Méltán nevezhettük egykor világhírű sportegyesületnek: olimpiai érmek, világbajnoki, európa-bajnoki győzelmek fűződtek a csepeli sportolók nevéhez.
Aztán sok minden változott a világban és idehaza is: egyebek között más alapokra helyeződött a gazdaság és a politika is. A hazai sport állami támogatása elolvadt, a koráb-ban háttérben működött erős, támogató vállalatok eltűntek, a sportegyesületek magukra maradtak…
A múltra büszkék lehetünk, a jelenre kevésbé.

A Csepel SC alapításának 100. évfordulójára emlékezünk 2012-ben ezzel a sajtó-összeállítással (s egyúttal a hazai sportélet leépülésének folyamatára is ráláthatunk), me-lyet a Csepel Újság és az MTI anyagaiból válogattunk, a teljesség igénye nélkül.

1988: a Csepel SC működésének 76. éve

1988. december 28. szerda (MTI)
Aggasztó jelek mutatkoznak a magyar sportklubok gazdálkodásában. Nemrégiben három fővárosi nagyegyesület, a Vasas, a Ferencváros és a Bp. Spartacus jelentette be szakosztályok megszüntetését, illetve sorsára hagyását, s a többi klubnál sem rózsásabb a helyzet. Az utóbbi időben a sajtó is nagy terjedelemben foglalkozik ezzel a kérdéssel, amely hovatovább úgy fogalmazódik meg: életben marad-e a magyar sport?
Vajon mire lehet számítani az új esztendőben, s mit kíván tenni a sporthivatal az egyesületek fennmaradásának biztosításáért? – ezt kérdezte Ch. Gáll András, az MTI munkatársa dr. Mol-nár Istvántól, az ÁISH jogi főosztályának vezetőjétől.
- Elöljáróban szeretném világossá tenni: 1968 óta az állam nem tud és nem is akar teljes mér-tékben anyagilag gondoskodni a sportegyesületekről - kezdte a főosztályvezető. - Azelőtt az állam atyáskodó módon osztotta szét a pénzeszközöket a klubok között, az utóbbi húsz évben azonban úgynevezett többcsatornás finanszírozás valósul meg. Az egyesületek működésének anyagi alapját egyrészt az állami támogatás, másrészt a gazdálkodó szervek - vállalatok, szövetkezetek - hozzájárulása, harmadrészt pedig a saját vállalkozásokból származó bevételek adják. Az utóbbi években az arány feltűnően a harmadik bevételforrás felé tolódott el.
Ilyen helyzetben mi lehet az ÁISH szerepe?
- A hivatal elsődleges feladata többé nem a pénzeszközök elosztása, hanem az egyesületek működéséhez szükséges feltételrendszer és a gazdasági szabályozás kialakítása. Vagyis: egyre kevésbé avatkozunk bele a klubok ,,belügyeibe,,.
Újfent adódik az alapkérdés: mire lehet számítani 1989-ben?
- Meggyőződésem, hogy nem kerülnek nehezebb helyzetbe az egyesületek, mint amilyenben az idén voltak. Hogy mire alapozom az optimizmusomat? Először is arra, hogy korszerűsödött a sportfinanszírozás rendszere. A vállalatok szabadabban támogathatják az egyesületeket, hiszen most már nemcsak a jóléti alap, hanem költségeik terhére is juttathatnak pénzt. Továbbá már a gazdálkodó szervek tetszés-szerinti mértékű tagdíjat fizethetnek. Eddig ennek nagyságát pénzügyminisztériumi rendelet korlátozta. Ám ezeknél lényegesebb, hogy az adó-törvények módosítása bizonyos esetekben kedvező az egyesületekre. Ha egy SE például bérbe adja a létesítményeit, a haszon után nem kell adóznia. A sportszerek forgalmi adója is nulla lesz a jövőben, ami szintén jól jön az egyesületi gazdálkodásban.
 Mi a helyzet az 50 százalékos vállalkozási adóval?
- Az új egyesülési jogról szóló törvény elismeri majd a nem-profitelvű szervezetek létét. Ilyen lesz a sportegyesület is, s mint ilyen, bevételei után egy fillér adót sem kell fizetnie, abban az esetben, ha nyereségét kizárólag az alapszabályban megfogalmazott tevékenységének fi-nanszírozására fordítja. Tehát például a labdarúgó-mérkőzések bevétele után sem kell adózni.
Mit jelent a társadalombiztosítási járulék 10-ről 43 százalékosra történő emelése?
- A legutóbbi parlamenti ülésszakon elfogadott 1989-es költségvetés szerint a társadalombiztosítási járulék felemelését az állam nagyrészt ellensúlyozza. A 10 és a 43 százalék közötti különbség túlnyomó részét visszakapja a tizenkét nagyegyesület, s a kisebb sportklubok is - némileg kisebb mértékben.
Mindezen intézkedések szavatolják a sportklubok fennmaradását?
- Véleményem szerint az utolsó pillanatban született ésszerű kompromisszum a kormányzat, az ÁISH és az egyesületek között. A közvetlen veszély ezzel - úgy vélem - elhárult. Persze nem lehetnek illúzióink. A jövőben csakis az alkalmazkodni képes sportegyesületek maradhatnak fenn, akkor, ha változtatni tudnak eddigi szemléletükön, és megnövelik gazdasági aktivitásukat. Január első napjaiban egyébként leülünk a tizenkét kiemelt egyesület képviselői-vel, s megvitatjuk, hogy hivatalunk költségvetéséből mekkora összeget juttatunk nekik - mondta befejezésül dr. Molnár István.

1989: A Csepel SC működésének 77. éve

1989. január 16. hétfő (MTI)
Hétfőn az ÁISH-ban találkoztak egymással a sporthivatal vezetői és a tizenkét kiemelt sportegyesület elnökei. (Már az is a magyar sport sajátos, túlzottan központosított szerkezetét mutatja, hogy a fent említett, tucatnyi klub kétharmada fővárosi.) Erre a találkozóra a sajtó képviselői is hivatalosak voltak.
Megnyitójában Debreczeni János, az ÁISH Közgazdasági Főosztályának vezetője kiemelte, hogy egy konzultáció-sorozat első állomásának szánták ezt a hétfői ,,randevút,,. A cél a sport-vezetés és az egyesületek között kétségkívül meglévő feszültségek, a kölcsönös gyanakvás feloldása. A mai helyzet fő jellemzője – a főosztályvezető szerint - a magyar sport erőteljes differenciálódása. Sportágak, egyesületek értékelődnek fel vagy – s ez a gyakoribb - le. Csak-is elvi alapokon nyugvó sportpolitikával lehet rendet teremteni ebben a kusza helyzetben.
Pongrácz Antal, az ÁISH általános elnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy e tanácskozásnak kettős célja van: véleményeket hallani a sportgazdaság mai állapotáról, egyúttal párbeszédet folytatni a klubok képviselőivel. Az elnökhelyettes történelmi áttekintéséből kiderült, hogy a sportfinanszírozás rendszere 1968-tól húsz éven át változatlan volt, az úgynevezett több csatornás központi elosztás érvényesült. Manapság azonban a klubok mögött álló támogató vállalatok vagy ágazatok nem tudják és nem is akarják vállalni az anyagi terhek többségét, noha, az egyesületek ,,vállalatfüggősége,, még ma is meglehetősen erős.
Az ÁISH két javaslatot terjesztett a kormányzat elé: az állam legalább a sportlétesítmények fenntartását vállalja, s az ehhez szükséges 4,2 milliárd forint előteremtése érdekében szedjen be sportfejlesztési hozzájárulást a vállalatoktól; vagy pedig továbbra is tartsák fenn a ,,több lábon álló,, finanszirozási modellt. Mivel a vállalatokat további adóterhekkel sújtani már lehe-tetlen, a második változat maradt meg egyetlen realitásként. Az idén a magyar sport céljaira fordítandó, mintegy 10 millió forint 40 százaléka állami pénzekből, 50 százaléka vállalati támogatásból, 10 százaléka pedig a klubok saját gazdasági tevékenységéből származik – az előrejelzések szerint.
Pongrácz Antal a sporthivatal által elért eredmények között említette, hogy erre az évre már valamennyi sportszer a nulla forgalmi-adós sávba került; elérték a kormányzatnál, hogy az ajándékba adott külföldi sportszerek vámmentesen kerülhettek be az országba; megvalósíthatták a jutalmak, fizetések bruttósítását; a sportolók, edzők külföldi munkavállalása szinte korlátlanná vált. Elhangzott: a tavalyi 3,6 milliárd forinttal szemben idén 4,3 milliárd forintot fordít az állam sportcélú beruházásra. Míg 1986-ban 133, 1987-ben 113, tavaly 123 millió forintot kaptak az ÁISH-tól a kiemelt nagyegyesületek, ebben az évben ez az összeg 160-170 millió forintot ér el. Csattanóként Pongrácz Antal bejelentette, hogy, átérezve az egyesületi ,,életben maradás,, nehézségeit, a sporthivatal a saját fenntartásához szükséges költségekből 15 millió forintot elkülönít - ahogy fogalmazott - ,,a magyar sport élen járó műhelyeinek támogatására,,. Ezt az összeget pályázat útján osztják szét a jelentkezők között.
A hozzászólások sorát Pazár Sándor, a Bp. Spartacus elnöke nyitotta meg. ,,Kesergőjének,, legfőbb pontjai: a bázisvállalatok és -szövetkezetek többnyire nem utalják át az egyesületek sportolóinak fizetését; a szövetségek a csapatsportágakban túl sok korosztályos együttes indí-tására kötelezik a klubokat; a diáksport semmit sem fog megoldani az élsport utánpótlás-gondjaiból.
Ujj Attiláné, a Vasas elnökhelyettese rámutatott: hiába tartoznak a nulla kulcsos adósávba a minőségi sportszerek, ha azok ugyanakkor szabadárasak, és csillagászati összegekbe kerülnek. Egyetértett azzal, hogy vállalkozniuk kell a kluboknak, ez azonban tőke hiányában szinte lehetetlen.
Szabó Tibor, a Bp. Honvéd ügyvezető elnöke elkeseredetten tette fel a kérdést: hogyan lehet egy klub jövőjét tervezni, ha az ehhez szükséges információkat az egyesületi vezetők is csak az újságokból tudják meg? Szót ejtett a szerződéskötésekről is, mondván: ma már a sportolók olyan pontokat foglaltatnak bele a megállapodásokba, amelyekre egyszerűen lehetetlen garanciát vállalni. Helytelenítette, hogy a szövetségek reklámszerződéseket köthetnek a világklasz-szis sportolókkal anélkül, hogy azok munkaadóival, klubjaikkal is tárgyalnának. Így reklám-szempontból az egyesület számára már el is veszett egy Fábián László, egy Martinek János vagy egy Gyulai Zsolt.
Kiss Imre, a Csepel elnöke – kollégáival ellentétben – nem igényelte az ilyen és ehhez hasonló találkozókat. Arra hivatkozott, hogy ,,végre önállóak vagyunk, dolgozzunk is önállóan,,. Hozzátette még, hogy hiába zárta pozitív pénzügyi mérleggel a tavalyi évet a Csepel, náluk is komoly anyagi gondok vannak, mivel hihetetlen magasságokba szökött a sportolók ára.

1989. augusztus 16. szerda (MTI)
A korábbi úgynevezett kiemelt budapesti sportegyesületek elnökei megbeszélést tartottak a Magyar Testnevelési Főiskolán. Áttekintve a magyar sport helyzetét, közös gondjaikat, a következő határozatokat hozták:
- egységesen belépnek a Sportegyesületi Tanács néven megalakult szervezetbe,
- egyidejűleg megalakították a Sportegyesületi Tanács fővárosi szekcióját. A szekció elnöke Kuzbel Ferenc (BSE), szóvivője dr. Frenkl Róbert (OSC). Fontos feladatuk többek között az egyesületi elnökök érdekvédelme. A megbeszélésen a következő egyesületek vettek részt: BSE, Épitők, Ganz Mávag, BKV Előre, Postás, Tungsram SC, TFSE, OSC. Nem vett részt a megbeszélésen a BEAC és a MAFC.

1991: 79 éve alapították a Csepel SC-t

1991. március 13. szerda (MTI)
Vajtó Lajos, az OTSH szóvivője a következő anyag közlésére kérte az MTI Sportszerkesztőségét:
A főváros testnevelésének és sportjának helyzetéről, jövőbeni elképzeléseiről folytatott eszmecserét Demszky Gábor főpolgármester és Gallov Rezső helyettes államtitkár, az OTSH elnöke. A megbeszélésen jelen volt dr. Ajtay Zoltán, a Fővárosi Képviselőtestület sportalbizottságának vezetője is. Budapest sportjának az ország sportéletében betöltött kiemelkedő szerepére tekintettel hangsúlyozták a főváros sportbeli értékei megőrzésének szükségességét. Ezt figyelembe véve Demszky Gábor hitet tett amellett, hogy a főváros a lehetőségeihez ké-pest a jövőben is biztosítani kívánja az ehhez szükséges szervezeti és pénzügyi hátteret. A fővárosi sportigazgatással összefüggésben a főpolgármester kiemelte a korszerűsítés igényét, amely a jelenlegi megosztott szervezeti struktúra helyett egységes irányítást tesz indokolttá. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy a fővárosi törvény hiánya zavaro-kat okoz a Budapest és kerületei közötti kapcsolatban a sport terén is. Reményüket fejezték ki, hogy ez a bizonytalan állapot mielőbb és megnyugtatóan rendeződik, melynek eredményeként Budapest sportirányítása az egész főváros érdekeinek megfelelően alakulhat.

1991. június 26. szerda (MTI)
Az OTSH meghívására a megyei közgyűlések elnökeinek, a megyei jogú városok polgármes-tereinek és a főváros vezetőinek, illetve ezek képviselőinek, valamint a sportigazgatási szervek vezetőinek és a megyei jogú városok polgármesteri hivatalának sporttal foglalkozó munkatársainak részvételével tanácskozás zajlott a Magyar Testnevelési Egyetem aulájában.
Napirenden a megyei, fővárosi sportigazgatóságok létrehozásának kérdései szerepeltek. Gallov Rezső helyettes államtitkár, az OTSH elnöke bevezetőjében nyomatékosan hangsú-lyozta, hogy a testnevelés és a sport ügye az önkormányzatok nélkül megoldhatatlan és bár szükséges, hogy legyen a sport szervezésével foglalkozó intézmény e területen, de ennek az önkormányzatokkal való legszorosabb együttműködésre kell törekedniük.
A megyei közgyűlések képviselői kinyilvánították, hogy a sportigazgatóságok létrehozásával egyetértenek, azt támogatni kívánják, hiszen a Parlament által megszavazott döntés a testne-velés és sport területi rendszerének alapját képezi, s ezzel a magyar sport egészét szolgálja.

1992: 80 éve alapították a Csepel SC-t

1992. április 22. szerda (MTI)
A közeljövőben nem lesz sporttörvény, mert az most csak arra lenne alkalmas, hogy a megoldhatatlannak tűnő gondokat, problémákat eltakarja, praktikus megoldásokat viszont nem adna semmire.

Ezzel a gondolattal indította mondandóját dr. Horváth Balázs, a sportot felügyelő tárca nélküli miniszter azon az összejövetelen, amelynek az Új Sipos étterem szolgált színhelyül. Az újságírók részvételével lezajlott fórumon, amelynek témája a testnevelés és sport megújításának koncepciója volt, a miniszteren kívül megjelentek a sporthivatal vezető tisztségviselői, élükön Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke, továbbá ott volt Gyarmati Dezső országgyűlési képviselő is.
Dr. Horváth Balázs utalt arra is, hogy a parlament túlterhelt, s ilyen helyzetben még egy jól előkészített, érdemi sporttörvény-tervezetet is csak valamikor a távoli jövőben tárgyalhatnának meg a képviselők. Nem sporttörvény kell, hanem a magyar sport útját kikövező feladattervre van most szükség – szögezte le, majd sorra vette a találkozóra elkészült, átdolgozott koncepció főbb pontjait. A miniszter kijelentette, hogy nem véglegesen kész tervezet ez, hanem olyan, amely – reményeik szerint – minden irányból érkező társadalmi észrevételekkel, javaslatokkal kiegészülve válik teljessé, s alkalmassá arra, hogy határozattervezet formájában a parlament elé terjesszék elfogadásra. Sportolók, sportvezetők véleményére éppúgy kíváncsiak, mint az utca emberéére. A miniszter úgy gondolja, hogy a késszé, teljes értékűvé gyúrt, minden résztvevő felelősségét rögzítő dokumentum a nyári országgyűlési szünet előtt, május végén terjeszthető a törvényhozók elé.
A koncepcióban előrebocsátják, hogy ,,az elmúlt évtizedek politikája, ezen belül különösen a sportpolitika, az azzal szoros összefüggésben álló oktatási és kultúrpolitika, de leginkább az elhibázott gazdaságpolitika következtében a testnevelés és a sport helyzete súlyosabbá vált,,. Ezért is halaszthatatlan a testnevelési és sportéletnek a megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyokat tükröző korszerűsítése. A kiindulási alap az, hogy a testi kultúra, az egészséges életmód nem állami, nem is önkormányzati, hanem nemzeti ügy. Dr. Horváth Balázs kulcs-kérdésről beszélt, hangoztatva, hogy a sportot, a politikai vitáktól mentesítve, nem szabad a
költségvetésre ráterhelni, hanem társadalmasítani kell, nemzeti üggyé tenni, amihez persze az anyagi alapokat is meg kell teremteni.
Ebben segíthet egy Nemzeti Sport Alap létrehozása alapítvány formájában, és ennek kell alárendelni a szerencsejátékok egy részét.  Leszögezte, hogy a legfontosabb, a fundamentum az iskolai, a diáksport, megemlítve, hogy a következő néhány évben ezer tornaterem épül fel a tanulók részére. De ekkor mondta azt is, hogy a költségvetés nem maradhat ki a közvetlen olimpiai felkészülés, az olimpiai részvétel anyagi forrásainak biztosításából.
Halaszthatatlan feladatnak minősítette a létesítményhelyzet megoldását, a tisztázatlan kérdések rendezését, és úgy vélte, hogy egy rendkívül szűk körben kell biztosítani a sportegyesületeknek a jogot, a lehetőséget a tulajdonszerzésre, illetve a tulajdonnal való gazdálkodásra, miközben célszerű szétválasztani a fenntartás és üzemeltetés költségeit. Hangot adott annak a véleményének is, hogy részesüljenek kedvező adóelbírálásban a ,,non-profit,, alapon működő szervezetek.
Szó volt még arról, hogy bizonyos területeken a bírósághoz tartozó törvényességi felügyeletet célszerű átvinni a sporthivatalhoz, hogy bizonyos sportjellegű vitákban az OTSH lehessen a ,,döntőbíró,,. Ugyanakkor arra számít a miniszter, hogy a helyi, például a megyei sportigazgatóságok komoly részét idővel át fogják venni a szakági szövetségek. A sportbarát gazdasági környezet megteremtését sokadik alkalommal sürgetve dr. Horváth Balázs úgy vé-lekedett, hogy ha a sportfeladatokkal kapcsolatos határozat a Parlament részéről kedvező fo-gadtatásban részesül, egyik következményként fokozatosan elsorvadnak a jelenlegi nagyegye-sületek. Visszaszorulásuk, s önálló, kisebb egységekre olvadásuk azért is valószínűsíthető, mert a régi gyakorlattal szemben már nem kaphatják meg az állami költségvetésből, állami vállalatoktól az egykor volt nagy támogatást.
Gallov Rezső, cáfolva, hogy nézeteltérés volna a miniszter és a sporthivatal között, leszögezte, az uj vezetésű OTSH nem sürgette, hanem halogató taktikát folytatott a sporttörvény dolgá-ban. Az államtitkár is úgy vélte, hogy egyszer majd kell, de a jelen nem alkalmas rá, így a közeljövőben nincs is realitása a sporttörvénynek. Ehelyett a mostani átmenetet tükröző kon-cepció megvalósítása a cél.

