. Ma Henrik napja van.
Sárkányok és madarak népe - a Csepel-sziget keltái
2019-05-01 17:49:36
Sárkányok és madarak népe - a Csepel-sziget keltái

Sárkányok és madarak népe - a Csepel-sziget keltái

Április 26-án, pénteken délután lassan megtelt a szabadtéri rögtönzött nézőtér Óbudán, az Aquincum Múzeum főépülete előtt. Amíg a nagyérdemű közönség beszélgetéssel üti agyon az időt (az ünnepséget színesítő négy marcona harcos pedig elfoglalja helyét), a kiállításmegnyitóra invitáló szöveget olvasgatom:

„A Budapesti Történeti Múzeum Ős- és Népvándorláskori Osztálya 2004 és 2008 között végezfeltárásokat a Csepel sziget északi csúcsán, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító területén, ahol nagy jelentőségű, őskori és kora középkori (8.-13. századi) leletek mellett egy kelta település részletét és egy temetőt is sikerült feltárni.

A 900 régészeti objektum közül több mint száz tartozott a kelta kori temetőhöz, amelynek sírjai csointvázas és hamvasztásos temekezésekre oszthatóük, azonban a két nagy csoporton belül is igen változatos temetkezési szokásokkal találkozhattunk. A sírgöndök és a sírrítusok változatosságában azonban nem csupán a sokszínűséget, hanem időrendi eltéréseket is felfedezhetünk....”

 

 

 

Idáig jutottam az olvasásban, amikor Dr. Láng Orsolya, az Aquincumi Múzeum igazgatója, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese a mikrofonhoz lépett, köszöntötte a megjelenteket, köztük Prof. Emeritus Dr. Szabó Miklós akadémikust, az ELTE Régészettudományi Intézetének professzorát és Népessy Noémit, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatóját:

- Egy pici változás történt a megnyitó programjában, ugyanis Dr. Szalay-Bobrovnizky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes nem tud ma körünkben lenni – jelentette be Dr. Láng Orsolya, aki ezt követően rövid bevezető információkkal látott el minket.


- Az Aquincumi Múzeum hosszú évtizedek óta minden tavaszal új időszaki kiállítással készül, sőt az utóbbi években egy éveben már több időszaki kiállítást is nyitunk. Ezek – nem meglepő módon – zömében a római korral foglalkoznak. Idén azonban váltásról döntöttünk, s más korszakra is koncentrálunk. Múzeumunk nemcsak a római korral foglalkozik, hanem ős- és népvándorláskori osztályunk is van, mert rengeteg ilyen korral foglalkozó feltárásunk is van. E feltárások zömében beruházásokhoz kapcsolódnak: évente több száz, kisebb-nagyobb beavatkozást végzünk. Ezekből olyan mennyiségű lelet, tárgy kerül be múzeumunkba, melyeket mindenképpen szeretnénk bemutatni a nagyközönségnek. Így volt ez a most megnyíló új kiállításnál is. A 2000-es évek első felében egy Fővárosi Önkormányzat által végzett, nagyméretű szennyvíztisztító beruházáshoz kapcsolódóan végeztünk régészeti kutatásokat, amely egészen meglepő eredményeket produkált. Ennek leletei, tárgyai annyira különlegesek, hogy úgy gondoltuk, mindenképpen bemutatjuk a nagyközönségnek.

- Az idei évet alapvetően az Őskornak szeretnénk szentelni (nemrégiben múzeumunk adott otthont az őskorosok konferenciájának): kettő, a római kort megelőző időszakkal foglalkozó kiállításunk lesz idén. Az egyik a most megnyitandó kiállítás. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne csak a római kort mutassuk be, amely Aquincumot érinti, hanem egy kicsit bepillantást adhassunk a látogatóknak azon kultúrákról, időszakokról, amelyek megelőzték a római foglalást.

- Ennek jegyében kérem meg Szabó Miklós professzort, nyissa meg a kiállítást.

 

Dr. Szabó Miklós papírra rendezett gondolataiba pillantva lépett a mikrofonhoz:

- „Hol vannak a hellének, és hol a kelták?” - írja Petőfi. Amikor ezt a sort papírra vetette, Európa már jó ideje a kelta csoda igézetében élt. 1760-1763 között James McPherson skót költő kiadta az elfeledett kelta bárd, Osszián költeményeit (ez egy mitológiai személy, de költeményei fennmaradtak, állítólag). A gyűjtemény hatása az európai szellemiségre óriási volt, jóllehet később kiderült, hogy az anyag lényegében hamisítványnak tekinthető. Mégis, ez a máig ható, sematikus irodalmi vízió keltette fel a kelta civilizáció iránti érdeklődést. Osszián nyomán pánkelta, illetve keltomán mozgalmak bontakoztak ki, aminek egyebek között egyenes következménye lett, hogy szinte minden, római kor előtti emléket (Galliától Pannóniáig) a keltáknak tulajdonítottak akkortájt.

- Ebben a kontextusban született meg egyebek között, a vaskornál jóval korábbi megalit építményeknél áldozatokat bemutató druida (kelta pap) – tehát ez is a keltákhoz kapcsolódott. Vagy azé a gall főnöké, akinek különböző korú prehisztórikus kellékekből állt össze az állítólagos nemzeti, vagyis kelta viselete.

- A XIX. század elejétől kezdve európában szinte mindenütt gyüjtötték a kelták hagyatékát, vagy legalábbis azt, amit annak hittek. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy jó ideig a kelta pénz volt az egyetlen, hitelesen azonosított típus ezen az anyagon belül.

- A rómaiakat megelőző időszak, az úgynevezett késői vaskor régészetét elsősorban Franciaországban, az 1850-es évektől kezdve, főleg ókori leírások inspirálták. Ezek közül messze kiemelkedik Julius Cézár műve, amely az általa irányított római csapatok győzelmével végződő gall háború – máig is olvasott – részletes leírása. Ennek alapján kezdeményezte a XIX. század második felében III. Napóleon, francia uralkodó a legfontosabb gall települések (pl. Alesie) azonosítását, sőt feltárását.

- Az előbb említettek azonban nem árnyékolták be azt a korszakos jelentőségű felfedezést, amely 1856-ban, Svájcban, a Neuchateli tó partján lévő település leletei alapján vált ismertté. Hans Hildebrand svéd tudós a vaskor második, általában keltának meghatározott időszakát erről a helyről La Téne kultúrának nevezte el. A La Téne régészet legfontosabb dátumának alighanem 1871 minősül, amikor a bolognai nemzetközi antropológiai és ősrégészeti konferencián, a francia G. de Mortillet és a svájci E. Desor, a marzabottói etruszk város feltárt leletei között negyedik századi bevándorolt kelták hagyatékait azonosították.

- A kutatás ezután gyorsult fel Európa szerte, s ennek egyik jeles szereplőjeként Pulszky Ferenc – angliai és franciaországi emigrációja során – olyan tanulmányokat is végzett, amelyek eredményeként 1879-ben a kelta uralom magyarországi emlékhelyeinek azonosításáig is eljutott.

- A XIX. század végén egyfajta párhuzamosság jellemezte az európai kutatásokat. Ezek helyszínei a franciaországi, csehországi, magyarországi, általában magaslati települések voltak. Ezt követően a kelta temetők vizsgálata a XX. század első felében került előtérbe. Erre épültek a Kárpát-medence kelta korának jelentős összefoglalásai Márton Lajostól (1933-ban).

- A második világháború után bontakozott ki térségünkben a kelta régészet történeti szemléletű, időrendi vizsgálata. Ennek kezdeményezője és támogatója nagymértékben a cseh Jan Fillip volt, aki az 1970-es évektől a magyar kutatás fellendítésében is jelentős szerepet játszott. Az új eredmények főként a regionális időrendek kidolgozásában öltöttek testet. A régészeti forrásokat hagyományosan egyfajta kiegyensúlyozatlanság jellemezte. Ez úgy értendő, hogy a La Téne korai és középső szakaszát elsősorban a temetők, míg a késői periódust települések leletei alapján lehetett vizsgálni. Ez a helyzet csak az utóbbi évtizedekben, az úgynevezett autópálya-régészet jóvoltából kezd örvendetesen megváltozni. Az Aquincum térségében feltárt újabb leletek tanúsága szerint a Dunántúl északi részén is masszívan jelen voltak a római kort megelőző, úgynevezett La Téne kultúra hordozói, vagyis a kelták.

- Ez a megállapítás kiváló alátámasztást nyer a Budapesti Történeti Múzeum, 2006-2008 között, a Csepel-sziget északi csúcsán végzett kutatásai jóvoltából. A leletgazdagságból a fent mondottak értelmében, itt és most, a kelta kor anyagát emelném ki. Azt a mintegy 86 sírt, amelyek időrendje nagyjából a Krisztus előtti IV. század vége és a III. század második fele közé sorolható. A korai periódust a hagyományosan csontvázasnak nevezett , a későbbit a hamvasztásos temetkezések jellemzik. A sírokból az egykori viselet bizonyos elemei, korál és borostyán nyakláncok, gyűrűk és egyebek kerültek elő. Külön figyelmet érdemelnek a sárkányos és madaras fibulák, a kar- és a jellegzetesen keltának mondható, a női viselet részét képező bokaperecek.

- A vasfegyverek immár néma tanúi a későbbi Aquincum helyén hazára lelő kelták hadászati fölényének. Az itt élő népekénél sokkal fejlettebb technikájuk volt. Másfelől a hamvasztás során deformálódott viseleti tárgyak a túlvilágról alkotott elképzelésekre is utalnak. Nevezetesen a halál utáni életben kvázi újjászülető halott által a túlvilágon ismét használatba vett eszközökre. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindezt nem a régész fantáziája látttaja a kiállítás látogatóival, hanem ezt többek között és elsősorban a galliai kelták sírfeliratai is megerősítik.

- Mindezek után a Csepel-sziget keltáinak emlékét őrző kiállítást megnyitom – zárta gondolatait Dr. Szabó Miklós.

 

Dr. Láng Orsolya, mielőtt átadta a szót a kiállítás kurátorának, megköszönte a kiállítás létrehozásában tevékenykedők munkáját: Horváth Attila kurátornak, a kiállítás rendezőjének, a régészeti feltárás vezetőjének, Csernus Erzsébet látványtervezőnek, Kolozsvári Krisztián grafikusnak, a múzeum üzemeltetési, restaurátor és közművelődési csapatának, az ő közös munkájukat dícséri a kiállítás, amely egészen október végéig látható. Reméljük és kívánjuk, hogy amilyen lelkesedéssel és örömmel csináltuk ezt a kiállítást, olyan szeretettel fogadják, és önök is élvezni fogják.




- Kedves látogatók, nagy szeretettel köszöntöm én is önöket, s az elhangzottakhoz szeretném hozzátenni, hogy a múzeum dolgozói, mindkét régész osztály munkatársai a segítségemre voltak, s valamennyien magukénak érezték ezt a kiállítást.

- Most csak egy-két szót mondanék el a kiállításról (a többit majd bent) – vezette fel a tárlatlátogatást Horváth Attila kurátor.

- Itt tulajdonképpen a magyarországi kelta érának két nagy korszakát mutatjuk be, a korait, és az úgynevezett közép-kelta kornak nevezett időszakot. Illetve, a kettő között van egy rövid átmeneti időszak, amely szintén kapott bemutatást.

- A múzeum adottságaira tekintettel, a terembe lépve először a középső időszakot fogják látni, majd egy gyors balkanyar után a korai időszakot láthatjuk, majd úgy érünk végig. A tematika ezt követi, tehát a bal oldalon (az északi szárnyban) vannak a korai leletek, középen az átmeneti és a déli szárnyban a legkorábbi leleteket mutatjuk be.

- A kiállítás első vitrinjeiben azokat a kivételes szépségű és jelentőségű tárgyakat emeltük ki, amelyeket a korabeli sírrablók elfelejtettek magukkal vinni. Magam sem értem, hogy miért, hiszen nagyon gyönyörűek, s szerettünk volna arra is rávilágítani, miért rabolták ki ezeket a sírokat hajdan? Utána pedig a viselet egyes elemeit mutatjuk be, a korszakok változásában.

- Kérem jöjjenek és tekintsék meg a kiállítást.

(A kiállítást következő írásunkban mutatjuk be részletesen.)


21. kerületi Hírhatár Online - Bárány Tibor

Fotók: Bárány Tibor

Utoljára frissítve: 2019-05-01 18:17:36

További híreink
Plusz 20 milliárdot kap kormánypropagandára a köztévé
Csütörtöki ülésén döntött a Költségvetési Bizottság a 2021-es költségvetéshez benyújtott utolsó körös javaslatokról, köztük arról is, hogy a megszokott 77 milliárd forint...
2020-06-26 20:27:41, Hírek, Aktuális Bővebben
A véradókra mindig szükség van!
Véradás lesz a Csepel Plázában holnap, június 25-én és július 2-án is. Óriási szükség van most is a véradók önzetlen segítségére!
2020-06-24 10:57:41, Hírek, Aktuális Bővebben
Brutálisan zuhant Orbán vagyona
Több mint tíz év után változott a miniszterelnök, Orbán Viktor fizetése - írta a Blikk a kormany.hu-ra feltöltött dokumentum alapján. E szerint a kormányfő a korábbi, bru...
2020-06-06 19:55:20, Hírek, Aktuális Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Elfogadta az ügyészség Kaleta Gábor ítéletét, így amennyiben a döntés a volt perui nagykövetnek is megfelel, f...
Bővebben >>