári repülésekre is használták. A Német Légiforgalmi Társaság (DELAG) 1914-ig 35 ezer utast szállított balesetmentesen ezerötszáz felszállása alkalmával. Az első világháborúban eleinte bombázásra és felderítésre használták a jelentős számban épített léghajókat, de a technikai fejlődés gyorsan túlhaladta.
Zeppelin báró 1917. márciusában elhunyt, gyártmánya viszont tovább élt és repült. A budapestieknek tucatnyi évvel később nyílott lehetőségük, hogy saját szemükkel láthassák a Zeppelint: 1929 október 16-án repült át fővárosunk felett első ízben. Egy ével később országunk nyugati része felett haladt át, majd 1931-ben magyarországi körrepülést hajtott végre. Hatalmas esemény volt ez: az akkori idők legnagyobb légi járműve, a Zeppelin vállalat LZ-127 (az LZ a német Luftschiff Zeppelin, azaz aZeppelin léghajó rövidítése) felségjelű, Graf Zeppelin nevű léghajója érkezett hazánkba. Tucatnyi utassal a fedélzetén a Fertő tónál lépett a magyar légtérbe, majd Tihany és Székesfehérvár felett átrepülve érkezett el Csepelre, a Weiss Manfréd Művek repülőterére. A leszállást március 29., vasárnap reggel 8 órára időzítették: erre az időpontra már csaknem 30 ezer ember (!) gyűlt össze a csepeli repülőtéren.
Amikor a Graf Zeppelin – a korabeli híradások szerint havas záporokkal tarkított szélviharban – megérkezett, a róla ledobott kötelek segítségével a Magyar Aero Szövetség kétszázötven utászkatonája segítette a leszállást és a lehorgonyzást. Budapest főpolgármestere köszöntötte az érkezőket: elsőként Karinthy Frigyes lépett ki a léghajó gondolájából, majd Horthy István, akit édesapja, Horthy Miklós kormányzó várt a repülőtéren.
Aztán beszálltak az új utasok – köztük Gömbös Gyula honvédelmi miniszter és több újságíró is, - és a Graf Zeppelin elindult magyarországi körútjára. Körberepülték az országot, majd délután visszaérkeztek Csepelre. Sikeresen landoltak ismét, majd utascsere után a Graf Zeppelin vissszaindult állomáshelyére, Friedrichshafenbe.
