. Ma Norbert napja van.
Fogaskerék - 75 évvel ezelőtt
2020-04-08 00:01:43
Fogaskerék - 75 évvel ezelőtt

Fogaskerék - 75 évvel ezelőtt

Az első részben egy kis összeállítást közöltünk – mely egyúttal ízelítőt adott szemelvények formájában, a kor hangulatából is - a Fogaskerék 1945 és 1963 közötti időszakából.

Mint ismeretes, a Fogaskerék neve 1963-ban (akkor már – időközben a gyár is nevet váltott néhányszor - a Csepel Vas-és Fémművek dolgozóinak lapjaként) megváltozott, s onnan kezdve CSEPEL néven jelent meg.

Most a gyári Csepel újság, az üzemi lap 1963 és 1991 közötti időszakát idézzük fel korabeli cikkek alapján, a teljesség igénye nélkül.

 

 

 

1963. január 4. Csepelre változott a Fogaskerék című üzemi lap neve

 

 

1963-ban, az első szám már más néven jelent meg: ekkor vette fel a lap a Csepel” nevet. Felelős szerkesztője Méry György lett. E lapban a politikai jellegű cikkek mellett már teret szenteltek a termelési eredmények ismertetésének is. Rendszeresen közölt tudósításokat a lap a többi csepeli vállalatról és a lakóterületekről is. Ebben az időszakban máig emlegetett irodalmi melléklettel gazdagodott a lap, melynek címe Olvasó Munkás” volt. Műszaki-közgazdasági melléklete Fogaskerék” címmel jelent meg.

A Csepel felelős szerkesztőinek sorában találhatjuk Czirfusz Jánost, Jusztusz Gábort és Szőke Rozáliát.

 

 

1973-tól jelentette meg havi tájékoztatóját a XXI. Kerületi Tanács és a Hazafias Népfront Csepeli Híradó” néven. A rendszerváltás idején még a kerületi tanács kiadásában,

 

 

1974. augusztus 4. Fejér megyei Hírlap

Mi újság Csepelen?

Testvérlapunk, a Csepel legújabb száma gazdag tartalommal jelent meg. A lap első oldalán olvashatjuk: a Csepel Vas- és Fémművek az I—VII. hónapban 107,5 százalékra teljesítette tervét. A XI. pártkongresszus tiszteletére tett többlettermelési vállalást 608 millió 143 ezer forint értékben időarányosan teljesítették.

A Csepel beszámol az üzemekben megtartott ifjúsági parlamentekről Az újság kiemelten foglalkozik a Csepeli Sportcsarnokban rendezett chilei szolidaritási nagygyűléssel, ahol megjelent és felszólalt Gladys Marin, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a chilei KISZ főtitkára. Gladys Marin a háromezer fiatal előtt a szemtanú hitelességével számolt be a chilei helyzetről.

A harmadik oldalon a vezetőképzésről olvashatunk publicisztikai írást, a lap megállapítja: a vezetőképző tanfolyam hallgatói a korszerű vezetés és szervezés alapvető ismereteivel felvértezve képessé válnak a legfelelősebb posztok betöltésére is.

A Csepel beszámol a Vas- és Fémművek sikereiről a szegedi vásáron. Az ipari vásáron három vállalatuk: a Híradástechnikai Gyár, a Kerékpár- és Varrógépgyár és a Székesfehérvári Nehézfémöntöde vett részt. A csepeli vállalatok kiállított termékeit az úgynevezett centenáriumi pavilonban mutatták be. A kiállított termékek a közönség tetszését már az első napon is megnyerték. Két vásári díj és egy vásári nagydíj bizonyítja az elismerést. (A Székesfehérvári Nehézfémöntöde folyamatos öntésű színesfémtermékei is díjat kaptak.)

Sok olvasnivalót kínál a Fogaskerék, a Csepel műszaki, közgazdasági melléklete is.

Cs

 

 

Magyar Sajtó, 1977. március

A Magyar Sajtó bemutatja a Csepel Újságot (Czirfusz János)

A Csepel, a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak lapja, nem azért van sajátos helyzetben, mert az ország egyik legjelentősebb ipari központjában, kombinátjában jelenik meg. (A többi nagyüzemek is adnak ki lapot.) A sajátosságnak más okai vannak. Lássuk ezek közül a legfontosabbakat.

1

A Csepel Művekben egy telephelyen (így szoktuk mondani: a kerítésen belül) több mint 27 ezer ember dolgozik. (A CSM-nek egyébként jelentős vidéki gyáregységei is vannak, pl. Székesfehérváron, Apcon stb.) Politikai terminológiával élve: a munkásosztály itt koncentráltan van jelen. (Nem feladata a cikknek, hogy megrajzolja a csepeli munkáskollektíva politikai, erkölcsi karakterét, annak összetevőit, változásait, de ide kívánkozik egy megjegyzés: a hagyományok megőrzése, ápolása nem párosulhat, — nem is párosul — konzervatívizmussal. Éppen ellenkezőleg: a hagyományokra és történelmi tapasztalatokra építve lehet eredményesen megoldani a ma és a jövő feladatait.)

2

A tröszt gyáraiban létrehozott termelési érték 1976-ban meghaladta a 17 milliárd forintot. Ez már önmagában is jelzi azt a szerepet, amit a CSM a magyar népgazdaságban betölt. Az újságíró szempontjából azonban mégsem ez a „mutató” a legfontosabb. 1976-ban ugyanis megkezdődött egy gyors ütemű és nagyarányú rekonstrukció, melynek során az öreg gyár megújul, megfiatalodik. Az új beruházásokra az V. ötéves terv folyamán 8,7 milliárd forint jut. Ennyi pénzt a gyár még soha nem használhatott fel fejlesztésre. És még két adat: 1980-ra az összes tevékenységből származó termelési érték több lesz mint 20 milliárd forint, az export volumene pedig duplájára emelkedik. A közgazdászok kiszámították, hogy a Csepel Művekben előállított termékek a népgazdaságban mintegy 100 milliárd forint érték előállítását érintik, illetve segítik elő közvetlenül vagy közvetve.

З

А Csepel egy nagyüzem lapja, de az egyetlen olyan üzemi újság, amelynek — helyzetéből adódóan — hagyományai közé tartozik, hogy foglalkozzék a kerület életével is. (A gyár dolgozóinak negyven százaléka Csepelen él.) S bár az üzemet külön kerületi jogú pártbizottság irányítja, s magában a kerületben a Csepel Vas- és Fémműveken kívül még olyan jelentős gyárak helyezkednek el, mint a Papíripari Vállalat központja és a Csepeli Papírgyár, a Magyar Posztógyár, a MAHART stb. — Csepel politikai egységet alkot. Az összefonódás a kerület és az üzemi komplexum között történelmi, elsősorban munkásmozgalmi eredetű.

Az 1892-ben alapított Weiss Manfréd R. T. egy 1200 lelket számláló kisközség területén létesült s ipari dinamizmusával — amely egészen a felszabadulásig a háborús konjunktúrához kapcsolódott — az egész országból ide vonzotta a munkásokat — pontosabban a munkanélkülieket. Ebben az időszakban Csepel község felduzzadt lakosságával — nyomortanyáival — egyértelműen a W. M. függvénye volt. Csepel önálló, erőteljes fejlődése csak a felszabadulás után, 1951-ben kezdődött meg, amikor az elmaradott községből a főváros XXI. kerülete lett.

4.

Ha az üzemi lapok — jelenleg a Csepel — szerepét, feladatait, munkamódszerét vizsgáljuk, azokból az objektív körül-menyekből, környezeti, történelmi és társadalmi adottságokból, igényekből kell kiindulnunk, amelyek között dolgozunk, újságírói munkánkat végezzük.

Közismert a megállapítás, hogy az újságot az olvasóknak írjuk. Ez azonban így csak nagyon leegyszerűsítve igaz.

Először is: nincs „Olvasó”. Az olvasó: munkás (törzs-gárdatag, bejáró, vándormadár), mérnök, alkalmazott, fiatal, öreg, családanya, háztartásbeli, társadalmi-politikai értelemben aktív vagy passzív ember stb.

Másodszor: az olvasó érdeklődése, igénye-helyzete, műveltsége, politikai elkötelezettsége szerint változik.

Harmadszor (és talán ez a legfontosabb tényező): az olvasó állandó kölcsönhatásban él az átalakuló, „mozgó” valósággal ami szüntelenül konfliktusos helyzeteket teremt számára, gyakorlati és tudati síkon egyaránt — amiből az következik, hogy igazodási pontokat keres, tájékoztatást vár a körülötte zajló eseményekről. Egyszerűen kíváncsiságból is, de azért is, hogy befolyást gyakoroljon rájuk; véleményével, állásfoglalásával, magatartásával a történések aktív szereplőjévé váljék.

