XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR - A Csepel sziget-csúcs jövője - így látták 1876-ban

XXI. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2020.12.01.
 Kedd
Ma Elza napja van.
Holnap Melinda napja lesz.
   EUR árfolyam
   360,09 Ft
   CHF árfolyam
   332,61 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2020. 04. 18. 12:37     


A Csepel sziget-csúcs jövője - így látták 1876-ban
A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja, Bárány Tibor, internetes kutatásai során találkozott e dokumentummal, mely a csepeli szigetcsúcs lehetséges jövőjét vázolta fel. A most ezúton is közkinccsé tett szöveg Dr. Ballagi Géza gyűjteményének egy darabja. (Az írás 1876. áprilisában keletkezett Budapesten, 1876. Nyomatott Kocsi Sándornál, Országút 39. sz.)

A digitalizált műpéldány a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ballagi-gyűjteményébe tartozik.

Ballagi Géza (1851–1907) a jog- és államtudományok tudora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, történész, egy cikluson át országgyűlési képviselő volt. Történeti, egyházpolitikai és tanügyi írásokat publikált.

Páratlan gyűjteményt hozott létre magyar vonatkozású politikai röpiratokból, közéleti állásfoglalásokból, képviselőválasztási nyomtatványokból. Hagyatékát a Fővárosi Könyvtár vásárolta meg 1911-ben. Az ebből kialakított különgyűjtemény főként a 18-19. században megjelent Magyarországgal, illetve az Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatos politikai vitairatokat tartalmaz. Különösen gazdag a pártküzdelmek, a közjogi és a közgazdasági kérdések irodalma. Az írások magyar, német, francia és latin nyelvűek.

 

 

A Csepel sziget-csúcs jövője.

 

Az árviz-veszély, mely soha sem fenyegette ijesztőbben mint mostanság az előhaladó s minden irányba terjeszkedő Budapestet, közvetlen, vagy távolabbi szomszédságát, az aggodalom mellett különféle mentési tervszerű eszméket szült: sőt a jövőre nézve is terveztetnek oly nagyszerű munkálatok melyek Budapestet és vidékét megmentendik a bekövetkezhető veszélyek ellen.

 

Ezek közül kiváló figyelmet érdemel azon messze vidéken már ismert és hangsúlyozott ajánlat; melynél fogva a budapesti csatornák egy, a Csepel sziget csucsán létesitendő nagy medenczébe lennének levezetendők és a Dunával érintkező csatornák elzáratnának.

Erre nézve annélkül, hogy szaktudományi készültséget affectálnánk, egyszerűen azt véleményezzük, hogy a csatornázásra nézve Budapestnek mindkét oldalán külön egy-egy főcsatorna épittetése volna czélszerű, mely a pesti oldalon egyrészről, a vasuti összekötő híd alatti kikötő alsó töltésén alól, a soroksári Dunaágba; másrészről a budai oldalon egy a Gellérthegyi aljba szakértők által megállapitandó medenczébe levezettetnék s a Dunával érintkező csatornák pedig mindkét oldalon elzáratnának.

 

Nem levén czélunk a teendőkre nézve semmi állást sem foglalni el, a szakemberek és a magas kormánnyal szemben, mert a kormány a teendők végett amugy is szakközegeinek hivatott megfigyelése folytán minden hazafias áldozatra kész, — mi csupán a Csepelsziget csúcsára irányuló nézeteinket kivánjuk előadni, s annak valódi hivatását minden érdek nélkül kijelölni kötelességünknek ismerjük annál is inkább, mert nem csak a jelen, de a jövő nemzedék számára is egyengetjük az utat, mely azután Magyarország fővárosát, földrészünk egyik elsőrendű világforgalmi központjává és székhelyévé tenni van hivatva.

