|
|
|
Tweet |
|
|
|
A harminc-harmincöt fős kis társaság a Csepel Művek I-es kapujánál lévő Kohász szobor előtt találkozott. A Csepeli Helytörténeti és Városszépító Egyesületet Horváth Lászó és Bárány Tibor alelnök képviselte. Dr. Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Eörsi Lászlónak, aki végig szóval tartotta a résztvevőket, felidézve az 1956. október 23-a és november 4-e közötti események csepeli történéseit, melyek a Szent Imre téren és környékén zajlottak.
A teret körbe járva megálltunk a régi Rákóczi Iskola épülete előtt, a sarkon, majd az önkormányzat (egykori tanácsháza) előtt. Kissé tovább haladva a hajdani pártház épülete volt a következő állomás (ma a Kormányablak működik a frissen kicsinosított homlokzatú épületben.)
Aztán az egykori Kiegészítő Parancsnokság hűlt helyén tartottunk kis szünetet a sétában, meghallgatva Eörsi László múltat idéző gondolatait. Innen a Károli Gáspár utca 17. elé mentünk, ahol Bordás András haláláról esett szó. Felidézte a megtorlás áldozatainak és az ártatlan civil áldozatoknak emlékét is. Visszakanyarodva a Szent Imre térre, a 13 évvel ezelőtt felavatott - a Csepeli Önkormányzat által állított - 56-os emlékműhöz (Szórády Zsigmond alkotásához), elhangzott, hogy a forradalomra a rendszerváltáskor kopjafa állításával emlékeztek (a kopjafa ma a Csepeli Temetőben áll), ennek helyére került a lángnyelvet szimbolizáló bronz alkotás, Szórádi Zsigmond szobra, melynek felirata így szól az alacsony kör alakú talapzaton lévő félgömb peremén elhelyezve: "EMLÉKEZÉS, TISZTELET ÉS KEGYELET A CSEPELI '56-OSOKNAK 1956 - 2006" Az érdeklődő közönség itt - meglepetésként - vásárolhatott Eörsi László témába vágó könyveiből.
Utunk utolsó állomása a Csepel Művek I. számú kapujánál lévő 56-os emléktábla volt. A tábla felirata: "Emlékezés, tisztelet és kegyelet a csepeli 56-osoknak! Az 1956-os forradalom és szabadságharc ideje alatt, a Csepeli Vas- és Fémművekben működött központi gyáregységi munkástanácsok emlékére és az 1957. január 11-ei a tüntetők és a karhatalom közötti
Eörsi László itt - egyebek mellett - a gyári munkástanácsok szerepéről beszélt, s azok vezetőiről. Köztudott, hogy az ellenállás Csepelen tartott a legtovább, s a sztrájk révén is országos figyelem övezte a csepeli, forradalom leverése utáni eseményeket is. A mintegy két órás séta végét már csak a legkitartóbb mag várta meg. A szervező és az előadó tőlük köszönt el a program befejezésekor. Aki esetleg részletesen, mélyebben szeretne tudni az 56-os csepeli eseményekről, olvassa el Dr. Bolla Dezső könyvét 1956-ról, és a Bárány Tibor - Bolla Dezső szerzőpáros által szerkesztett visszaemlékezés-kötetet, amelynek címe: "Csepeliek '56-ról". Mindkettő mű megtalálható a FSZEK csepeli, sétáló utcai könyvtárában. Bárány Tibor - 21. kerületi Hírhatár Online Fotók: Bárány Tibor
|
|
|
|