Lássuk, mi olvasható ki Csepelről ebből a dokumentumból?

Milyen eredménnyel járt közben, lobbizott a kerület érdekében 2010 és 2014 között két országgyűlési képviselőnk, s a fővárosi közgyűlésben is jelen volt polgármesterünk?

 

Térképábrák elemzése:

 

A XXI. kerület új lakások építési térségébe esik, munkahelyek szempontjából gazdasági területek rehabilitációs fejlesztési övezete található itt, amely szorosan kapcsolódik a munkahelyi területek barna mezők preferálásával történő fejlesztések térségéhez.

 

 

 

A zöldfelület szempontjából főként Észak-Csepelen található fejlesztési célterület, ahol feltehetőleg új városi közpark létesül majd. Csepel nagy részét egyébként átmeneti zónaként jelölték az ábrán, s a Nagy-Duna partvonalán vízparti zöldfelületeket és zöldfolyosót mutatnak a színek.

A központrendszer szerkezetében Csepelen mellékközpont, illetve kiemelt jelentőségű helyi központ látható a térképen.

 

A szomszédos térségeket ábrázoló oldalon Csepel területét fővárosi munkahelyi térségként jelölik, s a déli kerülethatárnál kaputérség található, amely a tőlünk délre eső vállalkozási térséggel, s az ott található logisztikai zónával teremt kapcsolatot.

 

A turisztikai helyszínek fejlesztése térképlapon Csepel alig érintett. Észak-Csepelen jeleznek átsugárzó jelentős kulturális vonzerőt, s ott jelenik meg új rekreációs térség. A Kis-Duna parti övezete a turisztikai céltérség kiterjesztésének része, s a Nagy-Duna partja e szempontból még hangsúlyosabban van jelölve. Kertváros és Királyerdő Kis-Duna parthoz közeli részét termálvízzel gazdaságosan ellátható szállodák fejlesztési térségeként jelölik.

 

Csepel – annak ellenére, hogy mélyen benyúlik az átmeneti zónába, csaknem a belső zónáig ér – az elővárosi zónába esik és érinti a Duna-menti zóna is.

 

A zöldfelületi rendszer fejlesztése témakörben Észak-Csepelen egy potencionális városi parkot jelez a térkép, s a Nagy- és Kis-Duna parti övezetében a zöldfelületi kapcsolat fejlesztését jelzik. A városi parkgyűrű a koncepció szerint kelet-nyugati irányban keresztezi Észak-Csepelt.

 

A koncepció fenntartható városrészek kialakítását célozza meg, a „kis távolságok városa elvre” alapozva. E szempontból Csepelen a Nagy-Duna mentén, a gyárterületek a meglévő térségek vegyességét biztosító fejlesztési térségként van jelölve, Észak-Csepel és a Városközpont (Ófaluval, Szabóteleppel, a Kertvárossal, és Királymajorral) pedig a vegyes használat térségébe tartozik. Csepel-Háros alapellátással együtt fejlesztendő lakóterületként van jelölve.

 

 

Munkahelyfejlesztés szempontjából a Szabadkikötő térsége szállítás szempontjából kiváló adottságokkal rendelkező, logisztikai funkció számára alkalmas munkahelyeket jelez. Rehabilitálandó munkahelyi terület kategóriájába esik a volt Csepel Művek területe és a tőle délre húzódó vállalkozási terület (ez a rész egyúttal a meglévő gazdasági területen környezeti szempontból nem érzékeny munkahelyi területek – termelés, raktározás – kialakítására is alkalmas fejlesztési térség). Észak-Csepel pedig távlati fejlesztési terület. Az Ady Endre út környéke vegyes területhasználatba illeszthető munkahelyek fejlesztési térsége, a Dunapack területe pedig jelenlegi termelési-raktározási terület.

 

 

 

 

A lakóterületi fejlesztési lehetőségek szemszögéből Csepel-Háros területe rendezetlen lakott területként van jelezve – és az is. Királyerdő északi részét pedig területi tartalékkal rendelkező, kertvárosias lakóterületi térségként jelzi a térkép.

 

Észak-Csepelt egyértelműen közösségi közlekedési infrastruktúra-fejlesztést igénylő fejlesztési célterületként tüntetik fel.

 

Csepel agglomerációs szektor, kiemelt jelentőségi helyi központtal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tervezik, hogy a Gubacsi dűlőben és Budafok-Albertfalván egy-egy mellékközpontot alakítanak ki, az ezeket összekötő közutak (két új híd révén) Csepelen haladnak át. Észak-Csepelen Csepel-Vízivárosként jelzik a majdani városrészt, melynek kiszolgálásához két újabb Duna-hídra lesz szükség. Csepel-Háros helyi központ fejlesztési célterületeként van nyilvántartva.

