A sajtónyilvános eseményen részt vett Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes  és Borbély Lénárd csepeli polgármester. Az előzetes meghívóban jelezték Németh Szilárdnak, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjének részvételét is, ám ő nem volt ott (de senki sem tette szóvá hiányát).

A két cég reprezentánsait és a sajtó képviselőit Briglovics Gábor köszöntötte, majd néhány szóban bemutatta a Csepel II. Erőművet. Az Alpiq 2002-ben vásárolta meg a Budapest déli részén, az egykori Csepel Művek területén, a Duna-parton elhelyezkedő, 2000. május 16-án átadott, épült modern, kombinált ciklusú Csepel II Erőművet. A gázzal és olajjal is fűthető Csepel II Erőmű Magyarország összes energiaigényének mintegy hat százalékát képes kielégíteni. A két gázturbinával és egy gőzturbinával működő kombinált ciklusú erőmű 403 MW villamos teljesítményt és 145 MW hővel látja el a budapesti távhő-fogyasztókat a dél-pesti régióban.

(Az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport a Csepeli Ipartelepen egy magas hatásfokú, közel 450 MWe villamos teljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű beruházást is tervez, Csepel III Erőmű elnevezéssel – az elmúlt hat évben az előkészületek itt is megtörténtek, az engedély is rendelkezésre áll. Amint a gazdaság helyzete kedvezőbbre fordul, elindul ez a beruházás is.)

A 18 milliárd forintos beruházással összekapcsolódnak a jelenleg egymástól független, egyedileg fűtött lakótelepek, és létrejön egy átfogó és költséghatékony fűtési rendszer Csepelen, Pesterzsébeten, Kelenföldön és Kispesten. Ezáltal lehetővé válik a belső verseny és több termelő kapcsolódik a rendszerbe. A beruházás költségeibeől 15 milliárd forintot a FŐTÁV Zrt. visel (ennek felét az európai unió támogatásából biztosítják), 3 milliárd forintot pedig az Alpiq tesz hozzá. Az Alpiq egyébként 2019-ig további 4 milliárd forintos - főként környezetvédelmi célokat szolgáló – beruházást is megvalósít Csepelen.

A beruházás magában foglalja a Csepel II Erőmű korszerűsítését és hőtermelő kapacitásának bővítését, valamint a fővárosi távhő-szigeteket összekötő kooperációs vezetékek megépítését. A fejlesztés nyomán összekapcsolódnak a jelenleg egymástól függetlenül fűtött lakótelepek a dél-pesti és a dél-budai régióban.

A helyi erőművek monopolhelyzete megszűnik, hiszen egy adott régiót távolabbról is lehet majd fűteni, így versenyhelyzet áll elő a hőtermelők között, és a hatékonyabban megtermelt, olcsóbb hő nagyobb arányban hasznosulhat a fővárosi távhő portfólióban.  Ennek eredményeként nem csak a négy érintett budapesti kerületben, Csepelen, Pesterzsébeten, Kelenföldön és Kispesten juthat olcsóbb hőforráshoz a lakótelepeken élő 300 000 ember, hanem a teljes fővárosban gazdaságosabbá válik a távfűtés. 

Fekete Csaba a FŐTÁV életének legnagyobb beruházásának nevezte a most induló közös projektet. Cége stratégiáját felvázolva elmondta, hogy a FŐTÁV az olcsó hőszolgáltatást, a hatékony működést és az új fogyasztók bekapcsolását tartja három fő stratégiai céljának. A most induló beruházás ezek közül főleg az első és a harmadik célt szolgálja. Reményét fejezte ki, hogy a következő 5-6 évben elkészül a második fővárosi hulladékhasznosító mű is, és az is csatlakozik az egységes távhő-rendszerhez.

Ez a 18 milliárdos beruházás remélhetően érdemben sokat változtat majd a fővárosi távfűtés költségein. A projekt a fenntarthatóan működtethető, mennél több fogyasztót rendszerbe kapcsoló távfűtés érdekében jön létre. Ez a lényeg, s a földbe fektetendő csövek e célnak elérését szolgálják. 2018-ig, a projekt befejezéséig mág számos lépés van hátra: az első az együttműködés aláírása. Hangsúlyozta az EU támogatás fontosságát, mely a FŐTÁV részének felét teszi ki.

Bagdy Gábor feltette a kérdést, vajon mit keres itt a főváros?  Mindjárt választ is adott a kérdésre: úgy gondolják, hogy a főváros vezetésének célkitűzése, a jobb, szebb élhetőbb város megteremtése ezzel a beruházással könnyebben teljesül, s nem utolsó sorban ez a projekt a napi életet, az olcsóbb és mindenki számára elérhető közszolgáltatások fejlesztését is segíti. Hangsúlyozta a partnerség fontosságát: az új, nyitott fővárosi vezetés a kormánnyal, az európai Unióval és a cégekkel is együttműködésre törekszik. E beruházás nyertesei pedig végső soron a fővárosi lakosok lesznek.

Csepreghy Nándor rámutatott az európai uniós támogatások fontosságára: a 2020-ig terjedő időszakban Magyarország 12 ezer milliárd forint támogatást használhat fel, melynek 60 százalékát a gazdaság stabilizálására, 40 százalékát az élhető ország megteremtésére fordíthatják. Ez utóbbi kategóriába tartozik e példaértékű beruházás is, melynek nyomán kiszámíthatóbb energiaárakkal találkozik majd a lakosság. A kormány 43 milliárd forintot tervez elkölteni a távhő-szolgáltatás fejlesztésére 2020-ig.  Az Alpiq és a FŐTÁV kooperációja a fogyasztók érdekében jön létre és – nem mellesleg – üzletileg is rentábilis. Az ilyen beruházásokat pedig a kormány a maga eszközeivel támogatja.

A beszédek után Briglovics Gábor és Fekete Csaba aláírták az együttműködési dokumentumot, majd az esemény résztvevői meglátogatták a Csepel II. Erőmű turbinatermét és a központi vezénylőt.

21. kerületi Hírhatár Online

Légifelvétel: Fotó - H. Szabó Sándor

Többi fotó: Bárány Tibor