XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR - "Mondjátok, miért van így?"

XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2023.03.21.
 Kedd
Ma Klaudia napja van.
Holnap Benedek napja lesz.
   EUR árfolyam
   398,93 Ft
   CHF árfolyam
   402,13 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2011. 09. 02. 10:37     


"Mondjátok, miért van így?"
A második világháború áldozataira emlékező – Himnusszal kezdett és Szózattal zárt – ünnepséget szeptember 2-án, pénteken reggel fél kilenckor rendezte meg a csepeli önkormányzat a Szent Imre téren álló emlékműnél.

„Hol vannak a katonák?” – hangzott a hangszórókból Marlene Dietrich hajdani slágerének magyar szöveggel előadott változata, s a megemlékezésre gyülekezők elgondolkodhattak a dal refrénjén: „Mondjátok, miért van így?”

A második világháború áldozataira emlékező – Himnusszal kezdett és Szózattal zárt – ünnepséget szeptember 2-án, pénteken reggel fél kilenckor rendezte meg a csepeli önkormányzat a Szent Imre téren álló emlékműnél. (A megemlékezés fotóit megtekinthetik itt.)

 

A megjelentek köszöntése után Arató Réka, az ünnepség műsorközlője Babucz Zoltán hadtörténésznek, a megemlékezés szónokának adta át a szót.

 

Babucz Zoltán emlékező gondolataiból egyértelmű választ kaphattunk a dal refrénjében feltett kérdésre. A második világháború az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésre adott hivatalos magyar kormányzati válasz és magatartás hatásaként szedte magyar áldozatait.

 

Az 1920-as „egy szív és egy akarat” gondolattal és a „nem, nem soha” propagandával (József Attila egy, 1922-ben írt versének címe – többnyire Nem! Nem! Soha! formában – a Horthy-korszak egyik kedvelt irredenta szlogenje lett) kifejezett nemzeti magatartás egyenes következménye lett, hogy Magyarországot vezetői – nem tanulva elődeik példájából – ismét belevitték a világégető háborúba. A Trianon nyomán kialakított hazai közhangulat miatt a világháború kitörése után Magyarország már nem tehette meg, hogy kimaradjon belőle.

 

Az átmeneti eufória után azonban – melyet az 1938-as felvidéki, 1939-es kárpátaljai, 1940-es erdélyi és 1941-es délvidéki magyar bevonulás okozott – az „ősi juss visszaszerzéséért vérrel áldoztunk”. Az első világháború veszteseinek oldalán elszenvedett trianoni béke következményeinek „visszacsinálásáért”, az elcsatolt területek visszaszerzésének illúziójáért kellett a magyar honvédeknek küzdeniük és meghalniuk a harctéren.

 

Magyarország hadba lépésének következményeként 1944. tavaszán megérkeztek az angolszász bombázók, s Csepelt is sújtották az olajfinomító és a WM Művek ellen, később a Duna Repülőgépgyár ellen is intézett bombatámadások következményei, nem kevés civil áldozatot is eredményezve.

 

1944 őszén már Magyarország területére érkezett a front és a korábban idegen földön harcoló magyar honvédek akkor már saját hazájuk földjét védték, nem sok sikerrel. Hiábavaló volt az ellenállás: a Vörös Hadsereg túlereje esélytelenné tette a németek oldalán harcoló magyar honvédek védekezését.

 

Budapesten ötven napig állt a front, majd a rengeteg szenvedést okozó és áldozatot szedő ostrom véget ért, s 1945. február közepén a főváros elesett. Az ország területén azonban még tovább folytak a harcok, de a Vörös Hadsereget nem lehetett feltartóztatni.

 

1945. május 9-én a második világháború véget ért: megint a vesztesek oldalán végeztünk. Hadifogságba hurcolt ezrek szenvedték a háború utóhatásait, sokan közülük csak az ötvenes évek elején jutottak vissza Magyarországra: hazánknak megint a veszteség jutott.

 

A hadtörténész szerint 1989-ig nem tudtuk elsiratni apáinkat, nagyapáinkat.

1990 után hősi emlékművek sorát emelték az országban a világégés katonai és polgári áldozataira emlékezve. Mert „szent kötelességünk az emlékezés az elhunytakra”.

 

Trianon miatt Magyarország nem maradhatott ki a háborúból. A hadtörténész szerint „a mi dolgunk emlékezni az igaz magyar emberekre, őrizni emléküket és nem megbocsátani!”

 

Babucz Zoltán beszéde után Wass Albert Gyertyaláng című művének egy részletét olvasta fel Arató Réka a mikrofonba.

Majd az önkormányzat vezető tisztségviselői (Németh Szilárd polgármester nem volt jelen az ünnepségen), a diákönkormányzat képviselői, a képviselő-testület frakciói, a pártok reprezentánsai helyezték el az emlékezés koszorúit a Szent Imre téri emlékmű talapzatán, ahol (szinte feleselve az ünnepi szónok záró gondolataival) a következő felirat áll:

 

„TISZTELETADÁS AZ ÁLDOZATOKNAK A MEGBÉKÉLÉS JEGYÉBEN”

 


További hírek

  A magyar világsztár férje után nyomoz a rendőrség hűtlen kezelés vádjával
2023. 03. 17. 19:48 hirhatar.hu
  Feltárult Hosszú Katinka titka
2023. 03. 17. 19:48 hirhatar.hu
  Lovagkeresztet kapott a „lúgosorvost” mentegető orvos
2023. 03. 17. 19:48 hirhatar.hu
  Nyomoz a rendőrség a Szálasi-emlékmű miatt
2023. 03. 12. 16:43 hirhatar.hu
  Brutálisan elszabadulhatnak az árak májustól
2023. 03. 12. 16:43 hirhatar.hu
  Bizarr szélsőjobboldali hakni az Edda zenekar nevével
2023. 03. 12. 16:43 hirhatar.hu
  Varga Judit megerősítette, hogy válnak, bár pillanatnyilag férje törölte ezt a bejegyzést
2023. 03. 08. 17:23 hirhatar.hu
  Egy év alatt a Jobbikból a DK-ba ejtőernyőzött az országgyűlési képviselő
2023. 03. 08. 17:23 hirhatar.hu
  Magyarország költi a legtöbbet az egyházakra az egész Unióban
2023. 03. 08. 17:23 hirhatar.hu
  A Ficsak nem csak a farsangot tiltaná be, de az energiaitalokat is a dohányboltokba száműzné
2023. 03. 05. 12:37 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport