Az Országgyűlés 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést 2001-ben tartották.

1944-ben a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. A Holokauszt Emlékközpont minden évben e napon emlékműsorral, az Áldozatok emlékfalánál mécses-gyújtással emlékezik meg a holokauszt nemzeti áldozatairól.
 

A kezdeményezés Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter nevéhez fűződik, aki a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.

Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő 8 méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a magyarországi áldozatoknak. Ott áll 2007 óta az Elveszett Közösségek Tornya is, amelyen 1441 település neve olvasható, azoké a helységeké, ahol az 1944-ben az akkori magyar hatóságok (közigazgatás, csendőrség, rendőrség) által hetek alatt erőszakkal véghezvitt deportálások miatt ma nincs zsidó közösség.

A magyar holokauszt hetvenedik évfordulója tiszteletére, 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon: az emlékév a mai napon kezdődik.

Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-bábkormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán és a zsidók lakásának igénybevételén át a zsidó emberek gettókba, Budapesten úgynevezett zsidóházakba költöztetéséig. 1944. április 16-tól datálható a magyarországi zsidók elkülönítése, vidéken 1944 tavaszán gettókba zsúfolták a zsidóságot, majd általában valamilyen ipari létesítményből kialakított gyűjtőtáborokba vitték, ezután pedig rövidesen deportálták őket az ausztriai, németországi és lengyelországi koncentrációs (megsemmisítő) táborokba.

A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek, először a keleti országrészekben, a visszacsatolt Kárpátalján és a Felvidéken, majd az egész országban. Az Adolf Eichmann által irányított német stáb a magyar közigazgatás és csendőrség apparátusának közreműködésével hajtotta végre néhány hónap alatt 437 ezer magyar állampolgár bevagonírozását. Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult.

Budapest zsidóságának elhurcolását a nemzetközi tiltakozás hatására – miután mintegy hetven napig semmit nem tett ellene – Horthy Miklós kormányzó július 6-án leállította (vidéken tovább folytatódott…).

Az 1941-es népszámlálás alapján - a revíziós lépések után megnövekedett területű országban - 725 ezer izraelita élt. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás nyomán. A vidéki zsidóság gyakorlatilag megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.

A csepeli zsidóság sorsáról itt olvashatnak.

A holokauszt emlékév rendezvényeit beárnyékolja a Szabadság térre tervezett, az 1944-es német megszállásról szóló emlékmű elkezdett építése, s az ellene való folyamatos tiltakozás.

Mint ismeretes, a Mazsihisz és más zsidó szervezetek is visszautasították a kormánytól nyert pályázati pénzek igénybe vételét és nem vesznek részt az állami holokauszt-év programjaiban

Április 24-én a Magyar Tudományos Akadémián történészkonferenciát tartanak, ahol az előzetes tervek szerint – Pálinkás József, az MTA elnöke mellett – a fideszes Lázár János is köszöntőt mond. Bár a konferencia az emlékévhez kapcsolódik, az eseményt Heisler András nem tekinti kormányzati rendezvénynek. Így annak sem látja akadályát, hogy a Mazsihisz elnökeként ő is beszédet mondjon.

Kordonbontó tüntetések kíséretében javában tart az építkezés a Szabadság téren, de a megszállási emlékművel kapcsolatban még mindig nem tárgyalt egymással a Mazsihisz és a kormány. Heisler András emlékeztetett rá, hogy a Mazsihisz vezetőinek írt levelében Orbán Viktor miniszterelnök azt ígérte, a vitatott kérdésekről a húsvéti ünnepek után folytatódik a párbeszéd. A Mazsihisz elnöke „jogkövető állampolgárként” arra számít, hogy így is lesz. Mindenesetre – tette hozzá – a Szabadság téren elindított építkezés sok illúzióval nem kecsegtet bennünket.

Forrás: wikipedia.hu, hdke.hu, nol.hu, sulihalo.hu