. Ma József napja van.
Horthy és Csepel
2020-04-20 15:56:11
Horthy és Csepel

Horthy és Csepel

A Csepel torpedóromboló

Horthy irányítása alatt harcolt 1917-ben, a győzedelmes otrantói ütközetben egyebek között a „Csepel” nevű torpedóromboló is.

































Az építő a Ganz Danubius fiumei hajógyára volt, a hajógerinc lefektetése 1912. január 9-én történt meg, a vízre bocsátás pedig majdnem egy évre rá, 1912. december 30-án. Egy nap híján egy év múlva, 1913. december 29-én állt szolgálatba SMS Csepel névvel, a ma Budapesthez tartozó, akkoriban még önálló Csepel településről kapta nevét. A háború kitöréséig Pólában állomásozott.

Az első világháború után az antant tengerészeti bizottsága az olasz flottának ítélte, akik Muggia néven állományba is vették azt 1919-ben. 1927-től kezdve Sanghajban állomásozott, majd 1929. március 25-én, egy tájfunban elsüllyedt Finger Rocksnál, Amoy közelében, Kína partjainál.

 

* * *

 

Horthy kormányzó lett

Az 1920 januárjában megválasztott Nemzetgyűlés február 27-én elfogadta az 1920. évi I. törvénycikket „az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről”.

A jogszabály hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit, és az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét. Március 1-jén – a különítményesek asszisztálása mellett – nagybányai Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójává választották: létrejött a király nélküli királyság 

Horthy Miklóst a Nemzetgyűlés (akkor így hívták a Parlamentet) választotta meg. Nemcsak az abszolút többséggel rendelkező keresztény pártok képviselői, hanem az ellenzéki Kisgazdapárt, a Nemzeti Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezérei is, Huszár Károly miniszterelnökkel és a kormány jelenlévő tagjaival egyetemben.

A kormányzó-jelölt három feltétellel vállalta el az államfő szerepét:

  1. a Nemzetgyűlés feloszlatásának joga,

  2. a Nemzetgyűlés által hozott törvények kizárólagos jóváhagyása,

  3. a kegyelmezési jog gyakorlása.

    Miután ezeket törvénybe iktatták, a „Legfelsőbb Hadúr” letette a hivatali esküt a Vérmezőn.

 

* * *

 

Horthy a Szabadkikötő avatásán






























































1928. október 20-án avatta fel és adta át Horthy Miklós, kormányzó a csepeli kikötőt. Mivel a francia tőkések kiszálltak a projektből, így a magyar kormány úgy döntött, hogy állami vállalatként fog üzemelni a kikötő, Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötő (1928-1937) néven. Nem csak itthon, de nemzetközileg is elismerték a kikötőt.

Október 28-án Döbrentey Gábor igazgató irányításával megkezdte a üzemelését a kikötő.

 

* * *

 

Horthy fia, István Csepelen

Horthy Miklós fia, Horthy István kezdő mérnökként 1928-ban Csepelen, a Weiss Manfréd repülőgépmotor-gyárában, a Jupiter üzem motorgyártási osztályán dolgozott, majd Amerikában tett féléves tanulmányutat. Ott, a Bádog Böskeként is ismert világhírű Ford T-modell magyar tervezője, a Ford autógyár főmérnöke, Galamb József vette szárnyai alá.

 

* * *

 

Horthy és fia Csepelen - a Graf Zeppelin látogatása

Az LZ 127 (Luftschiff Zeppelin) lajstromszámú Graf Zeppelin egy német merev szerkezetű léghajó volt, amely járműcsaládjának legsikeresebb példánya lett. 1928. július 8-án keresztelte meg Ferdinand von Zeppelin gróf lánya, azon a napon, amikor néhai apja betöltötte volna 90. évét. Első útjára 1928. szeptember 18-án indult, és kilenc éven át üzemelt. A Graf Zeppelin 136 alkalommal repülte át az Atlanti óceánt. A léghajó a világ első, menetrend szerinti, nonstop interkontinentális légijárata lett. Pályafutása alatt 17 177 órát repült. Az 590 úton 34 ezer embert szállított, közülük 13 110 fizető utas volt. 1937. május 8. után a léghajó nem szállított többször utast. Utolsó útját 1937. június 18-án tette meg, amikor Friedrichshafenből Frankfurtba repült, ahol a hidrogént eltávolították a rekeszeiből. 1941-ben Hermann Göring parancsára beolvasztották dúraluminium szerkezetét.

1931 március 29-én, a Csepelre érkezett Graf Zeppelin léghajó fedélzetén ott volt Horthy István is. A magyarországi látogatásra 1931. március 28-án este 11-kor indultak Friedrichshafenből. A személyzeten kívül 12 utas tartózkodott a fedélzeten. Leszállás nélkül a München - Salzburg - Bécs útvonalon haladva, a Fertő-tónál léptek be a magyar légtérbe. Hazánkban Pápa, Tihany és Székesfehérvár érintésével érkeztek Csepelre.

A Balaton fölött egy kicsit időztek reggel fél hét körül, nehogy túl korán érjenek a célállomásra. A leszállást március 29-én vasárnap reggel 8 órára időzítették.

A korabeli sajtó szerint, addigra mintegy 30 ezer ember vonult ki a csepeli repülőtérre, amely a Weiss Manfréd Művek saját repülőtere volt. A Magyar Aero Szövetség 250 utászkatonát vezényelt ki a helyszínre, hogy segítsék a léghajó leszállását és lehorgonyzását, a róla ledobott kötelekkel. Ezt a feladatot sikeresen megoldották - a havas záporokkal tarkított szélviharban - a magyar katonák és a léghajó kapitányai.

Mindenki arra számított, hogy a híres Földkerülő Hugo Eckener kapitány érkezik majd, de helyette Lehmann és Flemming kapitányok jöttek. Őket Budapest főpolgármestere köszöntötte. A léghajón több neves személy is utazott, többek között Karinthy Frigyes, Horthy István és gr. Almássy László. Az első ember Karinthy Frigyes volt, aki kilépett a léghajóból a sikeres földet érés után.

Horthy Istvánt édesapja, Horthy Miklós kormányzó személyesen várta a repülőtéren.

 

* * *

Horthy Liget a Csepel-szigeten

A Weiss Manfréd Konszern vállalatcsoport 1941. július 1-én alapította meg az állammal karöltve a Dunai Repülőgépgyár (DR) Rt.-t. Az alakuló közgyűlés igazgatósági tagjainak dr. Grynaeeus Dezső, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatóját; Korbuly Károly a DR igazgatóját; dr. Lázár Andor volt igazságügyi minisztert, vitéz Nagybaczoni Nagy Vilmos tábornokot; vitéz ruhmwerti Rapaich Richárd vezérezredest; báró Weiss Alfonz és báró Weiss Jenő gyárosokat választották meg. Az egy évre kinevezett felügyelőbizottság tagjai báró Korányi László, moóri Kőnig Jenő és sárdi Székely Tibor lett.

A cégvezetés a gyártelep helyszínének a Szigetszentmiklós határban elterülő 79 katasztrális hold 1289 négyszögölnyi, zömmel erdőből, kisebb mértékben szántókból álló területet szemelte ki, amelyhez további 84 katasztrális holdat is kibéreltek a helyi református egyháztól. A 6 millió pengős alaptőkéből és 4 millió pengő állótőkéből megalapított gyár területének megvásárlása után törvényszerűen felmerült egy, az üzemhez tartozó új gyári repülőtér létesítésének gondolata is. Ezt a helyszínt Tököl mellett találták meg a szakemberek. Ez további 228 katasztrális holdat jelentett. A vásárlás, az 1952. december 31-ig szóló haszonbérlet, illetve a kártérítés ellenében kisajátított területeket egységesen a Horthy-liget elnevezéssel illették. A 95 millió pengős bankhitelből felépített gyár az 1931. évi XXI. törvénycikkely alapján egyébként 15 évre szóló maximális illeték- és adókedvezményt kapott. 

Horthy-liget épületeit egyébként – 1942 végéig, ütemezetten - programszerűen, mindenféle késedelem nélkül, határidőre adták át a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt., illetve a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt. szakmunkásai. Vitéz Hellebronth Vilmos repülőgépipari kormánybiztos irányítása mellett az 1941. június 6-án létrejött német-magyar repülőipari államközi szerződés értelme szerint Szigetszentmiklóson az augsburgi Messerschmitt gyár Me210 és Me109 típusú repülőgépek C-1-es sárkányainak összeszerelése, valamint a stuttgarti Daimler Benz gyár 605A és 605B motorjainak licencben történő gyártása folyt. Az ipari üzem (akárcsak a többi magyar repülőgépgyár) a megtermelt javak többségét nem a Magyar Királyi Honvéd Légierő, hanem a Német Birodalmi Légügyi Minisztérium részére állította elő bérmunka címén, a szerződés szerint 1 milliárd Pengőért. Az amerikai légierő bombázása miatt a kőbányai pincerendszerbe átköltöztetett szigetszentmiklósi gyárban 1944. október 16-ig 272 darab Me210 Ca-1-es szárnyat és a csepeli Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt.-vel közösen 1208 darab DB 605A, B és D motort gyártottak le.

* * *

 

Zsidótörvények, internálótáborok Csepelen

Horthy Miklós kormányzása alatt fogadták el a zsidótörvényeket, amelyek súlyos vallási és faji diszkriminációt érvényesítettek a zsidó (és a parlament által zsidónak minősített) magyar állampolgárok ellen. Horthy Miklós kormányzása alatt a Csepel-szigeten kényszermunka-táborokat hoztak létre, ahol az állam rendjére veszélyesnek minősített értelmiségieket, újságírókat, írókat, festőművészeket tartottak fogva bírósági ítélet nélkül.

Részlet egy visszaemlékezésből:

A Rökk Szilárd utcához tartoztak: a csepeli táborok.

 

A. Tsuk Miksa Szűcs és Szőrmeárugyára-telep (1948-ban megalakult a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekcionáló Vállalat, ebbe olvasztották be államosítás keretében a Szűcs- és Szőrmeárugyárat is), polgári internáló tábor, kizárólag KEOK-osok részére

Az üzemen kívül helyezett Tsuk Szőrmegyár r.t. telepe volt. A hatóságok a gyár összes használható helyiségeit lezárták és a raktárépületet, illetve két pincét jelöltek ki az internáltak elhelyezésére. Ezek a helyiségek leírhatatlan állapotban voltak, a legminimálisabb felszerelés nélkül, ablaküveg nélkül, stb. A latrina pl. az ablaktalan pincehelyiségtől kb. fél méternyi távolságra volt, úgy hogy ennek bűze az egész környéket elárasztotta. Mosakodásra és hygiéne céljaira összesen két csap állott rendelkezésre. Ha hozzátesszük ehhez azt is, hogy a telepre internáltak 90%-a 60 éven felüli, de legalább 50%-a 70 éven felüli, hogy voltak helyiségek, ahol csak 90 felüliek tartózkodtak - elképzelhetetlen volt az ott uralkodó állapot. A tábor vezetője egy internált zsidó orvos, aki az emberi lehetőségek határain belül mindent elkövetett a tábor helyiségeinek tűrhetővé tételére, az internáltak elhelyezésére. A Tanács pénzzel anyagi tehetségéhez képest támogatta a tábort, de maguk az alapfeltételek olyan absurdok voltak, hogy huzamosabb tartózkodásra a 7-900 főnyi tömeg számára egészen képtelen volt.A közismert rendelkezés szerint az internáltak légi riadó esetén eleinte az udvaron, később nyitott helyiségekben kellett tartózkodjanak. A tábor körül több tüzérségi állás volt elhelyezve és minthogy légvonalban alig 1-200 méternyire az állandóan támadott szabad kikötőtől volt, a Nagyvásárteleptől és igen közel esett a Weiss Manfréd gyárhoz is, jóformán szüntelen repülőgéptámadásoknak voltak kitéve a tábor lakói. A tábor környékét 25 légitámadás is érte, de egészen csodálatos módon a tábor területére egyetlen bomba sem hullott. Hosszas tárgyalások és könyörgések után a német hatóságok hozzájárultak ahhoz, hogy az e táborban lévő 16 éven aluli gyermekeket egy külön táborba gyűjthetjük össze. Ez az intézkedés a gyermekek számára ugyan előnyt jelenetett, viszont az egész bizonytalan helyzetben lévő szülők számára jelentette: elválni a gyermekektől. Minthogy azonban ez intézkedés révén reméltük a gyermekek életének megmentését, a táborból kb. 16-20 gyermeket elszállítottunk június közepe táján. Alig 2-3 hét telt el, az egész Tsuk -telepet július első hetében evakuálták és a tábor lakói Auschwitzba kerültek. Minthogy pedig - mint fentebb mondottam - a tábor lakói kb. 90%-ban 60 éven felüliek voltak, sorsuk az auschwitzi "szelektálásoknál", sajnos, nem kétséges. Így lépett ki az életből 700 ember három hónapi embertelen és aljas meghurcolás után.

 

B. Mauthner-telep, polgári internáló tábor, közigazgatási úton (vasúton, községhatárokon, szökés miatt,stb) elfogottak részére, továbbá "illusztris", azaz egyéni behívóval behívottak számára.

Az első légitámadások alkalmával a Weiss Manfréd gyár tőszomszédságában elhelyezett Mautner maggyár is célpontja volt a támadóknak. Amint ezt meg is mondották, a további támadások elhárítása végett a találatot kapott olajgyár mellett 2-3 méterre lévő raktárban internáló tábort rendeztek be. A tábor parancsnoka egy reményeiben megcsalatkozott nyilas gyári tisztviselő volt, aki az uralomváltozáskor múltja alapján a gyár életében döntő szerepet nyerni remélt. Minthogy pedig - mint említettem - reményeiben csalatkozott, antiszemitizmusát megőrizve és ki is élve, buzgón szidta a nyilasokat. Ebből a helyzetéből adódott, hogy kellő formák nyújtása révén, de a tábor parancsnoka puhítható volt. Az elhelyezés lényegében jobb volt, mint a Tsuk-telepen, hygiéne szempontjából is sokkal vigasztalóbb. Itt voltak többek között: Radó Sándor színész, Brüll Alfréd világhírű sportember és sokan mások a magyar zsidó társadalmi élet kiválóságai közül.

Krumey Obersturmbandführer, Eichmannak, a zsidóügyek budapesti intézőjének helyettese, több ízben tett látogatást ezen a telepen, amikor is parancsot adott, hogy deportálásra csoportokat állítsanak össze általa meghatározott létszámban. Ez a veszedelem azonban a táborparancsnoknak fentemlített magatartásán elhárítható volt. Ugyancsak július elején e tábort is evakuálták, előbb Békásmegyerre és onnan a többi magyarországi zsidók kálváriás útjára került.

 

C. Horthy-Liget, (Szigetszentmiklós-Gyártelep) katonai internáló tábor, a magyar zsidó újságírók és ügyvédek jegyzék alapján összefogdosott mintegy 3-500 tömege számára.

A legsúlyosabb fejezet a magyarországi internáltak történetében. Amikor az első légitámadások alkalmával a dunai Repülőgépgyár a legsúlyosabb bombatámadásoknak volt kitéve, ezt követően a hatóságok katonai parancsnokság alá helyezett civil internáló tábort állítottak fel, amelyet először magyar katonák, később pedig a Dunai Repülőgépgyár r.t. un.üzemi ellenőrei, magyarán szólva munkásnyúzói és spicliei őriztek.

