. Ma Judit napja van.
Az ország jövőjéről a csepeli képviselő-jelölti fórumon – 3.
2018-03-13 20:03:38
Az ország jövőjéről a csepeli képviselő-jelölti fórumon – 3.

Az ország jövőjéről a csepeli képviselő-jelölti fórumon – 3.

A fórumról szóló tudósítás első részét itt olvashatják, a tudósítás második részét pedig itt találják meg.

 

Gulyás Márton bejelentette, a legfrissebb információk alapján, azon a szavazólapon, melyen az egyéni jelöltekről dönthetnek Csepel és Soroksár választópolgárai április 8-án, 45 (negyvenöt) jelölt neve szerepel majd. Ez még csökkenhet, a fórum időpontjában még nem lehetett tudni, pénteken mennyit hagy jóvá a Nemzeti Választási Iroda. 45 jelölt mindenesetre összegyűjtötte a megfelelő számú ajánlásokat.

 

Az első kérdés, melyre igennel, vagy nemmel válaszolhatnak a képviselő-jelöltek (Dukán András Ferenctől Bereczki Miklósig tart a sor): Lehetséges-e itt, ebben a választókörzetben, ellenzéki koordináció nélkül, ellenzéki jelölnek győznie a Fidesz KDNP jelöltjével szemben?

 

Dukán András Ferenc: Igen.

Szabó Szabolcs: 23 jelölt lesz, úgy néz ki. Szerintem nem.

Tenk András: Igen.

Bangóné Borbély Ildikó: Igen.

Bereczki Miklós: Igen.

 

Most majd visszafelé haladunk. A következő kérdés: Nevezzenek meg egy olyan szakpolitikai javaslatot, amelyet kizárólag az Önök pártja képvisel, tehát amit kizárólag Önökre szavazva van lehetőség a választópolgárnak támogatni?

 

Bereczki Miklós (Jobbik Magyarországért):

– Az európai bérek megvalósulása Kelet-Európában, nyugat-európai bérekként, azaz bérfelzárkóztatás.

 

Kérem szépen, hogy az a képviselő-jelölt tegye fel a kezét, aki nem ért egyet azzal, hogy a béreket fel kell zárkóztatnia nyugati szinthez. Van-e aki ezzel nem ért egyet? Nincs. Tehát ebben egyetértés van!

 

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP – Párbeszéd):

– Nőpolitika. A Magyar Szocialista Pártnak megalakulása óta elve az egyenlő munkáért egyenlő bért, és ugyanolyan jogokat a nőknek, mint a férfiaknak. Azaz jogegyenlőség nők és férfiak között, illetve egyenlő munkáért egyenlő béreket.

 

Ki az, aki az itt jelen lévő többi képviselő közül ezt nem tudja támogatni? Senki nem jelentkezett.

 

Tenk András (Lehet Más a Politika):

– A zöld gazdaságnak a megteremtése, a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése.

 

Ki az, aki nem ért egyet az energiagazdálkodás megváltoztatásával, a megújuló energiaforrások támogatásával? Jól gondolják meg! Nincs! Itt sincs.

 

Szabó Szabolcs (Együtt):

– Az oktatás körében választanák egyet, mert én oktatáspolitikus vagyok. Azt gondolom, hogy nagyon fontos része a programunknak, hogy az első diplomát tandíjmentesen kell biztosítani mindenki számára. Ez a társadalmi mobilizáció alapja.

 

Ki az a jelen lévő képviselő-jelöltek közül, aki nem ért egyet az első diploma ingyenessé tételével? Dukán András Ferenc feltette kezét.

 

Dukán András Ferenc (Momentum):

– A Momentum álláspontja az, hogy azoknak kell ingyenessé tenni az első diplomát és minden további diplomát is, akik erre rászorulnak. Amúgy az első egy évet tennénk ingyenessé.

 

Akkor itt van egy szem különvélemény, de a többiek egyetértenek az Együtttel.

 

Dukán András Ferenc:

–        Én is az oktatás témájából hoznék egyet: mi azt gondoljuk, hogy radikálisan át kell alakítani az oktatást, méghozzá olyan szinten, hogy az autonómia az járási, vagy más kistérségi szinten valósuljon meg, s legyen kiterjesztve tantárgyi szintre is – azaz legyen lehetőség eltérni a hagyományos tantervi struktúrától az iskolákban. Az ismereteket integráltan is lehessen oktatni, estlegesen megváltoztatott tantárgy-nevekkel, vagy nem a jelenlegi tantárgyfelosztás szerint

 

Jó. Ki az, aki nem ért egyet a tantárgyak integrált szemléletű oktatásával? Van-e valaki, aki ettől eltérő állásponton van?

 

Tenk András:

– Fenntartásaim vannak, személy szerint. Csak a science nevű tudományt tudnám felhozni, amivel kivezették a szakközépiskolákból, mostani nevükön a szakgimnáziumokból az úgynevezett közismereti tárgyakat. Azaz a természettudományos tárgyakat, a fizikát, kémiát, biológiát, földrajzot. A megfelelő képzéshez rendelik hozzá a megfelelő tárgyat. Ebben vitát tudnánk nyitni.

 

Jó. Ha jól értem, akkor két alkérdést leszámítva (s ott sem az összes párt részéről) van némi nemű ellenkedés, de alapvetően nem tudtak mondani olyan szakpolitikai javaslatot, amelyekkel a képviselő-jelölt társak döntő többsége ne értett volna egyet! Ezt szeretném rögzíteni.

 

 

Az első kérdés Bereczki Miklóshoz szól. Az elmúlt hetekben, Hódmezővásárhely óta, több párt elnöke is (aki korábban mereven elzárkózott mindennemű együttműködéstől az egyéni választókerületek szintjén) valamiféle nyitást mutatott. A Jobbik részéről Dúró Dóra ugyan mereven elzárkózott, ugyanakkor Vona Gábor, a párt elnöke több tv-nyilatkozatában tett olyan jellegű kijelentéseket, hogy valamikor az együttműködés elképzelhető. Mi most a Jobbik álláspontja? Fog-e bármi nemű együttműködésre lépni, bármely párttal, még a választások előtt?

 

Bereczki Miklós:

– A Jobbik Magyarországért Mozgalom mind a 106 választókerületben indított egyéni jelölteket, országos listánk van, és mi egyedül kívánjuk megnyerni a választást! Tehát a választások előtt nem fogunk senkinek a javára visszalépni! Ahogy Vona Gábor említette, a választások után elképzelhető a XXI. századi pártokkal egy koordináció, de ezt majd akkor beszéljük meg, ha odaérünk a hídhoz. De a választások előtt a Jobbik jelöltjei nem fognak visszalépni!

 

Van olyan közvélemény-kutatás, amelyben Önök által mérve, a Jobbikot 20 százalék fölé mérik, az össztársadalmi támogatottságát tekintve?

 

Bereczki Miklós: Természetesen.

 

Jó. Van-e tudomása olyan közvélemény-kutatásról, amely azt mutatja ki, hogy a Jobbik önmagában is képes és alkalmas arra, hogy kormányt váltson? (Most nem a vágyak érdekelnek.)

 

Bereczki Miklós:

– Visszautalnék moderátorunk szavaira, amivel kezdte az egész vitát: 20 százalékkal túl van mérve a Fidesz! Na, most, nekem van birtokomban egy olyan közvélemény-kutatás, ahol 31 százalékra mérték a Fideszt, 21-re a Jobbikot, tehát akkor gyakorlatilag a Fidesz 11 százalékon van és mi megnyertük!

 

Vona Gábor szerint a párt részéről mégis elképzelhető valamiféle együttműködés a XXI. századi pártokkal. Kik azok, akikre ezt a „XXI. századi” jelzőt kiterjesztik, az itt jelen lévő pártok közül?

 

Bereczki Miklós:

– Vona Gábor egy nagyon elegáns gesztust tett az LMP és a Momentum felé, tehát gyakorlatilag rájuk gondoltunk.

 

Az Együtt nem fér bele ebbe a jelzőbe?

 

Bereczki Miklós:

– Tudom, mire megy ki a játék, ők is XXI. századi párt, de mi csak erre a két pártra gondoltunk első körben. A XXI. századi pártok körébe szerintünk azok tartoznak, akik modern gondolkodásmóddal fogják föl ezt a dolgot. Tehát nem arra gondolunk, hogy mikor alakultak, hanem arra gondolunk, hogy még nem volt semmilyen részük, az előző kormányokkal semmilyen kapcsolatuk nincsen, illetve nem kapcsolódnak hozzájuk.

 

Igen. Az előbb felsorolt szakpolitikai vélemények alapján semmi összehasonlítható véleménykülönbséget nem tudtunk kimutatni Önök és az Együtt között például.

 

Bereczki Miklós:

– Ez azért van, mert nagyon sok dologban együtt tudunk érteni más ellenzéki pártokkal is, sőt még a Fidesznek is van egy-két olyan intézkedése, amit lehet, hogy még Szabó Szabolcs is értékel, és jónak tart. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanaz a testamentumunk, , nem azt jelenti, hogy ugyanazt gondoljuk mindenről, de vannak kapcsolódási pontok!

 

És ez elégséges ahhoz, hogy bármiféle együttműködésben gondolkodjanak velük?

 

Bereczi Miklós:

– Ez ahhoz elégséges, hogy adott esetben, hogyha Szabó Szabolcs úr, vagy a pártja bejut a Parlamentbe, (mi biztos, hogy be fogunk!) akkor tudjunk adott kérdésben, egy irányba szavazni.

 

A következő kérdés Tenk Andráshoz kapcsolódik. Ön itt most azt mondta, hogy nem kíván koordinálni, hogy koordináció nélkül is lehetséges ellenzéki győzelem a választókörzetben. Ugyanakkor a párt több vezető tagja, az elmúlt napokban nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy folynak már tárgyalások az MSZP – Párbeszéd képviselőivel valamifajta együttműködésről, ugyanakkor korábban Szél Bernadett tett ilyen jellegű gesztusokat a Momentum felé. Mikor fognak ezek a gesztusok összeérni, s egy koherens, egységes álláspontot képviselve, megismerhetővé válni a választók számára? Mikor lehet azt mondani, hogy az LMP szövetségkötési stratégiája lezárult, megismerhető, és abszolute tudható, ki az akivel együttműködik, ki az akivel nem?

 

Tenk András:

– Amennyiben erre kongresszusi határozatot fogunk hozni.

 

Mikor lesz kongresszusuk?

 

T. A.: Még nem tudjuk.

 

A választások előtt lesz?

 

T. A.: Nem tudok még róla! 2010 óta az LMP képviseli külön utas politikáját. Mi kicsit markánsabban fogalmaztunk: nem kívánunk a jelenleg regnáló parlamenti pártokkal együttműködni!  Erről kongresszusi határozat van.

 

Elképzelhető, hogy a választásokig nem lesz már kongresszusa az LMP-nek?

 

T. A.: Elképzelhető.

 

Ha ez így lesz, akkor az a határozat, ami korábban megszületett, s amire többször már hivatkoztak, marad érvényben, és nem lesz lehetősége új együttműködési tárgyalásokat kezdeményezni a pártnak?

 

Tenk András:

– Ha a kongresszusunk többsége megerősíti ezt a határozatot, akkor igen. Amennyiben azt revideáljuk, akkor nem.

 

Ungár Péter tegnap, az ATV Egyenes Beszéd műsorában említette azt, hogy két körzetben is előállt egy olyan helyzet, hogy az LMP-nek szükséges lenne a koordináció, az együttműködés a DK képviselőivel azért, hogy LMP-s színekben mandátumot lehessen nyerni. Meg tudja-e erősíteni, hogy szükséges azokban a körzetekben az együttműködésben gondolkodni, akár a DK-val, akár más pártokkal, annak érdekében, hogy az LMP több mandátumot szerezzen, mint amennyivel jelenleg rendelkezik?

 

T. A.: Szükséges lehet, igen. De csak ismétlem magamat: kongresszusi határozat nélkül nem dönthetnek!

 

Bangóné Borbély Ildikóhoz szól a következő kérdés. Felismeri-e a teremben Juhász Pétert?

 

B. B. I.: Igen.

 

Rengetegszer megfogalmazódott az a vád Önnel szemben, hogy egy (2014-ben egyébként az Ön pártja által is támogatott) jelölt ellenében indul el, ennek a jelöltnek az esélyét gyengíti, s ezzel egyébként az ellenzéki mandátum-maximalizálás esélyét is gyengíti.Mit szól ezekhez a vádakhoz?

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– A Magyar Szocialista Párt több mint egy éven keresztül következetesen képviselte a demokratikus ellenzéki pártok széles körű összefogását, közös miniszterelnök-jelöltet követeltünk a demokratikus pártoktól és közös listát, ahogy 2014-ben is Csepelen győzni tudott az ellenzék. Én azt gondolom, hogy az együttműködést, azt a választók fogják kikényszeríteni a politikai pártoktól.

 

Meg tudja azt erősíteni, hogy továbbra is együttműködés párti? Tehát továbbra is azt gondolja, hogy választókerület szintű politikai koordinációra szükség van?

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Én világéletemben – bárhol dolgoztam, bármit képviseltem, a családomon belül is, a környezetemen belül is – a politikában is együttműködés párti voltam és vagyok.

 

Ha meggyőző jelét látná annak, hogy Önnek az esélyei ebben a választókörzetben alacsonyabbak, az Ön társadalmi támogatottsága alacsonyabb, mint bármely más képviselő-jelölt társáé itt a teremben, visszalépne-e annak a képviselő-társának a javára?

 

B. B. I.:

– Én azt megtettem az előtt is, mielőtt az aláírás-gyűjtést elkezdtük. Felkínáltam a visszalépésemet a pártom számára is. Az együttműködés pártján vagyok, és én akkor is megtettem.

 

Tehát meg tudja erősíteni, hogy Ön visszalépne, hogyha meggyőző bizonyítékát kapná annak, hogy Ön alacsonyabb társadalmi támogatottsággal rendelkezik?

 

B. B. I.:

Április 8-án minden körzetben Magyarországon a választópolgárok fogják kikényszeríteni minden politikai párttól … (a közönség felzúdúlásától a mondat befejező része nem hallatszott, nem volt érthető)

 

Ezzel azt mondja, hogy az MSZP – Párbeszéd ráhagyja a választópolgárokra a koordinációt, és nem kíván egyértelmű helyzetet teremteni számukra a szavazólapon?

 

B. B. I.:

– Én azt gondolom, egy éven keresztül egyértelmű helyzet teremtettünk és Magyarországon a választópolgárok szavaznak, a választópolgárok fogják az ítéletet kimondani a politikusok fölött. És én azt gondolom, hogy mindenkinek együttműködés-pártinak kell lennie.

 

Ugye, pont az MSZP-nek van tapasztalata arról, hogy egyébként a sok ellenzéki jelölt egyidejű indulása egy választó-körzetben konkrét mandátumokban „fájhat” a pártnak. Kunhalmi Ágnes példája – azt gondolom – még eléggé élénken él sokaknak az emlékezetében. Tudja-e felelősséggel állítani azt, hogy amennyiben nem változik ez a helyzet, s amennyiben ugyanilyen színtér várja a szavazókat április 8-án a szavazófülkében, úgy nem ismétlődik meg Kunhalmi Ágnes példája ebben a körzetben?

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Normális demokráciában nem lenne kérdés, hogy indulhat több párt választásokon, és normális választási rendszerrel nem lenne akadálya az, hogy a pártok… (a közönség hangzavara megint elnyomta a válasz végét).

 

Ezt értem. De egy adott választási rendszerben van lehetőség most a megmérettetésre. Sajnos, a választási rendszerrel nekem is van fájdalmam. De, most ebben a választási rendszerben mérkőznek meg Önök is a voksokért…

 

B. B. I.:

– 2014-ben körülbelül nyolc körzetet buktunk így el Budapesten, amit meg lehetett volna nyerni.

 

Sokan kárhoztatták ez miatt a Lehet Más a Politikát. Kérdezem azt, hogy akkor ennek alapján alkalmazzák-e ezt a kritikát még a Lehet Más a Politika felé, s amit az LMP felé megfogalmaztak, saját maguk felé érvényesítik-e?

 

B. B. I.:

– Így van. Mi kötöttünk legelőször a Demokratikus Koalícióval szövetséget, és utána a Párbeszéddel és a Szolidaritással.

 

Mit szól azokhoz a vádakhoz, hogy az ilyenfajta megállapodással a Demokratikus Koalícióval, az MSZP olyan helyzetbe lavírozta saját magát, hogy képtelenség már visszaléptetéseket  eszközölni. Még akkor is, ha lenne hozzá politikai akarata, , mert egészen egyszerűen súlyos kampánytámogatásokat bukna, konkrétan 150 millió forintot!

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Ezt visszautasítom, és ez nem a pénzről szól! … Mi meg fogjuk tenni, mi vissza fogunk lépni… (a hangzavar megint elnyomta a választ)

 

Akkor meg tudja erősíteni azt, hogyha szükséges, akár még lejjebb is hajlandóak menni annál a számnál, amennyi…

 

B. B. I.:

– …Tárgyalunk az LMP-vel. Ez mutatja, hogy mi nyitunk…

 

Tehát, akár le is mondanak a plusz kampánytámogatásról, ha ez a koordinációt lehetővé teszi?

 

B. B. I.:

– Erről beszélünk. Kormányt akarunk váltani. Orbán rendszerét meg akarjuk buktatni!

 

Köszönöm. Dukán András Ferenchez szól a következő kérdés, a Momentumhoz. A Momentum az elmúlt fél évben következetesen 106 jelöltről beszélt, akiket el szeretett volna indítani. Most látjuk azt, hogy az a 106 jelölt nem állt össze. Itt állunk a startmezőnél, a társadalmi támogatottság alapján nem tud minden választó-körzetben indulni a Momentum. Mi alapján remélik azt, hogy képesek lesznek megugrani az 5 százalékos bejutási küszöböt?

 

Dukán András Ferenc:

– Én azt gondolom, mindannyian láttuk, milyen idő volt az elmúlt két hétben. Ez lehet, hogy viccesen hangzik, vagy furcsán, de azoknak a pártok, akik az utcán gyűjtik az aláírást, akik házról házra járnak, azok tudják, hogy ez igen is súlyos aláírásokban mérhető. A választókörzetek 90 százalékánál többen állít a Momentum jelölteket – kevesebb, mint egy évvel az alakulása után! Ezt Magyarországon párt, az elmúlt 28 évben még nem tette meg. Én is sajnálom, hogy nem lett 106, de azt gondolom, hogy ez olyan politikai teljesítmény, amilyent még senki nem csinált meg ebben az országban!

 

 Ennek a teljesítménynek a jelentőségét nem akarom megkérdőjelezni, csak szeretném megkérdezni, hogy ennek alapján (bár itt a teljesítmény nyilvánvalóan jelentős) elégséges-e ahhoz, hogy a párt megugorja az 5 százalékos küszöböt?

 

D. A. F.:

– Úgy gondoljuk, hogy igen!

 

Jó. Hány egyéni választókörzetben látják esélyesnek azt, hogy győzelemre hozzák a jelöltjüket?

 

D. A. F.:

– Ezt még nem tudjuk. Azt gondoljuk, hogy egy ilyen új pártnál, amely még nem létezik egy éve, a kampány rengeteget számít! Tehát például az, hogy tudjuk: a Momentumnak 50 százalékos az országos ismertsége! Egy ennyi idős pártnak ennyi. Akik itt ülnek a teremben, bizonyára ismerik, hiszen ők a tájékozottabbak. De nekünk még el kell jutnunk még egyszer ennyi emberhez, mint az elmúlt időszakban. De ez csak a kampányban lehetséges, hiszen más források eddig nem álltak rendelkezésünkre.

 

Holnaptól számítva egy hónap van hátra, 30 nap nagyságrendileg, a választásig. Az elmúlt hónapok alapján az összes társadalomtudományos intézet bőven 5 százalék alatt méri a Momentumot, 2-3 százalék körül nagyjából. Mi fog változni a következő 1 hónap alatt, , ami alapján meg tudják ugrani az 5 százalékos bejutási küszöböt?

 

Dukán András Ferenc:

– A kampány fogja megváltoztatni. Most akkor hoznék egy társadalomtudományos példát: 8 évvel ezelőtt az LMP-t senki nem mérte 5 százalék fölé a választások előtt egy hónappal, majd 7,5 százalékot értek el! Nem azt mondjuk, hogy mi vagyunk az új LMP, de ettől függetlenül pont azt mutatják a számok – egy hónappal a választások előtt -, hogy ténylegesen nem mérvadóak!

 

Számos szimpatizánsuk is megfogalmazta azt a kritikát (és egyébként különböző portálokon is lehetett ilyeneket olvasni), hogy egyébként az Önökkel világnézetileg rokonítható pártokkal abszolút nem képesek az együttműködésre. Ez legalábbis rossz üzenet azok számára, akik akár Önökkel, akár más, hasonló világnézeten álló pártokkal tudnának azonosulni. Miért nem tudott megszületni bármi fajta együttműködés, nagyjából egy hónappal a választások előtt, akár az Együtttel, akár az LMP-vel, vagy bármely más, olyan párttal, amelyek egyébként jelezték, valamilyen fajta együttműködésre készek lennének?

 

D. A. F.:

– Mi nem együttműködni szeretnénk, hanem leváltani ezt a kormányt, és ennek az az ára, hogy mi nem kérünk semmit. Mi egyoldalúan fogunk visszalépni, ha szükség lesz rá. A Momentum nem tárgyal, , mert nem várunk semmit a kormány leváltásáért. Be fogjuk áldozni a jelöltjeinket, ha erre lehetőség lesz! Ehhez arra van szükség, hogy az MSZP és a Jobbik megállapodjon! Ha az MSZP és a Jobbik megállapodik, lesz kormányváltás, s a Momentum – ha kell – saját magát is fel fogja áldozni ezért a célért!

 

Ez azt jelenti, hogy akár az összes egyéni választókörzetben hajlandók visszalépni? Mekkora számot érhet el a visszaléptetés?

 

Dukán András Ferenc:

– Három feltételünk van, teljesen egyértelmű…

 

Azt tudjuk, az a kérdés, hány körzetben mennének le?

 

D. A. F.:

– Ahol ez megvalósul, ott mindenhol!

 

Tehát akár az összes körzetben hajlandóak a visszalépésre?

 

D. A. F.:

– Azt gondolom, hogy 27 alá nem lehet menni, mert országos listára szükség van! De tudjuk sajnos, hogy van legalább 27 olyan körzet, ahol a Fidesz mindenképpen nyerni fog. Én azért ebben nem akarnék szabni gátat!

 

Jó. A következő kérdés Szabó Szabolcsnak szól. 2014-ben az MSZP-vel együttműködésben sikerült mandátumot nyerni, egyébként akkor közös listán is indultak. Ehhez képest 2018-ban külön indulnak! Miért állították elő ezt a helyzetet, amiben most a választók nem tudhatják, kire érdemes szavazniuk annak érdekében, hogy újabb ellenzéki győzelem tudjon megszületni?

 

Szabó Szabolcs:

– Igen, 2014-benközös listán, közös jelöltekkel indulva nyertünk – nemcsak itt Csepelen-Soroksáron. Hiller István, Burány Sándor, Szabó Sándor, Varga László és a többiek is nyertek. Akkor mi nagyon alaposan kielemeztük a választási eredményeket, s az összes szakértő arra a következtetésre jutott, hogy úgy lehet növelni a szavazatszámokat, ha a pártok külön listán indulnak, de egyéniben koordináltak. A fideszes jelölttel szemben egy jelölt indul egyéniben. Az összes kutatás ezt mutatta. Ezért választottuk azt (már egyébként két évvel ezelőtt), hogy külön listán akarunk indulni, de mi koordinálni akarunk! Ezt mondjuk folyamatosan!

 

Ugye, Önök elvi gátakat szabtak az együttműködés elé az MSZP – Párbeszéddel. Ehhez képest azt lehet látni, hogy az Önök társadalmi támogatottsága sem haladja meg a Parlamentbe való bekerüléshez szükséges mértéket. Az összes fontosabb társadalomtudományos pillér azt mutatja, hogy nem fognak bejutni a Parlamentbe. Ugyanúgy, ahogy a Momentum, Önök is 5 százalék alatt vannak! Mit tud mondani a szimpatizánsainak, miért éri meg ez a szövetségkötési stratégia, amit most követnek,  hogyha ez egyébként konkrétan abba fog kerülni, hogy ez a párt nem jut be listáról a Parlamentbe?

 

Szabó Szabolcs:

– Egyrészt nekünk nincsenek elvi megfontolásaink, vagy elvi kifogásaink. Azért nem választottuk a közös listát, mert mi szeretnénk megmérettetni magunkat önállóan, plusz, azt mutatja az összes kutatás, hogy így lehet a szavazatokat maximalizálni. Mert ne felejtse el senki, 25 százalékot kapott akkor a közös lista! Míg így most valószínűleg többet tudunk elérni. De, egyébként mi arra készülünk, hogy bejutunk a Parlamentbe. Mi bízunk abban, hogy az egyébként meglévő, és mindenki által elismerten jó programunkat meg tudjuk úgy ismertetni az emberekkel, még jobban, hogy elhiszik, hogy érdemes az Együttre szavazni. Van egy tervünk, van programunk, van elképzelésünk, és koalíciós kormányzásban tudunk majd együttműködni! Csak oda el kell jutni! Történelmi felelősségünk van (főleg Hódmezővásárhely után), hogy ne párhuzamosan szaladjunk előre, mert akkor nagyon jól szaladunk majd, csak mind falnak megyünk! Meg kell tudni állni.

