![]() |
|
|
|
Tweet |
|
|
![]() |
|
A közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban.
„Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság erdményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungárium Bizottság hungárikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.”
A hungarikum nem magyar találmány. A legtöbb nemzet gyűjti az önazonosságához kapcsolódó anyagokat, amelyet patriotikumnak neveznek. Ennek megfelelően az érintett nemzetek vonatkozásában lehet szó például polonikumról, germanikumról, italikumról.
Nemzetközi kitekintésben nem létezik, olyan jogi kategória, hogy Hungarikum, de az Európai Unióban vannak olyan termékek, amelyek földrajzi eredetvédelmet kapnak. Ez azt jelenti, hogy az így minősített árú védelmet élvez az elnevezés használatával való visszaélések ellen. Az ilyen termék csomagolásán vagy címkéjén feltüntetik, hogy „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”.
A hungarikumok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene, a nyelv és a magyar irodalom. E jelzőt esetenként alkalmazzák társadalmi vagy közéleti jelenségekre is.
Az élelmiszerlánc-felügyeletért és az agrárigazgatásért felelős államtitkárság Hungarikum Gyűjteményében a következő hungarikumok szerepelnek:
1. Pálinka 2. Törkölypálinka 3. Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász 4. Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú 5. Hízott libából előállított termékek 6. Béres csepp és Béres Csepp Extra 7. A táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar 8.Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás modellje 9. Solymászat mint élő emberi örökség 10. A Matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája 11. Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 12. Hollókő ófalu és környezete 13. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete 14. Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta 15. Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője 16. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 17. A Tokaji történelmi borvidék kultúrtája 18. Herendi porcelán 19. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 20. Karcagi birkapörkölt
A folyamatosan bővülő lista minden tagját – értelemszerűen – nem lehetett Csepelre elhozni, így október 19-én, a Nagy Imre ÁMK mellett megrendezett Hungarikumok Napja Csepelen rendezvényen főként a kulináris élvezeteknek hódoltak, s emellett a kézművesség produktumait és (a színpadon) a népitánc művelőit szemlélhették a vendégek.
Tekintsék meg Galériánkban a rendezvényen készült felvételeket.
Akadtak jócskán olyan bemutatott termékek, produktumok is, amelyek még nem hungarikumok, de jó eséllyel pályázhatnak e megtisztelő és megkülönböztető címre.
A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségébe tartozó B-21 Csepeli Galambtenyésztők Egyesülete standján a kalitkákban – több más galambfaj mellett – e nemzeti kincsünk több példánya is látható volt. A több egyesületben is tenyésztett, díjak sorozatát elnyert fajtával legutóbb decemberben Lipcséből hozott el tenyésztői díjat a csepeli Varga László.
Forrás: 21 kerületi Hírhatár Online, wikipedia.org, csepel.hu, kormany.hu
|
|
|
|