A legújabb, a népesség változását bemutató (Otthon)térkép – amely azt mutatja, hogy elfogyott 260 ezer magyar – kiválóan alkalmas arra, hogy könnyen átlátható vizuális eszközökkel és interaktív módon mutassa be azt, amit eddig csak adathalmazokban, vagy egy-egy statikus térképen láthattunk, vagyis hogy a megyéinkben, kistérségeinkben, és a településeinken pontosan hogyan alakult a népesség változása a legutóbbi két népszámlálás között.

Röviden összefoglalva Pest megye mindent vitt, Győr-Moson-Sopron túlélt, az ország többi részének azonban igen komoly, 3-10 százalék közötti veszteséget kellett elkönyvelnie 2001 és 2011 között. Budapest népessége több mint 2,7%-kal, vagyis mintegy 50 ezer lakossal csökkent.

Egyes területek lakosságszám változásában - akár pozitív, akár negatív - elsősorban két tényező játszik kulcsfontosságú szerepet; a természetes szaporodás (ami leginkább fogyást jelent Magyarországon), illetve a migrációs folyamatok. A természetes szaporodás többnyire egységesen érint negatívan minden hazai térséget – leszámítva egy-egy kivételesen fiatalos települést -, az országon belüli migráció azonban már közel sem ennyire kiegyenlített.

A fővárosban 3 százaléknyi az átlagos veszteség. A legnagyobb nyertesek közé tartozik, a szinte már az agglomeráció részeként is értelmezhető, XVII. kerület, a több mint 5%-os lakosságszám-növekedéssel, valamint az új építésű lakásállomány egy jelentős részét felvonultató XIII. (4%-os növekedés) és XIV. kerület (2,8%-os növekedés).

A vesztesek között főként a belvárosi kerületeket találjuk. A VI. és V. kerületben 13%-kal, a VII. kerületben pedig 12,5%-kal csökkent a lakosság a legutóbbi két népszámlálás között. Sajnos, a XXI. kerület (mínusz 7,32 százalék!) is a vesztesek között található.

A visszaköltözés azonban ma már nem csak álom, hanem tény, így a 2021-es adatok alapján – talán - már pont ellenkező számokat tapasztalhatunk a gyors ütemben fogyó belső kerületek lakosságszámában.

Forrás: otthonterkep.blog.hu