. Ma Klára napja van.
Reitter Ferenc Duna-szabályozási terve
2020-04-22 11:35:08
Reitter Ferenc Duna-szabályozási terve

Reitter Ferenc Duna-szabályozási terve

Reitter Ferenc dédelgetett eszméje: a pesti Duna-csatorna terve. Ez a műve szervesen illeszkedett a fővárosi Duna-szakasz szabályozásának koncepciójába, amelyen szintén ebben az időben dolgozott. A terv nyomtatásban is megjelent a Duna szabályozása Buda és Pest között. Pesti hajózási csatorna. Csepel-szigeti, és a soroksári Duna-ág bal partján fekvő ártér ármentesítése"címen.

Ez utóbbi művét annyira sikeresnek ítélték, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1865. december 10-én levelező tagjai közé választotta. Dolgozatát magyar és német nyelven is kiadatta, s megküldte azt minden olyan személynek, aki a politikában számított, ennélfogva annak kivitelezését támogathatta. (A király is kapott a tervezetből.)

Székfoglalóját 1866. november 5-én tartotta „A pesti Duna-csatorna s a hozzá kapcsolt minden remények valósítására alkalmas utak és módokról" címmel.

Az 1867-es kiegyezés nem kedvezett az általa elképzelt műszaki alkotás megvalósulásának, ugyanis az egyesülni készülő Pest, Buda és Óbuda egészen más fejlődési irányt vett. Így a rengeteg fáradozással alkotott tervét nem valósították meg.

 

 

 

Reitter Ferenc (1813-1874.)1833-ban végzett a Mérnöki Intézetben. 1833-1839 között az országos építészeti főigazgatóságnál dolgozott. 1844-ig közreműködött a Tisza és Maros folyók térképészeti és vízműtani munkáiban. 1850-től a fővárosban működött.

Részt vett Duna-térképezés és az Al-Duna-szabályozás munkájában. Nagy szerepe volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szakosztályfőnökeként Buda, Pest, majd az egyesített főváros városrendezésében. Tervet készített hozzávetőlegesen a mai Nagykörút nyomvonalán létesítendő hajózható csatornára, melyet azonban elvetettek. A dunai rakpart építése, a pesti Duna-szakasz szabályozása, valamint az Andrássy út és a Nagykörút terve fűződik a nevéhez. Nevéhez fűződik Budapest csatornázási tervének kidolgozása.

1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

 

 









Reitter vezette a Pest város közgyűlése által elhatározott és fizetett partfalépítési munkákat; tájékozódásul át kellett tanulmányoznia a régebbi szabályozási terveket. A Pestet fenyegető árvízveszélynek ezek a régebbi elemzései meggyőzték arról, hogy a pesti partfal építése nem fog védelmet nyújtani egy, az 1838. évihez hasonló jeges ár pusztításai ellen. A megoldás kulcsa mindenképpen annak a zátonyos szakasznak a rendezése, amely közvetlenül Pest alatt, a Csepel-sziget csúcsánál minden jégzajlás alkalmával megakasztja a jeget. Hatással lehetett rá a szakasz szabályozásával kapcsolatos akadémiai pályázat több tanulmánya is, amelyek a jégtorlasz mögött emelkedő vizet valamiféle vészkiömlőn" akarták elvezetni.

Tanulmánya ezeket a javaslatokat foglalta össze egy egységes tervbe. Javasolta a város alatti zátonyos szakasz szűkítését és kotrását. A soroksári ág elzárásával kapcsolatban eredeti elképzelést terjesztett elő: a folyóágat el akarta ugyan zárnia kitorkolásnál a főágtól, de meg akarta hosszabbítani Pesten keresztül egy olyan mesterséges csatornával, amely egy régi Duna-meder (körülbelül a mai Nagykörút) vonalán haladt volna, és a mai Szalay utca vonalát követve érte volna el ismét a Dunát.

A csatorna felső és alsó végére zsilipeket tervezett és a városon belül több kikötőmedencét is. Tanulmányát 2000 példányban (német és magyar nyelven) nyomatta, széles kőiben terjesztette és egyéb módokon is olyan eredményesen propagálta, hogy a pesti hajócsatorna ügye két éven át a közvélemény érdeklődésének tárgya maradt. A kiegyezés utáni első magyar kormány miniszterelnöke, gróf Andrássy Gyula ugyan elítélőleg nyilatkozott a hajócsatornáról (véleménye szerint az ilyen csatornákat inkább betömik ott, ahol korábban épültek, nemhogy újakat ásnának), a Duna-szabályozás ügye azonban újra az érdeklődés középpontjába került, immár 30 évvel a nagy árvíz után.

A Csepel-szigetnél két munkát terveztek: a soroksári ágat a kiágazásnál kívánták egy 520 öl ( ~980 m) hosszú gáttal elzárni, a budai ágat pedig párhuzamművekkel 200 öl ( ~380 m) szélességre összeszorítani. Kotrást ezen a szakaszon sem terveztek, a víz sodrára kívánták bízni a zátonyok azon részének elhordását, amely a párhuzainművek közé esett. Ez volt az első tervjavaslat, amelynek nagyvonalúságát nem lehet tagadni. A tervezett szabályozási művek vonalvezetése talán zavartalanabb jéglevonulást tett volna lehetővé, mint a későbbi, megépült változaté, az is biztos azonban, hogy jóval többe került volna.

A megvalósítás pénzügyi források hiányában végül meghiúsult. Tervét Reitter 1869-ben visszavonta, de elképzelése nagy hatással volt a város fejlesztésére. A csatorna helyén ma megközelítőleg a Nagykörút húzódik.

 

21. kerületi Hírhatár Online

Forrás: http://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2048128%2F592628&repid=1

Utoljára frissítve: 2020-04-22 11:52:00

További híreink
Debreceni élményparkból helikopterrel szöktette el a gyerekeit az ibizai milliárdos
A gyerekeivel eltűnő ibizai milliárdos ügye nagy vihart kavart a hazai közvéleményben, csakhogy azóta kiderült, hogy a magyar és spanyol bíróság szerint sem történt ember...
2020-07-30 14:16:01, Hírek, Kultúra Bővebben
Önzetlenül, önkéntesen
Véradásra hívunk és várunk mindenkit, aki úgy érzi, hogy segíteni tud! A Csepel Plázában, az első emeleten, ma 11 és 16 óra között.
2020-05-06 09:52:24, Hírek, Kultúra Bővebben
Még egyszer a - most - 150 éves postai képes levelezőlapokról
2018. december 12. Széchenyi Péter, a CSHVE alelnöke a képes levelezőlapokról tartott ismét bemutató előadást. Így 2016 után most már második alkalommal került elő ez a t...
2020-04-25 15:28:02, Hírek, Kultúra Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Hozzátartozók, barátok, tisztelők, közéleti személyiségek, valamint több nagykövet is részt vett vasárnap déle...
Bővebben >>