Ha nem megy törvénnyel a megszerzése, véreztessük ki! Hoppál Péter kulturális államtitkár – aligha függetlenül Németh Szilárd rezsiharcos magánháborújától – megfelezte a Csepeli Munkásotthon támogatását – írta a Népszabadságban Szalai Anna.

Június elején érkezett volna meg a Területi Művelődési Intézmények Egyesületének (TEMIE) évről évre osztott támogatása a Csepeli Munkásotthonhoz. De az idén hiába várják. A TEMIE elnöke levélben tudatta Nagy Józseffel, a munkásotthon kuratóriumi elnökével, hogy

Hoppál Péter kulturális államtitkár – a hatvan támogatott intézményből egyedüliként – megfelezte a csepeli kultúrház támogatását.

Az egyesület az egykoron szakszervezetek által fenntartott, a rendszerváltás után nehéz helyzetbe került intézmények működését segíti. Az idén 450 millió forintot oszthatott szét állami forrásból. Az intézmények tervezett programjai alapján ítéli oda a támogatást. Csepel, bár teljesítette a kiírásban rögzített feltételeket, az idén a korábbinál valamivel kevesebbet, 21 mil­liót kapott volna, ám a minisztérium ezt is megfelezte. Ráadásul ehhez az összeghez is csak az év végén juthat hozzá a munkásotthon.

Az évi 60 millió forintból gazdálkodó, négy épületben, 5400 négyzetméteren működő intézmény több költségcsökkentő intézkedést hozott, munkatársaktól is megvált, de a túléléshez még legalább 5-6 millió forintot kellene megspórolnia. Fizetőképessége megőrzése érdekében a kerülettől és az egykori vasmű területén működő cégektől kért támogatást. A kuratórium Orbán Viktor miniszterelnöknek is írt, kérve a minisztériumi döntés felülbírálatát.

A döntést egyébként nem indokolta a tárca, de aligha független Németh Szilárd korábbi rezsibiztos, volt csepeli polgármester évekkel ezelőtt indított, meghökkentő elszántsággal vívott hadjáratától. Németh a polgármesterré választása óta szeretné megszerezni a munkásotthont, amelyet a rendszerváltás után egy alapítvány gondjaira bíztak.

A fideszes politikus, miután nem szerezhetett többséget a kurató­riumban és a felügyelőbizottságban, megvonta a munkásotthon önkormányzati támogatását, majd a Fővárosi Bíróságtól kérte az alapítói jogokat. Nem kapta meg. Erre törvénymódosítást kezdeményezett. Az önkormányzat így saját cégét, a Csepeli Városkép Kft.-t bízhatta meg az alapítói jogok gyakorlásával, amely feloszlatta a kuratóriumot és helyette Németh Szilárdot kérte fel egyedüli kurátornak. Aki végül saját embereit ültette a felügyelőbizottságba.

Csakhogy azóta is a régi kurató­rium van bejegyezve. A munkásotthon alapítványa ugyanis indítványt nyújtott be azért, hogy az alapítói jogokat az önkormányzat mellett egy olyan személy is gyakorolhassa, aki ismeri és tiszteletben tartja a nagy múltú intézmény hagyományait.

Jelöltjük Kabodi Ferenc, a Csepel Komplex Kft. ügyvezetője, az egykori Csepel Művek 200 hektáros területén működő körülbelül hatszáz vállalkozás 90 százalékát lefedő Csepeli Munkaadók és Gyáriparosok Egyesületének egyik alapítója. A Kúria még nem döntött az ügyben. A Fővárosi Bíróság bejegyezte ugyan a Csepeli Városkép Kft.-t mint az alapítói jogok gyakorlóját, az alapító okirat módosításához azonban egyelőre nem járult hozzá. Nagy József szerint nem is teheti, hiszen a polgári törvénykönyv erre nem ad módot, az alapító ugyanis nem lehet túlsúlyban sem a kuratóriumban, sem a felügyelőbizottságban.

A helyzet jellemzésére álljon itt egy levélváltás, melyet a Csepeli Munkásotthon honlapján tettek közzé, még az év elején...

Lass Gábor, a Csepeli Hírmondó újságírója ezt írta:

"Tisztelt Darvas Ilona igazgató asszony, tisztelt Nagy József úr!

Olvasói érdeklődés alapján szeretnénk egy cikket megjelentetni a Csepeli Munkásotthonban dolgozók pénzbeli juttatásairól. Mivel az intézmény információink szerint jelentős állami segítséggel - vagyis közpénzből - működik, és ugyanígy, önkormányzati pénzből fog tovább működni, így a csepeliek joggal tartanak igényt a tájékoztatásra. Kérdéseinkkel először Németh Szilárd kuratóriumi elnök urat kerestük meg, de ő arról tájékoztatott bennünket, hogy különböző jogi kifogásokkal sajnos még nem tették lehetővé a számára, hogy a Munkásotthon ügyeibe betekinthessen, annak irányításába kuratóriumi elnöki tisztségéből fakadóan beleszóljon.

Ezért az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló  2011. évi CXII. törvény alapján a következő közérdekű információkat kérjük Önöktől:

1. Hány fő dolgozik a Munka Törvénykönyve alapján, jelenleg a Csepeli Munkásotthonban, mennyi az intézmény teljes bérköltsége havonta?

2. Hány vállalkozói és megbízási szerződéses munkatársa van az intézménynek, ezek mekkora a költséget jelentenek havonta?

3. Ki az intézmény szakmai és gazdasági vezetője, milyen jogszabály vagy kinevezés alapján, mekkora munkabérrel valamint egyéb juttatásokkal?

4. Önnek szerződése alapján mekkora jövedelme származik a jogviszonyából havonta? Kapott-e jutalmat, prémiumot? Van-e kikötve felmondási idő, végkielégítés  a szerződésében? Ha igen mennyi időre, mekkora összeggel?

5. Szokott-e az intézmény jutalmat, prémiumot fizetni a dolgozóinak? Az elmúlt öt évben kik, milyen alapon és mennyi jutalmat vagy prémiumot kaptak?

6. Név és összeg szerint mely cégekkel, vállalkozásokkal van szerződéses kapcsolatban a Csepeli Munkásotthon?

Kérem, jelezzen vissza, ha megkapta ezt az e-mailt!

Válaszukat előre is köszönöm!

Üdvözlettel:

Lass Gábor

Csepeli Hírmondó"

Darvasi Ilona, a Csepeli Munkásotthon igazgatója és Nagy József, az alapítvány elnöke így válaszolt:

"Tisztelt Lass Gábor úr!

A Csepeli Munkásotthon Alapítvány címére küldött levelére az alábbi választ adjuk.

A Csepeli Munkásotthon Alapítvány önálló jogi személy, közhasznú civil szervezet. Az alapítvány célja a Csepeli Munkásotthon Kulturális Központ fenntartása és működtetése a Csepelen és az agglomerációban élő lakosság kulturális igényei kiszolgálása. A Csepeli Munkásotthon ingó és ingatlan vagyona  alapítványunk tulajdonában van, az ingatlan el nem idegeníthető és csak az alapítványi célt szolgálhatja. Alapítványunk költségvetése négy lábon áll – az alapítvány saját forrású bevételei (célszerinti, és vállalkozási), pályázat útján elnyert állami működési támogatás, szakmai munkához kapcsolódó pályázatokon elnyert összegek valamint támogató adományok. A szervezet pályázat útján elnyert állami működési támogatást használ fel, szigorú elszámolási kötelezettséggel. 2010 óta megszűnt a helyi önkormányzat  anyagi támogatása, sőt az évente beadásra kerülő pályázatainkhoz a csepeli városvezetéstől még működést támogató ajánlást sem kaptunk, pedig az semmi féle kötelezettséggel nem jár, csupán elismeri a tevékenységünket.

Az elmúlt 5 évben a helyi önkormányzat 2 alkalommal tett javaslatot alapítványunk anyagi támogatására, de a megállapodások kidolgozása során személyes megbeszélésekre az alapítvány kezelő szervezetével,  egyszer sem került sor. Alapítványunk kuratóriuma mindkét esetben ülésen alakította ki álláspontját, melyet írásban megküldtünk a városvezetésnek, választ azonban nem kaptunk A Csepeli Munkásotthon Alapítvány kuratóriuma többször is kinyilvánította együttműködési szándékát szóban, írásban és személyesen is a helyi önkormányzatnak, de úgy gondoltuk, hogy a megállapodást a törvényi előírások betartásával, a kölcsönös bizalom és megbecsülés alapján szabad csak megkötni.

Ezúton tájékoztatjuk szerkesztőségüket, hogy a Csepeli Munkásotthon Alapítvány Alapító Okiratát a Fővárosi Törvényszék nem módosította, tehát továbbra is jelenlegi kuratórium és felügyelő bizottság működteti törvényesen alapítványunkat.

Meglepve olvastuk levelében, hogy Németh Szilárd kuratóriumi elnököt keresték meg kérdéseikkel, ugyanis eddig őt két más pozícióban nevezték meg az alapítványunkat illetően. Ez most már a harmadik pozíció amit betöltene?

Egyik esetben a Felügyelő Bizottság elnökének nevezték meg, nemrég pedig a Csepeli Városkép Kft., mint az alapítói jogok gyakorlója egyszemélyi kurátornak jelölte.

Megjegyezzük, hogy nem „jogi kifogások” merültek fel helyzetünket illetően, hanem törvény írja elő az alapítvány alapító okirata módosításának feltételeit.

A Csepeli Munkásotthon Alapítvány működésének 25 éve alatt, a törvényi előírásokat mindig betartottuk, alapítványunk törvényesen működik, minden kötelezettségét teljesíti – a Csepeli Munkásotthon Kulturális Központot látogatóink szeretik.

Ön az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII törvényre hivatkozik, ezért megjegyezzük, hogy az elmúlt években  két alkalommal kértünk helyreigazítási kérelmet a Csepeli Hírmondó szerkesztőségétől, de a lap ezeket nem volt hajlandó közölni, pedig a csepeliek joggal tarthatnak igényt alapítványunk álláspontjának megismerésére. Nem tudjuk értelmezni a csepeli városvezetés részéről azt a gyakran elhangzó kijelentést sem, miszerint visszaadják a csepelieknek a Munkásotthont.

Ezt az országos hírű kulturális intézményt 1917-20 között a csepeli lakosok maguknak építették a Szociáldemokrata Párt csepeli szervezete, a Vasas Szakszervezeti Szövetség és Weiss Manfréd támogatásával. Felavatását követően szövetkezeti formában működött, 1945 után a Csepel Művek működtette 1990-ig, jelenleg alapítványi fenntartásban működik. Történelmi tény, hogy soha nem tartozott sem tanácshoz, sem önkormányzathoz, intézményi autonómiáját mindvégig megőrizte.

Működésének 95 éve alatt kulturális tevékenységek valamint az itt élő lakosság részére a szabadidő hasznos eltöltésének bázisa volt. Elődeinkkel együtt mi is szívvel-lélekkel mindig azért dolgoztunk, hogy ez a híres művelődési intézmény a csepelieké maradjon. A kulturális központ jelenlegi munkatársai túlnyomó részt csepeli vagy az agglomeráció lakosai, az alapítvány kuratóriumának illetve felügyelő bizottságának tagjai egy fő kivételével Csepelen élnek. Megbecsüléssel gondolunk az egykori Csepel Vas- és Fémművek híres gyárra, mely nagyon sokat tett a Csepeli Munkásotthonért is. 1962-68 között felújította és bővítette a kulturális intézményt, ekkor alakult ki a négy épületből álló, 5400 m2-es, 129 helyiséget magába foglaló épületegyüttes. Sajnáljuk, hogy levelében egyetlen kérdést sem fogalmazott meg a tartalmi munkát illetően, de jelezzük, hogy 48 ezer kötetes könyvtárat, befogadó színházat, híres amatőr művészeti együtteseket, klub és szakköröket, valamint tanfolyamokat működtetünk.

A Csepeli Munkásotthon anyagai – így az éves munkaterv, éves beszámolók, közhasznúsági melléklettel, közhasznúsági jelentés olvasható az alapítványunk ill. az Országos Bírói Hivatal honlapján. Statisztikáinkból kinyerhető a szakmai és munkaügyi adatok összessége.

A Csepeli Munkásotthon Alapítvány jelenleg munkaviszonyban 19 főt alkalmaz, mely létszámba beletartozik a szakmai igazgató is. 2015. december hónapban a munkaviszony keretében foglalkoztatottak bruttó munkabére mindösszesen: 2.295.558,- Ft, melynek nettó összege, amit a munkatársaink az adólevonások után megkapnak: 1.560.400,- Ft, azaz Egymillió-ötszázhatvanezer-négyszáz forint volt.

Megbízási szerződéssel foglalkoztatottak létszáma (klubvezetők, ruhatárosok, könyvtár és technikai személyzet) a fentiekben jelzett hónapban: 9 fő, bruttó bérük mindösszesen: 189.310,- Ft, melyből számfejtés után a 9 fő összesen: 150.315,- Ft, azaz Egyszázötven-ezerháromszáztizenöt forintot kapott.

Vállalkozói szerződéssel 4 főt foglalkoztatunk havi rendszerességgel (művészeti együttes vezetők, technika, karbantartás), melyeknek havi költsége decemberben összesen: 175.000,- Ft volt.

A kulturális központ szakmai vezetését Nemcsákné Darvasi Ilona látja el, igazgatóként, alkalmazotti jogviszonyban, külön kikötés a szerződésében nincs meghatározva, a Munka Törvénykönyve szerinti elbírálás alá esik. Havi munkabére: bruttó 350.000,- Ft, mely 229.250,- Ft nettó kifizetést jelent.

Az intézmény gazdasági csoportvezetője és szakmai igazgató-helyettese Takács Mónika Ibolya, szintén alkalmazotti jogviszonyban látja el munkáját, a Munka Törvénykönyve szerint, külön kikötések nélkül. Havi munkabére: bruttó 270.000,- Ft, mely 186.850,- Ft nettó kifizetést jelent havonta.

Az alapítvány vezető tisztségviselői (kuratóriumi elnök, kuratóriumi tagok, FEB elnök, FEB tagok) ellenszolgáltatás nélkül látják el tisztségüket, részükre kifizetés a 2015. év folyamán, semmilyen formában nem történt.

A Csepeli Munkásotthon Alapítvány az elmúlt években szinte teljesen megszűntette a jutalmak, prémiumok kifizetését, valamint  cafetériát sem tudunk biztosítani dolgozóinknak. Ez alól kivételt a törzsgárda jutalmak jelentenek, mellyel a Munkásotthonban ledolgozott évek (5,10,15,20,25,30..) alapján mondunk köszönetet munkatársainknak. Az aktuális évben esedékes összegeket hagyományosan, augusztus-szeptember hónapban fizeti ki az alapítvány. 2015-ben törzsgárda jutalom sem került kifizetésre, mert Takács Mónika igazgató-helyettest érintette volna egyedül (15 év), de írásban, lemondott róla. 

Tájékoztatásul közöljük a törzsgárda jutalmak meghatározott összegeit, melyek alapján történik számfejtésük:

2014-ben, bruttó 60.000,- Ft-ot, 2013-ban bruttó 150.000,- Ft-ot, 2012-ben bruttó 85.000,- Ft-ot fizetett ki az alapítvány törzsgárda jutalomként.

2011-ben nem volt törzsgárda jutalom. 2011-ben 23 fő alkalmazott részesült év végi jutalomban étkezési jegy formájában, mindösszesen 470.000,- Ft  értékben.

A kulturális központ működtetése során, szolgáltató cégekkel valamint kulturális és művészeti intézményekkel állunk kapcsolatban.

Végezetül tájékoztatjuk, hogy az Ön hozzánk küldött levelét, valamint az arra adott válaszunkat nyilvánosságra hozzuk       

Darvasi Ilona                              Nagy József
igazgató                               kuratóriumi elnök

Budapest, 2016. január 12.

Forrás: nol.hu, csepelimunkasotthon.hu

Foto: egykor.hu