1992. december 1., kedd (MTI).
A Belügyminisztérium fejezetén belül a képviselők megemelték az óvodai ellátás és a gimná-ziumi oktatás normatív támogatását, az előbbit mintegy 1 milliárd, az utóbbit csaknem 240 millió forinttal. 2 milliárd forintot szavaztak meg a képviselők a fővárosi tömegközlekedés támogatására.

A Népjóléti Minisztérium egyes tételeit 578 millió forinttal csökkentették, miközben 100 millió forintot hagytak jóvá az alapellátáshoz integrált diagnosztikai centrumok támogatására, 60 milliót a koraszülési megelőzési programhoz és 50 milliót a kórházi ellátást kiváltó lézerterápiás ellátásokra. 250 millió forinttal emelték meg az ifjúsági és szabadidő-sport támogatását és 60 millióval egyes gyermek-egészségügyi feladatok támo-gatását.


1993: 81 éve alapították a Csepel SC-t

1993. október 29. péntek (MTI)
Az Új Városháza épületében rendezték meg a Budapesti Sportegyesületek Fórumát. A tanácskozás célja az volt, hogy a kritikusnak nevezhető időszakban megbeszéljék az állami irányítás és a sport kapcsolatát, az egyesületek helyzetét.
Demszky Gábor főpolgármester távollétében Kovács Kálmán, a fővárosi sport albizottság alelnöke tartotta meg a budapesti sportbeszámolót. A fővárosi sportegyesületek munkájának értékeléseként emlékeztetett arra, hogy a barcelonai olimpián a magyar aranyérmekből nyol-cat fővárosi klubok képviselői szereztek meg. A sportélet jellemzésekor megemlítette, bár sporttörvény még nincs, de sportkoncepciója azért van a fővárosnak. Ebben pedig kiemelt szerepet kap a diák-, a szabadidősport, valamint az utánpótlás-nevelés. Hangsúlyozta, a mun-kát meg kell osztani az OTSH-val és az önkormányzatokkal. Az OTSH elsősorban az élsport-tal, míg az önkormányzatok elsősorban a szabadidősporttal kell, hogy foglalkozzanak.
Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke örömteli tényként említette meg, hogy az idén minden idők legjobb olimpia utáni esztendejét könyvelheti el a magyar sportélet. Ötkarikás játékok után ugyanis visszaesés szokott bekövetkezni, az idén azonban a világversenyeken megismételték jó teljesítményüket a versenyzők. Az OTSH elnöke szerint az egyéb sportágak sikerének egyik titka a csapatmunka, azaz hogy az OTSH, az önkormányzatok, a különböző tárcák és a szponzorok is kiveszik részüket a sporttal kapcsolatos feladatok elvégzéséből. Pozitívumként említette meg, hogy Magyarországon az olimpiai mozgalom támogatása állami feladat. Végezetül, Gallov Rezső ígéretet tett arra, hogy továbbra is figyelemmel kísérik, és támogatják a főváros sportját.
Kiss Imre, a Sportegyesületek Országos Szövetségének (SOSZ) elnöke, a Csepel SC elnöke keményen fogalmazott. Véleménye szerint a magyar sportrendszert az állam tette tönkre. Az áfa, a tb-járulék, a vállalatok „kivonulása” nem kedvezett a sportnak. Az 50 százalékos vasúti kedvezmény megvonása oda vezetett, hogy lassan elhal a természetjáró mozgalom. Nem volt szerencsés dolog vállalkozásokra ösztönözni a klubokat, mert azok tönkrementek.  A továbbiakban Kiss Imre azt is nehezményezte, hogy a sportlétesítmények tönkremennek, csökken a sportolási lehetőség. Ezután a SOSZ elnöke több javaslatot tett:
- alakítsák meg a budapesti sportegyesületek szövetségét;
- készüljön felmérés arról, a lakosság és az iskolások milyen mértékben használják a sportlé-tesítményeket, mennyire támogatják az önkormányzatok a sportlétesítményeket;
- Budapest sportjának támogatására hozzanak létre alapot.
Gallov Rezső válaszolt Kiss Imre felszólalására. Az OTSH elnöke hangoztatta: - A magyar sport nincs tönkretéve. Nehézségek vannak ugyan, de él a sport. Nemcsak az államtól kell a segítséget várni, az önkormányzatoknak is tenniük kell, érezzék magukénak sportolóikat.
Dr. Török Ferenc parlamenti képviselő azzal kezdte hozzászólását, hogy bár az OTSH sokat tesz a sportért, a kormány azonban bírálható. A sporttörvénynek már készen kellene lennie, de legalábbis egy konkrét anyag kellene, amit lehetne tárgyalni. Bizonyos kormányszemlélet-változást sürgetett a sport megítélése tekintetében. Az egykori kitűnő sportoló, olimpiai baj-nok öttusázó szerint bár nincs tönkretéve a sport, de a működőképesség határán vannak az egyesületek. A barcelonai sikerek még a régebbi idők ,,gyümölcsei,, - szögezte le dr. Török Ferenc.
Nagy László, az MTK klubelnöke is hiányolta a sporttörvényt, mert - mint mondta - így a Par-lamentben nincs képviselője a sportnak. Egy-két volt sportoló hiába vállal fel egy-egy részt, az nem az igazi megoldás. A sportvezető szerint a Parlament nem a sport ellen hozta a törvé-nyeket, csak nem vette figyelembe, hogy azok hogyan hatnak vissza a sportra. Hangoztatta: - Nem az kell, hogy támogassanak. Azt kérjük, ne sújtsanak különböző elvonásokkal bennün-ket.
Király Tibor (XII. kerület) sajnálkozva jegyezte meg, hogy a sportlétesítményekből kiszorul a sport, mert ott éppen egyéb, nagy bevételt biztosító rendezvényt tartanak - például: macska-kiállítást...
A több mint négyórás tanácskozás végén a jelenlévők megállapodtak abban, hogy a SOSZ és a Főpolgármesteri Hivatal sport albizottsága kidolgozza azokat az együttműködési formákat, amelyek biztosítják a sikeres közép- és hosszútávú együttműködést.

1994: 82 éve alapították a Csepel SC-t

1994. június 2. csütörtök (MTI)
Az egyesület Béke téri sportcsarnokában tartotta beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlését a Csepel Sport Club. Az eseményen megjelent Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke, Aján Tamás MOB-főtitkár és Hajdú Béla polgármester is.

A közgyűlésen a 217 küldöttből 193 megjelent, így szavazatképes volt. A megjelentek egyperces néma felállással adóztak a legutóbbi közgyűlés óta eltelt időszakban elhunyt csepeli sportolók, edzők, sportemberek emlékének.
Először az elnökség beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítést Kiss Imre ügyvezető elnök. Emlékeztetett arra, hogy a klub legutóbb 1989. május 12-én tartott közgyűlést, akkor határozták meg az 1989-93. közötti időszak feladatait. Azóta a klub életét nagyban befolyáso-ló döntések születtek a kerületben, így például a Csepel Művek vállalatai megszüntették az egyesület támogatását, a létesítményeket az általuk létrehozott Csepel SC Alapítvány tulajdonába származtatták.
Ezzel a lépéssel lezárult egy korszak, megszűnt a biztonságot adó háttér, új alapokra kellett helyezni az önállósult egyesület működését.

Az eltelt időszak kiemelkedő sporteseménye a barcelonai olimpia volt, amelyen öt sportágban 13 csepeli sportoló egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet, valamint két negyedik és egy ötödik helyezést szerzett. Barcelonában húsz év után újból lett olimpiai bajnoka a klubnak. Balczó András 1972-es müncheni öttusasikere után Kőbán Rita szerzett kajakozásban olimpiai aranyérmet Csepelnek. Az egyesületek rangsorá-ban így az ötödik lett a Csepel SC. A statisztikák arról is szólnak, hogy felnőtt korcsoportban átlagosan húsz csepeli sportoló vett részt világbajnokságokon vagy Eb-ken, az utánpótlás korosztályban ez a szám átlagban 15.
Összegzésként megállapítható, hogy a Csepel SC az egyre nehezebb gazdasági helyzetben is teljesítette a legutóbbi közgyűlésen meghatározott alapvető célokat, az eredményesség nem csökkent, ezt mutatja a tavaly szerzett 123 országos bajnoki cím.
Hogyan tovább? - tette fel a kérdést ezek után Kiss Imre.

Az ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a meglévő tizenhárom szakosztályt a jövőben is működtetni kell. Kívánatos az élsporto-lók kiemelt menedzselése, a labdajáték-szakosztályok - labdarúgás, röplabda, kosárlabda - fejlesztése. A létesítmények fejlesztéséről szólva az ügyvezető elnök elmondta, hogy meg-kezdik többek között a labdarúgó-stadion átépítését, korszerűsítését.
A hozzászólók között Aján Tamás MOB-főtitkár kiemelte, hogy a klub mindig sokat tett az olimpiai eszme ápolásáért, az ötkarikás játékokon számítani lehet a csepeli sportolókra. Volt hozzászóló, aki kifogásolta a vívóterem eladását. Gallov Rezső OTSH-elnök személyesen kézbesítette, azaz felolvasta azt a levelet, amelyben valamennyi sportegyesület vezetőjének - jelen esetben Kiss Imrének - megköszönte azt a segítséget, amivel OTSH-elnöki munkáját segítették.
A küldöttek elfogadták az elnökségi beszámolót, majd kitüntetések, elismerések átadására került sor. ,,A Csepel SC örökös bajnoka,, címet kapott többek között Kőbán Rita olimpiaibajnok kajakozó, Klauz László birkózó, Takács Péter párbajtőrvívó. A Csepel SC arany pecsétgyűrűjét vehette át többek között Kiss Imre ügyvezető elnök.
Az alapszabály-módosítás után leköszönt az elnökség, következett az új vezetőség, a társadalmi elnök, az elnök és a kilenctagú elnökség megválasztása. Társadalmi elnöknek egyhangú szavazással Kelemen Ivánt, a Kordax Rt. elnök-vezérigazgatóját választották meg, aki egyedüli jelölt volt a posztra. A Csepel SC elnöki tisztére is egy jelölt volt, Kiss Imre, aki 1985 óta elnöke a klubnak. A küldöttek egyhangú szavazással adtak további négy évre bizalmat Kiss Imrének.  

1996: 84 éve alapították a Csepel SC-t

A CSEPEL ÚJSÁG 1996. március 1-i (XLVIII/5.) száma írta:
Eredményei alapján a hazai sportegyesületek rangsorát a Csepel SC vezeti
(…) 1995-ben nem titkoltan az egyesület létérdekévé vált az önfinanszírozás lehetőségeinek bővítése. Ezt szolgálja a tavaly februárban átadott, és azóta is kiválóan működő (…) Csepel Fitness Stúdió. A Kordax – mint ismeretes – megszűntette a Csepel szponzorálását év közben, s ezzel igen nehéz helyzetbe hozta az egyesületet. (…) Sokat segíthet az anyagi gondok enyhítésében az új, nyolcsávos atlétikai pálya és az új klubház.

Éles kontrasztok kék-pirosban
Kiss Imre: „Sosem volt sikerekkel és gondokkal – kényszerpályán”
Az elmúlt három év minden bizonnyal külön fejezetet kap majd a csepeli sport történetében. Az egyesület sportolói az elmúlt három év során sorra döntötték meg az egyesületi rekordokat. (…) Egy olyan klubról van szó, amely már évek óta nem kap költségvetési támogatást, mint riválisai. (…)
A képlet egyszerű: kiváló sporteredményekhez jó feltételeket kell biztosítani. (…) Más egyesületekkel szemben mi nem feléltük, hanem befektettük forrásainkat, csúcsra járattuk az egyesületet. (…) Itt értékek születtek, melyeket senki sem vihet el Csepelről, az a csepeli sportolóké, a csepeliek gyerekeié marad. (…) A fejlesztések igenis megalapozott szponzorális háttérrel indultak. Amikor a legjelentősebb szponzorunk „kiesett”, már kényszerpályán voltunk. (…) Be kellett fejeznünk, amit elkezdtünk. (…)
A gyár dolgot – véleményem szerint jó pár évre – el kell felednünk! A gyár, az ott működő vállalatok, kft-k még jó ideig saját létükért küzdenek. Jelentős támogatást, ha akarnának, sem tudnának adni. (…) A mai „vadkapitalizmusban” egy szponzor, több okból is, és következmények nélkül továbbállhat. Be kell látnunk: az a tény, hogy az egyesület gazdasági háttere nem a szigetre, az itt dolgozó vállalatokra, a csepeli emberekre épül, megkérdőjelezheti a klub perspektíváját is.(…)
Az egyesület létesítményeinek a fenntartásához a kerületi önkormányzat az elmúlt évben 30 millió forintot adott. Ez közel fele volt a szükséges összegnek, de ezt is nagyon meg kell kö-szönnünk! (…) Az idén is szükségünk lesz az önkormányzati támogatásra.(…)
Az 1995-ös esztendőben készültek el olyan létesítményeink, mint az új lelátó-fejépület, a fitness-center, s az új atlétikai pálya. Most az erőgyűjtés ideje következik. (…)
Ha valaki az életéért küzd – minden túlzás nélkül, a magyar sport most ezt teszi – elsősorban a túlélés lehetőségeivel foglalkozik. Az értékek rendjében ezek az elsődlegesek. Köznapian: egy csődbe ment, lepusztult egyesület soha nem fog élsportolókat nevelni, mi több, ilyen helyzetben a szabadidősporthoz sem tud kereteket biztosítani. (…)
A Csepel SC nem adta fel, nem adja fel, s megpróbál az maradni, ami ez után az év után bát-ran kijelenthető: a legeredményesebb, a legtöbbet fejlődő, az értékeit maradéktalanul megőrizni szándékozó egyesület.(…)”

A CSEPEL ÚJSÁG 1996. június 21.-ei (XLVIII/13) száma írta:
Hogyan tovább Csepel Sport Club?
Beszélgetés Kiss Imrével, az egyesület elnökével
(…)
1985-ben 45 millió volt az éves költségvetésünk, amiből 45-46 százalékot finanszírozott az OTSH és a Csepel Művek és a gyár még kb. 300 sportoló költségeit vállalta át. Az SC-nek csak a költségvetésének 10 százalékát kellett előteremtenie. Az 1985-ös költségvetésünk 1996-ban 350 millió forint lenne, 10 év átlagos inflációs rátával számolva, amiben nincsenek benne a sportállások bérei, közterhei és az 1988-tól bevezetett szja-terhek,  és megnövekedett TB-terhek, valamint a közüzemi díjak – melyek, amíg 1985-ben a költségvetés 3 százalékát tették ki, 1996-ban már 60-65 százalékot tesznek ki – amivel közel egymilliárd forintra duzzadnának kiadásaink.
Ezzel szemben jelenlegi költségvetésünk ennek 20 százaléka, megközelítően 200 millió forint. Amiből legnagyobb támogatónk, az Önkormányzat 35 millió forintot vállal át, az OTSH-tól 6,5 millió forintot kapunk, a többit saját magunknak kell megszereznünk. Vagyis az ará-nyok eltolódtak és hiába vezettünk be minden ésszerű költségkímélő lehetőséget, az esetleges további állami szigorítások az SC alapműködését veszélyeztetik.
(…)
Lehet álmodozni, lehet szép terveket szőni, de a sporttörvény elfogadása után csak szigorúan a realitások talaján állva lehet alapelvként rögzíteni, hogy ki mit ad, csak azt várhatja viszonzásul cserébe.



1996. december 13. péntek (MTI)
 A budapesti Főpolgármesteri Hivatal sportalosztálya - az 1996. évi munka értékelésére ösz-szehívta a budapesti sportági szakszövetségek, sportszövetségek elnökeit és főtitkárait.

Hardi Róbert, az önkormányzat sport-albizottságának elnöke kiemelte, hogy ez az év, jelentős válto-zásokat hozott a testnevelési és sportmozgalomban. Az első az úgynevezett sporttörvény, amely az eddig önként vállalható feladatok helyett kötelező tennivalókat fogalmazott meg az önkormányzatok számára. A fővárosi önkormányzatnak a kerületiekhez képest több a ten-nivalója. A jogszabályi előírások végrehajtására elkészült a "Fővárosi Önkormányzat sportfinanszírozási és szervezeti-irányítási koncepciója" című előterjesztés. Az anyag társadalmi vitája megkezdődött, épp e héten hívták össze a fővárosi sportfórumot, ahol mindenki véleményt nyilváníthatott. A szokásos egyeztetéseket követően előreláthatóan januárban kerül a fővárosi közgyűlés elé.
A LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdonba adásáról rendelkezik, így hat sport-ingatlant igényelhetett meg a főváros. Az önkormányzati tulajdonba vétel után ezeket a budapesti sportszervezetek használatába adják. Az értékelés után került sor kitüntetések és emlék-plakettek átadására, ezzel köszönve meg a társadalmi aktívák egész évi munkáját.


1997: 85 éve alapították a Csepel SC-t

A CSEPEL ÚJSÁG 1997. január 24-ei (XLIX/2.) száma írta:
Gondokról – a sikerek fényében
(…) A legutóbbi öt évben, alapjaiban változott meg a klub szervezeti felépítése, gazdálkodása, 1996-ban, Atlantával az elmúlt negyven év legeredményesebb olimpiai szereplését tudhat-ja maga mögött. A jubileum kapcsán Kiss Imrével, az egyesület elnökével e hármas évforduló eredményeit, tapasztalatait vettük górcső alá. (…)
Ez az egyesület túlélt két világégést, két forradalmat, és egy földrengéssel fölérő rendszervál-tást, amely teljesen új sportfinanszírozási alapelveket és gyakorlatot hozott. (…)
Az elmúlt évek során a létesítmények közműdíjai évi 3 millióról 40 millióra nőttek. (Csak zárójelben említem meg: tartozásunkkal nagyságrendben azonos értékű az a létesítményfejlő-dés, amelyet az elmúlt öt évben realizáltunk.) (…)
A győzelem-ünnepek után még sötétebbek a kínkeserves hétköznapok. (…)
Van végre sporttörvényünk – de úgy tűnik, még meg kell küzdenünk azért, hogy értünk, s ne ellenünk legyen. (…) Az infláció nő, a bevételek csökkennek. A pénzügyi kormányzat még mindig nem látja át, hogy igazából nem támogatja a sportot, hanem lyukakat tömköd. Ugyanakkor lényegében ugyanannyit el is vesz, mint amennyit adott. (…)


1997. január 27., hétfő (MTI)
Pontosan 85 éve, 1912. január 27-én alapították meg a Csepel Sport Club jogelődjét, a Csepeli Testedző Kört. Ebből az alkalomból díszünnepséget tartottak a születésnapon, azaz hétfő dél-után a Hotel Stadionban.

Kiss Imre, a klub elnöke köszöntötte a vendégeket, köztük Vastagh Pál igazságügyminisztert, Greminger Jánost, az OTSH elnökhelyettesét, Gallov Rezső nyugalmazott államtitkárt, a MOB alelnökét és Nádori László országgyűlési képviselőt, a Magyar Sportszövetség elnökét.
Az ünnepi beszédet dr. Avarkeszi Dezső államtitkár, a Csepel SC elnökségének tagja mondta el. Ő utalt arra, hogy elsőként a labdarúgók hozták létre szakosztályukat, utána csatlakoztak hozzájuk a kerékpárosok, az ökölvívók és a birkózók. Szó esett arról is, hogy az egyesület a második világháború után nőtte ki magát országosan elismert eredményes sportklubbá, amely olyan kiválóságokkal büszkélkedhetett, mint Gerevich Aladár, Bercelly Tibor, Papp Bertalan, Czibor Zoltán, Németh Ferenc, Balczó András és Fatér Károly. És persze a jelenben is akad-nak világsztárok, elegendő példaként említeni Kőbán Ritát, Horváth Csabát, Kolonics Györgyöt, az atlantai olimpia kajak-kenu versenyeinek bajnokait.
- Nem kis büszkeséggel jelenthetjük ki: a Csepel Sport Club az utóbbi tíz esztendőben érte el történetének legkiemelkedőbb eredményeit, sportolói három olimpiai bajnoki, tizennégy vi-lágbajnoki, és négy Európa-bajnoki elsőséget szereztek, s hozzá 845 magyar bajnoki címet gyűjtöttek. Az előadó az alkalmat megragadva köszönetet mondott a támogatóknak is, akik-nek segítsége nélkül a jelenleg tizennégy szakosztályt működtető egyesület talán életben sem maradt volna.
Ezt követően Greminger János állami kitüntetéseket nyújtott át: Kiss Imre klubelnök és Németh Ferenc, a vívószakosztály nemrég nyugalomba vonult igazgatója egyformán a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet vehette át. Zsigmond Mátyás (egykori atlétaedző), Csurgay Ferenc (a teke szakosztály egyik alapítója) és Fitori Jánosné (titkárnő) a Magyar Sportért Kitüntető Címet kapta meg.
Az egyesület vezetésének döntése értelmében az évforduló alkalmából nyolcan (Balczó And-rás, Báthory János, Czibor Zoltán, Czinege Antal, Fatér Károly, Galli Miklós, Leimetter Jó-zsef, Németh Ferenc) Aranydiplomával, öten (Gallov Rezső, Losonci Flórián, Maróthy István, Melis Antal, Onódi Károlyné) Aranygyűrűvel, hárman pedig (Kleibán Antal, Kóczián Antal, Nagyfi István) Aranyjelvénnyel gazdagodtak. Tizenegyen (Bagyula István, Busa István, anzély Ákos, Hortobágyi Eszter, Horváth Csaba, Kolonics György, Németh Zsolt, Magyar Imre, Sárfalvi Péter, Schneider Henrik, Takács Tibor) örökös bajnokok, míg hatan (Domsa Zoltánné, dr. Erős László, Gallov Rezső, Halmos Istvánné, Németh Tamás, dr. Siklósy Fe-renc) örökös tagok lettek.
Ezúttal köszöntötték az elmúlt esztendő legjobbjait is. A Csepel SC legjobb felnőtt női ver-senyzőjének a kajakos Kőbán Ritát, férfi sportolójának a kenus Horváth Csabát és Kolonics Györgyöt választották meg. Az utánpótlás-korúaknál a kajakos Wohner Krisztina, illetve a kenus Csabai Edvin végzett az élen. A legjobb edző címet Ludasi Róbert (kenu), a legjobb szakosztály-igazgató titulust Péhl József (kajak-kenu) érdemelte ki. A labdajátékosok közül a futballista Bíró Imre bizonyult 1996 legjobbjának. Kiss Imre ezúttal búcsúzott az aktív versenyzéstől visszavonult két kiválóságtól, Németh Zsolt vívótól és Takács Tibor kenustól.

1997. március 4., kedd (MTI)
 Nem oly régen dolgozik az OTSH élén Harcsár István államtitkár. Az elnök sajtóbeszélgeté-sen adott átfogó képet arról, hogy irányításával mit tervez, miként ténykedik idén - és persze a távolabbi jövőben – a sporthivatal.
Harcsár István bevezetőül a sporttörvény és a sportcélú ingatlanok témakörében adott helyzet-elemzést. Ennek egyik igen érzékeny szelete a sportegyesületek jelentős tartozásállománya. Emlékeztetett rá, hogy 1992-ben a korábbi sportvezetés az egyesületek 900 millió forintra rúgó akkori APEH- és tb-tartozását "lenullázta". Magyarán: tiszta lappal indulhattak az egye-sületek. Ez az időszak azonban igazán rövidre szabatott. Az adósságok "újratermelődtek"; manapság már hatmilliárd forintra rúgnak. Nem kis összeg ez. Az OTSH folyamatosan keresi a megoldás útját, módját. Tárgyalásokat folytat társadalombiztosítási és adóhivatali vezetőkkel arról, miként lehetne ezt a hatalmas terhet legalább részben csökkenteni.
Az OTSH feladatcsokra összetett. A legfőbb ténykedés tizenhat pontban összefoglalt teendő-sor, melyből - e kiemelés persze önkényes - kettő emelendő ki. A hivatal fontos feladatként kezeli a szakszövetségek működő- és fizetőképességének megőrzését, amennyiben folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy e téren hogyan alakulnak a dolgok. A területi sporthivatalok megszüntetésének lényeges pontja: eme hivatalok költségvetési előirányzataival az önkormányzatok hogyan élhetnek. Az "átcsoportosítás" a sporthivatal megoldandói közé tartozik. Költségvetésről: az OTSH 1997-es kiadási előirányzatának összege 5.8 milliárd forint. Ebből 1.8 milliárdot saját bevételből fedez, állami költségvetési "támasza" 4 milliárd 142.9 millió forint. A bő egymilliárdból 518.8 millió jut a központi igazgatás finanszírozására (ide értendő a területi sporthivatalokkal kapcsolatos mostani összeg is). A központi sportintézmények és létesítmények támogatására 1 milliárd 717.9 milliónyi a tervadat. Az OTSH-kezelésű szakmai előirányzatokra 1 milliárd 531.2 millió forintot fordítanak.
A Gerevich és Wesselényi nevét viselő sporttámogató közalapítványok "részesedése" ebben az adatsorban 375 millió forint. Az államtitkár szerint azon nem olimpiai sportági szövetsé-gek, melyek közpénzből gyéren részesülnek, bízvást fordulhatnak közalapítványi támogatá-sért. Az emlegetett "OTSH kezelésű szakmai előirányzatok" fejezetcím alatt szerepel egy 503.6 millió forintos tétel, melyet az önálló, köztestületként működő sportági szakszövetségek támogatására fordít a hivatal.
 Hogy az idei összegért hogyan kell folyamodni? Harcsár István egyértelművé tette: a jelenleg általuk ismert 53 ilyen köztestületi sportszövetség számára előírás, hogy pontosan jelezzék, az előző évben mire és miként fordították az állami pénzforrást. Továbbá: a következő sportesz-tendő kezdete előtt részletesen taglalják, milyen feladatokat kívánnak megvalósítani.
"Kerülni igyekszünk azt, ami a múltban előfordult. Nevezetesen: közpénzekkel kicsit könnyedén bántak a szövetségek" - mondta Harcsár István.
Amúgy a két sportcélú közalapítvány pénzügyi forrásait igénybe venni kívánók pályázatuk eredményéről várhatóan májusban értesülhetnek. Összességében júniusra bontakozik ki teljes valóságában az OTSH komplex támogatási politikája. A sporthivatal új elnöke jószerével csak két hónapja dolgozik. Azt mondta, két út állt az általa irányított adminisztráció előtt. Fölmerült: az idő rövidségére tekintettel megtartsák-e a régi működési metódust, avagy keressenek új megoldást. Utóbbi észlelhető.
A sportági szövetségek részéről némi bizonytalanság érződött az utóbbi hetekben. Az állami támogatás igénylésének módja lassan-lassan kezd világossá válni. Erre jelzés: keddi adat sze-rint az 53 köztestületté átalakult szövetség közül 19 igényelte a központi pénzügyi támogatást. Ez ugyan durván egyharmada csak az "egésznek", de már legalább tapasztalható az elmozdulás. A 19 folyamodó szövetség közül 15 rövidesen hozzájut az igényelt összeghez. A műkö-déshez szükséges pénzösszegek január-februári arányos részét átutalja az OTSH.
Ami a sportági támogatás hogyanját illeti: a korábbi "egyenlősdit" elavultnak tartja a hivatal. Az OTSH "olimpiacentrikus gondolkodású", arra is ügyel, hogy a Magyar Olimpiai Csapat keretének lehetőleg gondmentes fölkészülését biztosítsa. Elvégre - így az államtitkár – egyes olimpiákra 800-1000 tagú bő keret gyakorol, ám a ténylegesen kiutazók száma csak 300-350-re tehető.
Elvégezték az úgynevezett sportági rangsorolást. Alapvetően kettéválasztották az olimpiai és nem olimpiai sportágakat. Előbbin belül öt kategóriát határoztak meg. A legeredményesebb-nek ítélt kajak-kenu, úszás és vívás összességében évi 9.5-9.5 millió forintot kap. A II. kategóriába sorolt 9 sportág 6-6 milliót élvez, a III. kategória öt sportága 3-3 milli-óval gazdálkodik az OTSH forrásából. A IV. kategóriához 10 sportág sorolandó (évi 1.5 mil-lió forintos támogatás), az V. kategória nyolc sportága pedig 500 ezer és egymillió közötti summát kap.
A nem olimpiai sportágakon belül három osztály ismert. A legelőkelőbbre taksált teke-, bú-várúszó-, motorcsónak-, modellező- és tájfutó-sportág 700 ezer forintot kap az OTSH-tól. Az  alapelv - hangoztatta a sportvezető - az igazán minőségi sportszakmai munka támogatása, ezért is a szelektált normatív támogatási rendszer. Az OTSH ügyel a tömegsportra. E célból az önkormányzatokat évi 100 millióval támogatja. Állandó párbeszédet folytat velük arról, a helyi irányítás miként vállaljon aktívabb szerepet a helyi sportélet szervezésében, az esemé-nyek lebonyolításában.
Fölmerült egy kérdés, miszerint megeshet-e, hogy valamely sportklub vagy -szakosztály ál-lami támogatás nélkül marad? Aligha - így az államtitkár -, de tudni kell, hogy a sportági szakszövetség feladata az, hogy erre ügyeljen. Az OTSH a Sportegyesületek Országos Szö-vetsége céljára elkülönít egy 70 millió forintos alapot. Azt a SOSZ joga lesz fölosztani kifeje-zetten sanyarú sorsú szakosztályok kisegítésére. Az OTSH-vezetést aggodalommal tölti el az,  hogy a MÁV Rt. csak az igazán minőségi sportágak támogatását vállalja fel a jövőben. Kellemetlen fejlemény, lépéseket kell tenni arra, hogy az önkormányzatok fokozottabban segítsék a jelentős hagyományokkal bíró vasutas-sportot.


1997. október 1., szerda (MTI).
A második világháborúban, Budapest ostroma során elesett szovjet katonák földi maradványait helyezték közös sírban végső nyugalomra szerdán az Új köztemető 215-ös parcellájában.    

Az eredetileg a Csepeli stadion területén elhantolt harcosok újratemetésére a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, valamint sírjuk helyzetéről szóló orosz-magyar kormányközi egyezmény alapján került sor. Az eseményen részt vettek számos szovjet utódállam, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség képviselői is.


1998: 86 éve alapították a Csepel SC-t

Kormányprogram a polgári Magyarországért (72. rész) 1998. június 29.
A Kormány a fiatalok élethelyzetét jellemző kedvezőtlen trendek megfordítását az egész nemzet előtt álló feladatnak tartja. Az oktatás és intézményes nevelés kérdései, az ifjúsági munkanélküliség következményei enyhítésének lehetőségei, a fiatalok egészségi állapota, a családok támogatása és segítése, a kábítószer-fogyasztás terjedésének problémája, a fiatalkori bűnözés növekedése mind-mind olyan kérdések, amelyekkel sokan, sokféleképpen kell, hogy foglalkozzanak. A kormány e tekintetben is arra törekszik, hogy a tagjai együttműködjenek e kérdések megoldásában.
A Kormány az ifjúság és a sport ügyeinek a kormányzati munkában való közvetlen képviseletét az újonnan megszervezendő Ifjúsági és Sport Minisztériumot irányító miniszterre bízza. Az új minisztériumot 1999. február 1-vel akarja megalapítani. Az új minisztérium gondosko-dik a kormányzati ifjúságpolitikai intézményrendszer egységes, azonos szakmai és politikai irányításáról és felügyeletéről. Ennek elemei: a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány alapítói jogainak gyakorlása, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatási rendszerének felügyelete, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat irányítása.
Ezt az intézményrendszert a Kormány egy a fiatalok helyi kezdeményezéseit bátorító, a fiatalok problémáit a lakóhelyükön megoldani igyekvő decentralizált támogatási rendszer működtetésére szándékszik felhasználni. A Kormánynak az a célja, hogy az új minisztérium felállításakor már több olyan regionális, pénzügyi forrásokkal, szakmai kapacitásokkal rendelkező központ működjön az országban, amely támogatja kistelepülések, vidéki városok, a fővárosi kerületek ifjúsági munkáját. Ez mind a helyi gyermek- és ifjúsági szervezetek, mind az ifjúsági munkát vállaló polgári közösségek, egyesületek, alapítványok, mind az önkor-mányzati intézmények támogatását jelenti. Az új minisztérium egyik alapvető feladata a fiatalokkal és szószólóikkal való közvetlen kommunikáció csatornáinak kialakítása és működteté-se. A Kormány magukkal a fiatalokkal együtt kívánja megvalósítani a fiatalok programját. Az
új minisztérium felállításáig tartó átmeneti időben, a Kormány egyetértésre kíván jutni az ifjúsági szervezetek, ifjúsági munkások szervezeteinek képviselőivel az új, a kormányzati és a nem-kormányzati szervezetrendszer között közvetítő mechanizmusok rendszerében. Ennek kell biztosítania azt, hogy a fiatalok résztvevői lehessenek a társadalmi, politikai folyamatoknak.


