A Csepeli Munkásotthon idén működésének 101. évfordulóját ünnepli: az első Munkásotthont 1916. november 12-én avatták fel Csepel községben, az Árpád utca és a József utca sarkán. Ez az épület és későbbi változatai a csepeli munkásság szellemi központjává lettek.  Tucatnyi esztendő telt el az indulásig, miközben adakozás és pénzgyűjtés zajlott. A csepeli szakszervezeti csoportok eközben különféle vendéglőkben dolgoztak saját otthonuk megteremtéséért.

Csepeli munkásoktól összegyűjtött pénzen telket vásároltak, melyet később eladtak, s 1908-ban (109 évvel ezelőtt) készíttették el a modern, emeletes otthon tervrajzát.

1911. augusztus 27-én alakult meg (106 éve) a Munkásotthon Szövetkezet, amely gyűjtőívet bocsátott ki, s minden testvérszervezetet és önálló kereskedőt, iparost felkértek az adományozásra: a nyomasztó gazdasági viszonyok miatt nem sikerült összegyűjteni a szükséges összeget, s 1914-ben pedig kitört a világháború.
A vas- és fémmunkások helyi csoportja a gyűjtést folytatta, matinékat, műsoros esteket szervezett. 1915. július 20-án (102 éve) egy sikeres erdei ünnepséget tartottak a Zsilip-erdőben, hogy anyagi erőt teremtsenek az állandó munkás-színház, illetve a Csepeli Munkásotthon felépítéséhez. A háborús években tovább folyt a gyűjtés a szociáldemokraták közreműködésével.
A Munkásotthon vezetősége 1915-ben a Weiss Manfréd gyár (munkások béréből levont 2 százaléknyi összegből) által létrehozott segélyalapból kért és kapott 35 ezer Koronát. Így meg tudták vásárolni a volt Saufner féle vendéglőt Munkásotthonnak. Az énekkar és a vigalmi gárda is oda költözött, s a billiárd terem is igen látogatott volt. Össztáncokat szerveztek, élénk könyvtári élet folyt. Ám az épületet hamar kinőtték.
A Csepeli Munkásotthon Szövetkezet 1916 őszén ismét pénzt kért a WM segélyezési alapból: a kapott 50 ezer koronából megvették a szomszédos telket. Majd bankkölcsönt vettek fel és részvény-téglajegyeket bocsátottak ki (így a munkások fillérjeit is igénybe vehették).

A Munkásotthon új épületének felépítése 100 esztendeje kezdődött el: 1917-ben megindult az építkezés (melyben igen sok csepeli dolgozó ingyenesen végzett munkával is közreműködött), s a nagyterem építése 1918-ban már erősen előre haladt. A Tanácsköztársaság létrejötte lendített a munkákon, a Tanácsköztársaság leverése után viszont egy időre leállt az építkezés.
Végül 1920. március 14-én (97 évvel ezelőtt) felavatták az új Munkásotthont.

A régi, földszintes épületben volt az igazgató és a gondnok lakása, irodák, söntés és egy nagyobb terem. Az új épület – a tánc céljaira is használható – parkettás színházterem volt (kazettákkal díszített vasbeton dongaboltozata a szecessziós építészet remeke), melyhez előcsarnok, ruhatár, pénztárfülkék, az emeleten erkély és karzat, vetítőház, két-három kisebb helyiség és terasz is tartozott. Nagy színpada alatt öltözők voltak, a pincékben pedig a kazánház, a gépház és a tüzelő-anyag raktár kerültek.
Az új otthon azért épült, hogy abban a csepeli szervezett munkásság részére oktató- és színi előadásokat rendezzenek, s benne a dolgozók megtalálják a tanulást és a szórakozást, s a munkanélkülieknek se kelljen az utcán csavarogniuk.

Az alig néhány éve működő Munkásotthon önállóságát 1921-ben támadás érte.

A mozgókép-előadásokra szóló engedélyét 1921. augusztus 1-én megvonták, és azt Csepel községnek adták át. Az engedély megvonása után Csepel község előljárósága a leghallatlanabb módon a Munkásotthon helyiségeinek elrekvirálását is kérte, amit az erzsébeti lakáshivatal kirendeltsége minden törvényes indoklás mellőzésével Csepel község előljáróságának meg is ítélt.

A határozat ellen a Munkásotthon panasszal élt és föllebbezett. A szervezett munkásság tiltakozása akkor hatékonynak bizonyult. 1922. január 9-én a gyár dolgozói hatalmas tömeget képezve akadályozták meg a jogtipró határozat rendőri segítséggel történő érvényesítését. Az elemi erejű felháborodás meghátrálásra kényszerítette a rendőröket, s a főjegyző és a község vezetése kénytelen volt lemondani a Munkásotthonról (két évvel később belekezdtek a kultúrház építésébe) – megelégedtek a mozi-engedély visszavonásával.

A Csepeli Munkásotthon múltját idézte fel augusztus 20-án, a Szent István napi ünnepség bevezetőjében Nagy József, a Csepeli Munkásotthon Alapítvány kuratóriumának elnöke. Beszédéből idézünk:

–  A Csepeli Munkásotthon megmaradt egy független, önálló művelődési intézménynek. Úgy tűnik, a történelem ismétli önmagát: most is ilyen jelenségeket élünk, mert a mindennapokban – bizonyára mindannyian tudnak róla – 2010 óta van ilyen törekvés: bizonyos politikai erők szeretnék megszerezni az intézményt.

Egyet tudok mondani: ma ünnep van, ma ünnepeljünk. De a bírósági döntések a függetlenség és az önállóság mellett szóltak mindez ideig.

Az örökség, melyet az elődeink ránk hagytak, számunkra kötelező érvényű, hogy azt megvédjük, hogy azt tovább vigyük, s hogy ez a ház önálló arculatát a jövőben is megőrizze.

Ennek kapcsán még annyit mondok Önöknek, hogy az elkövetkezendő hónapokban, években több rendezvényt tervezünk, ahol kiállítások, különböző visszaemlékezések lesznek arról, hogyan is történt a Munkásotthon építése. Így előzetesen azért két nevet mondok Önöknek: a tervező Diebold Herman, az építőmester pedig Bocsák János volt. Az akkori technikai körülmények között vasbeton dongaboltozatú gyönyörű terem készült, melyet Maróti Géza csodálatos pannójával díszítettek: ezt a mára felújított pannót mindenki láthatja a színháztermünk mennyezetén.

Köszönetet mondok a Sarolta Bellon Kft-nek és a Csertszak Kft-nek azért a segítségnyújtásért, melynek révén ezt a mai rendezvényt megrendezhettük.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Nagy József ezek után felkérte dr. Szabó Szabolcs országgyűlési képviselőt köszöntőjének elmondására.

Dr. Szabó Szabolcs:

– Szép jó napot kívánok. Köszönöm a meghívást idén is.

Nekem mindig nagy élmény a Munkásotthonba jönni, különböző programokra, s mi is szoktunk ide hozni különböző rendezvényeket.

Ugyanis – ahogy itt az előbb hallhattuk Nagy Józseftől – valóban, ez egy 100 éves, önálló, független intézmény, amely Csepel kulturális életének meghatározó eleme, tagja. Én nagyon bízom abban, hogy ugyanilyen, független, önálló intézmény lesz jövőre is, meg két év múlva is, meg mondjuk, amikor már az államalapításnak nem a nagyjából ezredik, hanem a kétezredik évfordulójára emlékeznek a mi utódaink. Lehet, hogy nem ebben az épületben, mert lehet, hogy ezer évet nem bír ki, de bízzunk benne, hogy a kor követelményeinek megfelelő, modern, kulturált körülmények között, magyarul beszélő emberek, magyar nemzetiségű, magyar állampolgárságú emberek, ugyanitt ülve fognak mulatni, hallgatják majd a zenét. Bízunk benne, hogy ez a zene meg fog maradni, s majd az UFO-k nem hoznak valami új zenei divatot… Ennyit a vicc részéről a dolognak.

Arra készültem, hogy a korábbi hagyományoknak megfelelően, személyes élményeimről beszélek. Augusztus 20-ához nagyon sok családi emlékem fűződik. Az utolsó egy napon azonban megváltoztattam az elképzelésemet arról, hogy miről beszélnék.

Igyekszem rövid lenni.

Azt kellett tapasztalnunk, hogy augusztus 20-ából is egy gyűlölethadjáratot csinált a Fidesz!

Megkaptuk mi is azt a kommunikációs leírást, kommunikációs panelt, amelyet kiadtak a fideszes politikusoknak és a magyar nagyköveteknek, amelyben az van leírva, hogy külső-belső, mindenféle áskálódó ellenségek ellen, meg Soros György ellen, meg mindenki ellen kell szítani az embereket! Még augusztus huszadikán is!

Azért arra gondoltam – ugyan ezzel részletesen nem foglalkoznék, mert annyit nem ér -, hogy inkább arról beszélnék, hogy most, 2017-ben milyen fontos döntések állnak előttünk, amelyekkel inkább foglalkoznunk kellene!? Melyek azok a döntések, amelyeket ha most meghozunk, akkor – ahogy az előbb említettem -, ezer év múlva az utódaink ugyanitt tudnak ülni és ugyanúgy tudnak emlékezni, s ugyanúgy meg tudnak dicsérni mindannyiunkat, akik ezer évvel korábban jó döntést hoztak – már másodszor.

Ezer évvel ezelőtt létrejött az önálló magyar állam, amelyik Európát választotta! Ez nemcsak Szent István döntése volt – bár nincsenek pontos történeti források – a történészek joggal feltételezik, hogy a kor politikai elitje konszenzusos állásponton volt arról, hogy Európához kell csatlakozni, Európában kell szövetségeseket keresni. Magyarországot meg kell tartani egy független, önálló, erős országként, de európai kulturnemzetként, az európai,országok családjába kell bevinni.

Ennek volt egy nagyon fontos szimbolikus döntése akkor: a kereszténység fölvétele, s az, hogy Rómát választottuk és nem Bizáncot!

Azt gondolom, hogy ma ugyanilyen fontos döntések előtt állunk! Nem tudom, mennyire tudják: az Európai Unió át fog alakulni!

Az Európai Unió kétsebességű EU-vá alakul. Lesz egy magterület, akik nagyon szoros szövetségben fognak dönteni, gazdasági értelemben sokkal jobban összeállva, mint jelen pillanatban, és lesz egy peremterülete Európának, ahol szintén uniós tagok lesznek, de ők nem tudnak beleszólni a döntésekbe, és ők nem is lesznek olyan fejlettek.

Nekünk most azt a döntést kell meghoznunk, hogy akarunk-e ehhez a magterülethez tartozni? És ennek van egy szimbolikus fontosságú eleme (mint ezer évvel ezelőtt a kereszténység fölvétele): az Euró bevezetése!

Erről kell majd nagyon rövid időn belül döntenünk!

Azt gondolom, hogyha ugyanezt a határozott döntést meghozzuk, mint ezer évvel ezelőtt, akkor ezzel ki tudjuk nyilvánítani, hogy mi Európához akarunk tartozni!

S akkor a következő ezer évben is fenn tud majd maradni Magyarország, önálló nemzetként, önálló országként, saját kultúránkkal, de az Európai Unió tagjaként, az európai kultúra részeseként. S akkor ezer év múlva büszkék lehetnek ránk az utódaink, mert „megtettük azt, amit megkövetelt a haza”!

Azt tudom csak mondani: ha gondolkodnak, beszélgetnek arról, hogy milyen irányba kell menni az országnak, akkor ezt tartsák szem előtt. Nagyon fontos, hogy nekünk nem keletre kell nyitni, hanem nyugatra! Ebben semmi változás nem volt. Ennek lesz egy nagyon fontos eleme – hangsúlyozom még egyszer – az Euró bevezetése.

 Ennyi lett volna, amit politikai üzenetként gondoltam elmondani. Köszönöm még egyszer a meghívást és jó szórakozást kívánok!

Bodó József, az est narrátora is mondott néhány köszöntő gondolatot:

–  Nagy tisztelettel köszöntöm Önöket a magyarság egyik legősibb, s egyben az egyik legnagyobb ünnepén, amelyet ebben az évben is – szerény kereteinkhez mérten, de annál nagyobb szívvel – állítottunk össze Önöknek. Bízom benne, hogy aki ma eljött ide, nem fog csalódni e kis ünnepi műsorunkban.

Mivel ez egy magyar ünnep – s, aki már volt itt, az tudja -, a szokásokhoz híven egy ízig-vérig magyar műfajjal fogunk kezdeni: tudjuk, hogy ez nem más, mint a magyar nóta! A következő bő félórában ezt Önöknek Kapy Gábor, a nótáskapitány fogja prezentálni, Horváth Géza és zenekara kíséretével.

A magyar nóta blokk után (melyben a nótáskapitány előbb fehér uniformisban, majd civil öltönyben is szórakoztatta a nagyérdemű közönséget) Bodó József újabb fellépőt jelentett be:

– A Turay Ida Színházat bizonyára jól ismerik már, de mellettük új arcok, új társulatok is fel fognak majd lépni az év során: többek között a Bánfalvi Stúdió, Gergely Róberték társulata, illetve a Körúti Színház, amely egy nagyon régi vendég itt a házban. A Körúti Színház első előadása októberben lesz. A Spanyolul tudni kell című előadás címszerepét Vándor Éva, Pusztaszeri Kornél és TahiTóth László játssza (reméljük egészségi állapota engedi – ha nem, akkor Beleznay Endre alakítja majd szerepét). Tehát: sok új társulat, új színészek, új arcok lesznek nálunk láthatók. Természetesen a felnőtt színház mellett lesz gyermekszínház is, matinékkal. Szeptemberben megrendezzük a hagyományos Ásványbörzét, s lesz idén is Karácsonyi Gála. 2018 januárban pedig a szokásos Újévi Operett-Gála, vagy egy komplett operett előadás vár majd ránk.

Tehát, a nehézségek ellenére, mi dolgozunk, amennyire tudunk, és várjuk a választásokat!

A folytatásban pedig – magyar ünnep ide, vagy oda – most a kelet varázsa fog megelevenedni itt Önök előtt: Beczkó Mónika, azaz Mona Moon, és az Ezüst Csillagok csepeli hastáncos csoportja  következik.

A hastánc azért különleges, mert arra tanítja a nőket, hogyan tudják elfogadni, szépnek látni magukat. Segít az önbizalom kialakításában, a nőiesség teljes megélésében. Mona Moon és csapata ezt az életérzést adja át Önöknek.

Aki kedvet kapott, nyugodtan csatlakozhat hozzájuk.

A következő fél órában pedig az Otthon Teátrum amatőr művészeit láthatják: ők operett-részletekkel és slágerekkel készültek. Az amatőr jelzőt feltételes módba tenném, ők már ennél egy picit többek (még nem profik), de olyan előadások színpadra állítási jogát kapták meg, mint a Drakula, a Padlás, , vagy éppen a Macskafogó!  Ők körülbelül egy éve dolgoznak itt a házban, s segítsük őket, ahogy tudjuk, ők pedig nagyszerű előadásokkal ajándékoznak meg minket.

Az Otthon Teátrum következik: Puskás Ditta Dorina, Kristály Alexandra, Udvaros Zoltán, Puskás László, Puskás Dániel.

Szeretném felhívni figyelmüket, hogy a záró szám után az új kenyér megszegésére és közös elfogyasztására szeretném Önöket meghívni.

Végezetül tehát a Csepeli Öregtáncosok Együttese következik: elsőként Vargaszentiványi táncokat adnak elő Bartha Viktória és Vágó László. Majd a csapat együtt Kalotaszegi táncokat mutat be. Együttes-vezető: Somogyvári Imre.

A CSÖTE fellépése után Nagy József ünnepélyesen megszegte az új kenyeret, majd azt feldarabolta, s a közönség  elfogyasztotta a -falatokat.