 

A Csepel-csucsnak más jövője van, mely ama viszonyból keletkezett, melybe Budapest fővárosa a nagyfontosságu Duna-szabályozási munkálatok létesitésével az által jutott, hogy mig a soroksári Duna-ágból kikötő épittetett, addig közvetlen a sziget-csucs előtt készült az összekötő vasuti hid; ott terveztetik a körvasut, teher pályaudvara, sőt a zimonyi pálya és a tervben levő pestdombovári vasut is innét fog kiindulni, — szóval, hogy e nagyszabásu munkálatok és tervezetek által a Csepel sziget-csucs oly positiová emeltetett, melynél fogva jövőben az — és pedig rövid idő alatt mint gyár és kereskedelmi telep alakulására kiváló fekvésű hely, képes leszen a fővárossal nem csak versenyezni, hanem annak gyáriparát és kereskedelmét meg is bénitani, még pedig azon egyszerű oknál fogva, mivel a szigetcsucs a katonai felmérések szerint 1/6 316, 2/6 320, 2/6 360 és 1/6 része 380—384 láb magasság közt menetelesen változik a tenger szine felett; és így, ha a Dunapart kisé emeltetik, jóval kedvezebb fekvésű mint Ó-Buda, Uj-Pest vagy a viz által boritott Budapest felső része, — azontul a vasuti összekötőhid és épitendő teherpálya-udvar közelsége által szállitásokra minden megszoritás nélkül a kikötő a világ minden iránya felé nyitva áll; ha mindezeket fontolóra vesszük, úgy bizonyosan meg kell győződnünk, miszerint a főváros gyáripara és kereskedelme a biztositott előnyök miatt okvetlen fel fogja a szigetcsúcsot keresni, mithogy a főváros felső részein az emlitett előnyökre nincs kilátás, Kőbányától pedig a Duna távolabb van és igy a vizen szállithatás kedvezményei és a gyártelephez megkivántató viz hiányzanak.

 

Hogy az eredmény a fővárosra nézve komoly, sőt veszélyes is lehet, az, az eddig elmondottak mellett, a vizen és szárazon való könnyü közlekedhetés nagy előnyein kivül abból is világos, hogy a szigetcsucs a közelség által, a főváros határába való mély benyúlás következtében még arra is alkalmas, hogy az alakulandó gyár-telep mindazon egyéb előnyöket is, minők a börze, pénzpiacz, hitel és kereskedelmi összeköttetések stb. — az itt letelepülendő kereskedelem és gyáripar a maga részére nagy mértékben felhasználhatja a nélkül, hogy kárpótlásul Budapest lakosságának a terhek viselésében csak egy fillérrel is segitségére lenne, vagy ilyesmi követeltethetnék tőle, mivel a szigetcsucs külön álló, s épen megyei és falusi területet képez.

 

Igaz hogy a szigetcsucsán keletkezendő gyár és kereskedelmi telepet fejlődésében némileg gátolni lehetne az által, ha a kikötő bejárója nem hidaltatván át, a vasutihidtól benyuló töltés, mint legrövidebb ut a szigetcsucson nem használtathatnék a tervezett teherpálya udvarrali közlekedésre, de ez intézkedés a mellett, hogy szükkeblű eljárás lenne, még káros is volna az összekötő vasutihid bevételeire nézve, mivel az esetben a szigeten letelepülő kereskedőknek és gyárosoknak szállitmányaik vasúton elszállításáról más helyeken kellene gondoskodtok, és pedig: a pest-zimonyi vasút létesítendő pesti indóházát pótolná annak soroksári állomása, a déli vasúton pedig a promontori, vagy még inkább a tétényi, mely a Dunaparton feküdvén, minden nagyobb nehézség nélkül használtathatnék, mint évekkel ezelőtt történt, mig a duna-drávai vasút nem létezett, a Francziaországba szállított dongafa-kereskedéssel, s az esetben Budapest is, elvesztené a vámból befolyható e nemű jövedelmeket.

 

Az is igaz, hogy a soroksári létesítendő, s tétényi vasútállomásokhoz az emlitett esetben az áruszállitás költségesebb lenne, mint volna a csúcson keresztül a teherpálya udvarra de e tekintetben is kárpótlást nyer a gyáros és kereskedő azon előnyben, hogy szállítmánya a különféle városi vám, fogyasztási adókkal, továbbá a ház, jövedelmi és személykereseti adó után eső fizetésekkel oly mértékben nem terheltethetnék, mint ez a fővárosban kivettetni szokott.

 

De eltekintve a főváros külön érdekeitől, a kikötő létesítése által teremtett viszony, a kereskedelmi érdekekkel könnyen összeütközésbe jöhet. Most ugyan még a nehézségek nem érezhetők, mert a kikötő nem nyittatott meg; mihelyt azonban a forgalomnak át leszen adva, azonnal fel fog a hiány és beteges állapot tűnni.

 

A baj ugyanis abban rejlik, hogy a kikötő képezvén a választó vonalt Budapest és Csepel község határa között, az fele részben,a partszéllel együtt, két külön hatóság alá tartozik. Tehát ha a mostani állapot továbbra fennmaradna, a két partrészen és a kikötőben ugyanazon ügyek felett minők a közigazgatási, törvénykezési, adó és rendőri ügyek, — külön hatóságok intézkednének, — a balparton Budapesté lenne a fennhatóság, mig a csepeli parton a közigazgatást és rendőrséget vinné a vármegye, a szolgabiró s a község, — a törvénykezést a promontori járásbiróság, az adó ügyet pedig a soroksári adóhivatal.

 

S ha meggondoljuk, hogy e kuszált viszony épen oly helyen fordulna elő, mely előnyeinél fogva hivatva van a világforgalom egyik főközvetitője lenni : akkor ki kell mondanunk, hogy ez állapot tovább fenn nem tartható, annyival inkább, minthogy épen a kereskedelem az, mely minden foglalkozás között a legérzékenyebb az ily zavart jogi helyzetek és viszonylatok iránt.

 

Ami ezekután azon netán felmerülhető nézetet illeti, hogy a fentebb elősorolt nehézségeken talán akkor is segíteni lehetne a törvényhozás utjáni ha t. i. a szigetcsúcs már beépült és gyárvárossá alakult; — erre nézve meggyőződésünk az, hogy ezen megoldás akkor már nagy költséggel járna, a mennyiben a földbirtok ára az utóbbi években a Csepelcsúcson □ ölenként az egy forintot már ötven krajcárral is meghaladta, mely intő körülmény azt mutatja, hogy a földbirtok értéke tetemesb emelkedést érend el, valamint hogy a leendő építkezések a királyi kisebb haszonvételek becsértékét is bizonyosan fel fogják szöktetni; — továbbá ha jól meggondoljuk, hogy a rendetlenül épült telepet mily nagy költséggel kellendene majd fővárosiassá átalakítani, akkor szükségesnek mutatkozik, hogy az országban sinlődő gyáriparunk fejlesztése és teljesen meghonosítása érdekében, a Csepelsziget csúcsa a kikötő alsó töltésétől keresztül a nagy Dunáig, (mintegy 400 hold terület) a Buda-albertfalvi határárok irányáig, a törvényhozás közbenjöttével, minél előbb a fővároshoz csatoltassék, s ez által az egész kikötőn és mellékén a fennhatóság Budapest számára biztositassék.

 

Ennek keresztülvitelére némi áldozat szükséges, amennyiben azon — kisrészben a Duna nagy és legnagyobb részben a soroksári ága mellett fekvő, s mintegy 36 holdra menő füzest a ráczkevei uradalomtól meg kellene venni, valamint a bekebelezendő területre eső italmérési jogot is, mely terület azonban jelenleg az uradalomnak mit sem jövedelmez, minthogy e bekebelezendő rész csak puszta és lakatlan polgári tulajdont képező szántóföld, szöllő, s kis darab füzesből áll; de másfelől ha számításba vesszük azt, hogy a szükségelt terület az elébb jelzett füzeseken kívül más és több uradalmi fekvőséget nem foglal magában, s hogy e birtok is már az 1870. évi X. törvényczikk f. és g. pontjai alatt részben a szabályozási kölcsön évi járadékainak fedezésére lett kijelölve, — továbbá hogy Csepel községe is a bekebelezendő térség határvonalán kívül esik, s igy ott az italmérési jog, valamint a rév jövedelme Promontor felé a nagy Dunán teljesen érintetlen marad, sőt e jogok, a szerint a mint a Csepel-csucs mindinkább beépül, értékük és jövedelmezőségükre nézve kiszámithatlan gyarapodást fognak nyerni úgy, hogy e szerint a ráczkevei uradalom a Csepel-csucs jelzett részének Budapesthez való csatoltatásával nemcsak nem fog károsodni; hanem ellenkezőleg az emlitett urijogok jövedelmezőbbekké tétetvén, a földbirtok is aránylagosan bér és örökár tekintetben emelkedik : úgy azt hisszük, hogy az uradalom az emlitett jogok és területért nem foghat valami nagyobb váltság összeget követelhetni. Mert ugyanis a földbirtokért eső váltság összeg nem lehet más, mint azon 120 frtnyi bérletnek, melyet a község a füzesek használatáért fizet — megfelelő tőke, a mi 6 %-kal számítva 2000 frtot fogna kitenni, — de ezen füzes is úgy sajátja lehet az uradalomnak, mint a többi polgári birtokok illető tulajdonosaiknak,