Világos sportprogram, szakmai megalapozottsággal (3. rész) 1998. december 30.        
Nagyon fontos fejlesztési program az olimpiai műhelytámogatási rendszer. Ez azt a célt szol-gálja, hogy öt sportág - az olimpiai eredményesség szempontjából is meghatározó vívás, ka-jak-kenu, úszás, kézilabda és cselgáncs - az olimpiai felkészüléshez kapjon segítséget.
- Miért csak ez az öt sportág fontos? Miért nincs benne például a vízilabda?
- 420 milliós keretről van szó, amely azt az alapvető célt szolgálja, hogy koncentráltan adjunk jelentős többlettámogatást. Hogy miért ez az öt sportág kap elsőbbséget? Az elmúlt évtizedek eredményességét tekintve egyértelmű a helye az úszásnak, a vívásnak és a kajak-kenunak. Igaz, a labdajátéknak, csapatsportágnak is szerepelnie kell - a javaslatok főleg a kézilabdára vonatkoztak, de a vízilabda is komolyan szóba jött. A cselgáncs mellett pedig az szólt, hogy fejlődésben lévő sportág, nagyon széles bázissal. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem más sportágak kimaradására kell gondolni, hanem arról van szó, hogy most öt sportág kapott kiemelt lehetőséget.
- Az elmúlt évtizedekben a magyar sport felettébb Budapest-centrikussá vált. Az új minisztérium kíván e változtatni ezen? További csatlakoztatható kérdés: kiterjed e a figyelmük a határon túli magyarságra is?
– Az elmúlt tíz év nehéz, a magyar sport bázisának szűkülését, a tartalékok kimerülését jelen-tette. Ám a meghatározó sportágakban spontán területi kiegyenlítődés indult meg, például a kosárlabdában. Minden eszközzel arra törekszünk, hogy akár a szabadidősport, akár a minő-ségi sport lehetőségeit tekintve csökkentsük az olyasfajta különbségeket, amelyek egy csongrádi kisvárosban és egy fővárosi kerületben, vagy egy nyírségi faluban és egy Szombathely melletti községben a sporthoz való hozzáférésben jelennek meg. Meg lehet valósítani, hogy a kiegyenlítődésben az élen, az elsők között legyünk. Azt hiszem, nagyon fontosak azok a jeles események, amikor a világon bárhol élő magyar sportcsillagok összegyűlnek. Fontosak azok a bajnokságok, diákolimpiák, amelyekbe a határon túli magyar tannyelvű intézmények be tudnak kapcsolódni. Jelentősek a határ menti együttműködések is. Arra törekszünk, hogy a jeles alkalmak mellett is legyen szorosabb kapcsolat a határon túl élő magyarok sportolása és az anyaországban élő magyarok sportolása között. Erre megvan a lehetőség. Másrészt pedig, hogy - csak a Komárom-Komarno, vagy egy Bécs-Budapest, futóversenyre utaljak - vannak olyan sportágak is, amelyek közelebb hozhatnak bennünket.


1999: 87 éve alapították a Csepel SC-t

A CSEPEL ÚJSÁG 1999. február 5-ei (LI/3.) száma írta:
Végveszélyben a Csepel Sport Club?
Beszélgetés Kiss Imrével, az egyesület elnökével
(…) Sajnos az eredményesség, a szép sikerek mögött ott rejtőzik a magyar sportvalóság, amely éppen az ezredfordulóra szolgál majd a meghökkentőbb tényekkel. A sportélet minden színterén és szintjén nem várt intenzitású erjedés indult meg és a bizonytalanság a gyökerekig hatolt: meginogni látszanak a sport kulturális keretei, miközben a sportegyesületek élet-halál harcot vívnak fennmaradásukért, egyre élesedő financiális problémákkal küzdenek, miközben az állam szerepvállalása is egyre elbizonytalanítóbb.
Ez az a közeg, melyben  a Csepel SC-nek is helyt kellett, és a jövőben is helyt kellene állnia. A Csepel Sport Club elnöki tisztét 15 éve betöltő Kiss Imrével beszélgettünk arról, hogy tud fennmaradni ilyen körülmények között Csepel 87 éves, patinás egyesülete? (…)
Sajnos a helyzet Csepelen még az országos átlagnál is kilátástalanabb. (…) Már nincs mögöttünk a hajdanvolt Csepel Művek, amely annak idején üzemeltette az SC létesítményeit, fizette a fenntartásai, a fejlesztési költségeket, és nem utolsósorban 1989 végéig „eltartott” 380 él-sportolót, nyugodt feltételeket biztosítva, hogy csak a sporttal tudjanak foglalkozni. (…)
A legnagyobb problémánk az, hogy jelenleg a sportra, Csepel sportjára nem jellemző az au-tomatikusan rendelkezésre álló stabil háttér, a biztonságérzet. A mai feltételrendszerben nincs fenntartható fejlődés, sőt még a szinten tartás is emberfeletti erőfeszítést igényel. (…) Hónapról-hónapra élünk. (…) A minimális költség éves szinten 194,4 millió forint. (…) Az önkormányzat mindig mellettünk állt, lehetőségeihez képest segít, de sajnos mindez arányai-ban kevés. Amíg ’90-ben 10 millió forint még elegendő volt, ’98-ban ugyanarra már 25 millió forint sem elegendő. (…) Úgy látszik, az elmúlt tíz évben hiába fejlesztettünk erőn felül, (…) a négymilliárdos létesítménykomplexum csak a veszteséget termeli. (…) Most kerültünk vá-laszút elé. Mert ha nem akarjuk, hogy az enyészeté legyen, valakinek fel kell vállalni az üze-meltetést. És én nagyon reménykedem, hogy az önkormányzat is átérzi a helyzet rendkívüli súlyosságát. Akár a tulajdonjogot is átadnánk, csak viseljék gondját a létesítményeknek. A terheket sajnos önerőből tovább nem tudjuk viselni. (…) Ameddig nincs a kerületnek pénze, örüljünk, hogy tudjuk tartani, ami volt.


2000: 88 éve alapították a Csepel SC-t

2000. január 28., péntek (MTI)
 - Sportolók és sportrajongók a BS-ért jelszóval nagyszabású futónapot rendeznek április 9-én, Budapesten. A részvételhez szükséges támogatási jegyekből befolyt összeget az új sportcsar-nok építésére ajánlják fel.  A fővárosi önkormányzat képviseletében Hardy Róbert, a sport-albizottság elnöke, valamint Szabó István, a néhány hónapja létrehívott Sport Ügyosztály ve-zetője adott tájékoztatást az idei terveikről, elképzeléseikről.
Az önálló ügyosztály megalakulása mindenképpen a sport felértékelődését jelenti, s nemcsak szervezeti, hanem tartalmi változást is jelent. A főváros évente mintegy 700 millió forintot költ sportra, elsősorban az utánpótlás- és diáksportot, valamint a lakosság szabadidősportját segíti. Az eddigiekhez hasonlóan figyelemmel kísérik a budapesti sportági szakszövetségek működését is, hiszen ezek a testületek koordinálják a főváros sportéletét, elsősorban az alsóbb osztályú versenyeket, bajnokságokat. Új feladat a főváros tulajdonában lévő sportingatlanok kezelése, helyzetének rendezése. A Sport Ügyosztály újításai közé tartozik a Fővárosi Sportinformációs Szolgáltató Iroda felál-lítása. Az iroda a különféle eseményekről, sportolási lehetőségekről, turisztikai programokról
nyújt rendszeres tájékoztatást és sportszakmai kérdésekben is az érdeklődők rendelkezésére áll.


2000. július 18., kedd (MTI)
A hat parlamenti párt képviselői másodszor konzultáltak az Ifjúsági és Sportminisztérium által kidolgozott új sporttörvény tervezetéről.    

A szakmai és társadalmi egyeztetéseket követően a minisztérium több ponton átdolgozott néhány paragrafust. Az alapvető szabályozási koncep-cióval minden frakció egyetértett. A képviselők szerint kidolgozottabbá vált javaslatot jövő héten terjesztik a közigazgatási államtitkári értekezlet elé. A megjelentek észrevételeit az ISM mérlegelni fogja a végleges változat benyújtásánál.


2000. november 28., kedd (MTI)
Míg MSZP-s képviselők sport- és alkotmányellenesnek ítélték a sportról szóló törvényjavasla-tot, addig Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter az egyik legfontosabb gazdasági és társa-dalompolitikai előterjesztésnek nevezte azt kedden a parlamentben.    
Bakonyi Tibor (MSZP) szerint a szocialisták csak nagyon jelentős módosításokkal tudnák elfogadni a javaslatot. A képviselő álláspontja szerint az előterjesztéssel csupán a miniszter elégedett, s azt a sporttársadalom sem tartja elfogadhatónak. Bakonyi úgy vélte: az előterjesz-tés több ponton sport-, alkotmány- és demokráciaellenes. Indoklása szerint az állam jelentős mértékben be akar avatkozni a sportegyesületek – tehát civil szerveződések - belső ügyeibe, például akkor, amikor 50 százalékban határozza meg a nők arányát a vezetőségek-ben, vagy előírja, hogy milyen tisztségeket kell létrehozni. A honatya kifogásolta azt is, hogy a törvény a sport területén hatáskörökkel ruházná fel a fővárosi és megyei közigazgatási hiva-talokat. E kérdésben véleménye szerint az 1996-os sporttörvény is sok kívánnivalót hagy ma-ga után, a mostani előterjesztés pedig - több tucatnyi új tévedés mellett - megismétli a régi jogszabály hibáit. Ebbe a körbe sorolta Bakonyi Tibor, hogy a javaslat - álláspontja szerint - a futball hibái miatt "elkaszálja" a többi sportot. A képviselő nem lát sok esélyt arra, hogy kon-szenzus alakul ki a kétharmados többséget megkövetelő pontokban, ezek nélkül viszont meg-látása szerint hiányos és ellentmondásos lenne az új törvény.
Horváth László (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy folytatódnak a hatpárti egyeztetések az új sporttörvényről. A kormánypárti honatya szerint az ellenzék aktuálpolitikai kérdéseket fogalmaz meg, holott a sporttörvénynek 10-15 évre kell szólnia.
Bognár László (MIÉP) ugyancsak aggályosnak ítélte azt az előírást, hogy a vezetőségekben 50 százaléknak kell lennie a nők arányának. Véleménye szerint célszerűbb lenne, ha a női jelöltek minimális számát határoznák meg.
Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) úgy ítélte meg, hogy kerettörvényről van szó, amelyet majd további ágazati szabályozásokkal kell kiegészíteni. A képviselő pozitívumként emelte ki az előterjesztésből azt az előírást, amelyik – költségvetési normatív finanszírozás mellett - kötelezővé teszi az önkormányzatok számára a testnevelés oktatásának biztosítását az iskolákban.
Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter az egyik legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai előterjesztésnek nevezte a törvényjavaslatot. Kifejtette, hogy a sport ma a legnagyobb ütemű gazdasági növekedést produkáló ágazatok között van az egész világon, és a magyar gazdaság eredményei lehetővé teszik, hogy hasonló tendencia érvényesüljön itthon is. A miniszter azzal vádolta a bírálókat, hogy az "örök ellenzéki szerepvállalás" vezérli őket. Állás-pontja szerint a törvényjavaslat nem korlátozza a sportegyesületeket, hanem éppen ellenkező-leg, lehetővé teszi, hogy félállami szervezetekből valódi civil szerveződésekké váljanak. Hangsúlyozta, hogy ugyanakkor a törvényt garanciákkal kell körülbástyázni a közpénzek pa-zarlásának megakadályozása érdekében. A női vezetőségi tagok arányának rögzítését azért tartotta fontosnak a miniszter, mert - megfogalmazása szerint - a vezetői garnitúrák elférfia-sodtak és a nők képviselői gyakorlatilag ki vannak zárva a testületekből. A miniszter azért is bírálta az ellenzéket, mert felróják a kormánynak, hogy 12,7 milliárd forinttal támogatja a futballt, a legnépszerűbb sportágat, miközben a Horn-kormány annak idején 11 milliárd forin-tos köztehertartozást engedett el az egyesületeknek, amely összeg a működési költségekre ment el, s fejlesztésre nem fordítottak belőle.
Páva Zoltán (MSZP) ezzel szemben úgy vélekedett: a köztehertartozások azután kezdtek fel-halmozódni, hogy az MDF-kormány 1992-ben egy tollvonással elengedte azokat. Hozzátette, hogy ezt követően azok sem fizettek, akik korábban eleget tettek kötelezettségeiknek. Az ellenzéki felszólalók támogatták a sporttörvényről szóló javaslat azon törekvését, hogy megakadályozza az egyesületek köztartozásának felhalmozódását, de, mint Szabó Imre (MSZP) megjegyezte, a magyar sportélet egészére nem lehet általánosítani a "fe-lelőtlenség jelzőt".     Világosi Gábor (SZDSZ) többek között azt sérelmezte, hogy az előter-jesztés azon részeiről, amelyek elfogadásához kétharmados többség szükségeltetik, a hat párt szakértői nem egyeztettek.
Balsay István (Fidesz) szerint a törvényjavaslat okosan szabja meg a sporttal kapcsolatos ál-lami és önkormányzati feladatok arányát. A képviselő utalt arra, hogy a sportegyesületek az elmúlt időszakban mekkora köztartozásokat halmoztak fel. Véleménye szerint, aki amellett érvel, hogy a törvény ne tartalmazzon szigorú szabályokat, az a sporttól von el forrásokat. A képviselő fontosnak nevezte, hogy a jövőben az egyesületek jogszerűen működjenek.
Páva Zoltán (MSZP) az 1996-ban született sporttörvény előnyei közé sorolta, hogy világosan szabályozta a klubok, az alapítványok és az OTSH viszonyát, valamint forrásautomatizmust biztosított az élsportban. A jelenlegi előterjesztéssel kapcsolatban úgy vélekedett: jobb lett volna, ha a Ház először egy egységes sportkoncepciót vitat meg, majd ezután készíti el a tör-vénytervezetet. A képviselő a jogszabály alapelvárásai közé sorolta, hogy az garantálja a sporttal kapcsolatos célok megvalósulását. Páva Zoltán a törvényalkotókat óva intette attól, hogy erőszakosan beavatkozzanak a civil szervezetek működésébe. Kifogásolta, hogy az előterjesztés szerint fegyelmi eljárás lefolytatására lesz lehetőség a sporttal összefüggő jogi személyiségű társaságokkal szemben.
A hozzászólásokat követően az elnöklő Wekler Ferenc az általános vitát elnapolta.


2000. december 19., kedd (MTI)
A sport egészét - a verseny- és szabadidősportot, a fogyatékosok sportját - átfogó sportjogi kódex született a 2001. január 1-jével hatályba lépő, az Országgyűlés által kedden 206 igen, 142 nem szavazattal és 20 tartózkodással elfogadott sporttörvénnyel.   

Az Országgyűlés ugyanakkor - 205 igen, 155 nem vokssal és 8 tartózkodással - elutasította a jogszabály két-harmados többséget igénylő passzusait, amelyek az önkormányzati, a képviselők jogállásáról szóló, továbbá az egyesülési jogról szóló törvényt érintik.
A törvény értelmében a sportszervezetek köztestületből társadalmi szervezetté alakulnak át, és alapvető változást jelent, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) mellett három új köztes-tület alakul: a Nemzeti Sport Szövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatéko-sok Nemzeti Sportszövetsége. Ezek a köztestületek osztják el saját területükön a sport rendelkezésére álló költségvetési forrásokat, illetve képviselik az állami szervek, önkormány-zatok, a MOB és a sportközalapítványok felé tagjaik (szakszövetségek, sportszövetségek, fo-gyatékos szövetségek) érdekeit, s koordinálják azok tevékenységeit. A törvény - az eddigiek-nél jobban körülhatárolva – meghatározza a szövetségek jogállását, feladatait, legfelsőbb szervezeteit, gazdálkodási szabályzóit.
A sportolók jogi helyzetét meghatározó újdonság, hogy a törvény vagyoni és személyi jellem-zőkkel egyaránt felruházott kategóriaként határozza meg a versenyzők játékjogát; egyértel-műen elkülöníti az amatőr és a hivatásos sportoló fogalmát, rögzíti az átigazoláskor fizetendő járulékos összegeket. A törvény a versenyrendszer tekintetében különbséget tesz az egyéni és a csapatsportok között: kimondja, hogy csapatsportnak számító sportágak hivatásos versenyrendszerében csak sportvállalkozások vehetnek részt. A törvény külön paragrafusban foglalkozik a sportfegyelmi kérdésével, amely szabályozza a sportoló vagy sportszakember ellen lefolytatandó vizsgálat módját, a büntetés mértékét, valamint a fegyelmi eljárás elleni fellebbezés lehetőségeit. A törvény - első ízben - létrehozza a sporttal kapcsolatos viták ren-dezésére a Sport Állandó Választott Bíróságot.
A sporttörvény szabályozza az állam, az Országgyűlés, a kormány, az ifjúsági és sportminisz-ter, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal sporttal kapcsolatos feladatait, a helyi önkor-mányzatok vonatkozásában pedig - szintén első ízben - kötelezővé teszi a helyi
sporttevékenység támogatását. Az állam sporttevékenység folytatásához évente a költségveté-si törvényben foglaltak szerinti összegű támogatást nyújt, továbbá a bukmékeri rendszerű fo-gadások játékadójának 15 százaléka a Nemzeti Szabadidősport Szövetséget, a sorsolásos játé-kok adójának 12 százaléka a Wesselényi Közalapítványt, a totó játékadója a labdarúgás fejlesztését illeti meg. A törvény foglalkozik a sportlétesítmények és a sportrendezvények témá-jával is: új sportlétesítmény csak úgy építhető, ha az fogyatékos sportolók és nézők számára is használható, és az is előírás, hogy bármilyen okból értékesített sportlétesítményből származó bevétel csak sportcélokra használható fel.
Ami a sportrendezvényeket illeti; a szurkolók és a rendezvények szervezői között a törvény szerint olyan szerződés jön létre, ami a nézőtéri biztonság érdekében többletjogokkal ruházza fel az események lebonyolítóit. Jelentős előrelépés, hogy jogszabályi keretek teszik kötelező-vé a beléptetési és kamerarendszer kiépítését, és bevezeti a sporteseménytől való eltiltás fogalmát.
Néhány egyéb rendelkezés:
- jogszabály rögzíti az olimpiai járadék kötelező bevezetését, az olimpiai érmes, annak özve-gye és edzője vonatkozásában,
- a törvény értelmében a sport területén működő köztestületek és közalapítványok döntéshozó és vezető testületeiben a női tagok arányát egy éven belül 10, négy éven belül 35 százalékra kell emelni.
- a törvény meghatározza a sporttal kapcsolatos szerződések, valamint közvetítési jogok hasz-nosítását, külön kiemelve, hogy a lakosság közérdeklődésére számot tartó sportrendezvénye-ket csak közszolgálati és az ország területének legalább 90 százalékán
fogható, földi sugárzású műsorszolgáltató közvetítheti.