 

Az épített környezet védelme szempontjából Észak-Csepel , valamit a Nagy- és a Kis-Duna menti széles területsáv városképi illeszkedés szempontjából kiemelten kezelendő terület.

 

 

A városközponttól délre, egészen a temetőig (városszerkezeti, városképi szempontból) védendő karakterű a terület. Ugyanitt komplex rehabilitációt igénylő lakótelepek találhatóak, mellette pedig – egészen a Nagy-Dunáig – komplex rehabilitációt igénylő munkahelyi területek vannak.

 

A rehabilitálandó munkahelyi területek egybeesnek a zöldfelületi intenzitás fejlesztése szempontjából kiemelten fontos területekkel.

 

Az ökológiai szempontok is fontosak: a Kis-Duna partja, és a hárosi, Nagy-Duna menti területeken megőrzendő a z egybefüggő zöldfelületek dominanciája. E területek látvány-érzékeny, védendő területek is egyúttal.

 

A koncepció szerint (zaj- és légszennyezés elleni védelem szempontjából) Csepelen nincs jelentős forgalomcsillapítást igénylő terület, ám a városközpont üzemi területeinél szükséges védelmi beavatkozás.

 

Kármentesítés. A szigetcsúcson folyik a korábban feltárt hulladéklerakó rekultivációja. A térkép színjelzése szerint Csepel területének csaknem fele potenciálisan talajszennyezett, kármentesítést igénylő, barnamezős terület.

 

Csepel nyugati fele közlekedési eszközváltó zóna. A HÉV végállomás közelében 2020-ig P+R parkoló megépítését tervezik.

Az Észak-Csepelt kelet-nyugati irányban átszelő új utakat, s a szükséges négy, új Duna-hidat csak 2020 utánra jelzi a koncepció, sőt a HÉV déli irányú hosszabbítását is. Ugyancsak ekkorra várható a Gerincút második szakaszának elkészülte.

 

Az önkormányzat véleménye a koncepcióról:

 

A koncepció második kötetében olvasható a csepeli önkormányzat véleménye.

 

Csepel, Budapest XXI. kerülete, különleges, Duna-szigeti fekvése révén a fővárosi viszonylatban kiemelt helyzetben van.

A kerületet minden oldalról víz veszi körül, a Duna főága és mellékága a RáckeveiDunaág.

A kerület adottságai révén elszigetelt helyzetben van, csupán a pesti oldallal van szárazföldi megközelítése a meglévő Duna-hidakon keresztül. Budapest kerületeinek és Csepel-sziget településeinek átmenő forgalma a szűkös keresztmetszetű Gubacsi-hídra, Kvassay-hídra és a rajtuk átvezetett utakra (haránt irányban az Ady Endre útra, és a Csepelt átszelő gerincútra) koncentrálódik. A közösségi közlekedés is hasonlóan leterhelt. A H7-es hév a helyi és átmenő forgalmat egyaránt bonyolítja, végállomásának kedvezőtlen helyzete és kiépítetlen környezete (P+R, központi funkciók, csatlakozó járatok hiánya) folytán azonban mégsem képes a jelentkező közlekedési igényeknek, eleget tenni. Éppen ezért, a Csepel-sziget településein és vonzáskörzetében történő intenzitás-növelő beruházások a kerület úthálózati elemeit és infrastruktúráját érintően Csepel helyzetét jelentősen befolyásolják, meghatározzák

jövőbeli fejlesztéseit, térbeli alakulását.

 

A kerület jövőjének kedvező változása a vele kapcsolatban lévő települések indirekt fejlődését. Csepel Budapest XXI. Kerülete, a Csepel sziget csúcsa, szoros a kapcsolatban van a Csepel Szigeti térséggel.

Csepel Integrált Városfejlesztési Stratégiája alapján (IVS, 2008) Csepel fejlesztési lehetőségeit a kerületi Integrált Városfejlesztési Stratégia összegzi. A kerület főbb, össz-városi hatótávolságú és az agglomerációs települések szempontjából is jelentős fejlesztései között városközponti, lakóterületi, a városi zöldhálózat minőségjavulását, bővülését érintő rekreációs, szabadidős fejlesztések szerepelnek, továbbá potenciális barnamezős fejlesztési lehetőségekkel bír.

 

Észak- Csepel és Háros fejlesztése kapcsán kiemelten fontos, hogy a BTFK-ban leírt normatív városfejlesztési finanszírozás elve érvényesüljön.