Az internáltak istállóban voltak elhelyezve, amelyeket a repülőgéptámadások különben is félig rombadöntöttek és napi 12 órai romeltakarítási munkát végeztek a repülőgépgyár területén. A táborban lévő állapotokra jellemzésként csak egy esetet akarok elmesélni: Kugel Ernő, a Magyar Távirati Irodának belső munkatársa "behívó"-val került ebbe a táborba. Az előző évben egy alkalommal agyvérzése volt. A nehéz munkától ismét agyvérzést kapott és munka után lefeküdt. Mindennapos gyakorlat szerint azonban az nap is a honvédek szórakoztatására az internált zsidóknak versenyfutást kellett csinálniuk akadályugrással tarkítva. A magával tehetetlen, félig béna Kügel Ernőt is kicipelték és megparancsolták, hogy fusson. Minthogy erre teljesen képtelen volt, borzalmasan összeverték és visszavitték helyére. Másnap reggel a tábor orvosa engedélyt adott bennmaradására, annál is inkább, mert mozdulni sem volt képes. Amikor társai aznap este a munkából bejöttek, Kugel Ernőt ismét kicipeltették és futást, illetve ugrálást parancsoltak neki. A félig halott Kugel Ernő erre természetesen képtelen volt; ismét véresre verték. Másnap d.e. egy veréstől megőrült társa társaságában azon a címen tudtam elszállíttatni és kórházba hozni, hogy a tábornak kényelmetlen volna, ha ott halna meg. Különös csoda révén Kugel Ernő meggyógyult, még egyszer a Gestapo kezébe került, ismét átesett ugyanezen inquisiciós borzalmakon, de élve megúszta a második letartóztatást is. Mindezeknek a táboroknak a parancsnoka a már említett Dr. Ubrizsy Pál rendőrsegéd fogalmazó volt, korlátlan hatalommal és befolyással, rangtalanul és fiatal kora ellenére. Egyike volt ezen idők Endre- és Baky-szerűen legkiemelkedőbb alakjainak. Szadista hóhér, aki kéjelgett hatalmában és áldozatainak vergődésében.

 

D. Királyerdő, mint kisegítő tábor, átlagos létszáma: 30-40 fő.

 

E. Hermina-major, (Halásztelek) mint kisegítő tábor, átlagos létszáma 20-30 volt” (dr. N. T.)

* * *

 

A Weiss-család és Horthy kapcsolata

Weiss Manfréd „halála után vejei, Chorin Ferenc és Kornfeld Móric vették át a gyár és a többi vagyon irányítását és mivel maguk is vagyonos emberek voltak, 1922 és 1944 között a család jelentőségét és befolyását mind gazdasági, mind politikai téren, rendkívüli módon megnövelték. A beházasodó ifjak révén, Chorin Ferenc apjának, id. Chorin Ferencnek, a GYOSZ elnökének, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnökének és Kornfeld Móric apjának, báró Kornfeld Zsigmondnak, aki a Tőzsde második elnöke, nyelvének magyarrá tevője volt, munkássága, szellemi öröksége és példája is gyarapította Weiss Manfréd önmagában is fantasztikus tapasztalatát. A vők közül Chorin Ferenc volt az, aki a családfő szerepét a későbbiekben betöltötte.

Az asszimilálódott, katolizált zsidó család a lehető legmélyebben beépült a felső tízezer úri világába, kitűnő kapcsolatokat ápoltak a Horthy családdal, (Chorinnak Horthy Jenő, a kormányzó öccse az egyik legjobb barátja volt stb.) Bethlen Istvánnal és később Keresztes-Fischer Ferenc és Kállay Miklós politikusokkal, a katolikus egyház kiválóságaival. Gazdasági szerepük és felsőházi tagságuk révén is jelentős politikai befolyással rendelkeztek a két világháború közti Magyarországon. A család vezetői egyfelől igazi kapitalistaként mindig a profitra törtek gazdálkodásukban, s a hadigazdálkodás a magyar ipari fejlődés motorja lett, másrészt Európában egyedülálló munkás-jóléti intézkedéseket is bevezettek a gyáraikban. (nyugdíj, kórház, betegszabadság, jutalomüdülések, szanatórium, anya- és csecsemővédelem, ösztöndíjak, munkás-lakónegyedek, sporttelepek, ingyen étkeztetés stb.) Igazi jótékony mágnások is voltak abban az értelemben, hogy a honi kultúrát és újságírást, képzőművészetet stb. nagymértékben támogatták. (Pl. Nyugat című folyóirat létrehozása, Magyar Nemzet című újság megalapítása, karitatív tevékenységek, Vöröskereszt és Katolikus Karitászok támogatása, a kikeresztelkedett zsidók mentésére létrejött Szent Kereszt Egyesület stb.)

