|
|
|
Tweet |
|
|
|
„Jövőre ünnepli Csepel három évszázados jubileumát. Az ünnep fontos része, hogy az önök, a kerület lakosainak véleményét kéri ki az önkormányzat arról, melyik címer legyen az, amelyik a következő időszakban Csepelt jelképezi. Az ön véleménye mérvadó a döntésben, hogy a három címer közül melyik legyen Csepel címere 2012 -től. ” - írja az önkormányzat honlapja.
Az idézett szöveggel a múlt és a jelen helytörténészei is vitába szállnak. Lássuk csak a fenti állítást cáfoló idézeteket:
„A török iga alatt teljesen megsemmisült Csepel város az 1690-iki helyiségösszeírásban; mint elhagyott, lakatlan hely szerepel. 1695-ben azonban már pusztának említi rácz telepesekkel. 1715-ben még nem fordul elő a rendes összeírásban, de 1720-ban már 19 jobbágyháztartást írtak össze, ebből 2 magyar, 9 szerb, és 8 német.” (Perényi József: Csepel – Magyar Városok Monográfiája, 1934)
E műben olvasható szintén, „a Szavójai Jenő uradalmi főkormányzója által kiállított települési okmány”, a német nyelven született „úrbéri szerződés”, melynek keltezése 1712. július 18.-a, Ráczkeve, aláírója Verlet Klaudius főkormányzó, dragonyos ezred kapitány.
Az okmány kiállítása azonban még nem jelenti a tényleges újratelepítés tényét, az csak később, 1717-ben kezdődött meg, ezen okmány alapján.
„A ráckevei uradalom földesura 1712-ben kötött szerződést Johann Georg Utz-cal, Svábföldről érkező telepesek befogadására. Ennek ellenére csak az 1720-as regnikoláris összeírásban szerepel először a falu, mely szerint 1717-ben települt meg hét német és tizenkét délszláv jobbágycsaláddal.” (Drucker Tibor: A Csepeli Munkásotthon története – Pestkörnyéki munkásotthonok krónikája, 1964)
„A község újratelepítésére az 1720-as regnikoláris (országos) összeírás szerint 1717-ben került sor.” (Bolla Dezső: Csepel története)
A történelmet emlékezetünkben kell megőrizni, nem pedig önhatalmúlag átírni, s saját érdekeink szerint (félre) értelmezni… A község XVIII. századi ősi címerének megváltoztatási szándéka hagyománysértő, értelmetlen próbálkozás – vélekednek sokan a kezdeményezésről… |
|
|
|