A Kanadában tavaly májusban indult programban önkéntesek segítségével gyűjtik össze a csikkeket és a hamut, hogy műanyagot, abból pedig új terméket, például hamutartót állítsanak elő. A résztvevők leadják a "gyűjteményt", és pénzt is kapnak munkájukért.

A feldolgozás úgy kezdődik, hogy sterilizálás után a cigarettavéget gondosan feldarabolják, majd a papír és a dohány komposztba kerül. A filterben lévő cellulóz-acetátot a megolvasztás után különböző új termékek előállítására használják fel, majd piacra dobják őket.

Daniel German, a Terracycle magyarországi képviseletének programvezetője elmondta, hogy jelenleg tárgyalnak a cigarettacsikk újrahasznosítás-program bevezetésének magyarországi időpontjáról. A cég tavaly csokoládécsomagolások begyűjtésével indította el magyarországi tevékenységét, márciusban pedig sós snack hulladékakciót szerveznek.

A csikkek újrahasznosításának programját a dohánygyárak finanszírozzák, hogy javítsanak imázsukon. Az önkéntesek pedig pontokat gyűjthetnek, és iskolai programokat vagy karitatív egyesületeket támogathatnak belőle - hangsúlyozta az AFP francia hírügynökségnek korábban a magyar származású Tom Szaky, hozzátéve, hogy a csikkek újrafelhasználásnak sikere felülmúlta a várakozásokat: nagyon rövid idő alatt több mint egymillió cigarettavég gyűlt össze.

Az Egyesült Államokban és Spanyolországban bevált programhoz az elkövetkező hónapokban Franciaország, Németország, Ausztria, Dánia és Finnország is csatlakozik. Nagyjából 1000 és 2000 csikkre van szükség ahhoz, hogy például egy hamutartó elkészüljön. A magyar születésű amerikai vállalkozó szerint a világban évente 1000-2000 milliárd között van az eldobott csikkek száma.

A cigarettacsikkek a leghanyagabbul kezelt hulladékok közé tartoznak, összegyűjtésük milliókat emészt fel évente az Egyesült Államokban. A világon évente keletkező több billió cigarettacsikk értékes hulladék lehet - állítják kínai tudósok. A csikkekből kinyert vegyszer acélcsövek rozsdásodását előzheti meg, de ez még nem teljesen bizonyított. Becslések szerint évente 4,5 billió (4,5 ezer milliárd) cigarettacsikk kerül a környezetbe a világon. A cigarettavégek nemcsak a szemet szúrják, de többek között halak pusztulását is okozhatják.

Ezt okozza…

„A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét.” – ebből a környezetből sajnos kifelejtjük tágabb környezetünk, a bioszféra egészségét. A cigiből füst lesz – már rég tudjuk, hogy ez veszélyt jelent a dohányzókra és a körülöttük állókra – de ott marad a csikk is. A csikk? Hiszen olyan pici… Tényleg számít? Igen, számít.

Mindig a dohányzás egészségügyi kockázatairól hallunk, arról azonban sosem, hogy milyen mértékben szennyezi a környezetet. Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy csak saját életükről döntenek, amikor rágyújtanak – pedig ez nem így van.

Évente körülbelül 4500 milliárd cigarettacsikk kerül a szemétbe vagy az utcára. A csikk picike, de annál több veszélyes anyagot tartalmaz, például nehézfémeket: kadmiumot, arzént, és ólmot. Ezek azok az anyagok, amiket a szűrő részben megköt, tehát nem jutnak be a légutakba, cserébe viszont a csikkel együtt kikerülhetnek a környezetbe.

Az utcára dobott csikk bemosódik a csatornákba, és onnan eljuthat az élővizekbe – folyókba, tavakba, óceánokba. A kimosódó mérgező anyagok komoly veszélyt jelentenek a vízi ökoszisztémákra. A nehézfémek különösen hajlamosak az élőlények szervezetében és a táplálékláncban való felhalmozódásra.

A szűrő anyaga papírral bevont cellulóz-acetát, melynek lebomlásához a természetben átlagosan 1,5 év szükséges. A tengeri élőlények könnyen összetévesztik a csikket a táplálékkal, ez pedig a szervezetükbe kerülve halált is okozhat. Rengeteg olyan beteg teknőst és madarat fognak be a vízpartokon, amelyeknek gyomrába cigarettacsikk került.


Az eldobott cigarettacsikkek sokszor okoznak bozót- és erdőtüzeket, és mindenképpen tönkreteszik egy természeti táj esztétikai értékét. Láttál már eldobott csikkeket az erdőben? A parkban? A cigi és a természet valahogy nagyon nem illenek össze. Emellett a belőle kikerülő mérgező anyagok beszívódnak a talajba és a növényekbe is (ha ugyan nő növény ott, ahol a cigit eldobták…).

Egy másik ok, amiért nem kedveljük a cigarettát, az, hogy a cigi füstje 4000 féle vegyi anyagot tartalmaz. Dohányzás közben mindez a környezetbe jut. Ezen kívül a csikk - ha nem nyomják el, csak eldobják – még 3 óráig képes magában füstölögni.

Sokan nem gondolnak bele abba sem, hogy a cigaretta előállításához mennyi vegyszert – növényvédőszert, fertőtlenítőszert, stb. – használnak fel, mire a dohánylevelek csomagolhatóvá válnak. A csomagoláshoz szükséges papír előállításához rengeteg fára és újabb vegyszerekre van szükség, és ez mind, összesodorva, bedobozolva, celofánozva kerül a fogyasztóhoz, majd legnagyobb része, úgy ahogy van, a szemétbe. Az tehát biztos, hogy a cigaretta megvásárlásával és eldobásával nem csak a saját egészségünkről döntünk. Mivel lehetne csökkenteni a környezetbe kerülő csikkek mennyiségét?

Először is azzal, hogy – aki mindenképp dohányozni szeretne – ne dobja el a csikket csak úgy az utcán, a parkban, az erdőben, mondván hogy „pici”, és „úgysem számít”. Amilyen pici a csikk, olyan veszélyes, és itt az ideje, hogy úgy gondolkodjunk róla, mint a többi hulladékról: ha már a kezedben van, vidd el a legközelebbi kukáig. Természetesen itt is érvényes az elv: akkor keletkezik a legkevesebb csikk, ha nem vásároljuk meg a cigarettát. Tudjuk, hogy a dohányzás divat - de most itt van még egy érv, amiért érdemes leszokni.

A cigaretta

A cigaretta a dohánytermékek közé tartozó élvezeti cikk, fogyasztása elterjedt szokás világszerte, megítélése változó. A cigaretta (franciául 'kis szivar', 'szivarka') vékony papírhengerrel burkolt, kis tekercsnyi finom szálakra vágott dohány. Legtöbbször szűrőt (filtert) is tartalmaz, mely a belélegzett cigarettafüst káros anyagait hivatott kiszűrni.

Használata során a cigaretta egyik végét meggyújtják, a másikon keresztül beszívják, majd a levegőbe fújják a 800–1200 °C hőmérsékletű, parázsló dohány füstjét. Kultúrája igen népszerű, annak ellenére, hogy bizonyítottan ártalmas az egészségre. Elsődleges pszichoaktív kémiai alkotója a nikotin, amely függőséget okoz.

A cigaretta szó általában a dohánylevélből készült cigarettára utal, de más növényekből is készítenek hasonlót, például cannabisból. A cigarettát a szivartól annak kisebb mérete, megmunkált levelek használata és papírcsomagolása különbözteti meg. A papír általában fehér, de más színű cigarettapapír is létezik. A szivar jellemzően teljesen egész leveles dohányból készül.

A csikk

A csikk cellulóz-acetátból készül és elvileg újrahasznosítható, ennek ellenére a külső környezet hatására nagyon is ellenálló tud lenni a lebomlással szemben. A lebomlási folyamat tarthat 1 hónaptól egészen 3 évig, de lehet akár 10–15 év is. A csikk olyan vegyi anyagokat tartalmaz, amit a cigarettából kapott át, s ezek szennyezhetik a folyókat és az ivóvízkészleteket.

A különbség az arányokban és a lebomlásban van, amely sok esetben a szemetelés és a környezet terhelése által is befolyásolt. Egyes becslések szerint évente 4,5 trillió darab cigarettacsikk válik szemétté. 2006-ban, az International Coastal Cleanupban a cigaretták és a cigarettacsikkek az összegyűjtött szemét 24,7%-át tették ki, több mint kétszer annyit, mint bármelyik más összegyűjtendő kategória.

Az égő cigarettacsikkek rengeteg otthoni tűzesetet és bozóttüzeket, erdőtüzeket okozhatnak, amely tüzek hatalmas károkat okoznak úgy magánszemélyeknek, mint az államnak, és halált is okoznak. Sok kormány bünteti az égő cigarettákat elővigyázatlanul eldobó személyeket, például Washington állam 1024 dolláros büntetést szab ki az ilyen cselekmények elkövetőire. 

Forrás: richpoi.com