2001: 89 éve alapították a Csepel SC-t

A CSEPEL újság 2001. március 9.-i (LIII. évfolyam, 5. szám) száma írta:
„Szakosztályokból önálló egyesületek
A 2001. január 1-én életbe lépett új sporttörvény egyértelművé tette: a sportszervezeteknek nem lehet a régi módon élni, gondolkodni, cselekedni. Az új sporttörvény lehetőséget biztosít a köztartozást felhalmozó sportszervezetekkel szemben csőd- és felszámolási eljárásra a vo-natkozó jogszabályok szerint. Ebből fakadóan a sportszféra számára a köztartozások felhalmozásának lehetősége végleg lezárult.
Az új helyzet alapjaiban rendítette meg az 1912-ben alapított Csepel Sport Clubot, mert a köz-tartozásokból adódó 460 millió forint alapadóssága – a késedelmi pótlékkal és a kamatterhek-kel együtt – közel egymilliárd forintot tesz ki, aminek visszafizetésére semmi remény nincs, vagyis megszűnik a Csepel SC.
Az értékmentésnek egyetlen módja maradt: a szakosztályok önállósodása. Amelyik szakosz-tály életben akar maradni, annak önálló egyesületként kell sporttevékenységének feltételeit saját magának megteremtenie.”


2001. június 19.  (MTI)  
Az Országgyűlés 196 igen szavazattal, 127 ellenében elfogadta a tavaly év végén elfoga-dott sporttörvény módosítását.     A változtatás a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében leginkább az átalakulásra kötelezett sportági szakszövetségeket  érintően pontosítja a törvény szövegét.

Ennek része, hogy a Nemzeti Sportszövetség kezde-ményezheti a szakszövetség törlését a Fővárosi Bíróság nyilvántartásából. A módosítás, a szakszövetségek mellett érinti az átigazolás, a fegyelmi eljárás szabályozását, valamint a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány működését. Ezentúl az egyesületek mellett a szövet-ségekre is alkalmazni kell majd - a végelszámolásra vonatkozó szabályok kivételével - a csődtörvényt. Az előterjesztő ifjúsági és sportbizottság célja ezzel annak megakadályozása, hogy a szabályozás kijátszásával megvalósítsák a sportegyesületek vagyonátmentését.
A törvény kihirdetése napján lép hatályba.



2001. szeptember 7., péntek (MTI)
Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést:     
A rendszerváltoztatás után - a magyarországi sportfinanszírozás átalakulása következtében - a sportszervezetek egyik fő problémájává az adók és társadalombiztosítási járulékok befizetése vált, mivel szűkülő anyagi lehetőségeiket a közvetlen működési költségek pillanatnyi biztosí-tása is teljes egészében kimerítette. 1992-re a helyzet súlyossá vált, a sportszervezetek mint-egy 900 millió forintnyi köztartozást halmoztak fel. A barcelonai olimpiát megelőzően a kor-mányzat a sportszervezetek köztartozásait elengedte. Sajnos ugyanakkor nem történtek lépé-sek annak érdekében, hogy a sportszervezetek számára - jogi- és gazdasági eszközökkel – olyan helyzetet teremtsenek, amelyben a működőképesség fenntartása mellett meg tudták vol-na akadályozni a köztartozások újbóli felhalmozódását.
A 90-es évek közepére - annak ellenére, hogy a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény már rögzítette, hogy állami támogatás csak abban az esetben folyósítható, amennyiben a támoga-tott igazolja, hogy nincs lejárt köztartozása - a sportszervezetek "újratermelték"
köztartozásaikat. 1998-ra megközelítőleg 10 milliárd forintnyi társadalombiztosítási járulék- illetve adótartozást halmoztak fel, és nyilvánvalóvá vált, hogy ismét szükség lesz a köztarto-zások központi rendezésére.
A Horn-kormány 1998-ban döntést hozott, hogy a sportszférában az 1990-es évek eleje óta folyamatosan felhalmozódó köztartozások problémáját rendezni kívánja. Ennek megfelelően az Ifjúsági és Sportminisztérium jogelődje, az Országos Testnevelési és Sporthivatal 1998-ban, a 1042/1998. (IV.1.) Kormányhatározat felhatalmazása alapján pályázatot írt ki a sport-szervezetek köztartozásának rendezésére. A pályázatra 186 köztartozással rendelkező sport-szervezet jelentkezett, köztartozásuk összege már mintegy bruttó 11 milliárd forintra rúgott. A Hivatal 157 szervezettel kötötte meg a szükséges megállapodást, amelynek alapján
kötelezettséget vállalt a tőketartozások 1999. január 1-jétől, 5 éven át egyenlő részletekben történő törlesztésére (a tőketartozást terhelő járulékok felfüggesztésre kerültek), a szervezetek pedig arra, hogy a szerződéskötés időpontjától kezdődően közteher fizetési
kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tesznek. Az így átvállalt tőketartozások összege elérte az 5 milliárd forintot.
Az azóta eltelt időszakban a szerződést megkötő szervezetek közül 14 sportszervezet (Békés-csabai Előre Úszóklub, Vas Megyei Tenisz Szövetség, Kábel Sportegyesület Balassagyarmat,
Szentgotthárdi Városi Sportegyesület, Salgótarjáni Röplabda Klub, Petőfi Diáksport Egyesü-let Vác, Petőfi Sportegyesület Nyíracsád, Magyar Atlétikai Szövetség, Makói Futball Club, Körmendi Football Club, Mesztegnyő Körzeti Sportegyesület, Technikai és Tömegsportklu-bok Hajdú-Bihar Megyei Sportszövetsége, Észak I. kerület Olimpiai Postagalamb Club Hat-van, Medosz SE Balkány) 2. 408. 171 Ft összegű köztartozását teljes egészében rendezte a minisztérium.
 2 sportszervezet megszűnt (Első Magyar Léghajó Egylet, Jutas Veszprém Football Club), 10 milliós tartozást hagyva maguk után.
 3 klub önmaga kérte a szerződés hatályon kívül helyezését (Zuglói Sportegyesület, Magyar Sportlövők Szövetsége, Petőfi Tömegsport Egyesület Tatabánya), további 9 sportszervezet esetében pedig sor került a megállapodás felmondására, mivel kötelezettségeiket nem teljesí-tették (III. kerületi Torna és Vívóegylet, Salgótarjáni Barátság TC Sport Alapítvány, Hódme-zővásárhelyi Kosárlabda Egyesület, Soroksári Testedző Egylet, Nagykanizsai Olajbányász SE, Tiszasziget - Újszentiván Közös Sportkör, Esztergomi Football Club, Szeged Labdarúgó  Club, Vác Futball Club - 1999. június 14-én).
A minisztérium a hatályos megállapodások alapján az 1999. évben 532. 412. 663 Ft-ot, a 2000. évben pedig 643. 551. 452 millió forintot utalt át az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva-talnak. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a 2000. év végén jelezte, hogy
9 további sportszervezettel szemben fennállnak a szerződés felmondásának feltételei (Komá-romi Football Club, Oroszlányi Testedző Sport Club, Pécsi Mecsek Kézilabda Sport Club, ICN ALKALOIDA Sportegyesület, Csepel Sport Club, Debreceni Amatőr Kosárlabda Club, Diósgyőri Kosárlabda Sport Club, Videoton Futball Club, Kispest-Honvéd Football Club). Ennek oka, hogy 1998. január elseje után keletkező köztartozásaikat nem fizették, így az APEH törölte őket a kedvezményezetti listából. A minisztérium a kilenc sportszervezet meg-állapodását felmondta.
 A hatályos megállapodással rendelkező 125 sportszervezet közül azon szervezetek köztarto-zását, amelyek hátraléka már nem volt jelentős, valamint fizetési kötelezettségeiknek folya-matosan és pontosan eleget tettek, 2000. év végén a minisztérium egy összegben, véglegesen rendezte. Ez a döntés 16 szervezet (Fehérvári Kosárlabda Klub, Miskolci Vasutas SC, Zala-egerszegi TE Futball Klub, Magyar Röplabda Szövetség, Tisza Volán SC Szeged, Magyar Testépítő és Fitness Szövetség, Magyar Vívó Szövetség, Tipográfia SE, Békéscsabai Atlétikai Klub, Utánpótlásnevelő Futball Klub Szekszárd, Budafoki Labdarúgó Klub, Budafoki MTE, Tolnai Sportegyesület, Kapuvári Sportegyesület, Rákosmenti Testedző Kör, Győri Dózsa SE) mintegy 30 millió forint még hátralévő tartozását érintette.
A sportszervezetek köztartozásával összefüggésben folyamatosan felmerülő költségvetési és jogi kérdésekre az Országgyűlés 2000. december 19-én hozott döntésével adta meg a végső választ. Ez alapján 2001. január elsején hatályba lépett az új sporttörvény,
amely a 2000. december 31-ét követően köztartozást felhalmozó sportszervezetekkel szemben már lehetőséget biztosít csőd- és felszámolási eljárás alkalmazására. A minisztérium az új jogi szabályozásból fakadó lehetőségeket felismerve azonnal nekilátott az évek óta húzódó, akut probléma - az állam jogszabályokban is megtestesülő érdekeinek, s a sportszféra méltányolha-tó igényeinek egyaránt megfelelő - végleges rendezéséhez.
A Kormánynak a most benyújtott zárszámadási törvényjavaslatban szereplő megoldása alap-ján az állam nem további 3 év alatt, részletekben fizeti meg a sportszervezetek még meglévő köztartozásait, hanem azokat egy összegben jóváírja. A megoldás különös előnye, hogy ezzel párhuzamosan a Kormány a 2001-es 2002-es évi költségvetésben a sportszervezetek köztarto-zásainak rendezésére fordítandó forrásokat - összesen 1.260 + 750 millió, azaz több mint kettőmilliárd forintot - sportágfejlesztési programok támogatására javasolja fordítani.
Nem arról van tehát szó, hogy a Kormány újra, ezúttal harmadik alkalommal is elengedné a sportszervezetek köztartozását, hiszen a felhalmozott köztartozások "elengedéséről", az érin-tett sportszervezetek helyett a tartozás állam által történő megfizetéséről az előző Kormány már döntést hozott. A jelenlegi döntés a rendezés felgyorsításával pontot tesz az évek óta hú-zódó folyamat végére. 1992, azaz az első köztartozás elengedés óta a törlesztésre fordított minden forintot az állam a sportfejlesztési programoktól vonta el, a most felszabaduló forrá-sok felhasználásával azonban megteremthető a jövő magyar sportsikereinek bázisát adó, biztos alapokon nyugvó, elmélyült és magas színvonalú szakmai munka háttere.
A Kormány külön figyelmet fordított a Magyar Labdarúgó Szövetség köztartozásának rende-zésére. Az 1998-ban lefolytatott APEH-vizsgálat az 1994-98-as időszakra mintegy félmilliárd forintnyi köztartozást állapított meg. Az MLSZ korábbi vezetése 1998-ban nem írta alá azt a megállapodást, amely lehetővé tette volna az MLSZ köztartozásainak a többi sportszervezet-hez hasonló rendezését. Mindez rendkívül nehéz helyzetbe hozta az 1999. őszén hivatalba lépett új vezetést, amely a köztartozások folyamatos és maradéktalan megfizetése mellett hozzákezdett a felhalmozott adótartozás törlesztéséhez. A Kormány mostani döntésével a Magyar Labdarúgó Szövetség részére is megadja azokat a lehetőségeket, amelyeket igénybe vehetett volna akkor, ha a szövetség korábbi vezetése megköti az OTSH-val (illetve a jogutód Ifjúsági- és Sportminisztériummal) a köztartozásának rendezéséről szóló megállapodást.


2002: 90 éve alapították a Csepel SC-t

A CSEPEL újság 2002. március 15-ei (LIV. Évfolyam 5. szám) száma írta:

„Sportélet, alapítványi menedzseléssel
(…) A Csepel SC Alapítvány ötfős kuratóriumának (egy fő képviseli az önkormányzatot, egy a sportegyesületet és kettő a gyári cégeket, az ötödik az elnök) vezetésére Podolák Györgyöt, Csepel egyik MSZP-s országgyűlési képviselőjét kérték fel. Hogyan sikerült az egyesület helyzetét stabilizálni, , a sportéletet fenntartani? Erről beszélgettünk Podolák Györggyel.
(…) A sportklub felszámolás alá került, de az alapítvány menedzselésével tizenegy kisegyesü-letet hoztunk létre a megmenthetőnek ítélt sportágakban. (…) A tizenegy kisegyesületben mintegy 1200 igazolt versenyzővel foglalkoznak (ezzel a főváros egyik legnagyobb létszám-megtartó sportegyesülete lettünk).
(…) Az atlétika, a birkózás, az evezés, a kerékpár, a kajak-kenu, a labdarúgás, a ritmikus gimnasztika, a röplabda, az öttusa és a triatlon, a vívás és a szabadidősport kisegyesületei az épületet, a sporteszközöket, a fűtést és a világítást térítésmentesen kapják az alapítványtól. Az ő gondjuk a tagdíj beszedése és a külső szponzorok megszerzése. A gazdálkodási fegyelem nem vonta el figyelmüket a sport-szakmai tennivalókról. 2001-ben már ez a szellemiség ural-kodott: gazdálkodtak a rendelkezésükre álló anyagiakkal. Működőképes egyesületekkel, bot-rányok nélküli, eredményes sportélet folyt tavaly Csepelen.
(…)
Rendezett pályák, szép környezet, jellemzik a sportéletet, ahol jó hangulatban lehet edzeni, versenyezni. Az önkormányzattal korrekt együttműködési szerződést kötöttünk. Az évente tőlük kapott 50 millió forintért cserébe teljesíteni kell! A csepeli intézmények jelentős mér-tékben igénybe veszik az alapítvány által gondozott sporttelep szolgáltatásait: 2001-ben húsz-ezer fő fordult meg a pályákon.
(…)
Az önkormányzattól kapott összegen felül még 100 millió forintot kell előteremtenünk min-den évben: 50 milliót a létesítmények bérbe adásából, 50 milliót a szponzoroktól és egyéb szolgáltatásokért cserébe kapunk. A teljes összeget elviszi a létesítmények fenntartása, gon-dozása.
(…)
Csepel legértékesebb, központi részén van a sporttelep 100 ezer négyzetméteres ingatlanja, amit sikerült megmenteni a felszámoló elől. Csepeliek építették, joguk van hozzá. Ezt a kö-vetkezetes álláspontomat sikerült érvényesítenek, s nem lett (nem lesz) üzlet tárgya a sportte-lep. Hozzánk tartozik még a Kis-Duna partján lévő kajak-kenu telep is: itt az Ifjúsági és Sportminisztérium 70 milliós beruházással egy új képzési centrumot és dél-pesti ifjúsági köz-pontot hoz létre, s ezzel párhuzamosan egy teljesen új bázis épül fel európai szintű szolgálta-tással. Az evezős telep is az alapítványhoz tartozik.
(…)
Az utóbbi három évben csendes, szabályozott, fegyelmezett munka folyt közreműködésünk-kel. Amit vállaltunk, teljesítettük. Működik a rendszer, s ezért köszönettel tartozunk az ön-kormányzatnak az együttműködésért és a támogatásért. Ennek köszönhetően a tagdíj mind-össze 2000 forint havonta. A kuratórium eredményesen dolgozik, s az általunk önként létrehozott felügyelőbizottság (2 fő az önkormányzat képviseletében és egy sportoló) kontrollálja a munkát. (…)”


2002. április 26., péntek (MTI)
Az MTI értesülése szerint továbbra is minisztériumi formában képzeli el az állami sportirá-nyítást az MSZP, így - függetlenül a koalicíós egyeztető tárgyalások eredményétől - változat-lanul lesz ISM.  

Erről a szocialista párt sportprogramját készítő bizottság tagjai tájékoztatták a távirati irodát.
Az új kormány első 100 napjának programjában szerepel a nemzeti sportstratégia elkészítése: júniusban kívánják széleskörű társadalmi-szakmai vitára bocsátani, s a tervek szerint ősszel kerülhet elfogadásra. Az MSZP sportszakértői ígérik: az olyan központi projektekről, mint a futballutánpótlás képzésével foglalkozó Bozsik-, a többi sportág tehetséggondozására létrehozott Héraklész-, valamint a stadionrekonstrukciós program sorsáról szakmai és pénzügyi értékelésük után döntenek majd.

2002. június 13., csütörtök (MTI)
A költségvetés minden szintjén meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a jelenlegi alig féllel szemben 1 százalék jusson a sportra. A központi támogatásban élvezzen prioritást az utánpótlás-nevelés, a magyar sport nemzetközi eredményességének erősítése és a magas szin-tű teljesítmények megfelelő honorálása.    
Minderről Jánosi György beszélt a Magyar ATV Napkelte című reggeli műsorában. A gyer-mek-, ifjúsági és sportminiszter megerősítette egyrészt korábbi tájékoztatását a tárca összesen 9.5, erre az évre 3.5 milliárd forintos fedezet nélküli kötelezettségvállalásáról, másrészt beje-lentését a sportcélú beruházásokért felelős Sportfólió Kht. átvilágításáról, mert - többek között - az általa megkérdezett szakértők sokallják a stadionok beléptető rendszerére szánt 4 milliárd forintot.
(Erről ugyanebben a műsorban Deutsch Tamás, Jánosi elődje azt mondta: utólag is szabályos-nak minősített közbeszerzési eljárás keretében dőlt el, hogy ki lesz ennek a beruházásnak a kivitelezője.)
A GYIMS elsőszámú irányítója szerint a 2012-es budapesti olimpiarendezésre vonatkozó pályázat önmagától lekerült a napirendről, ugyanakkor a végleges döntés meghozatalával meg kell várni a hatástanulmányok elkészítését. A 2008-as futball Eb előkészületeiről egyeztetett az MLSZ vezetőivel és egyetértettek abban, hogy tervezettnél kevesebb pénzből is el lehet végezni a decemberi helyszínkijelölésig szükséges feladatokat.
Jánosi György a többi, pénzügyi hátterét tekintve bizonytalan hazai sportesemény helyzetét derűlátóan ítélte meg: meggyőződése, hogy a júliusi szegedi kajak-kenu Eb-t sikerült magas színvonalon megrendezni, s reményei szerint a pénteki kormányülés kedvezően dönt a jövő heti budapesti F1-es motorcsónak vb-futam hiányzó közel 100 millió forintos támoga-tásáról is.