 

Azután volna a kocsmáltatási jog jövedelme, mely az egész határt számítva tészen 800 ftot. De vegyük ama nagyobb összeget, melyet a kocsmajog főbérlőjének az albérlő lakással együtt fizet, ez teszen évenként 1300 frtot, melyből ha a lakhelyért 100 frtot leszámítunk, marad mint tiszta bérlet jövedelem 1200 frt. Úgy de ezen összeg a község egész területétől, 3215 hold és 634 □öl után, fizettetik, melyben a falu lakóssaival együtt bennfoglaltatik; mégis vegyük fel, hogy a kérdéses terület 400 hold, 1/9 részét teszi a község határának, s osszuk fel igy a kocsmáltatási jogért nyert bérletet, meglátjuk, hogy az erre esendő 150 frtért még 5 %-kal sem lehetne többet 3000 frtnál, mint váltságösszeget követelni. Fizetendő volna tehát bekeblezés esetén a jogok teljes megszerzése mellett összesen 5000 frt, melyből 2000 frt a duna-szabályozási alapból volna fedezendő; mig 3000 frt Budapest főváros terhére esnék, mint olyanra, mely egyedül léphetne a kocsmáltatási jogok élvezetébe.

 

E váltságdíj oly kis összeg, még inkább pedig kétfelé osztva, hogy e gyümölcsöző befektetés a legnyomasztóbb pénzviszonyok között is tekintetbe alig jöhet, mivel oly jogok biztosíttatnak a fővárosnak, s a kereskedelem és gyáripar emelkedése által az egész országnak, melyek nélkül a fővárost soha sem lehet a helyzet teljes urának tekinteni. Sőt a külföld gyárosai és kereskedői ha megismerik e hely kedvező fekvését és az országnak több száz millió forintra menő s feldolgozható nyers terményeit, erős reményünk lehet, hogy tőkepénzeikkel ide telepednek, gyárakat alapítanak s igy nemcsak e hely felvirágoztatását, hanem az egész ország kereskedelmét tetemesen fogják emelni.

 

Meglehet, hogy mindezekre a távol jövő érdekeinek már most hozandó áldozat is felemlittetik, erre nézve elég leszen, ha csak némely dolgokat idézünk, m. p.: hogy az összekötő vasúti hid már teljesen kész, a körvasút pedig épülőben, úgy, hogy a jövő évig ezeknek okvetlen meg kell nyílni és a közforgalomnak átadatni, — továbbá, hogy a zimonyi vasútnak a török és szerb kormányokkal kötött egyezség folytán négy év alatt el kell készítve lennie, s ennek indóháza sehol máshol nem lehet, mint épen a vasúti hídfő tövében, — s ha még hozzá vesszük, hogy ez idő alatt a 250 holdnyi kikötő is oly nagy haladást vehet, sőt kell vennie, ha a befektetett tőkéket óriási kárunkra kamatoztatás nélkül nem akarjuk hagyni — miszerint az is a hajózásra és teleltetésre alkalmatossá válhatik; — sőt lehetséges, hogy azalatt a déli vasút is az állam birtokába jut, vagy a Budapesttel Fiúmét legközelebb összekötő pest-dombovári vasúti tervezet kinőheti magát, ismétlem, ha mindezeket figyelembe vesszük: úgy nemcsak azt kell kimondanunk, hogy a távol jövő érdekeinek emlegetése valóban helytelenül tűnnék fel; hanem ellentétbe e nézettel, kedvező alkalmul szolgálván a bekeblezésre, a megyék és municipiumok rendezésének és terület szabályozásának szőnyegen levő kérdése is, nyomatékkal kell hangsúlyoznunk, miszerint ez alkalom a legkedvezőbb a terv előnyös megvalósítására és létesítésére, mert a kérdésbe tehető négy év meglepő fejlődést fog a kikötő vidékén előidézni és felmutatni.

 

 

* * *

 

Áttérve ezekután egy másik tárgyra, melynek nélkülözhetlensége már köz meggyőződéssé vált, — sőt már a múlt évi október havi delegationális tárgyalások alkalmával fel is emlittetett, hogy egy második Arsenalnak létesítése, Magyarország népei között oly nemzeti közohajtás tárgyát képezi, melynél fogva elérkezettnek kell tekintenünk az időt, hogy az illetékes körök, a kivitel mikéntje és módjaira nézve már most tanácskozzanak, hogy midőn az ország kedvezőbb pénzviszonyok között lesz, akkorra már meg legyen állapítva, valjon ama fegyvergyár hol és miként építtessék, hogy Magyarországnak úgy, mint az egész birodalomnak hadászati érdekei kellő érvényre jussanak.

 

E nagy fontosságú kérdés megoldásához csak azért kívánunk szólni, mert erős meggyőződésünk szerint épen a Csepel-csucs az a hely, mely minden tekintetben legalkalmasabb arra, hogy a fegyvergyár itt és ne máshol épitessék fel. Az előnyök e következők:

1. Mert a jelzett hely, noha a főváros határába mélyen benyulik, ma még teljesen szabad, beépítetlen puszta szántóföld, s ez alapon ott a kellő térségnek megszerzése nem fogná túlságos kisajátítási árakkal a kincstárt terhelni; — sőt a mostani körülmények között az árvíz által sújtott lakosságon ma nagyon segítve lenne, ha a kisajátítás minél előbb lótesittetnék.

2. Mert elszigetelt külön területet képez, már természeti fekvésénél fogva is védelmi tekintetből igen fontos positió, ha netán valamikor ellenség által megtámadtatnék, minthogy kétfelől a Duna szegélyezi.

3. Mert elkülönzött területén a föllobbanás minden nagyobbszerü rázkódás és pusztítástól mentesiti Budapest lakott és népesebb részeit, mivel innét a vész a viz és meder mélysége miatt tovább nem terjedhet.

4. Mert tüzkiütés esetére, valamint gyári szükségletek czéljából, e helyen a lehető legnagyobb mennyiségű viz áll rendelkezésre, s a kellő vízvezeték előállítása nagyobb költség nélkül eszközölhető.

5. Mert közlekedés és szállítás tekintetében oly kiszámithatlan előnyökkel rendelkezik; a vasúti hid, az épülő körvasút és a létesítendő teherpályaudvarhozi közelsége folytán, — a már beépített kikötői töltésén keresztül, — és a Dunavizének s a kikötő közvetlen mellette létének következtében — hogy hozzá képest az egész birodalom egyik pontja sem hasonlítható; mert a midőn az égtáj minden iránya felé és irányából biztosítja a közlekedést; ugyanakkor nemcsak a nyers anyagok odavitelét vizen és szárazon olcsóvá és mondhatni kényelmessé teszi; hanem ugyanazon előnyök mellett még a kész fegyverek, ágyuütegek és lőszereknek is a birodalom bármely pontjára a legnagyobb mennyiségben való elszállítását kívánt gyorsasággal eszközölni a legkedvezőbb alkalmat szolgáltatja.

6. Mert kiváló hely lévén a szigetcsúcs, sőt úgyszólván: kiegészitő végpontja a Duna medre felett a főváros határának; ez alapon mig egyfelől szépészeti tekintetben Budapestre nézve az Arsenal imposans építményével nagyszerű látványt tüntetne fel: ugyanakkor mondhatni, szem előtt és mintegy kéznél léténél fogva, a főfelügyeletet a magas kormány részére könyüvé tevén, egyúttal védelmi szempontból a gellérthegyi citadella ágyutüzének fedezete alatt a fegyvergyárnak a legnagyobb veszélyek alkalmával is, mértföldekre eszközölheti a teljes biztonságot.

7. A munkás viszonyok is e helyet ajánlják az Arsenal számára, mivel a főváros az egész országban legkifejlettebb gyáriparnak örvendvén, a szakértő munkáskéz mindenkor tetszésszerinti mennyiségben fog állani rendelkezésre, s nem kell idegen helyekről és országokból az állam pénztárának terheltetésével a munkást ide szállítani; mert a munkanyerhetés reménye s a kilátás azt valóban meg is nyerni, ezereket fog az illetők saját költségén ide vonzani és letelepíteni.

8. Végre, hogy e hely számára a nemzeti tágasabb érdekektől eltekintve, Budapest fővárosa több százezerre menő lakosságának rokonszenvét, saját érdekeinek teljesítése által annyira meglehet hódítani, miszerint feleslegessé válik ott minden várszerü erődítmény; mivel az ország népeinek hozzájárulása mellett Budapest még a legviharosabb időkben is, kétszeres mértékben fogná az Arsenal irányában polgári és védői kötelességét teljesíteni, bebizonyítandó azt, hogy miként az államoknak, úgy minden egyébb intézményeknek is legerősebb talpköve a kötelesség érzete mellett ama magasabb értelemben vett érdek, mely a létezhetés és az életfeltételeinek biztosításából a legnagyobb veszélyek között sem szokott megijedni; de igen is azok felett diadalt aratni. És ha ez áll a jelenlegi fővárosra, mennyivel inkább fog állani a jövendőbeli Budapestre, a midőn már az a1só Dunamenti rész mindkét felől, a lágymányos, a kikötő pesti melléke, sőt a Csepel-csucsnak a tervezett Arsenal mögötti területe is ki fog épülni, s világvárosi épületeivel az Arsenalt kőrülövedzeni, s benne a nemes lakosság, mint élő-vár fogja azt megoltalmazni és védelmezni.

 

* * *

 

Ennyi előny és érv mellett azt hisszük, sehol az egész birodalomban nincs méltóbb hely a második fegyvergyár számára és sehol az egész országban kedvezőbb fekvésű tér egy kereskedelmi és gyárváros alakulására, mint a Csepel sziget-csúcsa; mert ha Isten országunknak csak kissé is kedvez, akkor itt óriás értékű termények és szállítmányok — iparczikkek fognak megfordulni, elhelyeztetni és tovább vitetni, ezek pedig könnyen átérthető helyzetet, teljes biztonságot, sőt többet — kényelmet is követelnek.

Ezt a boldog időt — úgy hiszem — mindnyájan óhajtjuk!

 

Budapest, 1876. Áprilhóban

 

 

21. kerületi Hírhatár Online


További hírek

  Többmilliós jutalmat ad magának Gyál fideszes polgármestere
2020. 11. 27. 20:27 hirhatar.hu
  A kormány 204 milliárdot szán az atlétikai vb infrastruktúrájára
2020. 11. 27. 20:27 hirhatar.hu
  Csaknem megduplázódott a napi új fertőzöttek száma - meghalt Balázs Fecó zenész is
2020. 11. 27. 20:27 hirhatar.hu
  A koronavírusba halt bele Böröndi Tamás, nem volt alapbetegsége
2020. 11. 25. 10:36 hirhatar.hu
  A kormánymegbízásokon gazdagodott Orbán apja már újságírókat fenyeget
2020. 11. 25. 10:36 hirhatar.hu
  Gerge Clooney válasza az Orbán-kormánynak
2020. 11. 25. 10:36 hirhatar.hu
  Tökéletes ajándékötletek Warhammer-fanoknak
2020. 11. 24. 19:28 21keruleti-hirhatar.hu
  Provident hitelkalkulátor, avagy hogyan számoljunk?
2020. 11. 24. 19:24 21keruleti-hirhatar.hu
  Ismét járványügyi időkorlátot vezetnek be a 65 éven felülieknek
2020. 11. 23. 17:19 hirhatar.hu
  Gáti Oszkár: „Szörényi öregecske, nem kell komolyan venni”
2020. 11. 23. 17:01 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport