A csepeli fideszes városvezetés által uralt kommunikációs csatornákat olvasva (pl. Csepeli Hírmondó, Csepel.hu) az ember sokszor azt érzi, nincs már lejjebb. Azután jön a meglepetés és bebizonyosodik, hogy mégiscsak van. 
A Csepeli (Ál)Hírmondó c. lapban, amit az önkormányzat közpénzből tart fenn, sorra pártpolitikai hangzatú cikkeket jelentetnek meg. Természetesen nem a fidesz csepeli szervezetének megbízásából, fizetett hirdetésként, nem ezt a "munkát" elvégzi a szerkesztőség közpénzből. Manipulál, vádaskodik, rágalmaz. Név nélkül, arctalanul, lélektelenül - írja Takács Mónika önkormányzati képviselő (MSZP), saját közösségi oldalán. 

A 2015. február 12-i számban az 5. oldalon "Üvegzseb" címszó alatt, azok az emberek írják meg rólam, hogy mit miért teszek, akik meg sem próbáltak velem egyeztetni ebben a témában (amit így utólag megértek, mert, hát hogyan venné ki az magát, hogy a vádakat rögtön cáfolnám).
Azt azonban mégiscsak be kell látnom, hogy ügyesen csinálják (még ha erkölcsileg teljesen elvetendő is), mert aki nem ért a témához, a cikket elolvasva tanácstalanul áll, most akkor mi van?

Hát az van, hogy valójában nem egy közművelődési megállapodásról szavaztunk, hanem a fidesz csepeli szervezetének pozícióba jutásáról és ehhez az önkormányzatnak semmi köze sincs, csupán eszköz a cél eléréséhez. Általa beültetni pártkatonákat az alapítványba (Németh Szilárd volt fideszes polgármester, országgyűlési képviselő; Dobos Sára, Németh Szilárd közvetlen munkatársa évekig; Süle László, a Csepeli Városgazdából kivált két kft. egyikének ügyvezető igazgatója, akit mellesleg úgy szavaztak meg a képviselő-testület fideszes tagjai, hogy még a szakmai önéletrajzát sem láttuk, mindenesetre a 850.000,- Ft-os havi alapbért rögtön megkapta; és végül Vida István, a Csepeli Városkép Kft. igazgatója, nem mellesleg a Csepeli Hírmondó kiadója).

Elhiszem én, hogy nagyon szeretnék a Munkásotthont, hiszen piaci értéken kb. 1,5 milliárdos ingatlanvagyonról van szó (és akkor még az eszmei értékét nem is említem), de az elmúlt években annyiféle képpen megpróbálták már megszerezni, minősíthetetlen módon és eszközökkel. Én magam is éppen ezért sodródtam bele a politikába, hiszen, ha belegondolok, pár évvel ezelőttig szinte egyetlen csepeli politikust sem ismertem, sem egyik, sem másik oldalon. Az a sok mocsok, amit sajnos megtapasztaltam, nem hagyott érintetlenül, megerősítette bennem a tenni akarást, a tisztább, jobb, emberségesebb életért.

Miért mondom azt, hogy nem a kulturális élet felvirágoztatása volt a céljuk?

Erre maga a közművelődési megállapodás javaslata volt a bizonyíték. Az anyag összeállítói, akik, még egyszer kiemelném az együttműködés kapcsán a kulturális élet fellendülését várják, egyetlen egy pontban sem tettek konkrét javaslatot arra, hogy mit várnak el a támogatás fejében. Ezt a részt a Munkásotthonnal töltették ki, nyilván, mivel Őket ez egyáltalán nem érdekelte. Sok pályázat és megállapodás fordult meg a kezeim között, de ilyennel még nem találkoztam, a támogatónak fogalma sincs, hogy mire adja a pénzt, mit szeretne ennek fejében kapni?

Most akkor ki is kezeli hanyagul a közpénzt, az aki tudja, hogy mit akar csinálni, tervez, végez, elszámol és a híresztelésekkel ellentétben átláthatóan működik vagy az, akinek csak az a fontos, hogy pártembereket ültessen be civil szervezetekbe, vezető tisztségviselőknek?

Gondolom a válasz világos és had idézzek a cikkből

"...Legalább látszik, ki mennyire gondolja komolyan a csepeliek szolgálatát". 
A szakmai véleményem pedig az együttműködési megállapodás szövegezéséről az, hogy ebben a formában nem szabad elfogadni, hiszen a pontos feladatmeghatározások és vállalások helyett sok helyen csak általánosságokat tartalmaz, mint például, együttműködés a többi művelődési házzal, közös programok, amivel valójában semmi gond nincs, de jó lenne tudni, hogy ez miben merül ki és hány közös programban kell részt venni, melyek ezek?

A Csepeli Munkásotthon Munkaterv és költségvetés alapján dolgozik, önálló programjai is vannak, ha valamiben önhibáján kívül nem tud részt venni, amit az önkormányzat kíván tőle, rögtön szerződésszegésnek minősíthetik és miért ne tennék. Valójában akár naponta előállhatnak kéréseikkel a megállapodás szövegére hivatkozva, ez pedig nagyon nincs így jól. A jó együttműködések a kölcsönös akaraton és tiszteleten alapulnak, mindkét fél számára biztonságot és eredményességet kell sugalljanak. 

Ha ezt a 30 M forintot leosztjuk 5 évre (4 évig nem volt közművelődési megállapodás), évi 6 M forintot jelent, és ennél évente, sokkal magasabb összegű támogatásokat nyújt az önkormányzat, sokkal kisebb civil szervezeteknek. 

És végül még egy gondolat, ez az ajánlat egy évre szól és mi lesz utána, a többi tisztségre is igényt tartanak majd?

Takács Mónika

Forrás: facebook.com