A turizmus, mint gazdasági húzóágazat tekintetében a BTFK kiemeli a termálvíz gazdasági hasznosítási lehetőségeit, és az egészségturizmust. Csepel Duna-szigeti fekvésével budapesti viszonylatban is jelentős nagyságrendű vízparti kapcsolattal bír. Termálvíz-kincs potenciáljának hasznosításával, a városon belüli nagyarányú vízparti kapcsolatok hozzáférhetőségeinek javításával, Duna-parti szabadidős zónák és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, vendéglátóhelyek kialakításával juthat érvényre.

 

Csepel és a vele kapcsolatba kerülő agglomerációs települések közös tématerületekre koncentráló fejlesztési tervekkel és megállapodásokkal, együttesen fellépve erősíthetik egymás programjait. A kerület szempontjából és a BTFK-ban jelölve Budapest egésze szempontjából is kiemelten fontos ezen kapcsolatok észak-dél irányú, Duna menti szerveződése. Emellett fontos számunkra a haránt irányú kapcsolatfejlesztés, például új déli Duna híd, vagy M0 esetleges szerviz útja, a közigazgatási határ és M0 közötti terület feltárására.

 

A dokumentum az eltérő jellegű, funkciójú és sűrűségű urbánus zónákban (Csepel és agglomerációja) a zóna jellegéhez igazodó integrált közlekedési rendszerek létrehozását kezdeményezi. A helyváltoztatási igények csökkentésére vegyes területhasználatú városi területeket javasol, mellyel egyetértünk.

 

A munka a csepeli Hév esetében is tapasztalható vasút elvágó hatásának oldását irányozza elő, melynek enyhítésére javaslatot tesz a város gyűrűs szerkezetének kiteljesítésére. A haránt irányú hálózat bővítésével a belső kerületek forgalma is enyhül. Csepel esetében ez az Albertfalva- Galvani hídpár megépülését kell eredményezze. E hídpárral szemben meghatározóbb a Budafoki – Galváni hidak megépítéséhez kapcsolódó un „Körvasút menti körút” megépítése.

 

Előirányzott a logisztika minőségi fejlesztése Csepelen. A már meglévő Szabadkikötő mellett

a városhatár közelében új kikötő létesítésére kínál lehetőséget. És a várost elkerülő vasúti gyűrű kiépítését irányozza elő. Ezen javaslat tovább vizsgálandó, különös tekintettel a Szabadkikötő 70 éves koncesszió keretében folyó fejlesztése ismeretében.

 

A még beépítetlen városi területeket a koncepció továbbra is szigorúan szabad területként jelöli meg és egy a várost körbefogó parkgyűrű meghosszabbítását tűzi ki célul. E tekintetben Észak-Csepelt potenciális parkterületként kezeli. A szigetszerűen elhelyezkedő városi parkok zöldfelületi rendszerébe történő bekapcsolásával. Észak Csepel vonatkozásában, csak park fejlesztést előirányozni pazarlás egy városias környezet közepén lévő mintegy210 haterület esetében.

 

A koncepció a fejlesztés elsődleges területeiként – a zöldmezős beruházások teljes kizárásával – elsősorban az átmeneti és Duna-menti zónákban jelenleg alulhasznosított iparterületeket jelöl meg. Ezzel a fejlesztési tervekben rögzített fejlesztési lehetőségek magas kínálatának racionalizálását kívánja elérni.

A zöldmezős beruházásokat csak kivételes estekben enged. Az Észak-Csepelen található összefüggő zöldfelületet a város központjához való közelsége és különleges szerkezeti helyzete miatt csak össz-városi érdek szempontjából előnyös beruházás esetén támogatja. Az elővárosi zónában új beépítést enged a mára kezelhetetlenné vált volt zártkertek területére). Csepel – Háros mintegy270 haterületén az elmúlt 20 évben kialakult rendezetlen állapot szociális és társadalmi feszültségeket eredményez, melynek feloldásáról városfejlesztési, városrendezési eszközökkel is segíteni szükséges.

 

Az új mellékközpont-rendszer kialakításánál új elemként megjelenik Albertfalva és Gubacsi dűlő központja. Ezzel szemben, mint írtuk korábban, javasolt Csepel központ fejlesztése a közösségi közlekedés fejlesztések (M5 és 3-as villamos) függvényében.

 

A kompakt város koncepciója nem értelmezhető Csepelre általában, vagy nem foglalkozik kellő mértékben a kevésbé intenzív lakóterületek, kertvárosias területek kezelésének lehetőségeivel. Ilyen, a kompakt város elvével megfojtott terület a csepeli Háros jelenleg külterületi mezőgazdasági övezete. Az illegálisan, rendezetlenül beépült, mintegy 2000 fő szociálisan hátrányos helyzetű lakosú Duna-parti terület rendezése egyben fővárosi érdek. A területtel kapcsolatban álló térségi jelentőségű vízbázis védelme elsődleges szempont, de belterületbe vonás nélkül a közművesítés, csatornázás továbbra is megoldatlan kockázati tényezőt jelent. A zöldmezős fejlesztés fogalmát és lehetőségét ilyen esetekben a dokumentum stratégiai céljaitól eltérően, egyéb szempontok számbavételével, megfontoltan kell alakítani.

 

Összegezve:

A BTFK-ban általánosan megfogalmazott irányelvek egy fenntarthatóbb város lehetőségét vetítik előre, amelyek többnyire összhangban vannak Csepel elképzeléseivel.

A tervdokumentumban mindenképp rögzíteni kell az alapvető stratégiai céloktól való eltérés lehetőségét az összvárosi érdekű eseti kivételek felsorolásával; pl. csepeli Háros terület belterületbe vonása a zöldmezős beruházások tiltása ellenére.

 

A munkában gondosabb megjelenítést igényel a partnerségi viszonyok ábrázolása (együttműködések a Ráckevei –Duna ág mentén is) és a zónás beosztás. Csepel iparterületeinek fejlődése nem függhet a zónás beosztás területi határaitól, a megújulási lehetőséget – besorolástól függetlenül – biztosítani kell. Bővebb kifejtést érdemel a kertvárosias, és a belvárosi beépítettségtől eltérő, kevésbé intenzív lakóterületek kompakt kialakításának szempont- és eszközrendszere.

 

A koncepcióban két új mellékközpont jelenik meg a Gubacsi dűlőnél és Albertfalva környezetében. A kerület szerint mellékközpont elhelyezése nem itt, hanem a két hely által kijelölt felezőponton lenne ésszerű (Corvin út-Teller Ede út-Weiss Manfréd út találkozása), amely központképzés egyben Csepel északi részének fejlesztésével is összekapcsolódhat. Mellékközpontként a kerület ezt a helyet javasolja kijelölni.

 

Csepel városfejlesztési lehetőségei közlekedési kapcsolatainak adottságaitól függenek. A kerület szárazföldi elérhetőségét Budapest irányába pusztán két híd biztosítja (Kvassay és Gubacsi híd), miközben az agglomerációs térségekből jelentős átmenő forgalmat bonyolít. A kerületi fejlesztések origója az új közúti és közösségi közlekedési elemek létrehozása (Gubacsi-, Alberfalvai hídpár, Hév, vonalának meghosszabbítása, P+R parkoló, kikötő-fejlesztések) A Gubacsi és Albertfalvai híd megépítése elsődleges szempont.

 

A koncepció hiányolható része egy a magasházak építési lehetőségeit elemző fejezet. A munka így egy évek óta konfliktusok középpontjában álló kérdést hagy említés nélkül, kezeletlenül, amely a hosszú távú fejlesztési koncepció részét kell képezze. Csepel területi érintettsége az ügyben meghatározó

 

 

A kerület véleménye:

„a Budapesti Területfejlesztési Koncepció megállapításait a Képviselő-testületi döntésnek megfelelő tartalommal összevetve megállapítható, hogy a BTFK jelen formában nem biztosítja a Csepeli IVS-ben foglalt fejlesztési célokat, Csepel hosszú távú felzárkóztatásának fejlesztési programját nem szolgálja. A "BTFK- elfogadásra" dokumentumban Csepel véleményére érkezett tervezői válaszokkal és azok többszörien visszatérő hibás megállapításokat tartalmazó indoklásaival nem értünk egyet, ezek javításának igényét továbbra is fenntartjuk.”

 

A csepeli önkormányzat ennek ellenére egyetértési nyilatkozatot tett, de fenntartásait, hibajavító észrevételeit (melyeket a főváros az egyeztető szakaszban elutasított) mellékelte. A teljesség igénye nélkül néhányat felsorolunk.

 

– Kiemelt irányelvek, célkitűzések és azok véleményezése Csepel tekintetében (BTFK 2013)

Csepel a BTFK-ban, az eddigi jelenleg is érvényes zónás beosztással (átmeneti zóna) ellentétben a Duna menti és elővárosi zóna részét képezi. A területfejlesztési koncepció szerint (kivonat a BTFK 91.o.ról):

 A koncepció a város két fő térségének átalakulását preferálja

 A Duna menti zónára és

 Az átmeneti zónára fókuszál „(idézet).

A koncepcióban felsorolt területfejlesztési alapelvek és prioritás megfogalmazásában Csepel az átalakulásban preferált térség részeként szerepel.

 

– Ilyen a kompakt város elvével megfojtott terület a csepeli Háros jelenleg külterületi mezőgazdasági övezete. Az illegálisan, rendezetlenül beépült, mintegy 2000 fő szociálisan hátrányos helyzetű lakosú Duna-parti terület rendezése egyben fővárosi érdek. A területtel kapcsolatban álló térségi jelentőségű vízbázis védelme elsődleges szempont, de belterületbe vonás nélkül a közművesítés, a csatornázás továbbra is megoldatlan kockázati tényezőt jelent.

 

 

– A tervben ellentmondásként jelenik meg a XXI. kerületet hol az átmeneti, hol a Duna-menti zóna részeként emlegeti. A munka hektikusan kezeli a zónák szerinti területspecifikus eszközök felsorolását, az átmeneti zónában kitér a barnamezők hasznosítására, míg ezt a Duna menti zóna esetében már nem említi (9., 70. oldal). (A probléma a 85. oldal ábráján is felmerül).

A tervezés alapját képező zónarendszer felülvizsgálata a tervezés megkezdésekor elmaradt. A BTFK a korábbi zónarendszerrel egyező lehatárolásra épül, ami alapján Csepel a Duna-menti, ill. az elővárosi zóna része. Zónába tartozó területek funkcionális felülvizsgálata során bebizonyosodna, hogy Csepel egy része az átmeneti zóna részét képezi. A BTFK az átmeneti zónába sorolt barnamezős fejlesztéseket preferálja, amelyből ilyen módon Csepel nem részesül.

A főváros szerint a barnamezős területek fejlesztése zónától függetlenül célja a koncepciónak,

mivel rögzíti, hogy a város- és területfejlesztés célterületeinek magját a barnamezős területek kell, hogy képezzék. A zónarendszer által a kerületet hátrány nem éri.

 

 

– Csepel és a vele kapcsolatba kerülő agglomerációs települések közös tématerületekre koncentráló fejlesztési tervekkel és megállapodásokkal együttesen fellépve erősíthetik egymás programjait. A kerület szempontjából és a BTFK-ban jelölve Budapest egésze szempontjából is kiemelten fontos ezen kapcsolatok észak-dél irányú, Duna-menti szerveződése. Emellett fontos számunkra a haránt irányú kapcsolatfejlesztés, például új déli Duna híd, vagy M0 esetleges szerviz útja, a közigazgatási határ és M0 közötti terület feltárására.

 

– A csepeli önkormányzat nehezményezte, hogy a térképes jelölésekből – így következésképp magából a koncepcióból – hiányzik a Csepelt érintő vízparti zöldfelületek és zöldfolyósok jelölése a Ráckevei-Soroksári-Duna ág mentén. Ábrázolni kérjük a Csepelt érintő vízparti zöldfelületek és zöldfolyósok kijelölését a Ráckevei-Soroksári-Duna ág mentén.

A főváros válasza: A zöldfelületi rendszer jövőkép ábrája koncepcionális séma ábra. A kért

ábrázolások a készülő TSZT feladatkörébe tartoznak.

Csepel vezetése erre így reagált: a Ráckevei-Soroksári Duna-mellékága koncepcionálisan egyenértékű elem. Ezért ábrázolás-technikailag és a koncepcióban szöveges munkarészében is egyenértékű kezelést igényel. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízparti területeinek és a kapcsolódó zöldfolyosók kijelölése e tervből nem elhagyható. A Belügyminisztérium 7. pontban megfogalmazott véleménye is ezt a megállapítást támasztja alá.

A főváros ezzel nem ért egyet: a koncepció minden Duna menti területet egyformán fontosnak kezel (lásd. A stratégiai célok között), a kifogásolt ábra sematikus illusztráció.

 

– Csepel „Integrált Városfejlesztési Stratégiája" szeríni a középtávú fejlesztési akcióterületek az alábbiak:

1. „Városközpont", Csepel déli lakóközpont"

2. „Észak-Csepeli (Szigetcsúcs-kelet)".

3. „Csepel SC" sportterület.

4. „Ráckevei-Soroksári Duna-ág menti szabadidőközpont",

5. „Csepel- Háros külterület",

6. „Csepel- Ófalu-nyugat ".

7. „Csepel kapuja" projekt területe

8. „Csepel- Gyárváros" területe

9. „Rózsadomb-árvízvédelem" területe

 

 

21. kerületi Hírhatár Online

 

Forrás: budapest.hu, infoszab.budapest.hu