 

Önöknek sem sikerült 106 jelöltet állítani! Sőt, a jelen lévő pártok közül Önök állították a legalacsonyabb számú egyéni jelöltet. Mi alapján várja el Bangóné Borbély Ildikótól – aki a mérések alapján egyébként egy sokkal nagyobb társadalmi támogatottsággal rendelkező pártszövetség jelöltje – hogy visszalépjen az Ön javára, miközben az Önök társadalmi támogatottsága jócskán elmarad az MSZP – Párbeszédétől?

 

Sz. Sz.:

– Ugye, azt kell tudni, hogy mi eleve nem terveztünk 106 jelöltet állítani. Nagyon sok körzetben előre jeleztük, hogy nem fogunk indulni, mert mi a koordinációban hiszünk! Mint ahogy az MSZP is összesen 58 körzetben indul, mert ő is jelezte előre, hogy egyfajta koordinációban gondolkodik – már a DK-val meg is tudott állapodni. Ezt szeretnénk szélesíteni!  Így tudjuk leváltani igazából a kormányt! És én nem azt várom személy szerint, hogy az Ildikó javamra lépjen vissza. Én azt szeretném, hogy legyen együttműködés, tárgyalás minden párttal, közte az MSZP-vel is. Országosan állapodjunk meg abban, hogy tudjuk előállítani azt a helyzetet, hogy a legerősebb ellenzéki jelölt…

 

…Kérés: ha meggyőző bizonyítékát kapná annak, hogy az Ön társadalmi támogatottsága alacsonyabb, mint bármelyik jelen lévő képviselő-jelölté, visszalépne-e a javára?

 

Sz. Sz.:

– Amennyiben ez országos koordináció keretében működik, persze!

 

Hány egyéni képviselő-jelölti helyre tart igényt az Együtt, hogy egy ilyen együttműködésben részt tudjon venni?

 

Szabó Szabolcs:

– Csatlakozni tudok a Momentumhoz: az országos listához 27 kell! Egyébként azt mutatja az összes kutatás, hogy ez megoldható, hogy külön listája legyen mindenkinek és mégis a nyert körzetekben legyen koordináció.

 

Jó. Bereczki Miklósnak szól a kérdés: Hódmezővásárhely példája pont azt mutatta, hogy egy helyben lévő jelölt mögé a Jobbik – és az összes többi ellenzéki párt, egységesen – képest volt beállni, s ez a jelölt így képes volt elképesztő, és senki által nem várt győzelmet aratni, egy egyébként alapvetően ősfideszes városban. Többen ellenzéki oldalról (ide sorolom a Jobbik holdudvarát is) erőteljesen kérik, egyesek követelik is, hogy a Jobbik kezdjen bele együttműködési tárgyalásokba az MSZP – Párbeszéddel, az LMP-vel és más pártokkal is. Mi az akadálya annak, hogy ez megvalósuljon? Miközben látható, hogy egyre erőteljesebb ez a követelés, ráadásul most a Momentum jelöltje is kijelentette, hogy ők például ahhoz kötnék a visszaléptetéseket, hogy Önök az MSZP – Párbeszéddel valamiféle együttműködésre lépjenek végre.

 

Bereczki Miklós:

– Ez egy magasabb szintű döntés kategóriája. Én ebben nem tudok dönteni. Személyes véleményem az, hogy a Jobbik mindenhol tudott önálló jelöltet állítani, s a legerősebb ellenzéki párt (szinte az összes kutatás szerint) a Jobbik. Ha ezt vesszük alapul, akkor gyakorlatilag az összes többi pártnak kellene a mi javunkra visszalépni, hogy a többi jelölt… (erős zajongás a hallgatóság soraiban)

 

Ezt a Momentum megtenné, amennyiben azt látja, hogy Önök is hajlandóak valamifajta együttműködésre azért, hogy az ellenzéki szavazatokat maximalizálni lehessen, és minnél több ellenzéki mandátumot lehessen nyerni.

 

B. M.:

Azt gondolom, hogy Tapolca és Hódmezővásárhely már bizonyította, hogy a választópolgárok sokkal okosabbak a politikusoknál, és ők tudják, hova kell húzni az X-et, ha ég a ház!

 

Ezzel egyetértek. De azt is gondolom, hogy a választópolgárok számítanának Önökre, nem véletlenül várjuk azt, hogy tudjunk szavazni április 8-án. Önöknek kellene valamiféle olyan helyzetet teremteniük, ami egyértelműsíti a h3elyzetet és orientálja ezeket a szavazókat, hogy hova kell behúzniuk az X-et?

 

Bereczki Miklós:

– Magánvéleményem szerint a legerősebb ellenzéki jelöltre kell szavazni, ebben a választókerületben pedig a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt.

 

Miért tolják át ezt a felelősséget a választókra? Miért a választónak kell eldöntenie, ki a legerősebb ellenzéki jelölt? Miért nem képesek Önök egyértelmű helyzetet teremteni itt a választók számára?

 

Bereczki Miklós:

– A választók bőrére megy a választás!

 

Ezért kérdezem! Miért nem képesek egyértelmű helyzetet teremteni azon választók számára, akiknek a bőrére megy ez a választás?

 

B. M.:

– Egyértelmű helyzetet teremtettünk ebben a választókerületben…

 

…Igen, és ez így ha marad, akkor fideszes győzelmet fog eredményezni!

 

B. M.:

Nem, mert a választók ennél sokkal okosabbak!

 

Jó, köszönöm. Ugyanez a kérdés Tenk Andráshoz. Miért tolják át a választók felé azt a felelősséget, hogy a legerősebb ellenzési jelöltet támogatva, ők hozzák meg azt a döntést, amit Önök nem képesek jelenleg meghozni?

 

Tenk András:

– Mi azért meghoztunk egy döntést: mind a 106 választókerületben áll a jelöltünk! Mind a 106 körzetben el fogunk indulni! A választók el tudják dönteni, mit szeretnének. Szeretnének esetlegesen egy valós rendszerváltást elindítani végre ebben az országban 1990 óta, vagy megint tologassuk, mint pár évvel ezelőtt? Mert ha most megint labdázunk: egyszer a narancs szín, egyszer a piros szín, akkor nem biztos, hogy hosszú távon…

 

…az LMP számára a 2010 előtti hatalomgyakorlás továbbra is egyenértékű a 2010 utáni hatalomgyakorlással?

 

T. A.:

– Én nem ezt mondtam! Személy szerint én nem tekintem egyenértékűnek.

 

Akkor azt kérdezem: ha egyszer azt mondja, hogy Önök egyértelmű helyzetet teremtettek, mégis azt lehet látni, hogy itt (valamivel több, mint egy hónappal a választások előtt) még mindig öten vitáznak azért az egy mandátumért, amiért az ellenzési szavazók voksai szükségesek. Miért nem teremtenek egyértelmű helyzetet azon szavazók számára, akik egyébként támogatnák azokat a szakpolitikai javaslatokat, amelyekben széles körű egyetértés van Önök között, és azokat a politikákat, amelyek megváltoztatnák ennek az országnak az állapotát, ahova a Fidesz süllyesztette nyolc év alatt?

 

Tenk András:

– A választók el tudják dönteni, hogy ki nekik a legerősebb ellenzéki jelölt!

 

Ez nem kérdés. De miért tolják át a szavazókra? Miért nem teremtenek egyértelmű helyzetet?

 

T. A.:

–Bocsánat, felelős, felnőtt emberek vagyunk, tudunk döntést hozni. Minden magyar állampolgárnak szavazati joga van! Önök is jót mosolyogtak, amikor a jobbikos kolléga kijelentette, hogy ő a legerősebb jelölt esetleg. Önök nagyon jót derültek rajta, hogy miért nem ő lép vissza esetleg más javára? Én ezt az interakciót így értettem. Viszont, elhangzott az egész rendezvény elején a hangszóróból: az egyéni körzetben lehet dönteni a legerősebb egyéni jelöltre, de a listán szavazhatunk még ettől függetlenül a számunkra kedves pártra! Ez viszont az egyén felelőssége! Azért szeretném jelezni, hogy azért a jelenlegi helyzet, ahol most harminc év óta tartunk, a rendszerváltás után, az nekünk, választópolgároknak is a felelősségünk, hogy hogyan döntünk? Az én felelősségem is, amikor szavazóképes korú lettem, … Szerintem ne nézzük gyereknek a választókat!

 

Egyetértünk abban, hogy Magyarországon többségi választási rendszer van? Igen! Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem alakul ki egy-az-egyben helyzet, a hatalom jelenlegi birtokosa és az azt elvenni kívánó ellenzéki jelölt között, akkor egész egyszerűen relatív többséggel is lehetséges behúzni ezt a körzetet annak a képviselőnek, aki most nem jelent meg itt előttünk! Egyet értünk ezzel?

 

Jó. Ugye pontosan lehet tudni, hogy van egy erőteljes átszavazási hajlandóság, nagyjából mindenki pártválasztói bázisában, az ellenkező pártok képviselőjelöltjeinek javára. Ezt már egyébként több kutatás is kimutatta.

Mit akarnak mondani a szimpatizánsaiknak? Azon túl, hogy szavazzanak a legerősebb jelöltre? Meddig fogják ezt a helyzetet fenntartani? Lehet-e arra számítani, akárcsak az utolsó pillanatban, akárcsak egy nappal a választások előtt, ameddig erre lehetősége van az LMP-nek, teremt-e egyértelmű helyzetet a szavazólapokon, vagy sem?

 

T. A.:

– Egyrészt visszautalok a korábbiakra, én erre nem tudok válaszolni – ez kongresszusi döntést igényel! Másrészt mi egyértelmű helyzetet teremtünk: aki tudomásul veszi, hogy nekünk ez a célunk, lassan már tíz éve, amit megfogalmazunk, a harmadik választásnak megyünk neki…

 

Bangóné Borbély Ildikóval menjünk tovább. Várható-e az, hogy a Jobbikkal nyílt tárgyalások kezdődnek és annak lesz valamilyen megismerhető eredménye a szélesebb nyilvánosság számára is, még március 15-e előtt?

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Most a Jobbik elzárkózik, de én azt gondolom, hogy a választók és a pártok kézbe veszik az együttműködést – kell, hogy valamiféle együttműködés kialakuljon!

 

 

Meg tudja erősíteni azt, amire Molnár Gyula is utalt már, hogy szükséges az együttműködés a Jobbikkal?

 

B. B. I.:

– Igen, Hódmezővásárhely után elvárják az emberek a széles körű együttműködést! Mi folyamatosan ezt képviseltük az elmúlt több mint egy évben!

 

Ha elmennek a választók szavazni, akkor az a kérdés, hogy Önök ennek meg fognak-e felelni, lesz-e bármilyen nyílt együttműködés a Jobbikkal?

 

B. B. I.:

– A nyíltra nem tudok mit mondani. Kell, hogy legyen együttműködés az ellenzéki pártok között. egyetlen egy célunk van: hogy az Orbán rendszerét leváltsuk!

 

Értem. Többen írnak arról, hogy valami fajta hidegkoordinációban már most gondolkodnak, ami azt jelenti, hogy bizonyos jelöltjeiknek a kampányát visszafogják egyes választókörzetekben, ahol esetleg más képviselő-jelölteknek van lehetősége érdemben behúzni azt a körzetet. Ezen túlmenően, azaz a színfalak mögötti koordináció túlmenően fognak-e nyílt, egyértelmű helyzetet teremteni választókerületi szinten?

 

B. B. I.:

– Muszáj lesz! Azt gondolom, minden felelős politikai pártnak végig kell azt gondolnia, 2018. április 8-án le akarja-e váltani Orbán rendszerét? Ez a listás szavazatokra is vonatkozik, mert nem engedhetjük meg, hogy az 5 százalék alatti pártok szavazata a Fidesznek menjen! Mindenkinek felelős döntést kell hoznia a választópolgárok érdekében!

 

Ez mit jelent? Ön mit vár el azoktól a pártoktól, akiknek a társadalmi támogatottságát 5 százalék alá mérik: azt kéri tőlük, hogy húzzák le magukat a listáról? Vagy mi az amit elvár tőlük?

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Felelősen kell gondolkodni a koordinációban.

 

Bereczki Miklós:

– Én elegánsan elfogadom a visszalépést, ha úgy van…

 

De, ha jól értem, Ön e gesztust továbbra sem gyakorolná egyetlen képviselő-jelölt társa esetében sem?

 

B. M.:

– Választókerületről volt szó, itt pedig a Jobbik a második legerősebb, illetve a legerősebb ellenzéki.

 

Zárókérdés: figyelembe fogják-e venni a hamarosan megjelenő, erre a körzetre vonatkozó közvélemény-kutatási adatokat, melyeket a Közös Ország mozgalom kérésére végeztek el? Az utolsó hónapban, szövetségkötési politikájuk alakításakor figyelembe fogják-e venni a majd ott látható eredményeket, saját magukra nézve?

 

Dukán András Ferenc: Igen, de mint mondtam, nem szövetség-kötésre, hanem, ha arról van szó, egyoldalú visszalépésre.

Szabó Szabolcs: Én társadalomkutató egyetemi oktató vagyok, fura lenne, ha nem venném figyelembe, úgyhogy: igen!

Tenk András: Természetesen nem fogunk mellette elmenni.

Bangóné Borbély Ildikó: Igen, eddig is ezt képviseltük.

Bereczki Miklós: Nem tudom.

 

Jó. Akkor következzenek a záró beszédek!

 

Tenk András (LMP):

– Láttuk, hogy mindenben jóformán, szakpolitikai kérdésekben egyetértek. Én nagyon röviden fogok fogalmazni. Én azt mondom, hogy szerintem az LMP az egyetlen olyan párt, amelyik valóban változást akar. Tehát, ha változást szeretnének elérni, akkor legyenek szívesek minket támogatni! Köszönöm!

 





Szabó Szabolcs (Együtt):

– Mi egy nagyon rossz hangulatú országban élünk.. Láthattuk, hogy törik meg a demokrácia gerincét, az oktatást, az egészségügyet, miközben nem kormányoznak, hanem azzal vannak elfoglalva, hogy lopjanak, és ezt fedezzék! Az ügyészség pedig közben nem csinál semmit, pedig a vak is látja, hogy egyébként csak a lopással vannak elfoglalva. Nyilván ennek az egésznek a következménye volt az is, hogy az ellenzéki képviselők munkakörülményei és hangulata is eléggé rossz volt az elmúlt négy évben – Ildikó is alátámaszthatja -, egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány javaslatunk ment át a Parlamenten. Ettől függetlenül dolgoztunk, tettük a dolgunkat, mert mi hiszünk abban, hogy az elvégzett munkának van eredménye! Csak el tudom mondani, hogy 277 önálló indítvány, 60 nem önálló indítvány, 76 felszólalás, ami a nevemhez kötődik. Részt veszek a kulturális bizottság munkájában, az oktatási minimumot volt szerencsénk közösen kidolgozni. Tehát, az ember megtesz mindent! Azért dolgozik, mert bízunk abban, hogy lehet kormányváltás, és amikor kormányváltás van, akkor közösen egy koalíciós kormányban létre tudunk hozni egy olyan országot, ahol nem félelemben élnek az emberek, hanem ahol jó élni! Olyan országot, ahol napról napra előrébb tudunk lépni, s nem hátrafelé fordulunk, valami feudalisztikus, középkori, uram-bátyám rendszerbe. Egy olyan országot fel tudunk építeni, ahova jó visszajönni, s nem elmenni akarnak az emberek! Én ilyen országért akarok dolgozni, s aki úgy gondolja, hogy ez fontos, szavazzon ránk!

 

Bereczki Miklós (Jobbik Magyarországért):

– Tisztességes és élhető Magyarországot szeretnénk, ahol normálisak a bérek, ahol a munkának van becsülete, és a szólásnak van szabadsága! Mi a választás tétje? A választás tétje az, hogy egy év múlva, ha a Fidesz nyeri a választást, mi nem beszélgetünk itt, ilyen baráti körben! Nem mondhatjuk el a gondolatainkat, mert meg fog valósulni a diktatúra. Most még csak a szelét érezzük! De, meg fog valósulni! Hogyan győzhetjük le? Hódmezővásárhely, Tapolca a jéghegy csúcsa volt. Az egész jéghegyet kell apró kis jégkockákká szétdarálni, s hagyni kell, hogy az áprilisi nap fénye felolvassza őket! Ezért kell dolgoznunk, mindenkinek, Önöknek is. Személyes felelőssége mindegyikőjüknek, hogy felhívják azt az 5-10 ismerősüket, akik a kormányváltásban érdekeltek, és valahogy vegyék rá őket, hogy menjenek el szavazni!!! Mert, ha megint csak 5-6 millió ember fog elmenni – akkor végünk van! Mindenkinek el kell menni, szavazni! S ha ez megtörténik, akkor Orbán Viktor egy történelemkönyv lapjaira fog kerülni, és negatív példaként fogják emlegetni. Úgyhogy, én arra kérek mindenkit, ezt vegye komolyan, vegye saját felelősségének, és tegyen meg érte mindent! Köszönöm.

 

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP – Párbeszéd):

– 2014-ben, amikor én bekerültem a Parlamentbe, nemcsak azzal kellett megküzdenem, hogy ellenzéki képviselő vagyok, hanem meg kellett küzdenem nőként és édesanyaként is. Azt gondolom, hogy a XXI. században az egyik legfontosabb dolog, hogy Magyarországon nem lehet különbséget tenni ember és ember között, férfi és nő között! És nem lehet különbséget rakni azáltal, hogy a gyermek hova született. Elmondom – ha már Szabolcs is elmondta -, 350-szer szólaltam fel a Parlamentben, és 1100 indítványom volt! Kiálltam a gyermekszegénység felszámolása mellett, a családok mellett, a nőpolitika mellett, kiálltam minden oktatási téma mellett, s azt képviseltem, hogy Magyarországon ne a szerint dőljön el valakinek a sorsa, hogy az ország melyik részében született! Sajnos, ma ezt tapasztaljuk. Azt gondolom, hogy egy politikusnak ez a legnagyobb feladata, hogy lehetőséget biztosítson mindenkinek. Annak idején (megint édesapámra hivatkozok) édesapám arra tanított engem, hogy az emberek egyformának születnek. Ha én el akarok valamit érni, akkor küzdenem kell érte! Életemben nagyon sok mindenért megküzdöttem. Sokan tudják, még a gyermekeimért is. Én nem fogom hagyni Orbán viktor kormányának, hogy a gyerekeink úgy döntsenek, hogy ezt a hazát el kell hagyniuk. Legnagyobb feladatunk ma, Magyarországon ezt megakadályozni, hogy a gyermekeink elmenjenek! Kérem szavazzanak rám! Köszönöm.

 


Dukán András Ferenc (Momentum):

–        Egy éve létezünk. Számos akció van mögöttünk, az olimpiától elkezdve, sok helyi akció is. Szerintem az eredményeink magukért beszélnek. Fiatal pártként ne tudott senki ilyet felmutatni. Azt gondoljuk, hogy a legfontosabb, hogy a Momentum – amit mindig is mondtunk –, ügyek mentén együttműködik mindenkivel, s a választások után is ezt fogja tenni. Mind helyben, mind országosan, mert szeretnénk az árkokat betemetni, a jobb- és baloldali megosztottságot meghaladni – de ezt csak úgy lehet, ha túllépünk a sérelmeinken. Ugyanakkor nem felejthetjük azt el, hogy az elmúlt 28 évben nem teljesültek azok az ígéretek, amiket kaptunk. Ezért az új politikai generáció, a Momentum generáció lehet az, aki kimozdítja a holtpontról a magyar politikát, az elmúlt 28 év süppedéséből. A pártom és én hiszünk abban, hogy be lehet fejezni a rendszerváltást, be lehet tartani a rendszerváltás ígéreteit. Hiszünk abban is, hogy a Parlamentben van helye a fiataloknak. Hiszek abban, hogy az oktatás lehet XXI. századi, és esélyeket teremtő! Hiszünk abban, hogy a teljesítmény-elvűség, a szolidaritás és a pozitív nemzetkép megférnek egy pártban, megférnek egymás mellett. Hiszünk abban is, hogy a politikusoknak az emberekért kell dolgozniuk, és nem fordítva, és lehet politikus abból is, aki olyan egyszerű ember, mint bárki más, mint én vagyok! Nem az teszi jóvá a politikust, hogy ő politikusnak született, hanem egy dolog: az, hogy becsületesen és őszintén áll ki a választói elé, és úgy él és úgy dolgozik, ahogy ők. És akkor, ha ezt így tesszük, akkor lesz helyünk a Parlamentben. Ha hisznek ebben, akkor támogassanak minket!

 

A vitának akkor ezzel vége. Mielőtt továbblépnénk a nézői kérdésekre, egy záró gondolatot szeretnék elmondani. Az összes eddigi kutatásunk szerint – ami egyébként jóval a hódmezővásárhelyi fordulat előtt történt –, minden körzetben, többségben voltak azok, akik a kormány váltását akarják, s kisebbségben, akik a kormány maradását. Azt kérem Önöktől, hogy a következő egy hónapban annak a terhével és felelősségével végezzék a munkájukat, hogy ez az akarat április 8-án valóra tudjon válni. Mi ezen leszünk.

 

CSEPEL ÉS SOROKSÁR HANGJA

 

Nézői kérdések következnek. Elsőként Torhosi Béla tesz fel kérdést az egészségüggyel kapcsolatban.

 

Torhosi Béla: Tisztelettel köszöntök mindenkit, szervusztok! Kérdésem: mi a véleményetek az SZTK-ban sorra megszűnő szakorvosi ellátásokról? Teljesen tönkre teszi a Fidesz az egészségügyi ellátást!

 

Bereczki Miklós:

– Általános orvos- és ápoló hiány van, illetve általános az a probléma, hogy nincs elegendő szakember. Erre van egy koncepcióm, hogy lehetne orvosokat csábítani a kerületbe: ösztöndíjat kell nekik adni, amíg egyetemisták, és meg kell szabni, cserébe a végzésük után mennyi ideig legyenek itt!? Hátha letelepednek. Ezzel megoldódhat nagyon sok probléma., s lenne szemészet, és nem kellene annyit sorban állni a fül-orr-gégészeten! De ez nem csak Csepelen probléma, hanem Soroksáron is! Az is borzasztó, hogy a háziorvosi praxisokat nyugdíj után, gyakorlatilag hetven év körüli orvosok működtetik. Nincs elegendő orvos!

 

Szabó Szabolcs:

–Külön kiemeltem az elején, hogy a mi programunkban ez különösen fontos! Mi azt gondoljuk, hogy mi ezt meg tudjuk valósítani. Egyrészt a háziorvosi praxis-pénzt 25 százalékkal azonnal emelni kell, a szakorvosi rendelőkben azt kell mondani, hogy maximum egy hetes várakozási idő van. Tízéves bérmegállapodás kell az orvosokkal és egészségügyi alkalmazottakkal, hogy ne menjenek el, hanem inkább jöjjenek vissza és legyen elég alkalmazott. Nagyon fontos az, hogy érdemben emeljük meg a forrásokat: nem TV kell a szakorvosi rendelőintézetbe, hanem orvos, aki meggyógyít!

 

Tenk András:

– Nem is csak az orvosokra kell gondolni esetlegesen, bár ők a legfontosabb láncszem az egészségügyi ellátásban, ahol az asszisztenseknek, a nővéreknek a bérét is kellene rendezni. Valóban, a társadalmi megbecsültséget vissza kell állítani. A tanuló diákság körében is vonzóvá kell tenni az egészségügyi szakmát!

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Csatlakozni tudok. Ma Magyarországon (ha a felméréseket nézzük) a magyar emberek első problémája az egészségügy helyzete! Legnagyobb feladatunk az lesz, hogyan lehet visszacsábítani külföldről az orvosokat, ápolókat, s azokat az embereket, akik elhagyták az országot. Pontosan amiatt, mert külföldön nagyobb lehetőségeket láttak. A másik: nagyon fontos, hogy a fejlesztési források hova mennek majd a kormányzat részéről, s mi hova fogjuk a fejlesztési forrásokat terelni. Azt gondolom, hogy nemcsak a TV-k, hanem a stadionok helyett is – melyek gomba-módra szaporodnak – vannak lehetőségeink, presztizs-beruházások helyett inkább az egészségügyet kell rendbe rakni!

 

Dukán András Ferenc:

– Én is kiemeltem első helyen az egészségügy problémáját. Két dolgot mondanék el a programunkból – az eddigiekkel alapvetően egyetértek. Csoportpraxisok létrehozását javasoljuk, hogy minőségi szakellátást kaphasson mindenki, illetve az egészségügy talán legnagyobb problémája (és részben ez okozza az orvoshiányt is) az a méltatlan helyzet, amit a hálapénz teremt, mind az orvosok, mind a betegek számára. Ezt föl kell számolni, erre a 364 oldalas programunkban konkrét intézkedések vannak. Nagyon fontos, hogy lássuk azt, hogy amíg az egészségügy a korrupciónak az egyik melegágya, s amíg erre a kormány rájátszik, szembeállítva orvosokat, ápolókat egymással és a betegekkel, addig nem lehet rendes egészségügyet csinálni. A forrás mellett rendezni kell ezt az erkölcsi kérdést is!

 

Szabó Szabolcs:

– Csak annyit tennék még hozzá: Németh Szilárd azt mondta, azért rossz az ellátás, mert túl sokat járunk orvoshoz! Én beutalnám egy csepeli orr-fül-gégészetre, szemészetre, vagy a Jahn Ferenc sürgősségire, megtapasztalni a helyzetet.

 

A következő nézői kérdés Tóth Pétertől érkezik, neki a gerincút fejlesztéséről lesz kérdése.

 

Tóth Péter: Jól értettem, hogy Bereczki Miklós a gyártelepen keresztül vezetné a Gerincutat, amelynek a már megépült szakasza a gyártelepen kívül, a kerítés mellett halad? Szabó Szabolcs pedig a meghosszabbításról beszélt, amelynek az útjában ott áll egy Tesco áruház, egy nyomda és egy szakközépiskola! Ezt a problémát hogyan hidalná át?Általánosan megfogalmazva: hogyan kezelnék a gyorsforgalmi út meghosszabbításával kapcsolatos problémákat?

 

Bereczki Miklós:

– A Gerincút most a gyárterület mellett halad el, s a Posztógyárnál kanyarodik el a Rákóczi Ferenc út felé. Meghosszabbítását a Salakút irányába, a legkevésbé lakott területeken át képzelnénk el, de erre egyébként született is egy terv a korábbiakban. Végig a Metrans mellett haladna el az út, és az első körforgalomnál csatlakozna bele az M0-ba, tehát nem menne el az Auchanig! Azért, hogy ne terheljük ott is a forgalmat. Így lehetne a legolcsóbban és a legköltség-hatékonyabban megoldani, hogy ne kelljen annyi olyan területet kisajátítani, ahol laknak. Távolodjon el a lakott területtől még jobban, mert az a zaj, amit el kell viselni ilyen helyen, az nem egy kellemes dolog.

 

Szabó Szabolcs:

– Szerencsére nem nagyon kell kitalálni, merthogy koncepcionális szinten, elvileg az, hogy ezt hogy kell tovább vezetni, az megvan. Elsődlegesen a Mag utcáig, aztán a II. Rákóczi Ferenc utat kiszélesítve. De ez nem végleges megoldás, ez egy középtávú, 10-15 évre szól, aztán újra kell kezelni a problémát. Nagyon fontos lenne, de sajtos nagy kisajátításokkal lehessen tovább vezetni, a Dunához közelebbi sávon – de az már nagyon sok pénz lesz, de a végleges megoldást fogja biztosítani. Rövid távon: Mag utca és II. Rákóczi Ferenc út.

 

Tenk András:

– Továbbra is azt mondom, csökkenteni kell a Csepelre irányuló gépjármű-forgalmat, illetve a Belvárosba irányuló gépjármű-forgalmat. Ennek egyik technikai lehetősége parkolók kialakítása Csepel déli részén, s erre Soroksáron is lehet gondolni. A kötött pályás közlekedést kell fejleszteni, bővíteni, déli irányban meghosszabbítani a HÉV-et. Ez egy régi terv egyébként, ha utána néznek. De, akár a helyi közlekedési hálóüzathoz is hozzá lehet nyúlni, adott esetben.

 

Bereczki Miklós:

– Csak egy gondolat: ha a forrásokon aggódnak az emberek esetleg. Ha Csepel visszakapja az iparűzési adó teljességét, ami neki jár, , akkor nem lesz probléma! 10 milliárd forint feletti összeg!

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Akármilyen probléma megoldásáról is beszélünk, egy mondattal el lehet intézni: kormányzati és önkormányzati akarat kell hozzá, hogy ez az út megépüljön és be legyen kötve az M0-ásba! Én azt gondolom, hogy minden képviselőnek, kormányzati és ellenzéki képviselőnek ez a feladata. És másik: Magyarországon, ma, Európában a legdrágábban épülnek közutak és vasútfejlesztési projektek. Ezt kell megoldanunk, hogy ne arról szóljanak a beruházások, hogy hogyan tudják a kormányzati szereplők lenyúlni. Hanem pontosan arról, hogy magyar vállalkozókkal, normális, megfizethető áron ezek az utak megépüljenek. Ha kormányzati akarat lenne, akkor ez már régen megvalósult volna!

 

Dukán András Ferenc:

– Csak szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Gerincút kérdése nem most keletkezett – aki itt él Csepelen, az tudja: réges-régi téma. Amióta én élek (1988-ban születtem), azóta ez téma, tehát erre az akaratra már nagyon nagy szükség legyen, hogy megtörténjen. Azt még hozzá tenném, hogy önmagában a Gerincút nem old meg semmit. Általában is: nincsenek csodamegoldások! Hosszú, átgondolt munka kell ebben a kérdésben is, amit mondtam, az agglomerációval közösen kell ezt végiggondolni, hogyan lehet ezeket átalakítani (az egyéb útrendszert is)? Erre mi irányadónak, meg vitaanyagnak, a már említett független mérnöki kerekasztal tanulmányát gondoljuk megfontolásra méltónak.

 

A következő nézői kérdést Csizek Csaba teszi fel, a csepeli HÉV-vel kapcsolatban.

 

Csizek Csaba: A csepeli HÉV meghatározó Csepelnek, de a teljes agglomerációnak is, mint ahogy a ráckevei HÉV is. Az olimpiával ezt megtámadták. Tehát a kérdés a következő: Önök villamost szeretnének? Korszerű gyorsvasutat szeretnének? Vagy északi-déli regionális gyorsvasutat szeretnének? Mert nagyon nem mindegy! A másik kérdés az: Fónagy János államtitkár azt mondta 2016 áprilisában, hogy nem kell utat szélesíteni, mert ha a 2x1 sávot 2x2 sávra szélesítjük, akkor az is bedugul. A 2x4 sáv és a 2x8 sáv is. Ugyanis az agglomerációból nem lehet feljönni, s 200 ezer embernek nem mindegy a közlekedése! Egyetértenek-e azzal, hogy az olimpiával le akarták radírozni Közvágóhíd és Pesterzsébet között a ráckevei HÉV-et?

 

Szabó Szabolcs:

– Az utóbbival kezdeném. Az persze nagyon jól hangzik, hogy nem old meg semmit a bővítés, de ha kimegyünk az M0-ra, marha jól lehet közlekedni a 2x4 sávon! Tehát, persze vannak korlátai, meg plusz forgalmat generál, , de azért jó az, hogyha a dugókat próbáljuk megoldani, mondjuk útszélesítéssel! A HÉV-ről elmondtam már korábban: mi azt támogatjuk, hogy ez gyorsvasútként maradjon meg és M5-ös metróként folytatódjon. Mert, ugye a kormány azért akarta ezt villamossá alakítani, , hogy a csepeli szigetcsúcson megépülő olimpiai központba könnyen ki tudjanak jönni a belvárosiak, meccset nézni. De nekünk a HÉV azért kell, hogy mi járjunk be a városba! Ezért kell azt gyorsvasútként megőrizni.

 

Bereczki Miklós:

– Olyan jól meg tudja oldani egy új beruházás a forgalmat – nézzük az M6 autópályát: egy kocsi sincs rajta, mióta megépítették! Itt is csak ez lenne… De ez csak a vicc volt. Mindenképpen szükséges az, hogy bővítsünk. Azt gondolom, hogy amennyi autó van, ha azokat elbírja az úthálózat, akkor nem lesz bedugulva! Másik az: végre komplexen kéne gondolkodni, komplex fejlesztésben kellene gondolkodni, ebben a hidak is benne vannak, a kötött pályás közlekedés is és az autós közlekedés is.

 

Tenk András:

– A konkrét kérdésre megpróbálok részben konkrétan válaszolni. Én a HÉV-felújítást tartanám esetlegesen egy megoldásnak. Már elhangzott, s valóban: mozgáskorlátozottaknak, és babakocsival azért elég nagy küzdelem feljutni a csepeli HÉV szerelvényekre. Egy zárójeles megjegyzést a nagy, ész nélküli útfejlesztés kapcsán: amikor az M0-t kibővítették, iszonyatosan sok erdőterületet vágtak ki a Duna-parton. Az is elhangzott, hogy Budapesten Csepelen az egyik legrosszabb a levegő minőség. Ezen is el lehet gondolkodni!

 

Bangóné Borbély Ildikó:

–        Én is azt gondolom, hogy a HÉV megoldása (mert a HÉV a soroksári, meg a csepeli embereké) mindenféleképpen a minőségnek a javítása! Az, amit látunk, ha vasúton közlekedünk, hogy az elővárosi járatokon hogyan cserélték le, most már másodjára-harmadjára a kocsikat, én látom, mert én vonattal és tömegközlekedéssel utazom. Akkor – azt gondolom – elvárható, hogy a Csepelen és Soroksáron lakó emberek is ugyanezt a minőségi szolgáltatást megkapják. Ugyanezt mondom egyébként az ország összes területére. S, ami már többször elhangzott: ha minőségi a helyi közlekedés, akkor az emberek használni fogják! Mert ez az érdekük! Nagyon fontos lenne, hogy az emberek úgy tudják ezt a tömegközlekedést használni, hogy az autójukból kiszállnak, vannak parkolók, ahol parkolni tudnak, és ténylegesen a kormányzatnak az az akarata, hogy tömeg-közlekedjenek az emberek!

 

Dukán András Ferenc:

– Egyértelműen a gyorsvasút mellett foglalunk állást. Azt gondoljuk, hogy ez a praktikus, ahogy mondod, összekötni a szentendrei HÉV-vel mind a két HÉV-et. Az útszélesítés-útépítés kérdésére reagálva: nagyon fontos lenne általában is az úthálózat felújítása. Csepelen még mindig rengeteg a burkolatlan út! Még mindig nagy a csatornázatlanság is. Ezekre is érdemes lenne figyelni, s ez nyilván növelné a csepeli ingatlanok árát is, meg általában a bejutást. A Momentum programja azt mondja, hogy sok szempontból a lakhatást az határozza meg, hogy mégis, mennyire lehet bejutni onnan?  Ha gyorsabb lenne a városba való bejutás, akkor Csepel is egy sokkal értékesebb hellyé válna, pénzügyileg, ingatlanárakban mérhetően is.

 

Bereczki Miklós:

– Még egy dolgot szeretnék elmondani. Kulcsa a fejlesztésnek, meg a fejlődésnek az, hogy végre, tényleg, ez a két kerület a budapesti fejlesztések győztese legyen! És ne mindig utolsó legyen a sorban! Mert a nélkül semmi nem lesz.

 

Utolsó nézői kérdés következik: felteszi Kis Iván Géza.

 

Kis Iván Géza: Önöket hallgatva, itt megint nem akarnak összefogni! Ez azt jelenti, hogy a szavazatok szét fognak esni. Önökön fog múlni, hogy a Fidesz hatalmon marad! Ez normális estben nem lenne baj, de ismert, hogy a Fidesz hány millió embert, állatot és növényt irtott ki. Szinte csak stadionok épültek, romokban az egészségügy, stb. Miért akarják, hogy a Fidesz maradjon hatalmon??? Nem félnek a népharagtól???

 

Tenk András:

– Szerintem a népharagtól nem nekünk kell félni!

 

Szabó Szabolcs:

– Amint említettem, tényleg azt gondolom, hogy történelmi felelősségünk van most. Mert ha most nem nyer az ellenzék, és nem alakítunk koalíciós kormányt, akkor nagyon sokunknak azon kell gondolkodnunk, hogy hova fogunk majd költözni ezt követően, mert akkor sok maradásunk szerintem akkor már nem lesz. Éppen ezért, biztos vagyok benne, hogy rajtunk nem fog múlni! Ezt igyekeztem mondani az elmúlt lassan két órában is. Koordinált jelöltállítással: egy jelölt a fideszessel szemben – így lehet győzni!!! Rajtunk ez nem fog múlni, az biztos! Én személy szerint is érzem ezt a történelmi felelősséget, ami a vállamat nyomja!!! Ezért ebben tudnunk kell megállapodni, mert mint mondtam, párhuzamosan szaladhatunk a falnak, csak akkor jó nagyot koppanunk! S ott marad nyakunkon a Fidesz!

 

Dukán András Ferenc:

– Én nem érzem, hogy ez a kérdés nekem szólna, de már elégszer elmondtuk, hogy rajtunk nem múlik. Rajtunk tényleg nem fog múlni4 mi hiszünk abban, a Momentum hisz abban (annak ellenére, hogy nagyon sok elvi problémánk, nézetkülönbségünk van az itt álló képviselő-jelöltek pártjaival, vagy akár a DK-val, aki most nincs itt), hogy a Fidesz leváltása nem lehet háttérben! A Fidesz leváltása elsődleges cél kell, hogy legyen! Hiszen egy olyan országban, amely így épül le, nem lesz jó élni! El fog menni a Momentum-generáció, ahogy eddig is elment! Mert, mi szeretnénk egy olyan országot, ahova érdemes visszajönni, ahonnan nem kell elmenni, s nagyon reméljük, hogy ehhez mindent meg fognak tenni a nálunk nagyobb pártok, mert náluk van a felelősség!

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Szerintem minden politikai pártnak felelőssége van, nemcsak a nagy pártoknak, hanem a kicsi pártoknak is. S mind a 106 körzetben felelőssége van! Minden politikai erőnek azt kell eldönteni, hogy 2018. április 8-án mit akar?  Hatalmon tartani Orbán Viktor rendszerét, vagy változtatni azon, ami az elmúlt nyolc évben történt? Én, személy szerint, már többször tettem ígéretet, s azt tudom mondani, hogy énrajtam nem múlik, mirajtunk nem fog múlni az, hogy a soroksári és a csepeli embereknek ne Németh Szilárd legyen az országgyűlési képviselője! Csak én elvárom minden politikai erőtől, hogy ugyanazt az együttműködést megtegye, amit az elmúlt hónapokban a Magyar Szocialista Párt megtett.

 

Bereczki Miklós:

–        Mi nemcsak az elmúlt 8 évet, hanem az elmúlt 16 évet szeretnénk leváltani! Mert az, hogy idáig eljutottunk, hogy Orbán Viktor kétharmaddal tudott kormányt alakítani, egymás után, az ugyanúgy felelőssége az azt megelőző kormányoknak is. A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint nemcsak ők, hanem minden egyes kormányváltásban érdekelt, és ebben gondolkodó ember eltökélt abban, hogy ez megtörténjen. Én biztos vagyok benne, hogy Orbán Viktor és maffiakormánya le lesz váltva 2018. április 8-án!

 

Biztos vagyok benne – mondta Gulyás Márton – hogy még rengeteg kérdés maradt Önökben, de a vitaest itt, most, véget ért! Ki kell ürítenünk a termet.

El kell ismernünk az itt megjelent képviselő-jelöltek mindegyikének, hogy Ők vállalták a nyilvánosság előtti számadást!!! Ha nem is ért egyet mindenki a gondolataikkal, ez, ma, a demokrácia jelen állapotában kiemelkedő értékű, s ezért meg kell őket becsülnünk. Kérem tapsoljuk meg őket!

Önöknek köszönöm, hogy itt voltak.

 

Ha nem sietnek haza, akkor, ahogy a vitaest legelején elmondtam, most, a Közös Ország Mozgalom aktivistái elindulnak, aki akar velünk tarthat, s ez a képviselő-jelölteknek is egy meghívás. Ellátogatunk a Fidesz-KDNP irodájához, hogy elhelyezzük azokat a transzparenseket, amelyekkel Orbán Viktor és Lázár János idegenellenes, rasszista kijelentései ellen tiltakozunk. Öt perc múlva indul a menet a ház elől.

 

Még egy utolsó szolgálati közlemény – nem akarom tovább rabolni az idejüket: ha van lehetőségük- akár csak 500 forinttal is – hozzájárulni a rendezvény költségeihez, akkor ott, a Közös Ország Mozgalom aktivistáinál látható, adománygyűjtő ládába várjuk az adományaikat. Minden pénzösszeg számíthat!

A kozosorszagmozgalom.hu oldalon is van lehetőségük, online átutalással is segíteni a fáradozásainkat.

Köszönöm még egyszer a megjelenést, jó éjszakát, viszont látásra!

 

21. kerületi Hírhatár Online – Bárány Tibor

Fotók: Bárány Tibor

Térkép: kozosorszagmozgalom.hu

 

 

 

 

 

Utoljára frissítve: 2018-03-13 20:48:10

További híreink
A KÉK – Csepelről, Csepelen (is)
A KÉK – Kortárs Építészeti Központ független szakmai szervezet, melynek fő célja az építészet, az urbanisztika és az épített környezet kérdéseinek, ezek közösséghez való ...
2018-11-23 15:33:05, Hírek, Aktuális Bővebben
Tanuljon szakmát ingyen!
Csepeliek figyelem! Kivételes lehetőség - érdemes élni vele!
2018-11-21 14:01:27, Hírek, Aktuális Bővebben
Önkéntesen, önzetlenül...
Szombaton a Csepel Plazaban emberségből, önzetlenségből, segítőkészségből vizsgáznak a csepeliek: önkéntes véradás lesz! Nagyon fontos, hogy sokan eljöjjenek! Mutassunk...
2018-11-09 22:19:59, Hírek, Aktuális Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A Déli Városkapu Fejlesztési Program érdekében Csepel Építési Szabályzatának módosítása készül. A partnerségi ...
Bővebben >>