XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR - A Weiss Manfréd család síremléke

XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2018.08.19.
 Vasárnap
Ma Huba napja van.
Holnap István napja lesz.
   EUR árfolyam
   323,53 Ft
   CHF árfolyam
   284,98 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2018. 07. 16. 18:18     


A Weiss Manfréd család síremléke
A Fiumei úti, közel 50 hektáros nemzeti sírkert délkeleti sarkánál - területének közel egytizedét körbe záró -, komor fal foglalja magába a régi, Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőt.




A temető térképe a XIX. században és jelenleg

 

 

A XIX. század folyamán a hazai zsidóság emancipációjának bővülése, asszimilációjának kiterjedése

számuknak növekedését, az élet számos területén súlyuk, befolyásuk gyors emelkedését váltotta ki.

Az 1867-es kiegyezés, majd a testvérvárosok egyesülése ezt a folyamatot erősítette, felgyorsította.

 

Az egyesítés (1873) előtt a három város zsidó lakossága 16 százalékról (46.000 főről) 1900-ra (166.000 főre) 23,6 százalékra növekedett. Akkor a nagyra nőtt Budapest majd minden negyedik polgára volt zsidó származású.

 

Az 1874-ben létesített Salgótarjáni úti sírkert a XX. század elejére annak ellenére megtelt, hogy 1893-ban megnyitották a Kozma utcában főváros újabb izraelita köztemetőjét. A temető helyrehozhatatlan károkat szenvedett, mégis - ilyen megviselt állapotában is - jól tükrözi a budapesti zsidóságnak a kiegyezéstől megtett rögös útját: felemelkedését, gazdagodását elmagyarosodása mellett hitének, zsidóságának megőrzését, sikereit, összeomlásait.

 

Régi sírkövek


 

A temető keleti részén a régi zsidó temetőkből ismert, sűrűn elhelyezett, íves, elmosódott német és ivrit feliratú mohos, egy álló kővel jelölt sírokat kelet felé haladva a keresztény temetőkből ismert sírkövek, gránit obeliszkek tömege váltja fel.


Hagyományos síremlékek

 

Köveiken német eredetű és magyarosított neveik őrzik az egykor elhunytak emlékét. A kisebb földbirtokok árába kerülő síremlékeket a temető nyugati részét elfoglaló területen a korszakban meggazdagodott nagytőkések, bankárok, politikusok óriási vagyonba került, ma már nagyrészt romos családi mauzóleumai – köztük a Weiss családé - foglalják el. Ezek nagy része olyan kripta (koporsók elhelyezésére szolgáló földalatti sírkamra), amely fölé kápolna szerű, díszes emlék építményt emeltek.

 

A legnagyobb a Hatvany-Deutsch mauzóleum

 

Ezeket a korszak híres művészei: Lajta Béla, Maróti Géza, Fellner Sándor, Quittner Zsigmond, Telcs Ede, Kármán Géza, Ullmann Gyula, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és sokan mások alkották. Ma is megtekinthető többek közt Vázsonyi Vilmos, Bródy József, Sváb Jakab, Horn Ede, a Madarassy-Beck, a Hatvany-Deutsch családok és Weiss Manfréd nővérének, Juditnak és sógorának, Machlup Edének (a most is ismert Flóra szappan néhai gyártójának) romos síremléke is.

 


















A Machlup-síremlék

 

A XX. és XXI. század fordulója után megritkultak az új sírhely-létesítések, inkább a régi sírokba kerültek a családok elhunytjai. 1908-tól Lajta Béla (1873-1920) tervei alapján emelt tornyos kapubejárattal és az azóta részben megsemmisült szertartási épülettel gazdagodott a temető.

 

A kapubejárat és a szertartási épület maradványa

 





















Az 1944-45-ös vészkorszak idején a budapesti gettó áldozatait helyezték itt – az azóta emlékművel megjelölt – tömegsírba.

 

Az ádozatok emlékműve

 

A második világháború idején elszenvedett szörnyű veszteségek, az azt követő változások következtében a megmaradt zsidóság körében kialakult válság megosztottságot, identitászavart váltott ki. A temetőkben nyugvók utódai elvesztek, elhunytak, kivándoroltak, vagy elhagyták vallásukat, terhes múltjuktól szabadulni akartak. Ezek miatt temetőik, szakrális épületeik országszerte gazdátlanokká, elhanyagoltakká váltak, súlyos károkat szenvedtek. Erősen károsodott a műtárgyakban különösen gazdag Salgótarjáni utcai temető a karbantartás hiánya, elburjánzott növényzet, rablások, rongálások miatt.

 

A temetőt végre 2002-ben műemléké nyilvánították, azóta őrzéséről gondoskodnak. 2016-ban a Nemzeti Örökség Intézete kezelésébe került. Megkezdődött a temető redbetétele, az elvadult növényzet irtása, a síremlékek – köztük a Weiss családi sír - restaurálása.

 

A Weiss család síremléke:

 

A család története iskolapéldául szolgálhat a magyarországi zsidóság egy részének XIX-XX. századi felemelkedésére, a század elejei vándoriparosságból az ország elitjéhez való eljutásig, nagyiparossá, nagykereskedővé, finánctőkéssé, nemessé, főnemessé, a legnagyobb adófizetővé és leggazdagabb családok közösségének kialakítójává válásig. 

 

Weiss Manfréd nemesi címere

 

A felnövekvő generációik az egymást követő konjuktúrákat kihasználva, a gazdasági válságokat átvészelve gazdagodtak. Felemelkedésük legfontosabb állomásai voltak: a sokirányú kereskedelem, a hadsereg élelmezése (előbb lekvárral, aztán konzervvel), malomipar, telekspekuláció, textil-, lőszer-, hadfelszerelés-, alapanyag-, jármű-, közszükségleti cikk gyártása, a hadi megrendelésekről való állandó gondoskodás.

Weiss Manfréd haláláig buzgó vallásos maradt. Megtartotta hitének előírásait, bőkezűen adományozott, a holtak iránt mély kegyeletet érzett. A korábban elhunytainak elhalálozási évfordulójáról minden évben gyertyagyújtással emlékezett meg.

 












Gula alakú síremlékek, obeliszkek 

 

A régi temetőben a máig megmaradt nagyszámú gúla alakú sírkő között valahol remélhetőleg megtalálhatóak Weiss Manfréd 1877-ben elhunyt apjának, Weiss Adolfnak, és anyjának valaha egy-egy gúlával jelzett sírja és egyben másik fiának Weiss Bertholdnak és családtagjainak megvásárolt sírhely.

 

A Weiss-család családfája – szerkesztette: Bolla Dezső

A Weiss-család: A családfő, a feleség és gyermekeik

 

Amikor hosszú szenvedés után fehérvérűségben 1904-ben - hat árvát hátra hagyva - elhunyt Weiss Manfréd imádott felesége, Weiss /Whal/ Alice, családi sírhely híján ideiglenesen az öreg Weissék mellé temették. Az izraelita vallás hagyománya, a „masker”szerint zsidó intézmények részére számottevő ajándékot illik felajánlani azért, hogy a halottat a túlvilágon az ősök befogadják. A szomorú özvegy sok ezer koronával alapítványt létesített a Weiss Alice Gyermekágyas Otthon és egy gyógyíthatatlan betegek ápolási intézményének létrehozására. Gondoskodott megvalósításukról, működésükről.

 

Ezt követően adott megbízást családi mauzóleumuk tervezésére - a tragédia miatt haláláig gyógyíthatatlan lelki sérülést szenvedett - Weiss Manfréd két sikeres építőművésznek.

 

A megbízást Kármán Géza Aladár (1871-1939) - egyéb rangos épületek mellett az egykori MFTER-MAHART székházának alkotója -, s Ullmann Gyula (1872-1926) – sok más mellett az USA követségi épület tervezője - kapta. A gondos kivitelezésre a Kauser és társa cég vállalkozott. 

 

A tervezők és az építők megnevezése a síremléken 

 

A historizáló későklasszicista ihletésű Weiss Manfréd család mauzóleuma a Nemzeti Sírkert fala mellett emelt négyes tagozódású márvány falsírbolt. Viszonylag kisebb mérte ellenére klasszicista formaképének, alkotó elemeinek, kedvező arányainak, oszloprendjének, a felhasznált nemes anyagoknak köszönhetően a nézőben monumentális hatást kelt.

 

A mauzóleum jelenleg, 2018-ban, a restaurálás után

 

A földbe mélyített sírkamrát jobb és bal oldalon három-három kompozit oszlopfőjű, fölé helyezett szemöldökpárkánnyal fedett kolonnád határolja.


A kolonnád és az oszlopfők 

 















A közöttük emelt három sírfelirat elhelyezésére is kiépített hátfal elé és fölé helyezett két, oszlopra helyezett timpanon díszíti.

 

A hátfal és a timpanon

 

Az így a két kolonnáddal és hátfallal körbevont terület alatt elhelyezkedő sírkamra fölé a koporsók lebocsájtására szolgáló, nemes vonalú szarkofág került. A síremlék elkészülésének időpontja nem ismert.

A kriptában négyen nyugszanak. A középső, nagy vörös márvány táblára a kihantolás után Weiss Manfréd újratemetett feleségének emlékét így örökítette meg:

 

A felirat képe 

 

Alatta, a Weiss Manfrédra utaló felirat elkészítésére közel két évtized múlva került sor. 

 

























A sírba azt megelőzőleg feleségének szülei, az 1906-ban elhunyt lovag Whal Albert és harmadiknak 1918-ban meghalt felesége, Eidlitz Ernestine került nyugalomra. 

 

A baloldali felirat képe 

 

Wahl Albert 1832-ben, az annak idején Franciaországhoz tartozó Mülhausenben született. A vasutakkal ott ismerkedett meg, majd a Déli-Vasúttársaságnál, Bécsben vállalt állást. Alice lánya is ott született. Később az Alföld-Bahn igazgatója lett. A nagy szegedi árvíz alatti kiváló szolgálatának elismeréseként az uralkodótól nemességet, birodalmi lovagi címet nyert. Albert Ritter von Wahl lett. Baross Gábor minisztersége idején nyugdíjazták, mert nem tanult meg magyarul.

 





























Weiss Manfréd (1857-1922)

 

Weiss Manfrédra felesége halála után - a számára még megadatott 18 évben - világraszóló sikerek, de nagy megrázkódtatások is vártak.

Ipari-kereskedelmi vállalkozásainak számai, méretei, befektetései, haszna, vagyona megsokszorozódtak.

A sok közül legnagyobb vállalta, a csepeli vas- és fémipari kombinát a világháború alatt 30.000 alkalmazottat foglalkoztató, egyben a monarchia legnagyobb lőszergyára lett. 

 



















A csepeli lőszergyár

 

Gazdasági sikereinek köszönhetően ismertsége, rangja növekedett, tagja volt számos banki és vállalati igazgatóságnak. Az ország lenagyobb adófizetője volt. A nemességet csepeli előnévvel 1896-ban nyerte el, megkapta a Ferenc József-rendet, tagja lett a főrendiháznak, majd 1918-ban bárói ragra emelték. 

 

Weiss Manfréd a főrendiház tagja, díszmagyarban


A hadi iparban érdekeltek számára kezdetben nagy haszont hozó első világháború milliók halálát, végtelen szenvedését, visszaesést, nyomort, a monarchia felbomlását okozta, forradalmakat váltott ki.

 

A Tanácsköztársaság idején az egész Weiss vagyont államosították. Weiss Manfréd úgy gondolta, ha öngyilkosságot követ el, családja az üldözéstől megmenekül. Az 1919 júniusában beszedett nagy mennyiségű veronáltól eszméletét elvesztette, de a gondos orvosi kezelés életét megmentette.

 

A kommün bukása után egészségét visszanyerve eredményesen megkezte visszakapott vállalatainak üzembehelyezését, békés termelésre átállítását. 

 

Az 1922-es év őszén egy ünnepi vacsorára készülve, váratlanul agyvérzést szenvedett, ágynak esett, beszélőkészségét elvesztette.

A gondos gyógykezelés ellenére 1922. december 25-én bekövetkezett második agyvérzése nyomán elhunyt. 

 

Halála országosan gyászt és együttérzést váltott ki.

Főpolgármesteri engedéllyel Andrássy úti villájában ravatalozhatták fel.

 

A Weiss villa képe

Onnan kísérte a kiterjedt családtagjaiból, tisztelőiből, alkalmazottaiból összegyült gyászmenet a Köröndön át a Salgótarjáni utcai temetőbe. Weisz Fülöp, a Magyar Kereskedelmi Bank elnöke búcsúztatta. Izraelieta szertartással Hevesi Simon főrabbi a Chevra Kadisa „Szent Egylet” énekkarának kíséretével temette.

 

Hatalmas vagyonát gyemekei örökölték, amellyel a családi közösség a németek által 1944 tavaszán rájuk erőltetett kényszeregyezségig gazdálkodott, aztán mindnyájan külföldre távoztak.

 

Később az érvénytelenné vált szerződést 1945 után rövid átmenet és állami kezelésbe vétel, aztán államosítás követte.

 

Miután a család minden tagja végleg külföldön telepedett le, még látogatóba sem tértek - térhettek haza, az elhaltakat ott temették el.

 

A temető a Weiss-síremlékkel együtt gazdátlanná, elhanyagolttá vált, lopások miatt károsult.

 

Például a sírról eltűnt a szép, díszes fém virágtartó.


Régi kép a síremlékről 

 





































Még az előző rendszerben többször eredménytelenül felhívtuk az illetékesek figyelmét a temető áldatlan állapotára.

A rendszerváltás után Weiss Manfréd unokája, Chorin Daisy rendszeresen gondoskodott a sírhely karbantartásáról. 

 

Ebben az időszakban vésték fel a jótékonykodásával kitűnt Weiss Manfréd legfiatalabb, Svájcban elhunyt és eltemetett Edith lányának nevét a harmadik, addig üres sírfelirati táblára. 

 







A síremlék megtekintése 2016-ban

 

A temetőben 2016-ban Chorin Daisy-vel, Söpkéz Sándorral és Bárány Tiborral tett látogatásunkkor tapasztaltuk a kripta rossz állapotát. Chorin Daisy saját költségen kívánta azt megjavíttatni. Sikerült kideríteni, hogy ez temetői műemlék, és karbantartásáról csak kezelője, a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodhat. Az is kiderült, hogy kérvényezni lehet a síremlékek karbantartását. Chorin Daisy, élve a lehetőséggel, eredményesen megkérvényezte. A kérelem sorsát nyomon követtük, majd elfogadása után a munka megkezdését szorgalmaztuk és a restaurálást figyelemmel kisértük.

 

A sír a munkálatok idején

 

A gondos, szakszerű és művészi restaurálást a Reneszánsz Kft. 33 milló forintért valósította meg. A munkálatok 2018. áprilisára, a Nemzeti Örökség Intézete munkatársainak, és Prutkay János szolgáltatási igazgató-helyettesnek köszönhetően eredményesen befejeződtek. 

 








A Weiss család restaurált mauzóleuma.

 

Budapest, 2018. 06.19.

 

Írta: Dr. Bolla Dezső

Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület


Számítógépes szerkesztés: Bárány Tibor

Fotók: Bárány Tibor és Bolla Dezső


További hírek

  Véradó ászok a plázában
2018. 08. 06. 14:36 21keruleti-hirhatar.hu
  A Weiss Manfréd család síremléke
2018. 07. 16. 18:18 21keruleti-hirhatar.hu
  A csepeli Weiss Manfréd
2018. 07. 15. 10:21 21keruleti-hirhatar.hu
  Csepelt is érinti a Déli Városkapu Fejlesztési Program
2018. 07. 11. 10:43 21keruleti-hirhatar.hu
  Légy a pláza ásza - adj vért!
2018. 07. 11. 09:33 21keruleti-hirhatar.hu
  Millióan rajonganak a nemlétező lányért
2018. 06. 27. 09:33 hirhatar.hu
  Csepel Kupa 2018 - Csaszi emlékére
2018. 06. 26. 14:28 21keruleti-hirhatar.hu
  Mentsük meg együtt a Munkásotthont!
2018. 06. 26. 14:06 21keruleti-hirhatar.hu
  Van-e jövője a Csepeli Munkásotthonnak?
2018. 06. 26. 13:27 21keruleti-hirhatar.hu
  KERTVÁROSI KALANDOZÁS SÁRA ERNŐVEL
2018. 06. 26. 12:07 21keruleti-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport