Európa minden országában május 8-án ünneplik a második világháború befejeződésének emléknapját. Ezen a napon tette le a fegyvert a náci Németország hadserege az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió szövetséges hadereje előtt 1945-ben.

Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és a többi szovjet utódállam a második világháborúban aratott győzelmet május 9-én ünnepli, mivel a Németország feltétel nélküli megadását rögzítő dokumentumot ugyan 1945. május 8-án írták alá, de az csak közép-európai idő szerint május 8-án 23.01-kor lépett életbe, amikor Moszkvában már május 9-e volt. Ezért a Szovjetunióban hagyományosan mindig május 9-én volt a győzelmi felvonulás és a legtöbb szovjet utódállam megtartotta ezt a szokást. Emellett Szerbia is május 9-én ünnepli felszabadulását. (wikipedia.hu)

Tulajdonképpen május 9-ét emlegetik a Győzelem napjaként, de a német hadsereg kapitulációjára valójában már május 7-én sor került. Reimsben 7-én a német katonai elit képviselői aláírták az angol és az amerikai katonai vezetés képviselőivel a kapitulációt mondja Kun Miklós történész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára.

Azért húzódik el ez a nap május 8-ára, mert részben akkor lép életbe ez a kapituláció Németország egész területén, másrészt Nyugat-Európa éveken át, főleg a hidegháború alatt, de később is, ezt a napot ünnepelte hivatalosan.

A volt Szovjetunió azonban folytatta a sztálini hagyományt, Sztálin ugyanis elégedetlen volt, hogy magas rangú szovjet tisztek, marsallok - sem Zsukov, sem Konyev, sem Rokoszovszkij -, a berlini csata győztesei, nem voltak jelen ennél a kapitulációnál.

Így elrendelte, hogy május 8-án, de az is áthúzódott 9-ére, 0 óra 43 percre, Zsukov marsall jelenlétében Keitel tábornagy, a Hitlerhez legközelebb álló német katonai vezető, aláírja a feltétel nélküli megadásról, a kapitulációról szóló okmányt. A szovjet történetírás sokáig úgy írt erről, hogy a nagy honvédő háború vége, napjainkban viszont úgy mondjuk, hogy vége a II. világháborúnak. (kulturport.hu)

1945. május 7-én Reimsben a német katonai elit képviselői aláírták az angol és az amerikai katonai vezetés képviselőivel az azonnali kapitulációt.

Sztálin, akinek mindig is fontosak voltak a részletek (ezért ragaszkodott hozzá, hogy a szovjet csapatok foglalják el Berlint, holott erre az amerikaiaknak korábban már lett volna lehetőségük), elfogadhatatlannak tartotta, hogy a legmagasabb rangú szovjet tisztek, így Zsukov, Konyev és Rokoszovszkij nem voltak jelen ennél a kapitulációnál. Ezért elrendelte, hogy május 8-án Zsukov marsall jelenlétében a Hitlerhez legközelebb álló német katonai vezetők aláírják a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. A berlini Karlshof főiskola épületében a szerződés aláírása áthúzódott 9-ére, 0 óra 43 percre.

A május hetedikén Reimsben aláírt okmányokat német részről Wilhelm Keitel (Generalfeldmarschall), Hans-Georg von Friedeburg tengernagy (Generaladmiral) és Hans-Jürgen Stumpff tábornok (Generaloberst) aláírásával ratifikálták. Franciaországban május 8-án nemzeti ünnepként és munkaszüneti nappal ünneplik a II. világháború végét, az angolszász országokban, bár nem tartanak munkaszüneti napot, de szintén ezen a napon ünneplik a II. világháború befejezését. A Szovjetunióban május 9-én került sor a szerződés jóváhagyására, így ott a május 9-ét ünnepelték meg. (honvedelem.hu)

A második világháború európai szakaszának befejezését követően a szövetséges nagyhatalmak vezetői a Németország fővárosa mellett fekvő Potsdamban tartották újabb tárgyalásukat 1945. július 17-től augusztus 2-ig.

A nagyhatalmak ragaszkodtak ahhoz, hogy a tanácskozást a legyőzött Németország fővárosában tartsák, így lett a konferencia színhelye a potsdami Cecilienhof-palota. A tárgyalásokon az USA-t az áprilisban elhunyt Franklin D. Roosevelt helyett az alelnökből elnökké lett Harry S. Truman képviselte, Nagy-Britannia esetében a választási győzelmet arató munkáspárti Clement Attlee vette át a konzervatív Winston Churchill miniszterelnök helyét, míg a Szovjetunió nevében Joszif Sztálin, a szovjet Népbiztosok Tanácsának elnöke volt jelen.

A potsdami konferenciát megelőzően a teheráni konferencián (1943. november 28. – december 1.) a szövetségesek az együttműködés feltételeit, majd a jaltai konferencián (1945. február 4 – 12.) a tengelyhatalmak teljes szétzúzását és az azt követő hatalmi rendezésnek az alapelveit határozták meg. (hu.wikipedia.org)

(Foto: hu.wikipedia.org - Attlee, Truman és Sztálin a potsdami konferencián)