. Ma Norbert napja van.
Reitter Ferenc Duna-szabályozási terve
2020-04-22 11:35:08
Reitter Ferenc Duna-szabályozási terve

Reitter Ferenc Duna-szabályozási terve

Reitter Ferenc dédelgetett eszméje: a pesti Duna-csatorna terve. Ez a műve szervesen illeszkedett a fővárosi Duna-szakasz szabályozásának koncepciójába, amelyen szintén ebben az időben dolgozott. A terv nyomtatásban is megjelent a Duna szabályozása Buda és Pest között. Pesti hajózási csatorna. Csepel-szigeti, és a soroksári Duna-ág bal partján fekvő ártér ármentesítése"címen.

Ez utóbbi művét annyira sikeresnek ítélték, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1865. december 10-én levelező tagjai közé választotta. Dolgozatát magyar és német nyelven is kiadatta, s megküldte azt minden olyan személynek, aki a politikában számított, ennélfogva annak kivitelezését támogathatta. (A király is kapott a tervezetből.)

Székfoglalóját 1866. november 5-én tartotta „A pesti Duna-csatorna s a hozzá kapcsolt minden remények valósítására alkalmas utak és módokról" címmel.

Az 1867-es kiegyezés nem kedvezett az általa elképzelt műszaki alkotás megvalósulásának, ugyanis az egyesülni készülő Pest, Buda és Óbuda egészen más fejlődési irányt vett. Így a rengeteg fáradozással alkotott tervét nem valósították meg.

 

 

 

Reitter Ferenc (1813-1874.)1833-ban végzett a Mérnöki Intézetben. 1833-1839 között az országos építészeti főigazgatóságnál dolgozott. 1844-ig közreműködött a Tisza és Maros folyók térképészeti és vízműtani munkáiban. 1850-től a fővárosban működött.

Részt vett Duna-térképezés és az Al-Duna-szabályozás munkájában. Nagy szerepe volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szakosztályfőnökeként Buda, Pest, majd az egyesített főváros városrendezésében. Tervet készített hozzávetőlegesen a mai Nagykörút nyomvonalán létesítendő hajózható csatornára, melyet azonban elvetettek. A dunai rakpart építése, a pesti Duna-szakasz szabályozása, valamint az Andrássy út és a Nagykörút terve fűződik a nevéhez. Nevéhez fűződik Budapest csatornázási tervének kidolgozása.

1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

 

 









Reitter vezette a Pest város közgyűlése által elhatározott és fizetett partfalépítési munkákat; tájékozódásul át kellett tanulmányoznia a régebbi szabályozási terveket. A Pestet fenyegető árvízveszélynek ezek a régebbi elemzései meggyőzték arról, hogy a pesti partfal építése nem fog védelmet nyújtani egy, az 1838. évihez hasonló jeges ár pusztításai ellen. A megoldás kulcsa mindenképpen annak a zátonyos szakasznak a rendezése, amely közvetlenül Pest alatt, a Csepel-sziget csúcsánál minden jégzajlás alkalmával megakasztja a jeget. Hatással lehetett rá a szakasz szabályozásával kapcsolatos akadémiai pályázat több tanulmánya is, amelyek a jégtorlasz mögött emelkedő vizet valamiféle vészkiömlőn" akarták elvezetni.

Tanulmánya ezeket a javaslatokat foglalta össze egy egységes tervbe. Javasolta a város alatti zátonyos szakasz szűkítését és kotrását. A soroksári ág elzárásával kapcsolatban eredeti elképzelést terjesztett elő: a folyóágat el akarta ugyan zárnia kitorkolásnál a főágtól, de meg akarta hosszabbítani Pesten keresztül egy olyan mesterséges csatornával, amely egy régi Duna-meder (körülbelül a mai Nagykörút) vonalán haladt volna, és a mai Szalay utca vonalát követve érte volna el ismét a Dunát.

A csatorna felső és alsó végére zsilipeket tervezett és a városon belül több kikötőmedencét is. Tanulmányát 2000 példányban (német és magyar nyelven) nyomatta, széles kőiben terjesztette és egyéb módokon is olyan eredményesen propagálta, hogy a pesti hajócsatorna ügye két éven át a közvélemény érdeklődésének tárgya maradt. A kiegyezés utáni első magyar kormány miniszterelnöke, gróf Andrássy Gyula ugyan elítélőleg nyilatkozott a hajócsatornáról (véleménye szerint az ilyen csatornákat inkább betömik ott, ahol korábban épültek, nemhogy újakat ásnának), a Duna-szabályozás ügye azonban újra az érdeklődés középpontjába került, immár 30 évvel a nagy árvíz után.

A Csepel-szigetnél két munkát terveztek: a soroksári ágat a kiágazásnál kívánták egy 520 öl ( ~980 m) hosszú gáttal elzárni, a budai ágat pedig párhuzamművekkel 200 öl ( ~380 m) szélességre összeszorítani. Kotrást ezen a szakaszon sem terveztek, a víz sodrára kívánták bízni a zátonyok azon részének elhordását, amely a párhuzainművek közé esett. Ez volt az első tervjavaslat, amelynek nagyvonalúságát nem lehet tagadni. A tervezett szabályozási művek vonalvezetése talán zavartalanabb jéglevonulást tett volna lehetővé, mint a későbbi, megépült változaté, az is biztos azonban, hogy jóval többe került volna.

A megvalósítás pénzügyi források hiányában végül meghiúsult. Tervét Reitter 1869-ben visszavonta, de elképzelése nagy hatással volt a város fejlesztésére. A csatorna helyén ma megközelítőleg a Nagykörút húzódik.

 

21. kerületi Hírhatár Online

Forrás: http://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2048128%2F592628&repid=1

Utoljára frissítve: 2020-04-22 11:52:00

További híreink
Önzetlenül, önkéntesen
Véradásra hívunk és várunk mindenkit, aki úgy érzi, hogy segíteni tud! A Csepel Plázában, az első emeleten, ma 11 és 16 óra között.
2020-05-06 09:52:24, Hírek, Kultúra Bővebben
Még egyszer a - most - 150 éves postai képes levelezőlapokról
2018. december 12. Széchenyi Péter, a CSHVE alelnöke a képes levelezőlapokról tartott ismét bemutató előadást. Így 2016 után most már második alkalommal került elő ez a t...
2020-04-25 15:28:02, Hírek, Kultúra Bővebben
Horthy és Csepel
A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja, Bárány Tibor internetes kutatás eredményeként gyűjtötte csokorba Horthy Miklós tevékenységének néhány,...
2020-04-20 15:56:11, Hírek, Kultúra Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Olvasom, hogy egy szerencsi férfit bevitt a Borsod-Abaúj Zemplén megyei rendőrség rémhírterjesztés gyanújával ...
Bővebben >>