Ahol nincs jogállam, ott korrupció van, Magyarországon az állam alapul korrupción – ezt Heller Ágnes filozófus mondta a minap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Heller Ágnes gondolatait mi is megosztjuk Önökkel.

– Ahol nincs jogállam, ott korrupció van. Korrupció – mondhatnám – mindig van, de az egyének lehetnek korrumpáltak. De ahol nincs jogállam, ott államkorrupció van, az állam maga korrupción alapul. Szóval az a különbség, mint a házasságban: a férj néha hazudik a feleségnek, és a felség a férjnek. Egészen más kérdés, ha az egész házasság hazugságon alapul. Tehát ahol nincs törvényesség, ahol nincs jogállam, a jogállam intézményeit lebontották – erről sokat beszéltek az amerikaiak, beszélt róla Obama, beszélt róla Clinton – ez összefüggésben van azzal, hogy nem csak az egyik ember a korrupt, nem csak egy másik ember a korrupt, hanem a korrupciónak egy egész rendszere van kiépülő-félben. A kettő összefügg egymással.

– Általában, a jogállamiság lebontása Amerika szemében abszurdum. Abszurdum, mert Amerikában semmi sem szentebb a hagyományos Alkotmánynál! Másodsorban Amerikában szent a civil társadalom! A civil társadalom mozgása, a civil mozgalmak mindig befolyásolják a törvényhozást. Arra valók, hogy a törvényhozást befolyásolják! Tehát a civil mozgalmak elleni intézkedések lehetetlenné teszik, hogy a civil mozgalmak, a civil szervezetek kifejtsék azt a funkciót, amely funkció kifejtésére lényegében létrejönnek. Ez Amerika-szempontjából nagyon alapvető, mert két évszázad óta Amerikában a civil mozgalmak alapvető szerepet játszanak a demokrácia fönntartásában!

– Az eddigi tapasztalatokból azt a következtetést kell levonni, hogy amit a miniszterelnök elhatároz, azt akkor is keresztülviszi, ha minden jel arra mutat, hogy nem szabadna keresztül vinnie. Ez kezdődött ezzel a megszállási emlékművel, és nagyon sok példát lehetne felhozni erre. Most is valami ilyen történik! Voltaképpen nem szabadna hallgatnia! Az okosság azt diktálná, hogy ne hallgasson. De szerintem most napok óta azon gondolkodik, hogy tudja ezt a kérdést kezelni, hogy lehetséges-e, mondjuk, egy parasztáldozat a sakktáblán, vagy, hogy az nem lenne kielégítő? De szerintem alapvető mindig Orbán politikájában, hogy amit mondtam, elmondtam, amit kimondtam, kimondtam, amit akarok, akartam és más ember ebbe ne szóljon bele! Nagyon nehéz lesz ilyen körülmények között ezt a magatartást fenntartani…

–A hátsó sorban állók távozását természetesen nehezebb kommunikálni, és az első sorban állók távozását a legnehezebb kommunikálni. De azt hiszem, arról szól ez, hogy lehet az egészet elsinkófálni! Arról szól, hogy lehet úgy politizálni, mintha semmi sem történt volna? Hát nem ez a politika négy és fél esztendő óta?

– Szerintem ez egy hatalmas botrány, de meg fogják próbálni agyonhallgatni! De ezt nem lehet végső soron agyonhallgatni! Mert ugye az Egyesült Államok a végén – ha agyonhallgatják –, az Európai Unióhoz is fordulhat, és akkor már végképp nem lehet agyonhallgatni. Tehát, valami határa van az agyonhallgatásnak. De most lázasan mégis azon gondolkodnak, hogyan lehetne mégis agyonhallgatni?

–Nem hallottam még ilyen esetről, amikor egy Amerikával szövetséges állam kormányhoz közeli tagját kiutasítják Amerikából korrupció gyanúja miatt! Ilyennel én még nem találkoztam! Ez egy nagyon ritka és nagyon kivételes eset. Nagyon-nagyon erős akció, amely kifejezi egy állam véleményét. Mert ugye véleményt is kifejez: elutasítja a magyar jogállam leépítését, és ennek következményeképpen azt a korrupciós rendszert, ami itt kialakult. Amiről Magyar Bálintnak a könyve olyan szépen mesélt nekünk.

