XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR - Ellenálltak a kiürítésnek

XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2018.12.12.
 Szerda
Ma Gabriella napja van.
Holnap Luca napja lesz.
   EUR árfolyam
   323,59 Ft
   CHF árfolyam
   287,43 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2014. 12. 01. 10:58     


Ellenálltak a kiürítésnek
Hetven esztendővel ezelőtt, Csepel lakossága - a második világháború befejezése előtt, szembe szállva a náci, fasiszta fegyveresekkel – 1944. december 4. és 6. között megakadályozta a község kiürítését. A Polgármesteri Hivatal falán az eseményre emléktábla emlékeztet, melyet az elmúlt években az évforduló kapcsán mindig, ünnepség keretében megkoszorúztak. Az emléktábla szövege a következő:

„E tábla emlékeztessen Csepel dolgozóinak történelmi jelentőségű hősi helytállására, akik 1944. december 4-6-án szembeszálltak a fasiszta erőszakkal és megakadályozták Csepel kiürítését.

A csepeli polgárok iránti tisztelet jeléül a táblát helyreállította: Budapest-Csepel Önkormányzata 1994.”


A hivatalos ünnepi megemlékezés az emléktáblánál idén – úgy tűnik -  elmarad: a csepeli önkormányzat az emlékező rendezvényt december 4-ére a Csepeli Temetőbe, dr. Koncz János sírjához hirdette meg. (22-es parcella, 15. sor)

 

Dr. Bolla Dezső helytörténész, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke, Csepel Díszpolgára így idézte fel a hetven évvel ezelőtti eseményeket Csepel története című könyvében:

 

A községet nyilas pártszolgálatosokból, tábori csendőrökből, német SS-katonákból álló különítmények tartották rettegésben, akik állig felfegyverkezve vonultak az utcákon. A házakba behatolva szökött katonákat, elrejtett fegyvereket kerestek és felkoncolással fenyegetőztek.

 

A front közeledtével többször megjelentek a sziget felett a szovjet légierő gépei, melyek a leadott néhány géppuskasorozattal, gépágyúlövésekkel, egy-két kisebb bomba ledobásával okoztak zavart.

Rövidesen egyre közelebbről, egyre erősebben hallatszott a támadásokat előkészítő nehéztüzérség ágyúinak félelmetes dörgése. Közeledett a front. A 3. ukrán front katonái Budapest átkarolása céljából 1944. november 22-én a Ráckevei-Dunán több ponton átkelve érték el a Csepel-szigetet. Csak a Tököl és Szigethalom felé haladó egységek ütköztek ellenállásba.

 

Másnap, 23-án Tökölnél megtört a német-magyar ellenállás. Feltehetőleg a nap folyamán a repülőtér is szovjet megszállás alá került. A birtokba vétel után rövidesen megkezdődtek a helyreállítási munkák. A repülőtér fontos szerepet töltött be a budapesti harcok idején.

 

A polgári közigazgatás a német megszállók jelenlétét és a nyilasok működését ellenszenvvel tűrte. Erejét az ellátás javítása, a bombakárosultak és a szegények támogatása kötötte le. Érzékelték a községben a romló viszonyok miatt kialakult feszültséget. Ezt nemcsak a Csepel népéért felelősséget érző községi vezetők, hanem a nyilasok is érezték, akik erről tájékoztatták a megszálló hatóságokat.

 

A szovjet csapatok november végén megközelítették a község déli határát. Ekkor, Szabó Géza akkori jegyző visszaemlékezése szerint:

„A német fővezérség úgy határozott, hogy Csepel községben mutatkozó elégedetlenséget oly módon vezeti le, hogy Szigetszentmiklós és Csepel között „senki földjét” teremt, a lakosságot Csepel község déli részéről eltávolíttatja.”

 

A nyilasok 1944. november 30-án szóban közölték a kiürítési programot dr. Koncz János főjegyzővel. A község felelős vezetője azt visszautasította, teljesítését megtagadta. A főjegyzőt és két munkatársát, Pápay Mária és Kutsa Géza irodatiszteket a pártszolgálatosok Ietartóztatták, és a Gestapo Sváb-hegyi parancsnokságára vitték, ahol december közepéig fogva tartották őket. Dr. Koncz János akadályoztatásának idejére a főjegyző helyettesítésével december 1-jén Szabó Géza közigazgatási jegyzőt bízták meg.

 

A nemzeti érzésű, több mint húsz esztendős közigazgatási gyakorlattal rendelkező, népszerű csepeli, Csepel-szigeti patrióta a megbízatást felelősségtudattal vállalta.

 

Szabó Géza szombaton, december 2-án vette át a Kiürítési Kormánybiztosság levelét, melyben a kormánybiztos Csepel község elöljáróságának az alábbi utasítást küldte:

 

 „A Budafoki Kutya villától a Pesterzsébet Jutagyár melletti kápolnáig húzott egyenes vonaltól délre eső részről az ottani lakókat Dunaszerdahelyre szállíttassa el. Elszállítani csak a családtagokat kell, a családfők, a gyári dolgozók maradnak. A kiürítésnek XII. 4-én, hétfőn déli 12 óráig be kell fejeződnie.”

 

Az elöljáróság tisztviselői Szabó Gézával az élen a határozatot embertelennek és értelmetlennek tartották. Végrehajtása érdekében semmilyen intézkedést nem tettek. Ezért december 3-án falragaszokon a lakosságot csak arról tájékoztatták, hogy az elöljáróság a község Széchenyi utcától délre eső részének kiürítésére kapott utasítást. A rendelet híre futótűzként terjedt. Az emberek csoportokba verődve vitatták meg a tennivalókat, a kiürítést elutasították.

 

December 4-én délelőtt sok ezer ember indult a községháza felé. Nagy felháborodást keltett, hogy néhány család, holmiját kocsira rakva, elindult. Az otthonukhoz ragaszkodó csepeliek a kocsikat felborították, megakadályozták a kitelepülést.

1944. december 4-én délelőtt megtelt a Szent Imre tér. A kirendelt nyilasok, katonák, rendőrök a tömeg feloszlatására képtelenek voltak. Az emberek szidalmazták a németeket, a nyilasokat, és a kiürítés ellen tüntettek. Követelték a határozat visszavonását.

 

Szabó Géza szólt a községháza előtt összegyűlt 5000 főnyi tömeghez. Az eseményekre

Később (1976-ban) így emlékezett:

 

„Az erkélyen állva a kiürítési parancsot ismertettem, és az azt követő tiltakozást, szűnni nem akaró hangzavart erélyes kézmozdulattal kísérve lecsillapítottam. Azt a kijelentést tettem, hogy: „Ne menjen senki sehová, maradjon mindenki a helyén, a községi elöljáróság sem tesz a kiürítés érdekében semmit, és mindent elkövet, hogy a parancsot visszavonják.” Most, 32 év távlatából is úgy látom a kiürítési rendelettel kapcsolatosan lejátszódott drámai eseményeket, hogy a hatalom urai maguk is érezték az általuk meggondolatlanul kiadott és esztelen intézkedés lehetetlenségét és megdöbbentek az általa keltett vihar erejétől. Ugyanis 1944.december 4-én, hétfőn délelőtt 11 óra tájban Boros főszolgabírónak telefonon jelentést tettem a községháza előtt lezajlott viharos eseményekről, majd Mike József taxisofőrrel autón személyesen bementem a vármegyeházára és tájékoztattam élő szóban, részletesen is a járás főszolgabíráját. Boros főszolgabíró azonnali intézkedésére kiszállt Csepelre egy bizottság, amelynek tagjai voltak: egy fő a belügyminisztériumból, dr. Czövek István vármegyei főjegyző, Lemberkovits vezérőrnagy, a vármegye katonai parancsnoka, Boros Ferenc központi járási főszolgabíró és Farkas Ferenc csendőrtábornok, kiürítési kormánybiztos.

Ez a bizottság Szelényi főszolgabíró csepeli hivatalában tárgyalta az eseményeket.

December 4-én 13 óra tájban megszületett a döntés: a kiürítési parancsot visszavonják. Ezt a döntést a bizottság rövid úton közölte velem, és felhatalmazott, hogy haladéktalanul én is közöljem a gyári dolgozókkal műszakváltáskor a Weiss Manfréd gyár 1-es és 2-es kapuinál. Megszerveztem a hírharsonásokat, akik az említett helyeken papírtölcsérekkel hangosan és folyamatosan közölték a tényt az elöljáróság nevében és hivatalosan, hogy a kiürítési parancsot visszavonták.

 

1944. december 5., kedden ismét nagy tömeg volt a községháza előtt. Reggeli 9-fél 10 lehetett,

amikor 2-3 fő csepeli lakos jött az irodámba, mondván: a válaszért jöttünk, mert tegnap azt a kijelentést tettem, hogy az elöljáróság a parancs visszavonása érdekében mindent megtesz. Erre kimentem a községháza erkélyére, és közöltem, hogy már tegnap délután eldőlt a kérdés, mert kezdeményezésemre a tegnap Csepelre kiszállt bizottság a kiürítési parancsot megvizsgálta, azt visszavonta és rövid úton meghatalmazott, hogy ezt a tényt haladéktalanul közöljem Csepel dolgozóival.

Közöltem is. Menjenek nyugodtan haza, nincs kiürítés – mondtam, s eltávoztam az erkélyről. Alig értem a földszinten lévő irodámba, hallottam és alkalmazottaim is jöttek és jelentették, hogy a tömeg a téren a Szózatot énekli. Erre újra felmentem az erkélyre, ismét közöltem: nincs kiürítés, menjenek nyugodtan haza. A tömeg nem mozdult.

A tiltakozás tüntetéssé változott, köveket dobáltak a községházára, betörték a pénztár ablakát. Tumultuózus jelenetek következtek a nyilas pártszolgálatosok és a fegyvertelen tüntetők között. A tömeg szétoszlatására képtelen volt az e célból a helyszínre érkezett 10-15 főnyi rendőri karhatalom.

A tömeg végül is a nyilas parancsnokság és a Munkásotthonnal szembeni dr. Kanócz-féle ház felé vonult (a nyilasház felé – a Szerző). Innen is, onnan is lövések hangzottak. A nyilasok néhány tüntetőt letartóztattak és a pártház pincéjébe zártak.

Kiszabadításukra négy ifjúmunkás vállalkozott. A foglyokat sikerült kiszabadítani, a kialakult tűzharcban Kormos László és több nyilas életét vesztette.”

 

A nyilas uralom idején lezajlott, az országban egyetlen tömegtüntetés bizonyította Csepel népének bátorságát. Az emberek felháborodásukban nemcsak a kiürítés ellen emelték fel a szavukat, kifejezésre juttatták a németek és a nyilasok iránti ellenszenvüket, békevágyukat is.

 

Szigetszentmiklós elfoglalása után december 9-én a frontvonal egy hónapra Csepel déli határánál megrekedt. Furcsa hónap volt ez.

A Weiss Manfréd gyár bombáktól megkímélt, kiürítésre nem került részén folyt a termelés, december 23-án 12 084 fő dolgozott. Az aláaknázott Gubacsi hídon menetrend szerint közlekedett a HÉV. Naponta vívtak rövid tűzpárbajt a Hárosra telepített szovjet aknavetők a Csillagtelepen állomásozó német tüzérekkel. Sárga csillagos munkaszolgálatosok tankcsapdákat, bunkereket építettek, futóárkokat ástak Csepel déli felén. A védelmi rendszert néhány napra katonák töltötték meg. Majd, még lőszereik egy részét is hátrahagyva, távoztak. Csepel határában csak kis német és magyar katonai egység maradt, szemben a hatalmas Vörös Hadsereggel, melynek még hetekig nem kellett a község.

 

December második felében, miután Budapestet körülzárta a Vörös Hadsereg, a lakosság a karácsony előtti napokban értesült az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáról.

 

December 24-én a sopronkőhidai börtönben kivégezték Pataki István és Kreutz Róbert WM-gyári antifasiszta ellenállókat. A kommunista érzelmű ifjúmunkások felvették a szovjet csapatokkal a kapcsolatot. A község közös felszabadításának lehetőségét, a fegyveres harc kirobbantását latolgatták. A tervezgetésnél nem sikerült továbbjutniuk.

 

Vass Zoltán Ivanics Istvánhoz partizánokat küldött, akik a felszabadítás utáni tennivalókat vázolták. A község sorsáért aggódó baloldali munkások karácsony másnapján Ivanics István kezdeményezésére Levente utcai lakásán találkoztak.

Az összejövetelen tizenhárom szociáldemokrata és kommunista vett részt. A megjelentek „13-as bizottság” elnevezéssel egységbizottságot alakítottak. Célul tűzték ki a Vörös Hadsereg fogadását, a Nemzeti Bizottság és a pártok megalakítását.

 

A szovjet csapatok a Csepel-sziget mentén előretörtek. A községben állomásozó német és magyar katonák a bekerítés elkerülése végett 1945. január 9-én hajnalban elhagyták a szigetet. Csepel felszabadult.

 

Amikor a németek a levegőbe repítették a Kvassay- és a Gubacsi hidat, dicstelen távozásukat két nagy erejű robbanás jelezte.

Reggel Robl János plébános, Német József  iskolaigazgató, Budai Béla építész a polgárság, Faragó József és Kalamár József a munkásság képviseletében a szovjet csapatok fogadására indult. A Vörös Hadsereg katonái a község történetében új korszakot nyitva, 1945. január 9-én délelőtt bevonultak Csepelre.

 

Forrás: Dr. Bolla Dezső: Csepel története

 

21. kerületi Hírhatár Online

 


További hírek

  Észrevétel - 2.
2018. 11. 23. 17:14 21keruleti-hirhatar.hu
  Észrevétel - 1.
2018. 11. 23. 17:08 21keruleti-hirhatar.hu
  Kit érdekel?!
2018. 11. 23. 16:53 21keruleti-hirhatar.hu
  A KÉK – Csepelről, Csepelen (is)
2018. 11. 23. 15:33 21keruleti-hirhatar.hu
  Csepeli véradás
2018. 11. 23. 14:24 21keruleti-hirhatar.hu
  Tanuljon szakmát ingyen!
2018. 11. 21. 14:01 21keruleti-hirhatar.hu
  A lakáspiacról
2018. 11. 09. 23:20 21keruleti-hirhatar.hu
  Önkéntesen, önzetlenül...
2018. 11. 09. 22:19 21keruleti-hirhatar.hu
  Az adománybolt megnyitott
2018. 11. 06. 10:22 21keruleti-hirhatar.hu
  November 5., 11 órától nyitva: adománybolt Csepelen!
2018. 10. 30. 15:06 21keruleti-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport