Az idő átállításának gondolata, amely a gazdaságosságot képviselte, 1784-ben jött létre Benjamin Franklin amerikai író, fizikus és feltaláló írásaiban. 1907-ben az első komolyabb javaslatot William Willet, londoni építész nyújtotta be, a The Waste of Daylight esszéjében. 1916-ban Amerikában vezették be először az alternatív – nyári – időszámítást.

A praktikusnak tetsző ötletet több európai állam, így Magyarország is átvette. A két időszámításos rendszer egészen 1918-ig, a háború végéig hivatalban maradt. 1919-ben azonban nyugdíjazták, s csak 1941-ben vették elő újra. Akkor viszont az órákat nem is engedték visszatekerni: 1942 szeptemberéig maradt a nyári időszámítás. 1943-ban és 1944-ben már március végén, illetve április elején beköszöntött az óra szerinti nyár, a következő két évben viszont nem állították át az időmérőt.

1947 és 1949 között megint nyári-téli rend szerint forogtak a mutatók. 1950-től 1953-ig ismét csak egyféle (téli, azaz normális) időszámítás létezett. 1954-től 1956-ig újra hozzáigazították az órákat a Naphoz, azután egészen 1980-ig a hagyományos időszámítás maradt érvényben. Magyarországon 1980 áprilisa óta élvezhetjük ismét az óraigazítás örömeit. A legutóbbi reformra 1996-ban került sor: akkor – már az EU-irányvonalnak megfelelően – szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

Az Európában egységesen alkalmazott óraátállítás azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. A tavaszi óraátállításkor jelentősen csökken az ország villamosenergia-rendszerének esti terhelése, mert később kell felkapcsolni a világítást. A nyári időszak alatt naponta 1,5-3 százalékkal alacsonyabb az ország villamosenergia-fogyasztása – közölte a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR). Magyarország 1980 óta csaknem négyezer gigawattóra villamosenergiát takarított meg a nyári időszámítással, évente pedig 30-40 ezer háztartás éves villamosenergia-fogyasztását lehet megspórolni.

Az idő átállítását több Európai Uniós ország is használja, az USA és a Közel-Kelet néhány állama is. 2011-ben ugyan az Európai Unió tervezte, hogy eltörli a nyári és a téli időszámítást, de a változás tervezését öt évvel elhalasztották.

Oroszország 2011-ben átállt az állandó nyári időszámításra, azóta is ez van érvényben. Idén azonban az orosz médiák szerint átállnak az állandó téli időszámításra. Erről 2014 júliusában döntöttek Moszkvában.

Az óra átállítással egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező. Európában az emberek nagy része későn fekvő alkatú, mely abból fakad, hogy társadalmunk az estét természetes fénnyel meghosszabbítja és ezzel a biológiai órát folyamatosan hátrább állítja. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai, munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős programok kitolhatók, a háztulajdonosok még este 7 óra után is dolgozhatnak kertjükben.

Ellenzők szerint (mert ilyen mindig akad) ezek az előnyök nem valósak, hiszen például a fogyasztói társadalomban már szinte általánosan használt légkondicionáló berendezések rengeteg  energiát használnak el, felemésztve  a világításon megspórolható energiánál. Vannak, akik élettani – kedvezőtlen – hatásokat emlegetnek, ez azonban egészséges (gyermekeknél, felnőtt) embereknél nem valós okoskodás, hasztalan gáncsoskodás. A mostani óraátállítás valószínűleg sokakat nagy örömmel tölt el, hiszen ez az éjszakánk az óraátállítás miatt hosszabb lesz egy órával, ennyivel többet alhatunk.

A legújabb számítások kimutatták, hogy a fogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az őszi óraátállítással energiát megtakarítani. Amerikai kutatók három éven át mérték hét millió háztartás áramfogyasztását, az energiafogyasztás azonban nem csökkent az átállítás után. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az óraátállítás nem jelent áram megtakarítást.

Az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hány órát mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energia igényeinket. Legjobb példa erre a tévézési szokásaink változása. Míg régen 1-2 tévécsatorna adásait tudtuk nézni, azt is csak este 10 óráig, addig ma nem ritka, hogy 100 tévécsatorna vételére van lehetőségünk és éjjel-nappal sugározzák az adásokat.

Forrás: oraatallitas.infobomba.hu, hir24.hu, vitalzone.hu, jelesnapok.oszk.hu, parameter.sk