XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR - Hullanak a halak a Kis-Dunában

XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2018.12.15.
 Szombat
Ma Valér napja van.
Holnap Etelka napja lesz.
   EUR árfolyam
   323,72 Ft
   CHF árfolyam
   287,44 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2016. 06. 18. 15:13     


Hullanak a halak a Kis-Dunában
Még nem tudják pontosan, mitől keletkezett a fertőzés, s azt sem, hogy lehetne megakadályozni terjedését. Kérdéses az is, hogy lehet normalizálni a helyzetet. A szövetség vizsgálatot ígért. A hal-hullák ellenére nyakunkon a nyári haltelepítés.

Az idén, év elején – ahogy az szokott lenni a tavaszi haltelepítés alkalmával – március 17. és 22 között a (csaknem 12 ezer horgászt és 29 horgász tagegyesületet magában foglaló) Ráckevei Duna-ági Horgász Szövetség mintegy 61 ezer kilogram kétnyaras pikkelyes pontyot telepített a Ráckevei Duna-ág Ráckeve fölötti szakaszán. További 10 ezer kilogrammot meghaladó mennyiségű kétnyaras pikkelyes pontyot telepítettek a mellékvizekbe.

A haltelepítés Orosz Lajos (a szövetség halgazdálkodó partnere) tógazdaságából történt.

 

Néhány hónap múlva, május közepén, az egyik közösségi oldalon, horgászok áltak írt posztokból kiderült:

Egyre többen aggódunk a fertőzött pontyok miatt. A héten láttam egy levelet mely szerint egy Lernea nevű élősködő okozza a fertőzést. Sajnos a hétvégén több pontyot is találtam elpusztulva az említett sebekkel. Ez elég aggasztó az egyre melegebb vízben...”

Már akkor feltették a kérdést: „Lehet valamit tenni a nagyobb halpusztulás elkerülése végett?”

 

A Ráckevei Duna-ági Horgász Szövetség honlapján szinte azonnal megjelent a következő közlemény:

Az elmúlt hetekben a horgászoktól és halászati őröktől egyre több bejelentést kap szövetségünk, miszerint a halak betegek, fekélyesek. A betegség főleg kisebb halakon, de nagyobb halakon pl. csukán is előfordul.

A tavaszi pontytelepítés során az RDHSZ teljesen egészséges kétnyaras pontyokat telepített a vízterület több részére szétosztva, összesen: 71.144 kg-ot.
A mellékvizekre, csatornákra telepített halaknál ilyen problémát kisebb mértékben jeleztek.

A Ráckevei Duna-ág több részén vizsgáltuk a halak állapotát, hal és vízmintákat küldtünk be a Állategészségügyi Intézetbe (Budapest, Tábornok u.), laboratóriumi vizsgálatok céljából.

A mellékelt képek alapján jól látható hogy a pontyokat egy külső parazita, ún. Lernea cyprinacea károsítja. A kifejlett nőstény egyedek telepednek meg a pontyon, amelyek speciális fejüket akár az izomrétegig befúrják, így képeznek sebet a halon. (A hímek és egyéb életformái lárvák, peték a vízben élnek.) A sebek később kipirosodnak elfertőződnek. A sebek gyógyulásának természetesen nem kedvez, kedvezett az sem, hogy a telepítések idején két hónapig tartósan alacsony volt a Duna-ág vízállása és ezzel egyidejűleg a szennyvíz befolyók viszont rontották a vízminőséget. A fent leírtakat erősíti meg a csatolt Állategészségügyi Intézet eredményközlője is, amely letölthető innen.”

 

Ennek ellenére a szövetség június 16-án meghirdette az újabb, nyári telepítéseket:

Júniustól augusztusig több ütemben háromnyaras pikkelyes pontyot helyezünk ki. A főágba mintegy 25 tonna, a mellékvizekbe pedig további 5 tonna ponty kerül kiszállításra. A tavaly őszi makádi telepítések ellensúlyozása végett a felső szakaszt ezúttal is nagyobb súllyal vettük számításba.”

 

Másnap, június 17-én pedig a következő közleményt tette közzé honlapján:

Tisztelt Horgászok!

A szövetség a Ráckevei Duna-ágban tapasztalható halbetegség vizsgálata céljából vizsgálatot kezdeményezett.
Külső szakemberek bevonásával 2016. 06. 21-22. között elektromos halászattal fogjuk vizsgálni a vízterület halait, a betegség mértékét. A betegség jeleit mutató halakból mintát gyűjtünk be állategészségügyi vizsgálatok céljából.
A vizsgálati eredményekről, az esetleges intézkedésekről később honlapunkon beszámolunk.

RDHSZ”

 

Az aggasztó halmegbetegedésekről hivatalos magyarázat tehát még nem született. A halak sorra betegednek meg, ami egyáltalán nem bíztató hír (így az újabb haltelepítések előtt), tekintve, hogy valószínűleg egymást is fertőzik.

Az elérhető információkból tudható, hogy a betelepített halak honnan származnak.

 

Az Állategészségügyi Intézet eredményközlőjéből nem derül ki pontosan, hogy a vizsgált hal-és vízminták pontosan honnan származtak, s miért nem szálltak ki eddig sokkal több minta begyűjtésére?

 

Az is egyértelmű, hogy a Ráckevei-Soroksáti Duna-ág területén az RHDSZ halgazdálkodási, halvédelmi és halőrzési, jegyforgalmazási, valamint víz- és környezetvédelmi, továbbá oktatási tevékenyéget végez. Ennek keretében:

A vízminőség változásáról folyamatos képet biztosítanak a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Környezetvédelmi Mérőállomása által a Duna-ág teljes hosszán négy mintavételi szelvényben, kétheti gyakorisággal végzett mintavételek alapján készített összefoglaló jelentések, melyet negyedévenként küldenek meg számunkra. 
Emellett még a MOHOSZ szakszolgálatával kötött vízminőség vizsgálati megállapodásunk lehetővé teszi, hogy a kritikusabb időszakokban és helyeken bármikor vizsgáltatni tudjuk a Duna-ág vízminőségét halélettani szempontból.

A mérési eredményekből kialakult vízminőségi trend segítséget nyújt a telepítések helyének és idejének szakmailag megfontoltabb megtervezéséhez. A zártabb és sekélyebb vízrészeken (hókonyok) helyileg kialakult kritikus vízminőségi helyzet esetén (pl.: algavirágzás) a víz gyors bevizsgáltatása alapján lehetőségünk van az esetlegesen szükséges vízkezeléseket időben elvégezni. „

 

Nos, a szükséges vízkezelések, úgy tűnik, késlekednek.

 

A Duna-ág vízgazdálkodásáról a Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója („Miért is változtatjuk oly hirtelenszerűen és esetenként a Ráckevei/Soroksári/Duna üzemvízszintjét?”)  megtekinthető itt.

 

A nem túl bíztató fejlemények láttán igen sok kérdés felvetődik horgászokban és a laikus lokálpatriótákban is:

 

Vajon, egészséges halakat telepítettek tavasszal a Kis-Dunába?

Ha nem, akkor ezért ki a felelős? Ha igen, akkor valójában mitől betegedtek meg?

Egyáltalán: mit kéne tenni ebben a helyzetben?

 

Íme néhány – hozzáértő horgászoktól származó - ötlet a helyzet normalizálására:

 

- Hozzáértő, halspecialista állatorvos(ok) által javasolt gyógytáp etetésének azonnali elkezdése. Az antibiotikum tartalmú gyógyszer miatt a kifogott halak (rabló is!) elfogyasztásának tilalma a kezelés időtartamára, plusz az élelmiszer biztonsági várakozási idő leteltére. Ezt az FM, a NÉBIH, és a Kormányhivatal illetékes szakszerve rendelheti el.

 

- Az elhullott egyedek eltávolítása. (Ez, de csak ez, jelenleg zajlik.)


A halgazdálkodási hatóság bevonásával, tekintettel a vészhelyzetre átmenetileg azonnal fel kellene függeszteni a ponty méret- és darabszám korlátozását az érintett beteg halak vonatkozásában.

 
A horgászok által kifogott- és élve tartott beteg halakat gyűjteni kell nem pedig visszaengedni ! Pl. a horgász elrakja a szákba és kitűz egy sárga zászlót a stégre, jelezve ezzel a gyűjtőcsónaknak, hogy jöhet üríteni.


A beteg halak eltávolítását hatékonyabbá lehetne tenni a dunaágon tevékenykedő horgászegyesületek bevonásával. Rendezzenek nagy létszámú horgászversenyt mindenhol, minél gyakrabban. Célzottan - finom szerelék - a kistestű pontyokra. Az ott kifogott beteg halakat gyűjtsék élve össze. 


Az összegyűjtött halakat lássa halhoz értő állatorvos vagy víziállat egészségőr. Bírálja el őket: a.) Menthetetlenek: kíméletes, gyors leölés után ATEV megsemmisítő. b.) Menthetők: gyógykezelés egy kis vízterű tóban, pl halastó telelőjében, ahol megfelelő gyógytáppal és koncentrált fertőtlenítő fürdetéssel meg lehet gyógyítani őket. 


És persze folyamatos monitoring halra, vízre. De nem két ponton, melyből az egyik egy szennyvízbefolyó torkolata...


Napra kész információáramlás a horgászok felé !”


Bizonyára van még sok minden ami az ötletek között nem szerepel.

Nem esett szó a vízminőségről, mely mint tudjuk iszonyatos és nagyban felelős jelen állapot fennmaradásáért és fokozódásáért.

Ennek változtatása - ha sikerül is - nagyon hosszú folyamat lesz. 


Egy biztos: a hallgatás, a terelés, továbbá 30 tonna egészséges ponty telepítése jelen körülmények közé nem biztos, hogy előre viszi az ügyeket...

 

21. kerületi Hírhatár Online – Bárány Tibor

 

Forrás: rdhsz.hu, mohosz.hu, facebook.com

 


További hírek

  Észrevétel - 2.
2018. 11. 23. 17:14 21keruleti-hirhatar.hu
  Észrevétel - 1.
2018. 11. 23. 17:08 21keruleti-hirhatar.hu
  Kit érdekel?!
2018. 11. 23. 16:53 21keruleti-hirhatar.hu
  A KÉK – Csepelről, Csepelen (is)
2018. 11. 23. 15:33 21keruleti-hirhatar.hu
  Csepeli véradás
2018. 11. 23. 14:24 21keruleti-hirhatar.hu
  Tanuljon szakmát ingyen!
2018. 11. 21. 14:01 21keruleti-hirhatar.hu
  A lakáspiacról
2018. 11. 09. 23:20 21keruleti-hirhatar.hu
  Önkéntesen, önzetlenül...
2018. 11. 09. 22:19 21keruleti-hirhatar.hu
  Az adománybolt megnyitott
2018. 11. 06. 10:22 21keruleti-hirhatar.hu
  November 5., 11 órától nyitva: adománybolt Csepelen!
2018. 10. 30. 15:06 21keruleti-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport