. Ma Gedeon napja van.
Szent István napján
2015-08-23 13:27:57
Szent István napján

Szent István napján

Csütörtök délután, augusztus huszadikán a Csepeli Munkásotthonban ünnepi programmal köszöntötték Szent István napját: az ünnepi műsorra ingyenes volt a belépés.

Augusztus huszadika a magyarság nagyon különleges ünnepe – mondta el Bodó József műsorvezető a program kezdetekor –, hiszen az egyik legnagyobb, és legősibb ünnepünk. Itt a munkásotthonban is nagy hagyománya van: minden évben a szerény lehetőségekhez képest műsorral emlékezünk, tisztelgünk államalapításunk előtt. Idén sincs ez másképpen: tiszta szívvel és becsülettel készült kis műsorunk. A fellépők magyar nótával, hastánccal, néptánccal szórakoztatják a közönséget az ünnepi műsorban, s a végén természetesen megszegjük és közösen elfogyasztjuk az új kenyeret.

  

A tánctermet megtöltő közönséget házigazdaként Nagy József, a Csepeli Munkásotthon Alapítvány Kuratóriumának elnöke köszöntötte:

 

– Azt kívánom, hogy jusson minden magyar családnak a következő esztendőben elegendő az új kenyérből, melyet a mai napon szintén köszöntünk. Az én szüleim azt mondták, amikor én gyerek voltam: kisfiam, ha kenyér van, akkor már nagy baj nincs. Mert ugye, mi magyarok, sok kenyeret eszünk. Bár egyszer egy nemzet fiai megleptek: grúzok vendégeskedtek itt, s a leveshez is kenyeret kértek! Ezt alig hittem el, mindenhez ették a kenyeret. Még többet ettek, mint mi.

– Azt kívánom jó szívvel, hogy érezzék nagyon jól magukat.

– A Csepeli Munkásotthon hamarosan indítja a 2015-2016-os közművelődési évadját. Kedves kollégám, Bodó József, aki hamarosan a műsorvezetői poszton tűnik fel, nemsokára elmondja majd Önöknek, miből választhatnak. Azt szeretnénk, ha sok rendezvényen találkozhatnánk. Nagyon szép programokat tervezünk a következő évadra.

– Most tehát az ünnepi műsor elkezdődik. Ma már volt itt egy kiállítás-megnyitó a Galéria 21-ben, kérem, tekintsék majd meg. Nagyon szép képeket fognak majd látni. Lengyel Géza tanár úr, a Tamási Lajos Olvasó Munkás Klub elnöke nyitotta meg tartalmas beszédéből megismerhettük az afrikai környezetet, ahol a képek készültek.

– Tehát most elkezdődik az ünnepi program, s mielőtt a művészetekre kerülne a sor, engedjék meg, hogy szeretettel köszöntsem körünkben dr. Szabó Szabolcsot, Csepel és Soroksár megválasztott országgyűlési képviselőjét. Üdvözlöm és felkérem, hogy mondja el köszöntőjét.

 

Dr. Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő lépett a mikrofonhoz:

 

– Jó napot kívánok, én is köszöntök mindenkit! Megígértem, hogy rövid leszek, úgyhogy fogom magam tartani ehhez, hisz mégiscsak azért jöttek ide, hogy ünnepeljenek és a zenei programot élvezzék.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Ünneplő Közönség! Államalapításunk napján, a magyar nemzet egyik legfontosabb ünnepnapján Szent Istvánra emlékezünk. Első uralkodónkra, akinek a tevékenységéről, munkásságáról az elmúlt évszázadokban gyakorlatilag már mindent elmondtak. Ennek megfelelően beszélhetnénk itt persze hosszasan a kereszténység felvételéről, Szent István nyugati szövetségi politikáról, de én a magam részéről nem szeretném ezt hosszasan ismertetni és ismételgetni, hiszen ezzel mindannyian tisztában vagyunk!

– Azt Önök is nyilvánvalóan tudják, hogy évszázadok óta ünnepeljük ezt a napot. Kezdetben ez egy alapvetően vallási ünnep volt, ahol Szent István temetésére, illetve szentté avatására emlékeztünk. Majd aztán természetesen időről-időre újabb tartalmak adódtak ehhez a naphoz. Így csatlakozott augusztus 20-ához az új kenyér ünnepe, melyről Nagy József úr is megemlékezett az előbb. De, hogy más példákat is mondjak: talán emlékeznek rá, hogy 1949 és 1989 között ez a nap az Alkotmánynak az állami ünnepe volt. Illetve, csak olyan példákat tudok itt felsorolni, hogy az utóbbi években mindig ezen a napon mutatják be az ország tortáját, de azt is nagyon jól tudjuk, hogy mindig ezen a napon van hagyományosan az ország legnagyobb tűzijátéka, ahova sok százezren mennek ki a Duna két partjára. Régebben még vízi-parádé is társult ehhez az ünnephez (erre még én magam is emlékszem gyerekkoromból).

– Tehát láthatjuk, hogy folyamatosan változik, alakul az ünnep, de egy valami semmiképpen nem változott: – legalábbis az én nézőpontomból –, ez egy jókedvű, vidám ünnep, ahol összejönnek a rokonok, ismerősök, barátok, s beszélgetnek, szórakoznak. Élvezik azt, hogy még nyár van, és még van pár hét hátra a nyárból.

– Éppen ezért most én sem szeretnék politikai frázisokat ismételgetni, inkább egy rövid megemlékezést, egy személyes történetet hoznék elő, hogy én gyerekként miként éltem meg, s felnőtt fejjel hogyan emlékezem augusztus huszadikára. Én általában az augusztus hónapot egy pici alföldi faluban töltöttem a nagymamámnál. S augusztus huszadikán ott mindig búcsú volt, hatalmas nagy kirakodó vásárral. Egyrészt gyerekként ez maradt meg legjobban, emlékezetemben: kakasos nyalóka, törökméz, krumplicukor, s mindenféle cukor, amelyet töméntelen mennyiségben megkaphatott ilyenkor az ember. Másrészt arra is nagyon emlékszem, hogy akkor a rokonok a nagymamámnál mindig összegyűltek, beszélgettek, kitárgyalták, hogy mi történt az elmúlt majd egy évben (mert általában augusztus huszadika és karácsony volt hagyományosan - és ma is az a két ünnep -, amikor összegyűlik a család.

– Azt gondolom, hogy az a dolgunk, és az a feladatunk, hogy a mostani gyerekek is, amikor majd a jövőben, felnőtt fejjel visszaemlékeznek, valahogy így emlékezzenek vissza augusztus huszadikára.

–  Úgyhogy, én azt javaslom mindenkinek, hogy nemcsak most, augusztus huszadikán, hanem a következő napokban is (hiszen hosszú hétvége van), menjünk el a különböző szabadtéri rendezvényekre, családi összejövetelekre, baráti találkozókra, s beszélgessünk a rokonokkal, gyerekekkel, ismerősökkel és élvezzük azt, hogy még nyár van. Bár még éppen ebben a néhány napban nem éppen nyárias az idő- ez kétségtelen -, de bízom benne, hogy amíg az ősz beköszönt, addig lesz még bőven nyári idő is.

– Másrészt, az is nagyon fontos dolgunk, - attól függetlenül, hogy mint említettem, hogy szerintem az lenne a fő funkciója augusztus huszadikának, hogy élvezzük egymás társaságát és beszélgessünk –, hogy mégis csak az államalapításra és Magyarország elmúlt 1100 évére folyamatosan emlékezzünk, és a gyerekeket és unokákat is próbáljuk meg ránevelni arra, hogy foglalkozzanak a hazájukkal, hogy szeressék a saját hazájukat. Azért van ebben nagyon fontos szerepe a szülőknek és a nagyszülőknek, mert igazából a hazaszeretetet (azt gondolom) nem az iskolában fogják megtanulni, meg nem a politikusok beszédeiből – az kifejezetten a családnak a dolga!

–  Kerestem is ehhez egy Márai-idézetet, ha megengedik, akkor ezt felolvasnám. Márai Sándor így írt erről a Füveskönyvben:

„A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontja a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstől-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is. Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani: őrült az, aki önmagát tagadja. Hazád a történelmi méretekben megnagyított és időtlenített személyiség. A haza a végzet, személyesen is. Nem fontos, “szereted”-e, vagy sem. Egyek vagytok. De úgy látom és tapasztalom, hogy te – szóval, ünnepélyesen, írásban és a dobogókon – inkább az államszeretetről teszel bizonyságot és hitvallást. A hazától ugyanis nem lehet várni semmit. A haza nem ad érdemrendet, sem állást, sem zsíros kenyeret. A haza csak van. „

Azt gondolom, hogy így kellene megélni, és így kellene gyerekeinket is megtanítani a hazaszeretetre.

Úgyhogy én azt javaslom, hogy így augusztus 20-án gondoljunk hálával államalapítónkra, gondoljunk hálával azokra, akik a kenyeret nap mint nap az asztalunkhoz biztosítják, hogy rajta legyen az asztalunkon, s érezzük jól magunkat, mert akármilyen problémák is vannak Magyarországon, egy biztos: Magyarország egy szép és jó ország, ahol jó élni,  - többek között azért, mert ilyen programokon lehet részt venni, mint ma itt a munkásotthonban. Úgyhogy én jó szórakozást kívánok a műsorhoz.

 

Az ünnepi műsor első száma egy szavalat volt: Takács Mónika Reményik Sándor: Mindennapi kenyér című versét adta elő.


Reményik Sándor: Mindennapi kenyér


 

"Amit én álmodom

Nem fényűzés, nem fűszer, csemege, 
Amit én álmodom: 
Egy nép szájában betevő falat. 
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, 
Lelki kenyér az éhező szíveknek, 
Asztaláldás mindenki asztalán.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, 
Nem cifraság a szűrön, 
Nem sujtás a magyarkán, 
Nem hívságos ünnepi lobogó, 
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, 
Nem pompázom, de szükséges vagyok.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, 
Ha tollat fogok: kenyeret szelek. 
Kellek, tudom. Kellek nap-nap után, 
Kellek, tudom. De nem vagyok hiú, 
Lehet magára hiú a kenyér? 
Csak boldog lehet, hogy megérte ezt. 
Kellek: ezt megérteni egyszerű, 
És – nincs tovább.

Az álmom néha kemény, keserű, 
Kérges, barna, mint sokszor a kenyér, 
De benne van az újrakezdés magja, 
De benne van a harchoz új erő, – 
De benne van az élet."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vers után magyar nóta énekesek léptek fel: Pék Lászlót, Tamon Erikát és Zámbó Imrét Horváth Géza és zenekara kísérte.

 

 

 

 

Majd hastánc bemutató következett, s a műsort a Csepel Táncegyüttes fellépése zárta.

 

 

 

 

 

 

 

A program záró eseményeként Nagy József  - miután a késsel keresztet rajzolt az aljára -, megszegte az új kenyeret és darabjaira kockázása után a nagyérdemű közönség elfogyasztotta a kóstoló falatokat.


 

 

21. kerületi Hírhatár Online - Bárány Tibor

Utoljára frissítve: 2015-08-23 15:26:17

További híreink
Visszatér a pornókirály, Kovi újra forgat
A négyszeres pornó-Oscar-díjas rendező, Kovács „Kovi” István arról beszélt a Blikknek, hogy az elmúlt években sok felkérést kapott, ezért visszatér a pornóiparba.
2024-03-09 13:31:54, Hírek, Kultúra Bővebben
Lévai Anikó háttérhatalmáról is beszélt Magyar Péter
Hetek óta téma a sajtóban, hogy kivel és pontosan miről tárgyalt Magyar Péter, Varga Judit volt férje a Karmelitában, erről most konkrétabban fogalmazva kijelentette, hog...
2024-02-28 13:22:44, Hírek, Kultúra Bővebben
Lecsalózták a DK alelnökét, Varju Lászlót
Erőszakos csalónak nevezte Varju László DK-s országgyűlési képviselőt a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-hez pénteken eljuttatott videónyilatkozatában, emlékeztetve...
2024-02-26 12:34:43, Hírek, Kultúra Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Varga Judit lemondott igazságügyi miniszter volt férje még a Demokratikus Koalíció vezetését is megrengette, m...
Bővebben >>