Az idén hatodik alkalommal, szeptember 20-án, szombaton, a Csepeli Munkásotthon kertjében megrendezendő Családi Kerti Party is – csakúgy, mint a korábbiak – a civil szervezetek, vállalkozások illetve magánszemélyek együttműködésén alapul.

A Csepeli Gyermekbarátok Mozgalma, a Csikó Sétányi 4H Klub és a Nagycsaládosok Csepeli Egyesülete a Gyermekek Világnapja alkalmából e szombati napon egész napos, belépődíj nélküli, szabadidős rendezvényt szervez gyermekek és családjaik számára.

A Gyermekek világnapját 1954 óta az UNICEF (az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapja) kezdeményezésére tartják, elsősorban a fejlődő országok gyermekeinek támogatására. E napon felhívást intéznek a világ országaihoz annak érdekében, hogy támogassák és védelmezzék a gyermekek 1959. évi ENSZ-deklarációban megfogalmazott jogait.
A világnapon résztvevő civil szervezetek és önkéntesek szeretnék felhívni a figyelmet a gyermekek kiszolgáltatottságára és védelmezésük szükségességére.

 
Manapság a szegénység, az éhezés és a nélkülözés nemcsak az afrikai országokat vagy a háborús övezetekben élőket érinti, hanem az iparilag fejlett, jó infrastruktúrájú nagyvárosokban, de a vidéki kistérségekben is megfigyelhető.

Az Országgyűlés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt 1997-ben fogadta el. Ettől az évtől ünneplik Magyarországon is a gyermekek jogainak egyetemes napját. A jogszabály határozza meg a gyermekek jogait, és szabályozza a szülők, a nevelők, az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a civil szervezetek feladatait a gyermekvédelem, valamint a gyermekek jogainak érvényesítése területén.

A Gyermekek világnapjának alkalmából világszerte számos rendezvény, vetélkedő és verseny várja a gyermekeket és szüleiket, illetve minden érdeklődőt, akik felelősséget éreznek a világ szomorúbb sorsú gyermekei iránt is.

Az UNICEF célja, hogy a gyerekek jogai a világon mindenhol (külföldön és idehaza egyaránt) érvényesüljenek!

Minden gyereknek joga van a védelemhez, az oktatáshoz, az egészséghez, stb! Joga van ahhoz, hogy a felnőttek különleges védelemben részesítsék őket, hiszen ők is a társadalom részesei, csak kevésbé képesek a jogaikat érvényesíttetni. Tegyünk együtt a gyermekek jogaiért, hogy minden értelemben egészséges felnőttekké válhassanak!

A XX. század a gyermekjogok történetének legfontosabb korszaka volt. Ebben az évszázadban ismerték el, hogy a gyerekeket születésüktől kezdve jogok illetik meg, speciális védelemre szorulnak, jogaik érvényesítéséhez támogatásra van szükségük. Mindezeket a felnőtteknek kell biztosítania számukra. 

A Népszövetség 1924-ben fogadta el a Genfi Nyilatkozatot, mely a gyermekek jólétét biztosító alapvető jogokat tartalmazza. A dokumentum azonban a Népszövetség 1946-os feloszlásával elvesztette jogi alapját. Az ENSZ Közgyűlés 1959-ben Nyilatkozatot fogadott el a Gyermekek Jogairól, mely olyan jogokat is elismert, mint a névhez, az állampolgársághoz vagy az ingyenes alapfokú oktatáshoz való jog.

10 évi előkészítés után, 1989. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt. Ebben a dokumentumban foglalták össze azoknak a jogoknak a minimumát, amelyeket minden államnak biztosítania kell az ott élő gyermekek számára: a gyermekek életben maradását, fejlődését, védelmét és a társadalomban való részvételüket biztosító jogokat. Az Egyezményt csak 3 ország nem fogadta el magára nézve kötelezőnek: az USA, Szomália és Dél-Szudán. 

„A gyermek különleges védelmet élvez és jogi, valamint egyéb eszközökkel lehetőséget és alkalmat kap arra, hogy fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag fejlődjék, egészséges és szokásos módon a szabadság és méltóság viszonyai között. Az e célból elfogadott törvényekben figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét.(…) A gyermeknek joga van az egészséges növekedésre és fejlődésre; ebből a célból különleges gondoskodást és védelmet kell biztosítani mind a gyermek, mind az anya számára, beleértve a megfelelő születés előtti és születés utáni gondoskodást. A gyermeknek joga van a megfelelő táplálkozásra, lakásra, szórakozásra és orvosi szolgáltatásokra.

A fizikailag, szellemileg vagy társadalmilag hátrányos helyzetben levő gyermeknek a helyzete által megkívánt különleges kezelést, oktatást és gondoskodást kell biztosítani.

A gyermeknek, személyisége teljes és harmonikus kibontakozása érdekében, szeretetre és megértésre van szüksége. Amennyiben lehetséges, szülői gondoskodás és szülői felelősség alatt nőjön fel, de mindenképpen szeretetteljes légkörben, erkölcsi és anyagi biztonságban; a kiskorú gyermeket, amennyiben nem állnak fenn különleges körülmények, nem lehet elszakítani az anyjától. A társadalomnak és a közhatóságoknak kötelessége különös gondot fordítani a család nélküli és a megfelelő eltartásban szűkölködő gyermekre. Állami és egyéb segély folyósítása nagyobb családok eltartása érdekében kívánatos.

A gyermeknek joga van az oktatásra, amely ingyenes és kötelező, legalábbis az elemi iskolai fokon. A gyermeket olyan oktatásban kell részesíteni, amely előmozdítja általános műveltségét és képessé teszi, egyenlő esélyek alapján, képességei, egyéni ítéletei, erkölcsi és társadalmi felelősségérzete kifejlesztésére és arra, hogy a társadalom hasznos tagja legyen.

A gyermek legjobb érdekei kell, hogy az oktatásért és irányításért felelős személyeket vezessék; ez a felelősség elsősorban a szülőket terheli.

A gyermeknek meg kell adni minden alkalmat a játékra és szórakozásra, melynek az oktatással azonos célokat kell szolgálnia; a társadalomnak és a közhatóságoknak e jog élvezetének előmozdítására kell törekedniük.”

Forrás: unicef.hu, jelesnapok.oszk.hu, 21keruleti-hirhatar.hu