Csepelnek 90 éve van önálló rendőrkapitánysága, s 94 éve alakult meg a Magyar Királyi Államrendőrség Budapest főkapitányának Csepeli Kapitánysága, mint az Erzsébetfalvai Kerületi Kapitányság állandó kirendeltsége – egyebek között ezek a tények is szerepeltek Nagy András r. alezredesnek, a csepeli rendőrkapitányság vezetőjének tavalyi évről szóló beszámolója bevezetőjében. A beszámolót a csepeli képviselő-testület március 31-ei ülésén vitatta meg.

A tavalyi évben megváltozott a fővárosi rendőrkapitányság szervezeti felállása: alig egy évnyi nem túl sikeres működés után, október közepén megszűntek a régiók Budapesten, amely a csepeli rendőrkapitányság életében is hozott változásokat. Azóta minden bűncselekményben az elkövetés helye szerinti kerület rendőrkapitánysága nyomoz (a régiós időben a betöréses lopásokkal a IX. kerületi kapitányság foglalkozott, míg a kiemelt bűncselekmények közül a XX-XXIII. kerületi rendőrkapitányság a gépjárműlopás, gépjármű feltörés és jármű önkényes elvétele esetekben nyomozott. A csepeli kapitányság feladata a rablási ügyekben való nyomozás volt).

2010-ben 39 rablás volt Csepelen: mobiltelefonokat, táskákat, készpénzt raboltak magányos tettesek. 162 gépkocsit loptak el kerületünkben (zömük nem rendelkezett biztonság-technikai berendezésekkel); és 115 gépjárművet törtek fel – legtöbbször a látható helyen hagyott értékek csábították az elkövetőket. Tavaly 463 betöréses lopást követtek el Csepelen.

Nagy András rendőrkapitány értékelése szerint a bűnügyi régió nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem gyorsult fel az információcsere a nyílt nyomozói tevékenység és az operatív nyomozások között, s a nyomozások sem lettek hatékonyabbak. Az iratok küldözgetése is inkább a hatékonyság ellen dolgozott. A régió megszűnése után remélhetőleg a hatékonyság növekszik, a hibákat kijavítják és a felderítő munkát megerősítik.

A csepeli rendőrkapitány statisztikája szerint 1999 óta folyamatosan csökken a kerületünkben ismertté vált bűncselekmények száma: az 1999-es, 4000 feletti számtól 2010-re eljutottunk a 2636 regisztrált bűncselekményig. A csökkenés aránya imponáló.

Tavaly 3 emberölés miatt és 89 súlyos testi sértés miatt indult nyomozás. A közrend elleni bűncselekmények száma 428 volt. Kevesebb volt a vagyon elleni bűncselekmény: 1802 vált ismertté, de az általuk okozott kár emelkedett az előző évi adathoz képest. A csökkenő számok részben a térfigyelő rendszer működésének köszönhetőek.

A csökkenő statisztikai adatok mellett a közbiztonság másik fontos mérőszáma a felderítési eredményesség: ez a mutató is látványosan javult kerületünkben, így a csepeli rendőrkapitányság a fővárosban a 12. helyről felküzdötte magát a 4. helyre. A rablások felderítése évek óta egyre eredményesebb: tavaly már meghaladta a 48 százalékos arányt, ami fővárosi viszonylatban kiválónak mondható. A kapitány beszámolójában szó esett a rendőri munka többi területéről is: a közrendvédelmi tevékenységről, a közlekedési baleseti helyzetről, a körzeti megbízottak tevékenységéről, az egyéb tevékenységekről, a sebességmérő berendezés alkalmazásáról, az igazgatásrendészeti tevékenységről, a hivatali és a személyzeti munkáról, az együttműködésről (a körzeti megbízottak körzethatárait az önkormányzati választói körzetekéhez igazították).

Külön figyelmet szentelt a beszámoló a térfigyelő kamerarendszernek, melyet tavaly is az önkormányzat finanszírozott. Ma 40 közterületi kamera segíti a kerület közlekedési rendjének és közbiztonságának megóvását és 12 további kamera pedig a Nagy Imre ÁMK-ról és közvetlen környezetéről közvetít képet. a diszpécser központban három munkaállomáson, több monitoron figyelik és rögzítik az eseményeket. Valamennyi kamera 360 fokban forgatható és zoomolásra is képes. A kamerák képeit három váltásban két-két fő elemzi, értékeli, ketten pedig szolgálati gépkocsival a kamerákat és azok környékét ellenőrzik. A kamerák képei alapján tavaly 740 intézkedés történt.

2011-ben a csepeli rendőrkapitányság fő célja a területen jelen lévő hatékony, gyorsan reagáló és látható rendőrség megteremtése. Munkájuk eredményessége érdekében tovább javítják külső kapcsolataikat, erősítik a megelőző tevékenységet, tájékoztatják a lakosságot, fokozottan ellenőrzik a közterületeket, s növelni kívánják a felderítések számát.

Nagy András alezredes szerint a csökkenést mutató bűnügyi statisztika számainak összevetése a kerület népességi adataival azt jelzi, hogy Csepel a főváros egyik legbiztonságosabb kerülete!

A lakossági visszajelzések azonban ezt nem igazolják: az emberek szubjektív biztonságérzete ennél sokkal rosszabb, ezért a rendőrségnek nyitni kell a lakosság felé, s többet kell tenni a bűncselekmények megelőzéséért. A rendőrkapitány gyalogos rendőri szolgálat bevezetését tervezi a közterületi jelenlét erősítése érdekében.

A képviselő-testület tagjai sok kérdést tettek fel Nagy Andrásnak. Pákozdi József a kamerák által észlelt bűnesetek forró nyomon történő felderítését fontosabbnak tartaná, mint a Jobbik tüntetéseinek rendőri túlbiztosítását („nem a Jobbik a nemzetbiztonsági kockázat” – a kijelentést képviselői taps követte). Balogh Ernő rasszista feliratokra hívta fel a figyelmet és a hárosi rendőri jelenlétet firtatta. Zupkó János a királyerdei betöréshullám kapcsán hiányolta a kertes házak közötti földes utcákból a rendőri jelenlétet. Kovács Dániel az épülő Gerincút környékének rossz közbiztonságát elemezte és az iskola rendőrének feladataira kérdezett rá. Reznicsek Zoltán a sétáló utcai italozó hajléktalanokra, koldusokra utalva kérdezte, ha ez látszik a kamerán, miért nem tesznek ellene?

Borka-Szász Tamás az országos hatáskörű központi intézkedések helyi hatásai után érdeklődött: a ruhapénz megvonás, a kormányzati pénz-zárolás és a semmisségi törvény csepeli következményeire volt kíváncsi. Bercsik Károly a térfigyelő rendszer konkrét statisztikáit szerette volna részletesebben megismerni és a Királyerdei Művelődési Ház melletti kamera üzemképességéről kérdezett. Tenk Andrást az újfajta bűncselekmények érdekelték és kerékpáros járőrszolgálat bevezetését indítványozta.

Gárday Balázs az emberhiány hatásairól és a szükséges önkormányzati segítségről kérdezett. Németh Szilárd kiemelte, hogy a szubjektív biztonságérzet rosszabb mint a statisztika által festett kép. Borbély Lénárd utalt arra, hogy a csepeli rendőrkapitányság tavalyi munkájáról tanácskoznak, s nem országos politikai kérdésekről. Bejelentette, hogy sikeres egyeztetések nyomán az önkormányzat a rendőri lakások számát 11-ről 25-re emeli, ahol a csepeli rendőrség gyakorolhatja a bérlőkijelölés jogát. Remélhetőleg ez segít a fiatal rendőröket itt tartani, a kerülethez kötni.

A rendőrkapitány válaszában leszögezte: a ruhapénz valóban a felére csökkent, de cserébe egyforma „bevetési” ruhát kapnak a rendőrök. A központilag zárolt pénzek hiányát fegyelmezettebb gazdálkodással lehet kompenzálni, de amire a rendőrségnek szüksége van, megkapja. A 123 fős létszámkeretből 23 hiányzik, így most 100 rendőr teljesít szolgálatot Csepelen. A térfigyelő észlelése nyomán gépkocsis járőr megy a helyszínre. (A sétáló utcai lefolyórács-lopás helyszínére a kamera nem látott rá.) A koldusokkal, hajléktalanokkal szemben csak akkor intézkednek, ha zaklatják a járókelőket. A Jobbik rendezvényeivel kapcsolatosan megjegyezte, hogy a rendőri biztosítás nem pártfüggő. A kerítéseken megjelent rasszista feliratok elkövetőit nem sikerült felderíteni, kilétük ismeretlen. Királyerdőben már két hónapja a gépkocsis járőrök kétszer félórás gyalogos bejárást is beiktatnak a szolgálatukba, s a gyalogos járőrök indításával ez a helyzet tovább javul majd. A lakásbetöréseket jellemzően délelőtt követik el, az üzleteket pedig éjszaka törik fel. Csepelen 2-3 rendőrautó van szolgálatban, de szükség esetén a bevetés-irányítási központ utasítására a szomszédos kerületekből is érkezhetnek hozzánk járőr-kocsik, azaz minden címre tudnak reagálni, s vannak központi erők is, amelyek bevethetők. az új bűncselekmények között a csatornafedél-lopásokat és a kerítés-elbontást említette a kapitány. Kerékpáros járőr bevezetését nem tervezik, de a fokozott közterületi jelenléttel szeretnék megőrizni a jó bűnügyi statisztikai képet. Hároson – a nagy terület és a kevesebb rendőr ellenére – folyamatosan járőröznek, körzeti megbízott is van és tervezik egy térfigyelő kamera telepítését is. A térfigyelő kamerák helyét időnként változtatják, annak megfelelően, ahogy a bűnözés alakul.

A hozzászólások sorát Pákozdi József nyitotta: túlbiztosítottnak ítélte a Jobbik legutóbbi csepeli tüntetését, s felhívta a figyelmet arra, hogy a Csepeli úton két kamera is van, mégis elvitték a csatornafedeleket ismeretlenek. Zupkó János hiányolta a gyalogos rendőröket a kertvárosból és örülne a biciklis rendőröknek is. Kovács Dániel a lakosság bizalmatlanságára utalt, mert az esetek egy részét be sem jelentik, hisz a rendőrség sok esetben felfüggeszti a nyomozást ismeretlen tettes miatt. Miközben rendszeres bűnözői életmód folyik bizonyos házakban. Tenk András a sétányokon elszaporodó ablakbedobásos esetekre hívta fel a figyelmet – így próbálják meg kideríteni a betörők, hogy otthon vannak-e a háziak. Bercsik Károly pontos statisztikát kért a kamerák használatáról – cserébe az önkormányzat által adott pénzért. Noé László a 6-os választási körzet időseinek aggodalmát tolmácsolta: félnek sötétedés után kimenni az utcára. Mellesleg a kavicsos dobálás ott is dívik. Többet kellene járőrözni, s fel kéne lépni a templom előtti erőszakos koldusokkal szemben – javasolta. Németh szilár ez utóbbit megerősítette: már a kerületi lelkészi kör is kérte ezt az önkormányzattól. Reznicsek Zoltán elismerte, hogy a hajléktalanoknak is joguk van a közterületen tartózkodni, de a nyíltszíni italozás, a szemetelés és egyéb környezetszennyezés már büntetendő! „Talpas” rendőrök kellenek a közterületekre – mondta. Balogh Ernő konkrét rablási esetet idézett fel, majd üdvözölte az új közterület-felügyelői csoport vezetőjét, Sághi Jenőt, Csepel egyik korábbi rendőrkapitányát. Továbbra is fontosnak tartja kamera telepítését Hárosra.

Borka-Szász Tamás rámutatott, hogy fontos a rendőrök hangulata és munkamorálja – még akkor is, ha ennek felvetése nyomán a képviselőt egy másik képviselő társa nyilvánosan leckézteti. Álláspontja szerint teljesen felesleges erősebb rendőri jelenlétet kérni, miközben a kormány elvonja a pénzt a rendőrségtől (is). A „nehéz örökség” emlegetéséről pedig le kellene szokni, mert a jelenlegi kormányzat az egykulcsos adórendszerrel növelte a kiadásokat és a lakossági terheket. A rendőri tevékenyéggel kapcsolatban elmondta, hogy elítéli az atrocitásokat, a méltánytalan eljárásokat, de a semmisségi törvény rossz hatású. A jogszabály nem támogatja (van két országgyűlési képviselő a teremben – változtassák meg a törvényt) a rendőri munkát: az italozótól nem vehetik el az üveget, sőt meg sem győződhetnek róla, mi van az üvegben – csak igazoltathatják az illetőt. Ha a rendőr feljelentést tesz, szabadidejében járhat tanúskodni tárgyalásokra…

Gárday Balázs a sétányok ügyeiről beszélt: a kiserdőre látó kamera szeme előtt illegálisan szemetelőkről, a játszóterek környékén időseket megtámadó ismeretlenekről, a sétányokon száguldozó quadosokról. Ez mind a lakosok szubjektív biztonságérzetét rontja. a feljelentések nyomán nincs visszacsatolás, tájékoztatás, nem történik semmi. Ezért a beszámolót nem fogadja el, tartózkodik majd a szavazásnál – mondta. Zupkó János megerősítette: a szent István út és a Hollandi út is a quadosok paradicsoma, ahol védőeszközök és sisak nélkül száguldoznak. Tenk András szerint a quad nem jármű (legyen az!), nem azonosítható – de van országos szövetségük. Ha pontosan fogalmazunk, akkor természetkárosító technikai sportnak nevezhető. Megfékezésükhöz a természetvédelmi őrök segítségét is igénybe kéne venni.

Jóni Tibor, a Csepeli Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke elítélte a rasszista feliratokat, nehezményezte a gyorsan beszüntetett nyomozásokat. Több figyelmet kért, s hangsúlyosan kérte, hogy a rendőrök találják meg a tetteseket!

Nagy László azt panaszolta, hogy a képviselő nem érhető el. A Védgát utca – Ady Endre utca kereszteződését veszélyes gócpontnak minősítette, ahol az Erzsébet felől érkező és a megállóban álló buszt szabálytalanul, záróvonalat átlépve, sőt a járdaszigetet balról, a szembejövő sávban kerülve előző autók okoznak életveszélyes helyzeteket. A másik gócpontnak a telefonközpont melletti kivilágítatlan gyalogátkelőhelyet jelölte meg. Továbbá felhívta a figyelmet a rendszám nélküli autók elszaporodására.

Lehmann Viktor, a Jobbik csepeli elnöke arról informálta a jelenlévőket, hogy a quad úttesten nem haladhat, ezért lehet vele szemben intézkedni, ha ezen kapják. a kerékpáros rendőröket igénylőknek reagálva rámutatott, hogy télen nem működhetne, így fél évre nem gazdaságos létrehozásuk. Tenk András brüsszeli példát idézett, amikor a kerékpáros rendőr a dugóban intézkedett.

Németh Szilárd arra intette a képviselőket, hogy ne egymással foglalkozzanak, hanem a témával. A szubjektív biztonságérzet erősítése és a bizalom fokozása a rendőrség iránt lényeges, de ehhez társadalmi szemléletváltásra is szükség van. Borbély Lénárd összegezve az elhangzottakat leszögezte, hogy jószándékkal, a közbiztonság érdekében adtak jelzéseket a képviselők. A csepeli önkormányzat nem léphet túl Csepel közigazgatási határain – ne menjünk tehát az országos politika színterére – utalt a szocialista hozzászólásra. Az önkormányzat együttműködését ajánlotta továbbra is a rendőrkapitánynak.

Majd ismét mozivá alakult a képviselő-testület ülése: a Csepp TV kisfilmjét vetítették le a csepeli közbiztonságról.

A szavazás eredménye: 17 igen, 0 nem, 3 tartózkodás – a képviselő-testület ezzel elfogadta a rendőrkapitány értékelő jelentését tartalmazó előterjesztést.