2003: 91 éve alapították a Csepel SC-t

2003. május 5., hétfő (MTI)
A tervek szerint jövő hétfőn teszik le esküjüket a miniszterelnök által javasolt új miniszterek, akik május 19-én vehetik át hivatalukat - hangzott el a kormányfő hétfői, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. 

Medgyessy Péter elmondta, hogy az esélyegyenlőség javítása érdekében tárca nélküli miniszteri posztot hoz létre, amelyet – a két koalíciós párt közös je-löltjeként - Lévai Katalin, a Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi főigazgatóságának vezetője foglal majd el.
Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója - akit az SZDSZ javasolt a miniszteri posztra - váltja Kóródi Máriát a környezetvédelmi, Gyurcsány Ferenc, a miniszter-elnök főtanácsadója Jánosi Györgyöt a sport- és Hiller István, az Oktatási Minisztérium eddigi politikai államtitkára Görgey Gábort a kulturális tárca élén.
Medgyessy Péter hangsúlyozta: nem kifogások alapján döntött a személycserék mellett. Mint fogalmazott, a távozó három miniszter jól végezte a munkáját, és biztosították azt, hogy a kormányváltás következtében jelentkező tennivalókat megfelelően rendezzék.
– Ami miatt úgy döntöttem, hogy ezeken a területeken változásra van szükség, az az, hogy az uniós követelmények és a dinamizálás igénye új feladatokat támaszt - tette hozzá. Szavai sze-rint a változásokat fel fogja használni arra, hogy a jövőt meghatározó, nagyléptékű reformok felgyorsítását végrehajtsák.
– Ez fontos, most van itt az ideje, most van rá lehetőség - tette hozzá a miniszterelnök, megje-gyezve: az elmúlt egy év az uniós csatlakozás előkészítéséről, a tárgyalások befejezéséről, a népszavazásról szólt.


2003. május 6. (MTI)
Medgyessy Péter az új gyermek-, ifjúsági és sportminiszter bemutatásakor úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenctől azt várja, elsősegíti, hogy a gyermekközpontú kormányzás megvalósulhasson.

Közölte, közvetlen munkatársként eddig is sokat dolgoztak együtt elképzeléseik formálásában, Gyurcsány Ferenc miniszterként megkapja a lehetőséget, hogy a gyakorlatban is bizonyítson. Mint elmondta, az új miniszter feladata lesz, hogy a kormányt közelebb vigye az ifjúsághoz, és elfogadtassa velük intézkedéseit, programjait.
A sport kapcsán Medgyessy Péter arról beszélt: új mentalitás szükséges erre a területre, mivel a sport egyszerre jelent szórakozást, egészséget és üzletet.
Gyurcsány Ferenc utóbbi kapcsán kiemelte: elődje, Jánosi György irányítása alatt elkészült a nemzeti sportstratégia tervezete, amely alkalmas keretet biztosít ahhoz, hogy a kormány part-ner lehessen ezen a területen. A gyermek- és ifjúsági ügyek kapcsán úgy vélte: akkor lesz sikeres a tevékenységük, ha abban gondolkodnak, hogy a felnövekvő ifjúságnak új Magyaror-szágot teremtenek. Az MTI kérdésére Gyurcsány Ferenc közölte: a tárca működésében
abban tervez változást, hogy az ifjúságközpontú kormányzás megvalósulhasson. Ugyancsak kérdésre válaszolva közölte: nem tartja meg a miniszterelnöki főtanácsadói posztját. Gazdasá-gi érdekeltségei kapcsán Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, álláspontja szerint a magánüzlet és a közpolitika nem fér meg egymás mellett. Kijelentette: ezt be fogja tartani, ezért szerdán bemutatja a sajtónak, hogy mely társaságok tartoznak érdekeltségei körébe, és arról is beszámol, milyen átalakításokat tervez a cégek irányításában. Jelezte: annál nagyobb, férfiasabb kihívást, "mint csinálni egy jó országot", nem tud elképzelni.
Medgyessy Péter - kérdésre reagálva - nem kívánta kommentálni Jánosi György közlését, miszerint a miniszterelnök kormányátalakítással kapcsolatos döntésében nem szakmai, hanem politikai, személyes szempontok játszottak közre.


2003. május 16., péntek (MTI)
Mind szakmai, mind közigazgatási és pénzügyi szempontból jobb helyzetben adhatom át a minisztériumot, mint ahogy egy éve átvettem - mondta Jánosi György leköszönő sportminisz-ter utolsó hivatali napján az utódjával, Gyurcsány Ferenccel tartott közös sajtótájékoztatón.

Jánosi hangsúlyozta: egy évvel ezelőtt súlyos örökséggel kellett szembenézniük. Több milli-árdos fedezet nélküli projekteket, csőd közeli stadion-rekonstrukciós programot, félkész, rossz szerződéses konstrukcióban épülő Budapest Sportarénát hagyott maga után a minisztérium előző vezetése. A leköszönő sportminiszter szerint gyökeres koncepcióváltásra volt szükség a tárca élén, amelynek során egy gondolatot tartott szem előtt, a gyermekközpontúságot. Ezt tükrözte a minisztérium névváltozása is. Ezt tartot-tuk szem előtt a sportpolitika területén is, középpontba állítottuk a gyermek-, diák-, iskolai, valamint szabadidősportot - mondta Jánosi György.
- Újraindítottuk az olimpiai ötpróba akciót, amelyen tízezrével vesznek részt a gyerekek. Emeltük a diáksport szervezetek támogatását, az oktatási tárcával pedig olyan iskolaépítési programot terveztünk, amely kiemelt figyelmet fordít a tornatermek, tornaudvarok és tan-uszodák létesítésére. Az élsportban bővítettük az olimpiai felkészülésre szánt forrásokat, és az athéni sikerek érdekében kétszeresére növeltük a MOB támogatását. A diáksportban kétszáz eseményből álló programsorozatot indítottunk el, amely nyolcezer fogyatékos kisgye-reket érint. Az ő érdekeiket is szem előtt tartva bővítettük a diákolimpiai rendszert. Létrehoz-tuk a Fehér Könyvet, amely alapján készül a Nemzeti Sportstratégia, s ez elvezet majd a sporttörvény módosításához. Olyan visszafordíthatatlan folyamatokat indítottunk el, amelyek a felnövekvő nemzedék érdekeit szolgálják.
Gyurcsány Ferenc kijelentette: könnyebb lesz miniszternek lenni Jánosi György után, mint Deutsch Tamást követően volt. Közölte, lesznek változások a GYISM-ben, de ezek nem érin-tik az eddigi munka lényegét, a fő irányokat. Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöknek Keszthelyi Andrást, a titkárság vezetőjének pedig Szigetvári Viktort nevezi ki, de mint mondta más sze-mélyi változást nem tervez.
– Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban találkozni szeretnék a sport- és ifjúságpolitika minden fontos szereplőjével. Azt szeretném elérni, hogy június végére, július elejére mind-annyian azt gondolhassák, hogy velük kell megtörténniük azoknak a változásoknak, amelyek-re szükség van. A siker az övék legyen és ne az enyém, vagy a minisztériumé.


2003. június 20., péntek (MTI)
Gyurcsány Ferenc támogatja, hogy a civil szféra, a köztestületek, köztük a Nemzeti Sportszö-vetség (NSSz) nagyobb beleszólást kapjanak a sport számára rendelkezésre álló pénzek elosztásába.

A sporttárca vezetője erről az NSSz pénteki, a sajtó számára is nyilvános rendkívüli elnökségi ülésén beszélt, ahová Berényi János elnök meghívására látogatott el.     Berényi János szerint arra is kíváncsiak voltak az első ilyen jellegű találkozójukon, hogy a sportmi-niszter milyen szerepet szán a Nemzeti Sportszövetségnek, s ebből a szempontból is meg-nyugtató válaszokat hallhattak.
Gyurcsány Ferenc a sportbéli tiszta, átlátható viszonyok megteremtése, a pénzek útjának kö-vethetősége mellett a piaci viszonyok érvényesülését is pártolja, mert úgy gondolja, hogy a sport köztestületeinek sem csak a költségvetéstől szabad várniuk pénzforrásokat, hanem ma-guknak is próbálkozniuk kellene támogatók, szponzorok szerzésével. A központi működési támogatásokat ma már 65 hozzá tartozó sportszövetség között elosztó NSSz elnöke szerint ugyanakkor még az olimpiai sportágak zöme sem tud olyan szponzori hátteret felvonultatni, amiből önmagát el tudná tartani. Szükség van tehát továbbra is az állam támogatására, az ál-lam kivonulását a sportból legfeljebb fokozatosan tartanák elképzelhetőnek.
A sportminiszter szerint szó sincs kivonulásról, viszont mozgósítani kívánják az érintetteket, hogy a sporthoz további támogatókat is igyekezzenek találni. Persze az abszolút piaci alapú működéshez szükségeltetnek a kedvezményezettségi, érdekeltségi formák is, hogy a vállalko-zóknak is megérje nyereségük egy részét visszaforgatni a sportba.
Gyurcsány Ferenc megerősítette, hogy támaszkodni kíván a köztestületekre, s Berényi János különösen méltánylandónak ítélte a miniszter elismerő szavait, amelyekkel az NSSz eddigi tevékenységét illette. A Nemzeti Sportszövetség a maga részéről a jövőben is folytatni kívánja szolgáltató tevékenységét, megőrizni és gazdagítani sportinformatikai rendszerét, a sportolók alapbiztosítását szavatoló regisztrációs kártyák kibocsátását.


Szekszárd, 2003. szeptember 10., szerda (MTI)
Magyarországon megtörtént a rendszerváltás 1990-ben, lezajlott a gazdaságban is, de talán a sportszektorban nem történt rendszerváltás, a sportvezetők fejében pedig még kevésbé - jelen-tette ki Mesterházy Attila szerdán Szekszárdon tartott sajtótájékoztatóján.    
"Sehol a világon nincs olyan gazdasága egyetlen országnak sem, hogy pusztán költségvetés-ből lehessen a teljes sportszektort fenntartani, és minden típusú sportágra kellő forrást biztosí-tani. Le kell számolni azzal a rossz beidegződéssel, hogy az állam mindenható" - szögezte le a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára. A politikus szerint a rendszer-váltásra azért van szükség, hogy a sportvezetők megértsék: "meg kell próbálni a piacról is szponzorokat bevonni, (...) és addig szabad nyújtózkodni, ameddig mindenkinek a takarója ér". Ahol kiemelt szerepet kell vállalnia az államnak, az a sport infrastruktúrájának fejleszté-se, a másik pedig az utánpótlás-nevelés, hiszen erre a két területre nehéz szponzort találni - mutatott rá. A politikai államtitkár egy átlátható rendszer létrehozásának fontosságát, egy ha-tározottabb sportpolitika megvalósítását hangsúlyozta. Ismertetése szerint most készül a mi-nisztériumban az a támogatási koncepció, amely átfogóan kezeli ezt a kérdést, és "a forrásokat egy csatornán át eljuttatva, mindenki számára láthatóan költ utánpótlás-nevelésre". Ehhez kapcsolódóan kiemelte: "mindezt meg kell előznie egy szakmai döntésnek, hogy me-lyek azok a sportágak, amelyek Magyarországnak a nemzetközi versenyképességét, az olim-piai eredményeket hozzák, melyek azok, amelyek fontosak a jövő szempontjából".


2003. szeptember 29., hétfő (MTI)
A Wesselényi Sport Közalapítvány kuratóriuma 35 millió forint egyszeri támogatással járult hozzá nyolc fővárosi egyesület megsegítéséhez, s 3 millió forintot bocsát a Magyar Paralimpiai Bizottság rendelkezésére. 

A MOB elnöksége a Bp. Honvéd kérésére a közel-múltban rendkívüli ülésen foglalkozott a legeredményesebb magyar sportegyesület nehéz helyzetével. Az elnökség akkor a közalapítványhoz is segítségért fordult. Az alapítvány kura-tóriuma - amint ezt Monspart Sarolta elnöknő közölte - a MOB kérését elfogadta és 35 millió forint egyszeri támogatással járult hozzá az olimpiai felkészüléshez. Az összeget az ötkarikás felkészülésben résztvevő sportolók száma alapján nyolc fővárosi egyesület között osztották el: a Bp. Honvéd 10, a Bp. Spartacus 7, a BVSC, az Újpest és az MTK 4-4, a Vasas, az FTC és a Csepeli Alapítvány 2-2 milliót kapott, további 3 millió forinttal pedig a Magyar Paralimpiai Bizottság gazdálkodhat. A MOB marketingbevételéből további 10 millió forinttal járult hozzá a Bp. Honvéd olimpiai kerettagjainak felkészüléséhez, az összeget egyszeri rendkívüli támogatásként már át is utalta.


2004: 92 éve alapították a Csepel SC-t

Ikervár, 2004. január 23., péntek (MTI)
 Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter szerint Magyarországon a rendszer-váltás óta nincs átfogó sportstratégia.
- A hazai sport világát eddig leépülés jellemezte – jelentette ki a sportminiszter sajtótájékozta-tóján, a Vas megyei Ikerváron, ahol egy helyi sportrendezvényt nyitott meg.
- El kell végre dönteni, hogy mit vállal a sport fejlesztéséből az állam, mit vállalnak az ön-kormányzatok és mit vállal a civil szféra - fűzte hozzá. A politikus hozzátette: az általa veze-tett minisztériumnak konkrét elképzelései vannak egy új sportstratégia kidolgozására, de szavai szerint ehhez az olimpiáig már "nem mernek hozzányúlni", mert az itthoni sport világát ma nem lenne tanácsos ilyen "sportpolitikai konfliktusokkal" terhelni.
- Az olimpia befejezését követő egy hónapon belül azonban nyilvánosságra fogjuk hozni, hogy miként képzeljük a következő nyolc-tíz év nemzeti sportstratégiáját, az ehhez illeszthető kormányzati sportpolitikát - mondta. Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy még ebben az év-ben elindítanak egy országos tornaterem építési programot.
- A következő 5-6 évben mintegy 700 tornatermet kívánunk felépíteni az országban, ennyi hiányzik ugyanis az általános és középiskolákból. Emellett újra kívánjuk építeni az utánpótlás rendszerét is - tette hozzá a miniszter. - 2005 szeptemberétől központi normatív finanszírozással újra épül az országos sportiskolai hálózat, elsőként minden megyében egy, Budapesten pedig öt-hat alsó tagozatos sportosztályt indítunk, ha pedig ennél nagyobb igény mutatkozik, újabb iskolákat vonunk be a hálózatba. Gyurcsány utalt arra is, hogy ebben az évben 3 milliárd forinttal több a sportköltségvetés mint tavaly, 25 százalékkal több pénzt fordíthatnak versenysportra, mint 2003-ban.



2004. április 6., kedd (MTI)
Összesen 205 millió forintot fordít a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium sportegyesüle-tek működési és műhelytámogatására.     A pénz felosztására a Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) tett javaslatot az után, hogy egyeztetett a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Sportszövetséggel. A javaslatot Gyurcsány Ferenc miniszter, változtatás nélkül jóváhagyta.
A működési támogatás - amely az új sporttörvény alapján közvetlenül is adható a központi költségvetésből - összesen 45 millió forintot tesz ki. A nemzetközi eredményesség és az olim-piai felkészítésben legeredményesebb 12 egyesület (Szombathelyi Haladás, Bp. Honvéd, Bp. Spartacus, BVSC, MTK, Vasas SC, ÚTE, BSE, Nyíregyházi VSC, Paksi ASE, Csepel Birkózó Club és Csepel Kajak-kenu Egyesület) részesül ebből.
A műhelytámogatás 160 millió forint, amely két részből áll. A SOSZ elnöksége által elfoga-dott egyesületi rangsor alapján normatív módon száz szakosztály összesen 125 millió forint-hoz jut. A fennmaradó 35 milliót a versenyeredmények, az utánpótlás színvonala
és infrastrukturális helyzete, valamint az olimpiai esélyek alapján osztják el.



2004. november 3., szerda (MTI)
"Nehéz helyzetbe kerül a magyar versenysport a jövő évi költségvetés nyomán" ismerte el Ábrahám Attila címzetes államtitkár, a Nemzeti Sporthivatal vezetője sportági elöljárók szer-dai, budapesti megbeszélésén.  

A költségvetés végösszege ugyan alig változott az ideihez képest, de - amint azt a találkozóra ugyancsak meghívott Füleky András, a megszűnő GYISM helyettes államtitkára elmondta – jelentős átcsoportosítások történtek a versenysport, az olim-piai mozgalom, a szövetségek és az egyesületek kárára.
Ábrahám és Füleky egyetértett abban, hogy némi remény ugyan van a helyzet kisebb mértékű javulására, de alapvető változás nem várható, így a jelenlegiek szerint a versenysportra szánt összeg 2,2 milliárd forintról 850 millióra csökken.
A jelenlévő vezetők, akik más, ugyancsak "zsebbevágó" kérdéseket is megvitattak, emlékez-tettek arra, hogy a Gerevich-ösztöndíj forrása a tervek szerint a fele lesz az ideinek, ez pedig még a nemzetközi szintű sportolók és edzőik többségének is egyetlen bevételi forrása. El-hangzott: a jelenlegiek szerint veszélyben forog a sportági szakszövetségek léte, ezáltal pedig a hazai versenyrendszer működtetését, illetve a válogatott keretek foglalkoztatását sem tudják biztosítani.
A tájékoztató utáni vitában többek között Hegedűs Csaba olimpiai bajnok, a birkózószövetség elnöke, Kovács Tamás, a vívószövetség főtitkára, Nyerges Mihály, a TF dékánja, Sinka Lász-ló, a kézilabda-szövetség főtitkára és Csepi Lajos, az úszószövetség alelnöke összefogást sür-getett "a magyar sport megmentése érdekében".