A II. világháborúban a hazai és a német hadigazdaság számára gyártott fegyverekből példátlan vagyonra tett szert a Weiss Manfréd birodalom, ezzel egy időben folyt Horthy tapogatózása az angolszász szövetség felé. A háborúból való kiugrás lehetőségét többek között Chorin Ferenc közreműködésével próbálták létrehozni, mivel a család mindvégig angolbarát politikát folytatott. Hogy végül a halálkamrát elkerülték, és hogy a család majd mind a 40 tagja nyugatra tudott menekülni, abban Chorinnak jelentős szerepe volt, amikor Kurt Bechernek (Heinrich Himmler bizalmasának) 25 évre bérbeadta a Weiss Manfréd Művek csepeli gyáróriását és ez a magyar ipar nagy részének német kézbe, mégpedig magánkézbe való jutását eredményezte. Chorin emellett a család egész vagyonát is átengedte a németeknek, mivel „ez volt az életük ára.”

A vagyon fejében a németek (Hitler rábólintásával) kiengedték a család tagjait Portugáliába. Innen Svájcba és az USA-ba mentek Chorinék. A háború végén, 1945-ben nem bocsátottak meg a családnak, a kommunisták hazaárulónak tartották őket, Chorin és Kornfeld soha többé nem jöhettek Magyarországra. A család később Chorin Ferenc vezetésével az USA-ban élénk kommunista ellenes tevékenységet folytatott, jelentősen támogatta és összefogta az emigrációban élő magyarokat.

Az 1950-es években Chorin - sok más emigráns mellett - jelentős összegekkel támogatta az emigrációban élő Horthy Miklóst is, akivel mindvégig baráti viszonyt ápolt.” (Az élet ára – a Weiss Manfréd család története)

* * *

A korabeli politika névadási szokásai szerint Csepelen, a mai Ady Endre út a két világháború között Horthy Miklós nevét viselte.


21. kerületi Hírhatár Online - összeállította: Bárány Tibor

Fotók: Fortepan, internet.

Utoljára frissítve: 2020-04-20 16:45:46

További híreink
Visszatér a pornókirály, Kovi újra forgat
A négyszeres pornó-Oscar-díjas rendező, Kovács „Kovi” István arról beszélt a Blikknek, hogy az elmúlt években sok felkérést kapott, ezért visszatér a pornóiparba.
2024-03-09 13:31:54, Hírek, Kultúra Bővebben
Lévai Anikó háttérhatalmáról is beszélt Magyar Péter
Hetek óta téma a sajtóban, hogy kivel és pontosan miről tárgyalt Magyar Péter, Varga Judit volt férje a Karmelitában, erről most konkrétabban fogalmazva kijelentette, hog...
2024-02-28 13:22:44, Hírek, Kultúra Bővebben
Lecsalózták a DK alelnökét, Varju Lászlót
Erőszakos csalónak nevezte Varju László DK-s országgyűlési képviselőt a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-hez pénteken eljuttatott videónyilatkozatában, emlékeztetve...
2024-02-26 12:34:43, Hírek, Kultúra Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Kizárási eljárást indít a Momentum Jancsó Andrea, ferencvárosi önkormányzati képviselő ellen, közölte a párt p...
Bővebben >>