|
|
|
|
|
|
| Tweet |
|
| |
|
|
|
Különleges rendezvénynek adott otthont szeptember 16-án Nagyszalonta. Itt került sor ugyanis annak a kiállításnak az ünnepélyes megnyitójára, amely a Nagyszalonta és Csepel testvárosok közötti gyümölcsöző kapcsolat eredményeit mutatja be.
Ugyanekkor Pro Urbe díjat vehetett át Borbély Lénárd, Csepel alpolgármestere mindannak az önzetlen, áldozatkész munkának az elismeréseként, amelyet a testvér [latinul: frater – a szerk.] -települési kapcsolatokért és a határon túli magyarság támogatása érdekében végez.
Az ünnepi beszédek után Balázs Anita laudálta a Pro Urbe díjjal kitüntetett Borbély Lénárdot, aki immár sok éve elkötelezett segítője településünknek, s ennek fényében jól megérdemelten vehette át a hajdúváros által neki ítélt díjat – írja a csepel.hu. Most már legalább tudjuk, mért nem ért rá elmenni a büntetőügyében szeptember 16-án tartott bírósági tárgyalásra. Az írás a hirkomp.hu-n jelent meg.
Virág elvtárs és Pelikán József, a gátőr
– Mondja, Pelikán! Van magának kitüntetése? – Nincs, Virág elvtárs, nekem kiütésem van. – Ne marháskodjon állandóan, Pelikán! Fontos és megtisztelő kitüntetést fog kapni! – Jaj nekem, Virág elvtárs! Mit csináltam? – Ez egy pro urbe kitüntetés. – Por úrbér? Én azt hittem, ezt már eltörölték. – Pro urbe, Pelikán! Magyarul: „A Városért”. Érti már? – Értem. És miért kapok én ilyet, és hány év? – Ez nem börtön, de egy életre szól. Azért kapja, mert sokat tett a testvérvárosunkért. Világos? – Világos. Illetve semmi nem világos, Virág elvtárs! Én tudtommal nem csináltam semmit. Azt se tudom, mi az a testvérváros. – Azzal magának nincs is semmi dolga. Különben is, ezen most nem nyitok vitát, elvtársam. Érvényes úti okmányai vannak? – Nincsenek. Minek? Nem utazok én sehova. – Dehogynem! Itt egy érvényes személyi igazolvány, ezzel holnap elutazik Nagyszalontára. – Holnap? Azt nem lehet, Virág elvtárs! Engem holnapra beidéztek a bíróságra. Én ott megint vádlott leszek. – Nem megy. Majd elhalasztják azt a tárgyalást. Nem nagy ügy. – De Virág elvtárs, ez a tárgyalás már hosszú évek óta halasztódik, én meg nem bírom a feszültséget… – Ezt az utolsót még kibírja Pelikán! Holnap utazik Nagyszalontára. Vegye el a személyijét! – Virág elvtárs, ez nem is az én személyim! Ez itt Bordély Leopold névre szól, engem meg Pelikán Józsefnek hívnak. – Fedve megy, Pelikán! Erről az útról még annyi sem derülhet ki, mint Lázár elvtárs útjairól. – Ez egy titkos díjátadás lesz? – Igen. – És mit kell nekem ott csinálnom? – Átvenni. Először laudálják magát, aztán kitüntetik. – Nem lehetne fordítva? – Hogyhogy? – Én nem tudom, mi az a lau micsoda, de olyan jó lenne egy kicsit kitüntetettnek lenni, mielőtt lau izélnek. – Laudálják, Pelikán, laudálják. Magyarul: dicsérik. – Ja, az mindjárt más! Az előbb azt hittem, hogy az is valami statuálásféle… – Hát, akár úgy is mondhatnánk. Szóval induljon, de figyelmeztetem, a legnagyobb titokban! – És ha mégis kitudódik? Ez az ellenséges sajtó mindent kiszimatol. Mi lesz, ha cikkeznek róla? – Akkor majd kérünk magától valamit, Pelikán… EJ
Forrás: hirKOMP |
|
|
|
|
|