– Az ma a politika, hogy oda sem figyelünk arra, amit mondanak! Nem figyelnek arra, amit az Unió mond, miért figyelnének arra, amit az Egyesült Államok mond? Mennek a maguk útján, lépésről-lépésre, makacsul, s előbb-utóbb beleütköznek majd a falba, ezzel a masírozással! De nem tudom, hogy előbb, vagy utóbb fognak-e a falba beleütközni? Valamit kezdeniük kell. Nézze akár Romániát, nézze akár Zágrábot: ahol van egy országban egy ilyen probléma, ott – inkább előbb, mint utóbb – eljárás fog indulni azok ellen, akik bűnösek a korrupció bármilyen változatában. Nálunk ilyesmiről nincs szó! Mindenki védi a magáét, azaz a kormány védi azokat a mamelukokat, akik oda tartoznak. Azokat a milliárdosokat, akik ebből a politikából szedték a milliárdot, vagy akik támogatják ezt a politikát. Mindenképpen meg akarja őket védeni! Tehát nem figyelnek oda! Megpróbálnak soha-soha oda nem figyelni! Ezt tették idáig!

– Befogjuk a szemünket, becsukjuk a fülünket és megyünk előre. Azt mondjuk, hogy ők a korruptak, mert minket korrupcióval vádolnak! Bizonyára az, és amaz ez és emez Magyarország ellen összeesküdött. Ez is egy nemzetközi összeesküvés! Mindig erről beszélnek! Mindig nemzetközi összeesküvésről van szó. Nem hiszem, hogy a kormány erre normálisan fog reagálni. Egy normális kormány ilyenkor lemond! Én ilyen normalitást nem is kérek ettől a kormánytól. A normalitás minimuma, hogy legalább kezdjen valamit ezzel az információval! Próbáljon valamit kezdeni, próbáljon valamit tenni azok ellen, akik tényleg korruptak! Olyan mértékben indítottak támadásokat, eljárásokat olyan emberek ellen, akik politikai ellenfeleik voltak, akik az ég-világon semmit nem tettek, ami törvénybe ütközött, de megalázták őket, törvény elé állították őket, s aztán felmentették őket, igaz. De mindenképpen megalázták őket! De azokat, akik mellettük állnak, akik korruptak, akik támogatják őket, azokat úgy védik, mint az anya, az elsőszülött kisfiát! Ezzel nem tudunk mit csinálni. Ez a központi erőtér, minden az ő kezükben van, a hatalom centralizált, optimalizált, s ez ellen nem nagyon lehet valamit tenni. Itt nem tudom, hogy mi következik, de nem nagyon bízom a kormány józanságában!

– A magyar választók többségének a Fidesz kell, mert a magyar választók többségének nincs információja. A magyar választók többsége azt sem tudja, mi a politika! Valamikor, amikor a Fidesz hatalomra akart jutni, megszervezte a polgári köröket. Megszervezte azt a hálózatot, kapcsolatrendszert, amelyen keresztül meg tudta szerezni a hatalmat. Most, az ellenzék számára nincs kapcsolatrendszer! Nem tudják az ország lakói, hogy mi zajlik az országban! Nekem az a javaslatom, hogy meg kellene szervezni az egész országban, az Eleven Emlékmű Mozgalmat! Minden faluban, minden városban egy vállalkozó szellemű ember hozza össze a helybelieket! Beszélgessenek politikai kérdésekről, vitatkozzanak, – nem pártalapon –, csak azért, hogy megtanulják, hogyan kell vitatkozni. Akármiről: a nők helyzetéről, az iskoláról, az egészségügyről, de direkt politikáról is. Vitatkozzanak, érveljenek! Hogy legyen közük a saját életükhöz. Hogy megértsék: ami a politikában folyik, annak köze van az életükhöz! Részt lehet venni benne, részt kell venni benne! El kell menni, szavazni! Jól informáltnak kell lenni, hogy kire szavazzon, nemcsak zsigerből kell ikszelni, hanem azt gondolkodva kell tenni! Ehhez előkészületek kellenek, tessék megszervezni! Lehetne az egész országban létrehozni ilyen hálózatot, s mindenhol kellenek vállalkozó szellemű emberek, kocsmában, cukrászdában, saját lakásában, összegyűlni hetente, és semmi mást nem tenni, mint közügyekről beszélgetni! Ha azt mondom, hogy vannak emberek, akik félnek ettől, akkor azt is mondom, hogy olyan emberek is vannak, akik attól félnek, hogy kimaradnak valamiből (olyan érdekes, ami ott folyik, és én most nem veszek részt benne – egyszer csak majd odamegyek és megnézem, mi folyik ott). Meg kell csinálni! Nem lehet egy olyan országban élni, ahol az emberek információ nélkül léteznek, gondolkodás nélkül választanak, ugye, ahogy azt József Attila verséből már tudjuk…

– A Fidesz is részt vehet benne, s megvédheti a Fideszt és álláspontját ebben a társaságban! Nem arról van szó, hogy milyen álláspontot kell nekem elfoglalni, hanem arról, hogy meghallgassam a másikat! Hogy felkészítsem magam a vitára, hogy próbáljak érvelni a saját magatartásom, álláspontom mellett.

– Nem kell ettől félni. Nem az ellenzéki oldalon kell a köröknek létrejönni! Jöjjenek létre a körök, s abban mindenki részt vehet, akit érdekel a politika, aki érvelni akar, s oda akar figyelni a másikra! Összecsaphatnak az érvek, az egyik így, a másik úgy. Utána üljenek le és igyanak meg együtt egy pohár bort. Akkor megtanulják azt, hogy milyen a demokratikus politikai vita.

– El kell kezdeni! Hégel, aki jó filozófus volt, valamikor azt mondta: ha azt akarod, hogy valami megváltozzék, valamit meg kell változtatni! Nekem is ez a véleményem! Bízzunk az emberekben, bízzunk abban, hogy vannak vállalkozó szellemű emberek, akiknek csak az ötletet kell megadni, s összegyűjtik az embereket és kezdjenek el vitatkozni! Nem pártoknak kell ezt megszervezniük. Sőt, nem kell különbséget tenni pártok és civilek között. Ez így nagyon rossz megkülönböztetés. Emberek vannak, honpolgárok, akik részt vesznek egy vitakörben, sem párthoz nem tartoznak, sem civil szervezethez, egyszerűen csak érdeklődő állampolgárok! Tanulják meg végre Magyarországon, hogy a honpolgár felelős az ország állapotáért! Nem párttagként, nem civil szervezet tagjaként, hanem honpolgárként vagyok felelős azért, ami az országban történik!

– Nézzük meg, mi történt most az Orbán-kormánnyal? Ugyanaz, mint a Kádár-kormánnyal! Kádárnak az volt a célja, hogy apolitikus országa legyen! Legyen ott mindenféle vidámság, utazhassanak az emberek mindenfelé, Spanyolba, meg legyen egy kis mosógépük, mindent meg lehet tenni, de kuss nekik!!! Ne is érdeklődjenek a politika iránt, s főleg ne akarjanak benne részt venni! Ugyanez történik az Orbánéknál! Őnekik egy céljuk van: hogy az emberek ne érdeklődjenek a politika iránt! Hogy apolitikussá váljon az ország! Látják a választásokat? Egyre kevesebb ember megy el szavazni! Miért? Mert nem tudják a honpolgárok, hogy tőlük is függ, mi történik, mert ők is el tudnak valamit dönteni. A Fidesz megnyeri (igaz, hogy csak 44 százalékát kapta a szavazatoknak, ami a kisebbség és nem többség, mégis a magyar választási törvény alapján kétharmados többségük lett – ez már egy olyan vismajor, amiről manapság kár beszélni). Tessék valamit tenni ellene! És lehet is valamit tenni ellene! Politizálással! Az emberek politizáljanak az országban, mindenütt, falvakban, kisvárosokban, tessék politizálni! Tessék érdeklődni az iránt, hogy mi történik az országban, s akkor majd el fognak menni választani!

– Ebből még Orbán ellenzéke is kinőhet. Ami nekem a legfontosabb, hogy kialakuljon a választópolgárok széles rétege, akik tudják, tőlük függ, mi történik ebben az országban! Azt majd a választásokkor eldöntik, kire szavazzanak. A jól informált állampolgár gondolkozik azon, hogy kire adja a voksát! Most nem gondolkodnak! Vakon adják a voksukat! Nem gondolkodnak, hogy erre, vagy arra? Ki lenne jobb, a megfelelőbb? Nem gondolkodnak, zsigerből mennek szavazni!  

–Vannak, akik most az alternatívát hiányolják. Erre én azt mondom, hogy az alternatíva a gondolkodó, vitatkozó emberek között merül fel. Nem lehet egy irodában kiagyalni egy alternatívát egy ellenzéki pártnak. Nézzük meg, hogy az emberek hogyan gondolkodnak? Hogy ők mit látnak alternatívának? Abból jön létre a politikai alternatíva, nem amit mi kitalálunk magunkban.

– Most persze, hogy nincs alternatíva, hiszen a társadalomnak mindig mozgásban kell lennie ahhoz, hogy kialakuljanak alternatívák! Ez mindig így volt. ’68-ban a fiatalok elkezdtek valamit, s egyből jöttek az alternatívák! Akkor már a politikusok is rájöttek erre, meg arra, meg amarra. Vagy ott van Németország: ott igazán számot vetettek a múlttal – de 1967-ben ez még nem volt így! 1967-ig ugyanúgy viselkedtek, mint ahogy ma viselkednek Magyarországon! 1968-ban jött az ifjúsági mozgalom, s a gyerekek megkérdezték szüleiket: hol voltatok, mit csináltatok? A mozgalom következtében megváltozott az ország gondolkodásmódja! És jött a politikusoknak az eszébe az alternatíva! Szóval az nem úgy van, hogy ülök az asztalnál, kigondolok egy alternatívát, s azt elfogadtatom a társadalommal! Abból kell kinőni az alternatívának, amit az emberek éreznek, látnak, gondolnak, amit látni szeretnének, amit hallani szeretnének!

– Nem tartom lehetetlennek, hogy 2018-ig hazánkban is kialakuljon egy alternatíva. Sok a gond az országban, s az emberek nem tudnak hangot adni ezeknek a problémáknak! Ezért megy el egyre kevesebb ember választani, nemcsak azért, mert nem lát alternatívát! Hanem azért, mert nem tudnak szavakat találni arra, hogy a saját gondjaikat kifejezzék! Ezeket nem látják megtestesülni az ellenzéki pártokban! Meg kell jelenni azoknak a kérdéseknek a társadalomban, amelyeket a pártok fel tudnak vállalni! Ami ott van körülöttünk, abból szűrjük le a politikai filozófiát!

– Az Orbán-kormány azon szándéka, hogy apolitikussá tegyék a társadalmat, járult hozzá az internetadó gondolatának megszületéséhez is. A gondolat abszurd! Nem fogják tudni bevezetni! De a célja az ennek a gondolatnak, hogy minél kevesebbet beszélgessenek egymással az emberek, akár az interneten is. Különösen nem az eldugott vidéki helyeken, ahol eddig a Fidesz mindig nyert, s most jönnek mindenféle emberek és próbálnak belepofázni az ő dolgukba! Igen, az internetadó kétségkívül a szólásszabadság újabb korlátozását jelenti! Megismétlem: nem fogják tudni keresztülvinni! Magyarországon kevés dolog veri ki a biztosítékot, ez megteheti. Itt a véleményszabadság, a sajtószabadság, a gondolatszabadság újabb korlátozásáról van szó! Nem hiszem, hogy ezt Európa tűrni fogja!

Forrás: atv.hu