Sőt, álszent módon felszólít arra, hogy aki ilyenről tud, jelezze neki! /Ebbe beleérti az Eu-t, és USA magyarországi képviseletét, és Norvégiát is/

Történelmi párhuzam látható!

Az 1944 es évben az akkori magyar vezető, Horthy Miklós semmit nem tudott arról, hogy magyar állampolgárok százezreit semmisítik meg „Valahol Európában”. Ezt a taktikáját fenntartotta a háborús bűnösök tárgyalásán is. Bejött neki!

Sztálin hathatós támogatása mellett, felmentették a háborús bűnös státustól és az elítéléstől. Pedig édesapám, aki akkoriban Csehiben egyszerű parasztemberkén dolgozott a gazdájával és az egész faluval együtt tudta, hogy Koch bácsit, az állatfelvásárlót, családjával együtt nem csak elhurcolták, hanem a halálba vitték!

A nép, a társadalom ugyanis rendelkezik szenzorokkal arra vonatkozóan, hogy amikor bizonyos jelek nem foghatók, annak csak egy oka lehet: nincs élet!

Ezt tudta az egyszerű magyar ember, - annak ellenére, hogy uraik mást mondtak a szemébe - és eljárták a pávatáncot azt mímelve, mintha semmiről sem tudnának.

Vagy érzéketlenek és buták voltak, vagy hazudtak! Az bizonyos, hogy hazudtak, de a többi se zárható ki!

Ugyanez ismétlődik meg még nem ilyen tragikus módon manapság is hazánkban.

Mindenki tudja Magyarországon, hogy a korrupció, a Fidesz uralta állami szinten, immáron leplezetlenül folyik.

Nincs ember hazánkban, aki ne érezhette volna a bőrén az elmúlt négy évben azt, hogy jó teljesítmény ellenére is kirúgtak embereket azért, hogy a havernak helyet adjanak. Hozzá nem értők kerültek jól fizető beosztásba csak azért, hogy hűségesek legyenek. Tradicionális vállalkozások húzódtak vissza, és haveri „konzorciumok” törtek fel.

Azzal a különbséggel, hogy habár a mostaniak is a vezetőkhöz, és azok elfuserált, a világ által megvetett, állam öncélú törvényeihez, a kis- és nagyvezér tekintélyéhez kötődnek, de még ne a nyílt terrorisztikus diktatúra keretei közt. Míg a rendszerváltás óta alkalmazott „kísérletek” mindegyike - eltérő mértékben és intenzitással- de a kreativitásról, a gondolkodás újító szabadságáról, a haladásról, a nép képviseletéről jólétének emelésérő szólt, addig a mostani a szolgalelkű alkalmazkodásról, az embertárs meggyalázásáról, a nemzeti megosztottságról és kirekesztésről, egyesek busás juttatásairól, mások mélyszegénységbe taszításáról, és a kegyetlen egoizmusról szól!

Ilyen környezetben vágják a szemünkbe a Fidesz holdudvar emberei a feketéről, hogy fehér! A szemünk előtt nyúlják le a dolgozó emberek által létrehozott javakat.

Államosítás hamis látszatával az ellenőrzésük alá vonják és kirabolják a biztonságot jelentő intézményeket, nyugdíjpénztáraktól, az egészségügyön át, a szociálisan rászorultak juttatásáig! A profitot elvonják, átcsoportosítják, mesés vagyonok keletkezésének bázisává teszik és kiskirályként (hercegként) bitorolják. Azt, aki nem hódol be, mindentől megfosztják. A kegyvesztetteknek, kirúgottaknak, „után nyúlnak”, hogy teljesen tönkretegyék őket! Újra él a „B” listázás undorító gyakorlata. A politikailag megbízhatatlan ember nem kaphat ma munkát! Elérték, hogy az ember létfenntartáshoz, újratermeléshez és képzéshez szükséges anyagiakat sem nyújtó közmunkát is protekciós alapon, kegyként gyakorolják szervieseik. Rátették piszkos kezeiket a fejlesztési és szolidaritási pénzekre egyaránt.

A Fidesz holdudvartól távol eső, független (ezért számukra politikailag megbízhatatlan) egyén, vagy vállalkozó, nem kaphat állami és uniós megrendeléseket sem. De az a (kis és nagy) magánvállalkozó is megnézheti magát, aki „ezeknek” munkát, kenyeret ad!

Civil alapon, a nemzetközi szolidaritásból érkező forrásokat is vegzálják, és elvárják, hogy önként vessék alá magukat az „itteni szokásnak”, beszolgáltatási gyakorlatnak.

Ellenkező esetben takarodjanak! A nagyvállalkozásokat, járadékoltatják, saját alapítványaikba támogatónak kényszerítik, azért, hogy miután megalázták, becsapták, kifacsarták, tönkretették őket, mint egy használt zsebkendőt, eldobják!

„Hülyének lenni, állampolgári jog”: mondják lekezelően azoknak, akik a siker reményében beszálltak az üzelmeikbe, és most kétségbeesetten teszik szóvá: nem erről volt szó!

Nem hát,- jön a pökhendi válasz foghegyről - de már nincs is szükség rátok!

Ez persze csak a nép, és a világ vélekedése, (meg sajtpapírok és papír fecnik rágalma) mert erről hivatalosan senki nem értesítette a rajtunk uralkodó kis és nagyfőnököket!

Nem is tudnak róla!

Amiről nem tudnak, az pedig nincs!

Forrás: hgyula.hu