Komoly politikai nyomást jelent Ukrajna számára, hogy az EU és a tagállamok vezetőinek egy része jelezte, nem vesz részt a június 8-án kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság ukrajnai mérkőzésein.

A BruxInfo által megkérdezett szakértők szerint a politikusok távolmaradása nem veszélyezteti a torna sikerét, a lépés azonban – azon túlmenően, hogy egyedülállónak számít –, könnyen vissza is szállhat rájuk is. Utánajártunk annak, hogy mi motiválja, és milyen következményei lehetnek a bojkottnak.

„Szó sincs bojkottról!” – vágott közbe az Európai Bizottság sportért is felelős tagjának szóvivője a BruxInfo kérdésébe, amikor is a testület foci EB-vel kapcsolatos döntéséről érdeklődtünk. A 27 tagú Bizottság tagjai április végén határoztak úgy, hogy tiltakozásul az Ukrajnában zajló visszatetszést keltő események ellen, nem vesznek részt a június 8-án kezdődő, lengyel-ukrán közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság ukrajnai mérkőzésein. Androulla Vassiliou EU-biztos a közleményében úgy fogalmazott, hogy „jelen körülmények között nem lenne helyes, ha részt vennék az ukrajnai mérkőzéseken, ezt a véleményemet pedig osztja az elnök és a Bizottság többi tagja is”.

Állítólag Janusz Lewandowski, a társrendező Lengyelország EU-biztosa is, aki viszont információink szerint a Bizottság ülésén hevesen tiltakozott bármilyen politikai jellegű akció ellen. Androulla Vassiliou szóvivője a BruxInfónak kifejtette, hogy „a Bizottság szeretne küldeni egy erős politikai jelzést. Szeretné kifejezni a felháborodását és az egyet nem értését amiatt, ahogyan az ukrán vezetés és az igazságszolgáltatás bánik Julija Timosenko volt ukrán kormányfővel” – mondta Dennis Abbott.

Az egykori ukrán miniszterelnököt tavaly októberben ítélte hét év börtönbüntetésre a kijevi igazságszolgáltatás, amiért – a vád szerint – olyan gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal, amely jelentős kárt okozott Ukrajnának. Az Európai Unió, több tagállam és emberi jogi szervezetek is politikai indíttatásúnak minősítették a Timosenko elleni eljárást, és noha a pert újraindították nyugati nyomásra, de Timosenko azóta is börtönben van, és számos panasz érkezett a fogvatartásának körülményeire.

Az ukrajnai mérkőzések politikai bojkottjára (értsd: a politikusok távolmaradására) először Angela Merkel német kancellár, Julija Timosenko személyes jó barátja tett javaslatot, majd az EU-biztosokon kívül csatlakozott hozzájuk a cseh és az osztrák államfő is.

„A Julija Timosenkóval kapcsolatos bánásmód elfogadhatatlan számunkra” – szögezte le Dennis Abbott, hozzátéve, hogy az akció kifejezetten az ukrán vezetést célozza, „nem Ukrajnát, az ukránokat, a labdarúgást, a csapatokat, vagy a szurkolókat”. A Bizottság szerint „nem szabad átpolitizálni az EB-t, de egyszerűen nem akarunk egy páholyban állni és ünnepelni a kijevi államfővel és a többi ukrán állami vezetővel”.

Hol a határ sport és politika között?

Egy brüsszeli tisztviselő is ezt az álláspontot képviseli, szerinte a Bizottság nagyon éles vonalat próbál húzni a sport és a politika közé. Szerinte Androulla Vassiliou is azon a véleményen van, hogy a sportnak saját magát kell szerveznie, „az EB folyjon le sikeresen és élvezze mindenki a játékot”. A szakértő a BruxInfónak azt mondta, hogy „ez az egész csak politika, és arra szolgál, hogy a politikusok a saját imázsukat is megmutassák”. Kérdésünkre, ilyen formán a politika mégiscsak beavatkozik a sportba, a neve elhallgatását kérő tisztviselő igennel felelt, kizárt azonban minden párhuzamot a korábbi, tényleges bojkottokkal.

A szakértő azt mondta, a határvonal a politika és a sport között nagyon homályos, pláne amióta ilyen mértékben elüzletiesedett a sport. Ráadásul a határvonalat a moszkvai és a Los Angeles-i olimpiák bojkottja sem teszi láthatóbbá. Mint ismeretes, 1980-ban a nyugati országok nagy része jelentette be, hogy sportolóik nem vesznek részt a moszkvai nyári olimpián, így tiltakozva a szovjet rezsim 1979-es afganisztáni agressziója ellen. Négy évvel később pedig erre válaszul a Szovjetunió felszólítására az egykori szocialista országok csapatai (kivéve Románia) nem utaztak el Los Angelesbe. Az 1988-as szöuli olimpia igazi nagy sikere éppen az volt, hogy végre sikerült egyesíteni az országokat az olimpián, és az akkori uralkodó gondolkodás szerint történjen bármi a politikában, ilyen bojkottra még egyszer nem kerülhet sor.

Csapatok is otthon maradnának?

A politikusok távolmaradása mellett érvelők szerint erről nincs is szó. Dennis Abbott a BruxInfónak azt mondta, az Európai Bizottságnak nem célja, hogy bármely ország focicsapatát is otthonmaradásra biztassa, sőt, kifejezetten szeretné is, ha ez nem így lenne. Bár sem a szóvivő, sem a megkérdezett tisztviselő nem látja reálisnak, hogy ez bekövetkezik, Németországban már közvetlenül a politikai bojkott bejelentése után kiszivárgott, hogy a német kormány azt tervezi, hogy a helyzet elmérgesedése esetén a német labdarúgó válogatott sem utazhat a foci EB-re.

Bár a pletykát a kancellári hivatal nem volt hajlandó kommentálni, de a hír futótűzként terjedt Németországban, egy közvélemény-kutató cég pedig fel is mérte, hogy a németek egyharmada támogatna is egy ilyen irányú döntést. „Nem hiszem, hogy bárkinek a fejében megfordult akár egy másodpercre is, hogy ne utazzon el a csapata az Európa-bajnokságra" – kommentálta az Európai Bizottság szóvivője a kutatás eredményét.

A BruxInfo által megkérdezett sportközgazdász „szinte elképzelhetetlennek” tartja, hogy Németország csapata ne vegyen részt a labdarúgó Európa-bajnokságon. „Már csak azért is, mert nagyon súlyos szankciót vonhat maga után az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) részéről, azonnal kizárnák őket mindenhonnan” – mondta Dénes Ferenc, aki szerint ez esetben az sem lenne kizárt, hogy a Bajnokok Ligája döntőjének rendezési jogát is elvennék Münchentől.

„Más kérdés, hogy ha az 5-6 legjobb csapat együtt menne be Platinihez (az UEFA elnökéhez – a szerk.), hogy találjanak valami megoldást, akkor nem fogják őket kizárni, hanem mondjuk kitalálják, hogy a kijevi stadion beázik, és nem lehet megrendezni az EB-t Ukrajnában” – tette hozzá Dénes Ferenc, hangsúlyozva, hogy mindez már erősen a spekuláció körébe tartozik.

Sikeres lehet-e így az EB?

Az európai labdarúgás világát jól ismerő brüsszeli szakértő szerint a jelenlegi politikai bojkott nem veszélyezteti a torna sikerét, szerinte a szurkolók csak jó mérkőzéseket akarnak látni, ezt pedig politikusok nélkül is élvezni fogják. Úgy látja ugyanakkor, hogy veszélyes láncreakciót okozhat, ha az ukránok nem reagálnak megfelelően. Példaként említette, hogy „nagyon komoly következményei lennének annak, ha például Ukrajna válaszul nem nyújtana olyan fokú biztonságot, amilyet kellene neki”.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint az emberek többsége úgyis a televízióban nézi a mérkőzéseket, nekik az lesz a fontos, hogy „a meccsek jól szervezettek legyenek, legyen jó a technika, a kamerák legyenek a helyükön, a stadionok pedig legyenek lenyűgözőek. Ha ezek rendben vannak, sikeres lehet az EB” – mondta.

Dénes Ferenc szerint azon bukhat a dolog, ha a Timosenko-ügy, illetve Európa és Ukrajna fagyos viszonya olyannyira rányomja a bélyegét a tornára, hogy rossz lesz a hangulat, kevesen lesznek a meccseken, valamilyen lelátói akcióval próbálják magukat észre vétetni a szurkolók, vagy éppen felhívni a figyelmet a Timosenko-ügyre.

Ki nyer ezzel?

Szakértők szerint a politikai bojkott nagyon is komoly károkat okozhat Ukrajnának, mind politikai, mind gazdasági szempontból. A BruxInfónak nyilatkozó brüsszeli tisztviselő azt mondta, hogy Ukrajnának nagyon fontos lenne az európai politikusok jelenléte, amely szinte elválaszthatatlan számukra a torna sikerétől. Az ilyen jellegű nagy sportesemények mentén ugyanis diplomácia is zajlik. Egy európai vezető például mielőtt megtekinti hazája mérkőzését az egyik ukrán városban, tudna találkozni például az ukrán államfővel, és politikailag és gazdaságilag is fontos ügyekben állapodhatnának meg.

Dénes Ferenc sportközgazdász is úgy látja, hogy „30-40 éve még senkit nem érdekelt volna, hogy egy politikus ott van-e egy sporteseményen, vagy nincs”, Most viszont hatalmas jelentősége van, hiszen így még nagyobb figyelmet kaphat az európai és a globális médiában az ukrán belpolitika, ami semmiképp sem érdeke Kijevnek.

Többen is felhívták viszont a figyelmet arra, hogy a távolmaradásukkal maguk a nyugat-európai politikusok is veszítenek, hiszen „nem készül róluk fotó, amin épp szurkolnak, nem lesz lehetőségük arra, hogy a foci EB kapcsán megszólaljanak, egy szóval megfosztják magukat attól a lehetőségtől, hogy az emberi arcukat kimutassák” – mondta a BruxInfónak a brüsszeli szakértő.

Dénes Ferenc szerint viszont a politikai bojkottnak közvetett hatása lehet az, hogy távol tart sokakat. „Nálunk szerencsésebb országokban, ahol a politikának van még hitele, egy ilyen akció megmozgathat még tömegeket, és visszatartó hatása lehet” – mondta a sportközgazdász. Egy brüsszeli szakértő szerint ez valószínűtlen.

Mit veszíthet Lengyelország?

Dénes Ferenc véleménye szerint az ügynek pozitív és negatív hatásai is lehetnek Varsóra nézve. Egyrészt bármilyen negatív fejlemény rosszul hathat ki Lengyelországra is, hiszen közösen rendezik a tornát, így a felelősség is közös. Másrészről viszont felértékelődhet a lengyelek szerepe az ukránok mellőzésével, hiszen „oda viszont mindenki el fog menni, aki nem megy el Ukrajnába. A politikusok is kompenzálhatnak Lengyelországgal, és így a lengyelek számára óriási sikert hozhat pusztán az, ha a szervezés terén a kötelezőt hozzák” – fogalmazott a szakértő.

Az UEFA-t jól ismerő brüsszeli szakértő szerint most főhet a feje Michel Platini elnöknek, aki számára nagyon káros lehet, ha nem sikeres az EB. „Eddig nem volt sikertelen Európa-bajnokság, az 1996-os angliai torna óta folyamatosan nő a nézőszám, és egyre nagyobb jelentősége is van a kontinensviadalnak, ebből következőleg az UEFA is egyre sikeresebb” – magyarázta a tisztviselő. Szerinte Platini is tudja, hogy hiba volt annak idején Ukrajnának adni az Európa-bajnokság rendezési jogát, és ebből tanult is a labdarúgó szövetség.

(Forrás: Bruxinfo.hu – Nagy Tamás és eumozaik.hu)