A csepeli kettős gyilkosság elsőrendű vádlottját, Kun Tamást tényleges életfogytiglanra ítélte csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla. A másodrendű vádlott, a szintén életfogytiglanra ítélt Deme Gábor a jogerős döntés szerint az első fokon kiszabott 32 helyett 36 év múlva bocsátható feltételes szabadságra.

A 2009. január 7-én előre kitervelten, aljas indokból elkövetett kettős gyilkosság miatt a két férfit életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék tavaly nyáron, azzal, hogy Kun Tamás 40, míg Deme Gábor 32 év múlva szabadulhat leghamarabb.
    

A másodfokú döntés szóbeli indoklása szerint bár az 55 éves Kun Tamás esetében gyakorlatilag az elsőfokú ítéletben a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjaként meghatározott 40 év is minden bizonnyal élethosszig tartó büntetést jelent, elvi kérdés, hogy ennek az előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, kivégzésszerűen elkövetett emberölésnek a tettesét végleg ki kell rekeszteni a társadalomból, és feltételesen sem bocsátható szabadságra.
    

A másodrendű vádlott esetében a súlyosítás indoka, hogy bár a felbujtói magatartás megállapításához nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték, annyi kimondható, hogy felbujtásszerű volt Deme tevékenysége, nélküle nem következett volna be a kettős gyilkosság.
    

Az eljárás adatai szerint a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában elkövetett kettős gyilkosság hátterében az áll, hogy az iskolát működtető alapítvány vezetője rájött Deme Gábor iskolaigazgató sokmilliós pénzügyi visszaéléseire. Vizsgálatot indított, majd felmerült, hogy az igazgatót eltávolítja az iskolából, és a rendőrséghez fordul. Ekkor Deme Gábor, hogy a sikkasztás napvilágra kerülését megelőzze, elhatározta, hogy Kun Tamással, az iskola gondnokával megöli az alapítványi vezetőt, ezért az iskolába hívta megbeszélésre az esti órákban.
    

Az alapítványi vezető egy tanárral érkezett a kihalt iskolába. Deme Gábor jelenlétében a gondnok pisztollyal közvetlen közelről lelőtte a két áldozatot. Az egyik holttest zsebében a nyomozók digitális hangrögzítőt találtak, amely felvette a kivégzésszerű gyilkosságok során elhangzottakat, így például azt is, ahogy a második áldozat könyörgött az életéért.
    

Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla Büntetőtanácsának elnöke a szóbeli indoklás során hosszan idézte a hangfelvételen elhangzottakat. E szerint miután beszélgetés közben Kun hirtelen lelőtte az idős alapítványi vezetőt, a fiatal tanár ezeket a szavakat ismételgette: "Ne! Légy szíves ne! Tamás! Nagyon szépen kérlek! Nem akarok most így meghalni!"
    

Kun mindeközben határozott utasításokat adott: "Ide állsz! Ne mozdulj! Fordulj!" majd e szavakkal fordult az életéért könyörgő áldozathoz "Nem lőlek le a k... anyádat!", majd lelőtte.
    

Az áldozat az első, tüdejét ért lövés után a felvételen jól hallhatóan percekig haldoklott, mire megkapta a kegyelemlövést a fejébe - hangzott el a az ítélethirdetés során.
    

Az elsőrendű vádlott fiatal kirendelt védőjét és a másodrendű vádlottat is enyhe rosszullét fogta el a szóbeli indoklás közben.
    

A tábla jogerős ítélete szerint a vádlottak tagadásával és az elsőrendű vádlott ismeretlen, csuklyás, esetleg rendőr elkövetőről szóló előadásával szemben perdöntő volt - a kriminalisztika történetében példátlan módon - a bűncselekmény elkövetését, valamint az azt megelőző és követő perceket rögzítő hangfelvétel. Ebből kiderült az is, hogy a vádlottak a kettős gyilkosság után tervszerűen, egymás között megosztva a feladatokat próbálták a nyomokat eltüntetni. Emellett a lábnyomok, a gyilkos fegyver és a lövedékek is egyértelműen a megvádoltak bűnösségét támasztották alá.
    

Czine Ágnes kifejtette azt is, hogy az elsőrendű vádlottnak semmiféle indoka nem volt a cselekmény elkövetésére, ha csak az nem, hogy kritika nélkül, feltétlen lojalitással követte a másodrendű vádlottat, amit bizonyít az is, hogy Kun töltött fegyverrel érkezett az iskolai megbeszélésre, ahová az alapítványi vezető csupán Demét hívta. A tábla szerint Kun gyakorlatilag az eszközévé vált a gyilkosság elkövetésében Demének.
    

A harmadrendű vádlott, az iskola volt gazdasági munkatársa - akinek az eljárás adatai szerint semmi köze nem volt a gyilkosságokhoz - az iskolai többmilliós sikkasztás miatt két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztést kapott tavaly nyáron első fokon, ami csütörtökön a tábla döntése nyomán jogerőre emelkedett.

Forrás: mti.hu

MTI-fotó: Martonyi János