Ez a közeg, ezek a sajátosságok tükröződnek az újságírók munkájban, ezek adják fel a leckét a szerkesztőségnek nap mint nap. Ezért van az, hogy Csepel, a Csepel Művek és a lap története, fejlődése szoros szálakkal kötődnek egymáshoz. A hagyományok az újságot, az újságírókat is kötelezik.

5

A Csepel elődje, a Fogaskerék 1945. április 7-én jelent meg, mint az ország első üzemi lapja (a Szabad Népet követően a második pártlap volt). Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az újság profilja már akkor kialakult. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy lapunk az elmúlt évtizedekben változatlan sémák szerint készült. Tartalmára, formájára, kivitelére ugyanazok a tényezők hatottak, mint az ország többi sajtóorgánumára.

A Fogaskerék 1945—1949-es évfolyamait nézegetve a fiatal újságírók is felfigyelnek az egyes számok színességére, a témák változatosságára, az írások vitakészségére, a mondanivaló, az állásfoglalás hevületére. Mondják is többször: ma miért nem írhatunk így?

Írhatunk! De azzal az igénnyel, azon a színvonalon, ahogy a ma és a jövő feladatai állítják fel a mércét, szabják meg a követelményeket. (A gyakorlati munka során az is kitűnik, hogy összefüggés van a lap szerkezete, az újságírói munka szervezettsége, a szerkesztőség munkamódszere és az írások, a cikkek minősége, a lap színessége, elevensége, ütőképessége között. Visszahivatkozva a harminc év előtti lapkészítésre, bizonyára nem úgy kell újságot írni, mint akkor, de az életközelség, a harcosság, az egyéni hangütés joggal számonkérhető. Másrészt ma, ha küzdünk, elsősorban önmagunk gyengéivel, bonyolult problémáival küzdünk, ezért úgy vélem, mindig célravezetőbb a higgadt elemzés, a tanulságokat is megfogalmazó önvizsgálat, mint az esetleg ismeret-hiányból, túlzott hevületből fakadó felületes kritika.)

A lap története azt is igazolja, hogy a tartalmi arányok változásai hatottak alapvetően a lap szerkezetére. A Fogaskerék, majd 1963-tól kezdve a Csepel színességét mindvégig éppen a politikusság, az élet teljességének beáramlása az újságírásba, a problémaérzékenység adta. Eleinte még nem vált szét politika és gazdaság, ideológia és kultúra, természetes volt. hogy az egyén gondja-baja társadalmi ügy, és fordítva. Ennek megfelelően ekkor még nem alakultak ki az elkülönült rovatok, az újság szerkezetét, tartalmi (terjedelmi) arányait kizárólag az egyes témák súlya, fontossága határozta meg. Mégsem lehet azt mondani, hogy a szerkesztés esetleges volt, ezek az újságok mai szemmel sem keltik a kuszaság látszatát.

Az ötvenes évek elején azután a politika elsődlegessége formálisan megmaradt ugyan, ami egész oldalas sematikus cikkek közlésében fejeződött ki, de az egyes lapszámokat valójában rosszul értelmezett termeléscentrikus szemlélet jellemezte, a hurrá-optimizmus jegyében. Égető társadalmi kérdésekről, emberi problémákról, a kerületről ebben az időszakban elvétve jelent meg egy-egy írás, híradás.

A Csepel mai szerkezete (rovatbeosztása) 1957 után alakult ki, amikor az újságírás visszanyerte aktív szerepét, a pártosság szabadságát. Lapunk jelenleg hetenként egyszer nyolc oldal terjedelemben jelenik meg. Két fő részre tagolódik: politikai és gazdaságpolitikai rovatra. A politikai rovat foglalkozik a pártélettel, a tömegszervezetekkel, politikai, társadalmi rendezvényekkel, ideológiai kérdésekkel, az aktuális kül- és belpolitikai események ismertetésével, magyarázatával, kommentálásával. Ez eddig a politikai rovatok hagyományos területe. Az e témakörbe tartozó írások a lap nyolc oldalából — általában a lap elején — hármat foglalnak el. Ezen túl azonban a rovathoz tartozik az ifjúsági oldal (amit maguk a fiatalok írnak, és kéthetenként egy kolumnát foglal el a hatodik oldalon); a kultúra és közművelődés témaköre (minden héten a teljes negyedik oldal); a Postaláda fejléccel jelzett munkáslevelezés (kéthetenként a hatodik oldal).

Gazdaságpolitikával (lényegében konkrét termelési kérdésekkel) az első oldalon és a teljes ötödik oldalon foglalkozunk. Természetesen: gazdasági, termelési kérdések — politikai megközelítéssel — megjelennek a lap második és harmadik oldalán is. A hetedik oldal a sportrovaté. A nyolcadik oldalt hírek, aktuális események, kerületi témák töltik meg.

Ez a szerkezet világosnak, problémamentesnek tűnik — de itt álljunk meg egy pillanatra. Az előbbiekben lapunk sajátosságairól szólva kitűnt, hogy a várospolitika, a kerületi témák ebben fontos szerepet játszanak. S arról is szó volt, hogy Csepel politikai egységet alkot.

Felvetődik a kérdés: mi ebben a lap feladata, szerepe?

Először egy formai megközelítés: újságunk 1945-ben Fogaskerék elnevezéssel indult — ma Csepelnek hívják. Ez nem csupán fejléc-csere volt. A névváltozást tartalmi okok indokolták már akkor is. Az elmúlt időszak bebizonyította e döntés helyességét. Bár lapunk fő feladata változatlanul a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak tájékoztatása, a termelés segítése (ebben nem különbözik a többi üzemi laptól), szükséges és hasznos a kerülettel, a várospolitikával, az infrastruktúra kérdéseivel a dolgozók „gyáron kívüli” életével foglalkozni. Ezek a kérdések mind nagyobb szerepet és terjedelmet kapnak. Megjelenésük némiképp módosítja a lap hagyományos struktúráját és új feladatokat ró az újságírókra.

Ennek a változásnak természetesen megfelelő politikai alapja van. Idézzük a legutóbbi tényeket.

Az MSZMP Csepel Vas- és Fémművek, valamint a XXI. kerület párt-végrehajtóbizottsága 1976 májusában együttes ülést tartott, amelynek napirendjén a gyár és a kerület együttműködésének tervezete szerepelt az V. ötéves terv időszakában.

Az ülésen hangsúlyozták, hogy az eddigi sokéves és eredményes együttműködést tovább kell fejleszteni, magasabb szintre kell emelni. Az összefogásban — amely a kerület valamennyi üzemére, intézményére és társadalmi szervezetére kiterjed — igen nagy erő rejlik és ezt hasznosítani kell. A határozattá emelt tervezet előírja, hogy a Csepel Művek milyen területen és milyen eszközökkel segíti a kerület fejlesztését (lakásépítés, bölcsődei-óvodai komplexum létesítése, iskola- építés patronálás,, társadalmi munkák stb.). És ami az újságírás szempontjából különösen jelentős: elhatározták, hogy közös kutatási programot készítenek a szocialista életmód és magatartás, valamint a közművelődés feladatai és fejlesztésének fő irányai témakörökben. A kutatás kiterjed az életkörülmények és a lakáskultúra alakulására, a szabad idő igényes eltöltésére, a gyermekek pályaválasztásának irányítására, a kulturális lehetőségek feltárására. Foglalkozik a tervezet a lakótelepi pártmunka fejlesztésével és segítésével; előírja, hogy az illetékes gyári és kerületi szervek „Adatok és tények” címmel a tömegpolitikai munkában jól hasznosítható közös kiadványt, valamint a kerület kulturális életét átfogó közös műsorfüzetet adnak ki.

Nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy ez a határozat milyen fontos feladatokat ró a szerkesztőségre, mennyire megnöveli, kiterjeszti a lap hatósugarát, az újságírók felelősségét.

Munkánkhoz, lapunk hatékonyságához szervesen kapcsolódik a munkáslevelezés és a terjesztés. Ezekről röviden.

Szerkesztőségünkbe 500—600 levél érkezik évente. Természetes, hogy valamennyivel az előírásoknak megfelelően foglalkozunk; részben közöljük őket, témaként hasznosítjuk, a panaszokat kivizsgáljuk, az illetékesektől intézkedést kérünk stb. Ami szembetűnő: a levelek háromnegyed része „kerületi témával” foglalkozik. Ilyenek: közellátás, közlekedés, lakásügyek, a társadalmi együttélés szabályainak megsértése, egészségügyi ellátás, a gyerekek és öregek szociális helyzete stb. Igen sok nyugdíjas ír levelet egyszerűen csak azért, hogy megtartsa kapcsolatát a gyári közösséggel. Az üzemekből érkező levelek leginkább a termelés hiányosságaival, munkaügyi és bérkérdésekkel foglalkoznak. Már a felsorolásból is kitűnik, hogy az újságírók tematikája ily módon is tovább szélesedik, bővül, a „beáramló” témák tovább színesítik a lapot.

A Csepel 13 ezer példányban jelenik meg. Ebből közel tízezret — előfizetéses alapon — a gyárban terjesztünk. Ismereteink szerint lapunk az egyetlen olyan üzemi sajtó-orgánum, amelyet (a kerületben) újságárusoknál is meg lehet vásárolni. Az eladott példányszám 500—800 között mozog; ezt a mennyiséget minden héten közvetlenül a postahivatal rendeli meg. Érdemes megemlíteni, hogy a Csepel Művek mintegy kétezer nyugdíjasnak és közel 500 gyermekgondozási segélyen levő kismamának fizeti elő a lapot, amelyet a Posta Központi Hírlapirodán keresztül házhoz szállítva kapnak meg.

A levelezés és a terjesztés tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy a Csepel széles gyári és kerületi olvasótáborhoz jut el, s azt mondhatjuk hagyományos, kedvelt olvasmánya, információs forrása a munkásoknak, a lakosságnak. És természetesen agitatív, közvéleményformáló eszköz a politika kezében.

*

Befejezésül egy kérdés, ami szónokiasan hangzik, de nem független az elmondottaktól; könnyű vagy nehéz Csepelen újságot írni, szerkeszteni?

A válasz talán e cikkből kiolvasható: felelősségteljes, szép feladat,amely egész embert, teljes értékű újságírót kíván. Talán nem hangzik öndicséretnek: szerkesztőségünk éppen ezért a fiatalok iskolája.

CZIRFUSZ JÁNOS

 

 

 

 

1978. október. Magyar Sajtó

Ma már igen sok üzemi lapnak van melléklete. A Csepel újságé Olvasó Munkás címmel talán a legrégibb a sorban. A hőskorban, az „életközelben” (s természetesen -?!- csak Csepelen, mert az angyalföldi munkás nem annyira és nem igazán úgy munkás mint a csepeli!) dolgozó írók, költők alkotásait közölte a melléklet. Ma „közművelődésibb” az arculata. De van rendszeresen megjelenő műszaki melléklete Fogaskerék címmel és még sportmelléklettel is jelentkezik.

Kálmán Györgyi

 

 

Az 1956-os forradalmat követő néhány hónap kivételével 46 éven át folyamatosan megjelent a Fogaskerék és jogutódja, a Csepel elnevezésű újság, majd a lap a rendszerváltás utáni gazdasági leépülés folyamatában, 1991. március 8-án – XLVI. évfolyamában – megszűnt. (Összes példánya megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban, s – köszönhetően a kor helytörténészének, Sárdi Antalnak a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményben is.)

 

1990. április 11-én jelent meg – még tanácsi kiadásban - a Csepeli Tükör” első száma, amely ezt követően az első csepeli önkormányzat lapja lett, s 1995 áprilisáig jelent meg.

 

 

 

(Folytatjuk)

 

21.kerületi Hírhatár Online

 Cimfotó forrása: józsefváros.anno

 

Utoljára frissítve: 2020-04-08 14:46:10

További híreink
MLSZ: megrovásra ítélték a George Floyd mellett demonstráló színes bőrű fradista labdarúgót
A Ferencváros vasárnap a Puskás Akadémiával játszott 1-1-es döntetlent az NB I.-ben. A Fradi gólszerzője, Tokmac Chol Nguen úgy ünnepelte a találatát, hogy megmutatta, mi...
2020-06-03 21:06:13, Hírek, Színes Bővebben
Kíváncsi a nemzeti konzultációs kérdőív első négy kérdésére...?
A kormány véglegesítette a nemzeti konzultációs ívek kérdéseit. Összesen 13 kérdésből fog állni, az első négyet Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára...
2020-06-03 21:06:11, Hírek, Színes Bővebben
Piszoárszabadság: régóta sejtett dolgok derülnek ki Orbánról
Rendszerváltós Nagyinterjú sorozatában ezúttal Ángyán József agrárprofesszorral készített interjút a 24.hu. De nem csak az Orbánnál kegyvesztetté váló és a NER-t elhagyó ...
2020-06-01 11:59:01, Hírek, Színes Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A magyar kormány legnagyobb dicsőségére a rólam készült egészpályás letámadást produkáló közmédiás propagandaa...
Bővebben >>