2004. november 11., csütörtök (MTI)
A nemzeti sportstratégia tervezetének és a 2005-ös költségvetés sportra vonatkozó fejezetének megbeszélése szerepelt a programban a Nemzeti Sporttanács első munkanapján a Nemzeti Sporthivatal Hold utcai székházában. 

Az ülés elején Gyurcsány Ferenc kormányfő, volt sportminiszter a 15 fős tanácstól bátor magatartást kért, hogy kellő erővel és
meggyőző érvekkel szolgálja a magyar sportot. A miniszterelnök kitért arra, hogy a sportban tevékenykedők közös ügyéről és felelősségéről van szó, ez az egyik oka annak, amiért meg-alakult a Vitray Tamás vezette Nemzeti Sporttanács.
"Abban mindenki egyetért, hogy több pénz kell. A Nemzeti Sporttanács egyik célja, hogy javaslatokat tegyen, miként lehet például az állami költségeken túl forrásokat találni. Ezen kívül átláthatóbbá kell tenni a sportban lévő pénzek felhasználását, mozgását" - tette hozzá Gyurcsány Ferenc.
Az ülés jó hangulatban kezdődött, miután mindenki számára világossá vált, hogy a parlament sportbizottsága több fontos módosító javaslatot fogadott el. Ezek alapján a sportra szánt összeget az eredeti tervezethez képest 1,5 milliárd forinttal megemelnék. Ebből a meglévő forrásokon túl 750 millió jutna a versenysport működési költségére, 250 millió a Wesselényi és a Gerevich Közalapítvány ösztöndíjának emelésére és 500 millió a szabadidősportra. Ezen kívül a sportbizottság egyhangúlag elfogadta azt, hogy az iskolai testnevelésórákon továbbra is osztályozhassanak a tanárok.
Az Országgyűlés két hét múlva szavaz a módosításról.
Gémesi György (MDF) tanácstag, sportbizottsági tag, a Magyar Vívószövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy emelkednek a sportra szánt összegek, de ahogy fogalmazott, "legfeljebb a kivérzés nem olyan nagyságrendű". Szerinte a 2004-es összegre (levonva a kimondottan az athéni olimpiai felkészülésre szánt pénzeket) lenne szükség a szinten tartáshoz.
Berényi János, a Nemzeti Sportszövetség elnöke átnyújtotta a jelenlévőknek - többek között Ábrahám Attilának, a Nemzeti Sporthivatal vezetőjének - a 65 sportszövetség által kezdemé-nyezett, az NSSZ révén kidolgozott nemzeti sportfejlesztési tervet. Hangsúlyozta: nem konkurenciaanyag készült el, hanem egy olyan kiadvány, amely a versenysport szereplőinek a ma-gyar sportra vonatkozó jövőképét tartalmazza.
Módosító javaslatokat fogalmazott meg a Nemzeti Sporttanács a Nemzeti Sporthivatal által elkészített sportstratégia első nyilvános vitaanyagához, melyeket november 20-ig írásban is benyújt.     Az indítványokkal kiegészített - a kezdeményezők szándéka szerint konszenzuson alapuló - Nemzeti Sportstratégiát a Sporttanács a következő, előreláthatólag december 20-i ülésén tárgyalja majd újra, és azt jóváhagyva bocsátja társadalmi vitára. A Vitray Tamás el-nökletével megtartott ülés elején jelen volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, aki a 2005. évi költségvetés sportfejezetét illetően jelezte: lát lehetőséget arra, hogy a módosító javaslatok révén 1-1,5 milliárd forinttal bővüljön a sportra szánt összeg, egyúttal azonban kérte a jelen-lévőket, hogy ne csak lobbizzanak a sport érdekében, hanem a parlament előtt is támogatható, meggyőző érveket fogalmazzanak meg. Felszólalásában a sok szálon futó sporttámogatási rendszer bonyolultságára hívta fel a figyelmet, és kérte a tanács tagjait, tegyenek javaslatokat arra is, hogyan lehet az állami költségeken túl más forrásokat is bevonni a sportba, valamint miként lehet átláthatóbbá tenni a pénzek mozgását.


2005: 93 éve alapították a Csepel SC-t

2005. január 11., kedd (MTI)
Megtartotta első megbeszélését az a grémium, amelyben a következő két hónapban három szakszövetség - a kajak-kenu, a vívó és az úszó -, valamint a Nemzeti Sporthivatal (NSH), a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) vezetői próbálnak megoldásokat találni a honi sportélet aktuális, illetve hosszú távú problémáira, hogy ezzel is segítsék a készülő Nemzeti Sportstratégiát.    
Baráth Etele, a fórumot életre hívó kajak-kenu szövetség elnöke a tanácskozást követő sajtótá-jékoztatón eredményesnek ítélte a párbeszéd első felvonását, és elárulta, hogy a jövő héttől kezdve hetente üléseznek majd. "Az NSH-nak március közepe-vége felé kell beterjesztenie a Nemzeti Sportstratégiát a kormány elé. Addig mindenképpen szeretnénk a finanszírozás, a pénz elosztásának módja, a versenyrendezésekkel kapcsolatos állami garancia és a létesít-ményhelyzet kérdéseiben javaslatokat megfogalmazni. Abban már most közös nevezőn va-gyunk, hogy a továbbiakban is a decentralizált sportirányítási rendszert támogatjuk" - mondta. Ábrahám Attila, az NSH elnöke kiemelte: elhangzott, hogy vannak, és mindig is lesznek bi-zonyos közös érdekek, amelyekért minden szervezetnek ki kell állnia. Példaként említette a 2006-os úszó Európa-bajnokság megrendezése kapcsán kialakult margitszigeti uszodaügyet, amelyben véleménye szerint az NSH egyedül maradt, a sportszakma pedig nem fejtette ki az álláspontját.
"A Nemzeti Sportszövetség mint 65 szakszövetség csúcsszerve teljes mellszélességgel kiáll az úszó-Eb megrendezése mellett, nem is értjük, hogy miért alakult ki vita a viadal kapcsán" – reagált Berényi János, az NSSZ első számú vezetője, aki hozzátette, hogy szeretnék, ha a ma-gyar sport a költségvetésben előirányzott összegen felül további 1 milliárd forintot kaphatna, ezt azonban konkrét célokra kell kérni.
Ez utóbbi gondolatot megerősítette Gémesi György, a vívószövetség elnöke is, aki szerint a legfontosabb cél, hogy a Nemzeti Sportstratégiában egyértelműen kiderüljön, mi az állam feladata ezen a területen. "A három szakszövetség karöltve küzd azért, hogy a honi sport tra-dicionális eredményessége megmaradjon, ez nem lehet politikai kérdés" - jegyezte meg.
A MOB-ot képviselő Molnár Zoltán ügyvezető igazgató elárulta: nagyon örül, hogy az ötkarikás szervezetet is bevonták ebbe a munkába, és egyetért azzal a törekvéssel, hogy a mostani-nál több anyagi forrást kell kiharcolni a sport számára: "Az idei évvel kapcsolatban kicsit el-késtünk, de a jövőre nézve fontos, hogy ismertessük a szükségleteket."
Gyárfás Tamás, az úszószövetség vezetője azt javasolja, hogy a következő megbeszélések alkalmával mindig konkrét esetekkel foglalkozzon a testület, mert véleménye szerint az eset-leges megoldásokból majd más szövetségek is profitálhatnak. Példaként említette a 2006-os úszó-Eb, illetve a Spartacus úszószakosztályának ügyét. A kontinenstorna kapcsán egyben megerősítette, hogy a rossz tapasztalatok miatt a MÚSZ nem kíván pályázni a 2009-es vizes vb rendezési jogára.
Az érdeklődők a Nemzeti Sporthivatal honlapján, a www.nsh.hu-n tekinthetik meg a Nemzeti Sportstratégia tervezetét, amellyel kapcsolatban az NSH várja a sporttársadalom képviselői-nek hozzászólásait.


A CSEPEL ÚJSÁG 2005. január 28-ai (LVII./3.) száma írta:
„Mi lesz veled sportpálya?
Élő múlt, haldokló jelen
Beszélgetés Losonczi Flóriánnal, a Csepel SC elnökével
A csepeli sportéletet a Csepel SC jelentette valaha. Biztos pontot jelentett valaha a Csepel Művek, amelynek fokozatos hanyatlása a kerületi sportéletben is éreztette hatását. Az addig szép számmal működő szakosztályok egyre-másra szűntek meg anyagiak hiányában, s 1990-től megkezdődtek a különféle lobbizások, több-kevesebb sikerrel.  Akkoriban az OTSH kez-deményezésére anyagi támogatást kaptunk, s ezzel valamelyest újból rendeződtek a dolgok.
1998-ig csak gyűltek-gyűltek az adósságok, míg 1999-ben már valóban kezdtek összecsapni a hullámok: minden jel arra utalt, hogy a csepeli sportklub megszűnik. Az ország egyik legna-gyobb egyesülete kikerült a támogatói háttérből, az APEH végrehajtást indítványozott a Cse-pel SC ellen. Ekkor a Sidney-ben, 2000-ben rendezett olimpiára való tekintettel kérvényt nyújtottunk be a végrehajtók felé a végleges felszámolástól tartva. (…)
Szintén 2000-ben mentőövet jelentett számunkra az a megállapodás – köszönhetően Podolák György országgyűlési képviselőnek, a Csepel SC kuratóriumi elnökének és a csepeli önkor-mányzatnak – amely szerint 2004. december 31-ig a csepeli önkormányzat átvállalja a léte-sítmény közüzemi díjainak fizetését.
Megfelelő működésünk tehát továbbra is biztosítva volt, de a köztartozások egyre gyűltek és ez nyomasztó teherként nehezedett ránk. A fenntartási költségek 100-100 millió forintot tesz-nek ki évente. A pályán található, az 1990-es években épült fitness-stúdió és étterem forgal-mából és egyéb bérleti szerződésekből próbáltunk előteremteni némi pénzt, de ez sajnos édes-kevés. A Csepel SC eladósodott és várhatóan 2005-től az önkormányzat veszi át a Béke téri telepet.
Jelenleg 1200-1800 fő körül van a sportolói állományunk, ők jórészt amatőr szinten sportol-nak. A Csepel SC megszűnésével egyidejűleg önálló egyesületek alakultak (…)
Sajnos, azt kell hogy mondjam, napjainkban az edzésre járás szociális és társadalmi meghatá-rozottságú. Az átlagember nemigen tud hová menni, sportolni. Csepelen például már csak két sporttelep működik. Az egyesületek száma jelentősen csökkent. (…) Időt és pénzt csak a tehetősebb családok tudnak áldozni az utazási költségekre, edzőtáborokra, szerelésekre. Márpedig a tehetségeseknek valahol ki kell bontakozni! (…)
Az 1990-ben létrejött alapítványunk célja Csepel sportját megőrizni, illetve az, hogy a kerület lakosai egészséges életmódhoz jussanak. (…)


2005. március 11., péntek (MTI)
A Nemzeti Sporthivatal (NSH) a Nemzeti Sportstratégiáról az úgynevezett ernyőszervezetek-kel folytatott vita után úgy látja, szinte minden szervezet egyhangúlag azt kívánja, hogy egy-szerűsítsék a magyar sport irányítási rendszerét. 

Az egyeztetésen elsősorban a Nemzeti Sportszövetség által javasolt témakörökben - a sportirányítás struktúrája, a versenysport támogatásához kapcsolódó sportági szűrőrendszer, a sport gazdasági és jogi környezete, va-lamint a testnevelés kérdésköre - fejtették ki véleményüket a jelenlevők. Az egyes szervezetek képviselői egyetértettek azzal a felvetéssel, amely a társadalmi vita folyamán valamennyi helyszínen megfogalmazódott, nevezetesen, hogy a magyar sport jelenlegi szervezeti és irá-nyítási rendszere túlstrukturált, tagolt, túl sok a köztestület. Ezért konszenzus született abban a tekintetben, hogy a rendszert markánsan és sürgősen egyszerűsíteni kell. További javaslatként hangzott el egy sporttudományi központ létrehozása, valamint a sportszakember-képzési el-képzelések összehangolása a felsőoktatási törvénnyel. A jelenlévők szintén fontosnak tartot-ták, hogy a dopping elleni küzdelem határozottabb formában jelenjen meg, és az állam felada-tait pontos határozzák meg a sportstratégiában. A konkrét elképzelésekről szakértői szinten folytatódnak az egyeztetések.


2005. április 1., péntek (MTI)
A Nemzeti Sporttanács pénteki ülésén elfogadta a Nemzeti Sportstratégia tervezetét, ezzel alkalmasnak minősítette arra, hogy a kormány elé kerüljön. 

Ugyanakkor megbízta a terve-zet szerkesztőit, hogy a pénteken megszavazott változtatásokat építsék be a dokumentumba. A tanácskozáson Ábrahám Attila, a Nemzet Sporthivatal elnöke beszámolt arról, hogy az or-szágos vitasorozaton, tizenkilenc megyében, valamint a fővárosban körülbelül 1200 hozzászó-lást hallgattak meg, továbbá egyeztettek szervezetekkel, intézményekkel is. Hozzátette, a különböző javaslatok, visszajelzések zöme már beépült a tervezetbe.


Tápiószentmárton, 2005. október 11., kedd (MTI)
A sport a három terület egyike, amelyek költségvetési támogatása nem csökken jövőre, sőt 900 millió forintos bővülés várható - mondta Ábrahám Attila a Magyar Sportújságíró Szövet-ség tápiószentmártoni fórumán.

Ábrahám a költségvetésről elmondta: a "szerény gyarapodás" nem az a nagyságrendű javulás, amelyet a sportszakma sürget, de más terület is szeretne na-gyobb támogatáshoz jutni. Az állam 2005-ben - a bevételfüggő támogatások nélkül - 17 milli-árd forintot biztosított a sportnak, a jövő évi tervezet pedig 17,9 milliárd. Az NSH elnöke hozzátette, azt még nem tudni, hogy ehhez az összeghez járulnak-e pluszpénzek, mint 2005-ben, de bízik a sportlobbi erejében. Az utánpótlás területéről Ábrahám úgy vélekedett, az ki-emelt hangsúlyt kapott ebben az évben. A Héraklész-program egyértelmű elismerést váltott ki a szakmából, a Sport XXI programot ugyanakkor szerinte célszerűnek látszik újragondolni.


2005. november 22., kedd (MTI)
A sportért felelős belügyminiszter szorgalmazza, hogy a kormány által múlt héten elfogadott nemzeti sportstratégia keretében mielőbb megvalósuljon a gyerekek mindennapi iskolai test-mozgása, a szabadidősportban nyerjenek teret a rendszeres sportszolgáltatást nyújtó progra-mok, a versenysportot illetően pedig sportágfejlesztési tervek, célzott sporttámogatás mellett érvelt.  

Lamperth Mónika minderről kedden az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságában beszélt, amikor beszámolt a sporttal kapcsolatos állami feladatokról. A hosszú egyeztetés után jóváhagyott nemzeti sportkoncepció végrehajtá-sában a kormányzat elkötelezett - szögezte le a tárcavezető, aki ezzel összefüggésben három pályázat közeljövőbeli elindításáról is említést tett. Az egyik a szisztematikus testmozgást, a diáksportot kívánja ösztönözni annak megvalósításával, hogy az iskolákban legalább heti két délután is legyen rendszeres sportfoglalkozás. Ezt kiegészítette annak sürgetésével, hogy a sportlétesítmények kapuit tárják ki a lakosság előtt, hogy minél több ember tudjon mozogni, egyszersmind bejelentette, hogy a gyerekek és felnőttek egészségi állapotának felmérésére országos program indul. A másik pályázat a kistelepülések sportlétesítményeinek, például focipályáknak, lakótelepi, iskolai sportudvaroknak a felújítását segíti, a harmadik pedig az úgynevezett Csillagprogram, amely a versenysport, az utánpótlás-nevelés támogatására hiva-tott: jelesül a 19-23 évesek rendszeres felkészítésének lehetőségeit kívánja biztosítani a NUPI, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet kereteiben.
A kormányfőt - korábbi sportminisztert - érintő kérdésre pedig ekként válaszolt: "nem lehet kétségbe vonni Gyurcsány Ferenc elkötelezettségét a sport mellett, mely terület 2006-ban is növekményre számíthat a költségvetésben".


2005. december 16., péntek (MTI)
A kormány három milliárd forintot szavazott meg a Nemzeti Sportstratégia keretében, annak első három lépéseként megvalósítani kívánt cselekvési programra.     A Nemzeti Sporthivatal (NSH) által előterjesztett és a kabinet által elfogadott lépésekhez a pénzt a költségvetés általá-nos tartalékából csoportosítják át addig, amíg a fedezetet nyújtó decemberi többletadó-bevétel befolyik. Minderről azon a sajtótájékoztatón esett szó, amelyet Ábrahám Attila, az NSH első embere és Vitray Tamás, a sporttársadalmat képviselő Nemzeti Sporttanács elnöke tartott kö-zösen a sporthivatalban.
A hárommilliárdból a szakemberek szerint megteremthető a rendszeres testmozgás lehetősé-ge, fejleszthető a sport infrastrukturális háttere, továbbá a verseny- és utánpótlássport szakmai munkája. Ami az elsőt illeti, 2006-tól pályázat útján támogatják a tanórán kívüli, hetente legalább két alkalommal megtartott délutáni iskolai sportfoglalkozásokat a diákok körében, a foglalkozáson ténylegesen résztvevők létszáma alapján. A tárt kapus sportlétesít-mények programjának keretében a megyei sportigazgatóságoknak forrást biztosítanak, hogy a területükön levő létesítmények megnyíljanak a lakosság előtt, amellett a népesség egészségi állapotának javítása érdekében országos programot indítanak a gyermekek és fel-nőttek egészségi-fizikai állapotának felmérésére, javítására.
Az infrastrukturális háttér fejlesztése azt jelenti, hogy folytatják a programot, amelynek kö-szönhetően 2005-ben egymilliárd forint pályázati pénzből a 2500 fő alatti kistelepülések közül 231-nek a sportlétesítményét sikerült felújítani, korszerűsíteni. 2006-ban a kistelepülési pá-lyázat mellett a két és félezresnél nagyobb, 20 ezresnél kisebb lélekszámú települések körében is elindítják a sportlétesítmények felújítását, fejlesztését célzó programot. Új pályázatot írnak ki avégett, hogy elősegítsék a meglévő iskolai sportudvarok, futópályák, erdei próbapályák, turistaútvonalak, lakótelepi "játékterek" korszerűsítését, bővítését. Szintén pályázatok útján kívánják javítani az egyesületek sporteszközzel való ellátottságát. A harmadik lépés a sport hátországát érinti: egyfelől a szövetségek által elkészített fejlesztési koncepció alapján segítik azokat a tevékenységeket, amelyek egyértelmű fejlődést, kitörési pontot jelenthetnek az adott sportágnak. Másfelől pedig – a versenysport eredményes bázisának biztosítása érdekében már működő, egységes utánpótlás-nevelési program keretében, a rendszer még hiányzó láncsze-meként - beindítják az úgynevezett Csillagprogramot, amely támogatja a 19-23 éves korosz-tály legtehetségesebb sportolóinak a felkészítését, versenyeztetését.
Kérdésre válaszolva Ábrahám Attila azt mondta az MTI-nek, hogy a jóváhagyott, s az idei év költségvetését érintő hárommilliárd forint java része 2006 elején kerül át a sport szférájába.


2006: 94 éve alapították a Csepel SC-t

2006. október 24., kedd (MTI)
Az Európa Tanács (ET) Moszkvában megtartott péntek-szombati sportminiszteri értekezletén többek között arról született döntés, hogy a sportbizottságot gyakorlatilag "kiszervezik" az Európa Tanács központi költségvetéséből.   

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisz-térium (ÖTM) tájékoztatása szerint az európai sportegyüttműködés jövőjével kapcsolatban határoztak a sportért felelős európai miniszterek a Sport Részegyezmény beindí-tásáról. Annak működését – több kormányközi szakmai szervezethez hasonlóan - a nemzeti szaktárcák finanszírozzák majd. A részegyezmény egyben azt is jelenti, hogy az együttműkö-déshez önállóan csatlakozó tagországok vesznek részt az európai sportegyüttműködésben, de közülük csak azok, amelyek befizetik a tagdíjat. Ez Magyarország esetében évente mintegy hárommillió forintot tesz ki.
A tanácskozáson Magyarországot Lamperth Mónika sportot felügyelő önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Elbert Gábor sport szakállamtitkár, Györgydeák Péter, az ÖTM nemzetközi titkárságának vezetője, valamint Göntér Krisztina, az ÖTM nem-zetközi titkárságának munkatársa képviselte, aki egyébként 2005 márciusa óta az ET sport-együttműködési koordináló bizottságának elnöki tisztét is betölti.



2007: 95 éve alapították a Csepel SC-t

2007. július 5., csütörtök (MTI)
Éles viták kísérték Németh Szilárdnak, a XXI. kerület fideszes önkormányzati képviselőjének és testületi sporttanácsnokának sajtótájékoztatóját a Csepel SC sporttelepén; az eseményen szót kapott Zárai László, a Csepel SC Alapítvány kuratóriumi elnöke is.     
Németh Szilárd elmondta: határozati javaslatot terjeszt a kerületi önkormányzat elé annak érdekében, hogy a magassági és beépítési korátokkal együtt tartsák fenn a sporttelep elidege-nítési és változtatási tilalmát. A várospolitikus úgy értékelte, hogy az utóbbi években "szándékosan gatyásították le" az 1912-ben a csepeli munkások számára létrehozott sporttelepet, mivel bizonyos üzleti körök "le akarják nyúlni" azt. Németh Szilárd emlékeztetett arra, hogy 2004-ben az akkor még Podolák György szocialista országgyűlési képviselő irányította, tíz kurátor vezette magánalapítvány felügyeleti jogát át akarták adni az önkormányzatnak, de meglepetésére a javaslatot az utolsó pillanatban leszavazták a kerületi szocialisták. A sportta-nácsnok nem tudta, hogy milyen beruházásokat terveznek az általa emlegetett csoportok, de nem zárta ki, hogy lakóparkot vagy bevásárlóközpontot, mivel véleménye szerint egy sportcé-lú beruházás nagyon lassan térül meg. Példaként hozta fel az atléták és a birkózók ideiglene-sen bezárásra ítélt termeit, amelyek megtartását külön is javasolják, tekintettel a jövő évi pe-kingi olimpiára is. Hozzáfűzte, hogy tudomása szerint le akarják bontani a futballpálya mel-letti magas fényszórókat.
Hanzély Ákos Európa- és világbajnok öttusázó, a Csepeli Öttusa és Triatlan Egyesület vezető-je a sajtótájékoztatón elmondta, hogy petíciót készített a Csepel SC Alapítvány közelmúltjá-ról, különös tekintettel az Indotek Zrt. alapítványi részvételére, s a céghez kapcsolódó ameri-kai és belizei offshore cégekre. A sportoló és egyesületi vezető azt is tervbe vette, hogy ha másként nem tudják megmenteni a sporttelepet, akkor Európa- és világbajnokok bevonásával rendezik meg a helyi lakosság demonstrációit.
Zárai László "sületlenségeknek" nevezte a Németh Szilárd által elmondottakat. Szerinte a reflektortartó oszlopokat statikusi szakvélemény alapján kell lebontani, az önkormányzati támogatás lefaragása miatt pedig 50-60 millió forintos hiánnyal kell működtetni a létesít-ményt. Ezért valóban nem tudják októbertől fűteni a nehézatlétikai csarnokot. Télen a röplab-dacsarnokban tarthatják edzéseiket a birkózók és az rg-sek. Cáfolta a lakópark építéséről szóló híreszteléseket, mondván: a Béke téren két év múlva is sporttelep lesz.  A befektetői csoportok érkezését és a kényszerűságből hozott intézkedéseket a pénzhiánnyal magyarázta: elmondása szerint a telep fenntartásához évi 150 millió forint lenne szükséges, amely nem áll rendelkezésükre, és így 50-60 millió forintos hiánnyal küszködnek.



2008: 96 éve alapították a Csepel SC-t

2008. július 30., szerda (MTI)
Szeptemberre ígéri az új sportszakállamtikár megnevezését Gyenesei István önkormányzati miniszter. 

A sportot felügyelő miniszter erről el a Napkelte reggeli műsorában beszélt.
Elmondta: még nem találta meg a lemondását a múlt héten bejelentő és szeptember 1-jével távozó Elbert Gábor utódját, mert egyelőre fontosabbnak tartja az olimpiai felkészüléssel kap-csolatos feladatok megoldását. Gyenesei István szerint a személyi változás nem akadályozza a sportirányításban folyó munkát, hiszen a szakállamtitkárságot Elbert Gáboron kívül is heten  épviselik majd a pekingi olimpián. A miniszter bejelentette, hogy a sport-szakállamtitkárság szeptembertől új helyre, az Önkormányzati Minisztérium Roosevelt téri (hivatalosan József Attila utcai) épületébe költözik a Hold utcából, ahol egyébként 1948 óta volt a magyar állami sportirányítás székhelye.
Gyenesei Elbert Gábor távozásáról annyit mondott, hogy a sportpolitika fő irányaiban egyet-értenek, azonban a sport támogatási rendszeréről, a munkafelfogásról, valamint a munkameg-osztásról eltérő a véleményük. A miniszter újságírói kérdésre elismerte, hogy Elbert Gábortól döntési jogköröket vont magához, de Gyenesei szerint "ezek a jogkörök így sem többek, mint a minisztérium többi szakállamtitkársága esetében".



Győr, 2008. október 29., szerda (MTI)
A jelenlegi gazdasági válság egyik nagy vesztese a sport lehet - jelentette ki Gyenesei István sportért felelős önkormányzati miniszter, aki szerdán a Sportpolitika, sportfinanszírozás, sportigazgatás elnevezésű rendezvényen tartott előadást Sportfinanszírozás Peking után címmel a győri Széchenyi István Egyetemen.  

A tárca vezetője kiemelte: csökken a fizetőképes kereslet és a sport mögött álló állami, önkormányzati, szponzori háttér. Az előadást nagy ér-deklődés kísérte, hiszen az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának keddi ülésén de-rült ki, hogy a módosított költségvetés tervezete szerint jövőre 1,4 milliárd forinttal kevesebb lesz a sport központi állami támogatása az ideihez képest. Gyenesei megjelölte a célt is: a meglévő pénzt jobban kell elosztani, és az utánpótlásra mindenképpen több pénz jut majd az ideinél.
A miniszter elmondta: szerinte az állam évente összesen 100 milliárd forintot ad a magyar sportra és ez az összeg egyébként huszonöt-harminc százalékát teszi ki a magyar sport finanszírozásának.
Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: a sport- és turisztikai bizottság ugyan ellenszavazat nélkül foglalt állást abban, hogy a nemzeti labdarúgó stadiont a Puskás Ferenc Stadion helyén építsék fel, de arra anyagi forrás jelenleg nem áll rendelkezésre. Véleménye szerint az MLSZ által tervezett Fehér úti létesítmény megvalósulásának nagyobb lehet a realitása.



2009: 97 éve alapították a Csepel SC-t

2009. május 27., szerda (MTI)
Új városközpont felépítését tervezi 62 milliárd forintos beruházással a Csepel SC Alapítvány, de az induláshoz módosítani kell a fővárosi szabályozási tervet - közölte az alapítvány az MTI-vel.     
A három szakaszban, 2020-ig szóló projekt 2014-ben záródó első ütemében 5,6 milliárdot költenének sportcélú, 15,6 milliárd forintot pedig szolgáltató és kereskedelmi célú fejlesztés-re. Az első kapavágáshoz azonban a sportcélú felhasználás kizárólagosságát
előíró fővárosi szabályozási terv módosítására van szükség. Jelenleg Csepelnek nincs klasszi-kus városközpontja. A központi helyen fekvő sportcentrum tízhektáros területén 11 sport-egyesületet működik. Ezek továbbra is itt maradnának, de a terület egyéb funkciókkal is kie-gészülne. A Csepel SC Alapítvány most nyilvánosságra hozott koncepciója három ütemben megvalósuló, 62 milliárd forintba kerülő fejlesztési tervet tartalmaz.
Az első, 2010-től 2014-ig tartó szakaszban a tervek szerint 5,6 milliárd forintból felépül egy fedett uszoda, továbbá egy-egy sport-, birkózó- és vívócsarnok, fitneszterem és pihenőpark. Ezek mellett kereskedelmi és szolgáltató célú, 15,6 milliárd forint értékű beruházás is szerepel a tervben. A második és harmadik ütemben egészségügyi rendelők, lakások, irodaházak, üz-lethelységek és közösségi parkok, bowling- és fallabda-pálya, kiállítóterem építése szerepel, és tervezik az egyesületek klubszékházainak felépítését is.
Az alapítvány koncepciója az önkormányzattal januárban megkötött településrendezési szer-ződésben vállalt minden sport- és közösségi szabadidős tevékenységre vonatkozó feltételt túlteljesít. A mostani aktív 40 százalékkal szemben ugyanis több mint 80 százalékos lesz a ténylegesen sportolásra és közösségi célokra felhasználható terület aránya. A jelenlegi erőfor-rások a sport vegetálására elegendők, hiszen a korábbi, 62 milliós kerületi támogatás 2009-re 22 millió forintra csökkent - mutat rá a közlemény. Az üzleti befektetők bevonása nélkül a csepeli sportélet egy-két éven belül megszűnne – teszik hozzá. Ha megnyílik a jogi lehetőség a fejlesztésre, akkor fogja az alapítvány kiválasztani a fejlesztőt, illetve beruházót. A hely eléggé vonzó az előzetes érdeklődés szerint.



2009. június 9., kedd (MTI)
A Csepelen működő 11 sportegyesület közös nyilatkozatban tudatta: támogatja a Csepel SC Alapítványnak a klub otthonául szolgáló tízhektáros területre vonatkozó 62 milliárdos beruházási tervét.

Az egyesületek vezetői és neves kerületi sportolók a koncepciót ellenző politikusokat álláspontjuk megváltoztatására kérik.
Németh Szilárd, a kerület sporttanácsnoka a nyilatkozatra úgy reagált: ő továbbra is azt képvi-seli, hogy a Csepel SC sorsáról helyi népszavazáson kell a csepelieknek dönteniük.
Az egyesületek nevében Ludasi Róbert, olimpiai és világbajnok kenuzók mesteredzője el-mondta: "a régebbi elképzelésünk – miszerint egy olyan befektető érkezik, aki többmilliárdos beruházásának megtérülését kizárólag a sporttevékenységtől reméli – irracionális várakozás". Ezért szerinte szerencsésebb lenne nyílt pályázat útján kiválasztani azokat a beruházókat, akik a meghatározott keretek között a kerület, a sport és a saját érdekeiket összehangolva, minden-ki számára nyereségesen tudják megvalósítani a kitűzött célokat.
"A mindenkori önkormányzatnak az összes frakciójával egyetemben a kerület számára leg-kedvezőbb szerződési kondíciók elérésére, a széles körű garanciák bekérésére, valamint a megvalósulás szoros ellenőrzésére kell koncentrálnia. Ezért az egyesületek nevében arra ké-rem a politikusokat, ne indítsanak kampányt a jelenlegi, reménytelen helyzet konzerválásáért, inkább fogalmazzuk meg közösen a mindenki számára elfogadható feltételeket. A sport egy olyan ügy, amiért érdemes, sőt félre kell tenni a politikai szempontokat. Le kell ülnünk politi-kai, gazdasági és sportszereplőknek közösen, hogy kidolgozzuk a lehető legjobb megoldást, a lehető leggyorsabban" - hangoztatta Ludasi Róbert.
Németh Szilárd Ludasinak címzett - és az MTI-hez is eljutatott - reagáló nyílt levélben utalt arra, hogy "ma azok az elv- és üzlettársak akarják 62 milliárdos befektetéssel megmenteni a központi sporttelepet a reménytelen helyzet konzerválásától, akik leginkább felelősek a kialakult helyzetért. Ha Csepel MSZP-s politikai vezetése nem a befektetőkkel kacsintott volna össze, akkor ma nem ez az áldatlan állapot jellemezné a kerületi sportéletet" - szögezi le a Fidesz csepeli frakciójának vezetője, emlékeztetve arra, hogy a Csepel SC teljes sportvagyonát 1991-ben kimentették a Csepel SC Alapítványba, és már "az alapítói jogokat egy off-shore cég bitorolja, sőt a kuratóriumban is ennek az emberei ülnek". Ezt követően még hozzátette: az önkormányzat éveken keresztül támogatta százmilliós nagyságrendben az alapítványt, mégis meg kellett szüntetni a Csepel SC egyesületet, mert milliárdos nagyságren-dű köztartozást halmozott fel. "Közben eladtak szinte mindent (...) Sőt, már a tulajdonjog is inog. Az egyik kereskedelmi bank 8 millió Euró (2,4 milliárd Ft) és járulékai erejéig jelzálog és vételi jogot jegyeztetett be a Béke téri Csepel SC sporttelepre" - folytatódik a levél.



2009. október 16., péntek (MTI)
A Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) hasonló státusszal rendelkező Nemzeti Sport-tanács (NST) létrehozását javasolja Sárközy Tamás, az NST elnöke a magyar sport intéz-ményrendszerének átalakításáról készített sportpolitikai koncepciójában.

A sportvezető elképzelése szerint a mostanitól különböző, vegyes állami-civil szervezet lenne a magyar sport egyetlen köztestülete, amely átvenné a sporttal kapcsolatos állami feladatokat.
Sárközy Tamás hangsúlyozta, az új intézményrendszer létrehozásának csak akkor van értel-me, ha az új kormány az új sportpolitikai céloknak megfelelő finanszírozási hátteret biztosít, azaz legalább három esztendőn keresztül évi 100 milliárdot kap a magyar sport - ez az összeg a költségvetés egy százalékát teszi ki.
Az Országgyűlés által törvényben létrehozott új Nemzeti Sporttanács tenne javaslatot az álla-mi sportköltségvetés mértékére és belső arányaira. Ebben a felállásban a sportnak nem lenne minisztériuma vagy állami hivatala, de az NST elnöke a miniszterrel, főtitkára a közigazgatási államtitkárral lenne azonos jogállásban. A szervezet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, főtitkárát a miniszterelnök nevezné ki. Az NST egyenlő mértékben állna magas rangú állami és civil képviselőkből. A négy állami képviselő az oktatási, az egészség-ügyi, a szociális és az önkormányzati feladatokért felelős miniszter lenne. A négy civil tag: a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Sportszövetség elnöke, valamint az új sportpolitikai célok megvalósítása érdekében ideiglenesen négy évre létrehozott Diáksport Szövetség és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. Az MLSZ bevonását Sárközy szerint az indokolja, hogy a labdarúgás húzósportág, s bár olimpiai sportág, ám sohasem illeszkedett szervesen a MOB-ba. Ez a kiemelés átmeneti jellegű, egy ciklusra szóló lenne, s a labdarúgásban elsősor-ban a gyermek- és diáklabdarúgást kell támogatni az elképzelés szerint. Az új szervezetre külföldön a British Sportcouncil, itthon pedig a Magyar Tudományos Akadémia jelent példát.



2010: 98 éve alapították a Csepel SC-t


2010. január 29., péntek (MTI)
Átadták a Gubacsi Szabadidős Vízi és Turisztikai Központot, amely utófinanszírozással jött létre, körülbelül 160 millió forintos beruházása a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek (MKKSZ). A létesítmény 25-25 százalékban állami és európai forrásból épült fel, a fennma-radó összeget saját forrásból az MKKSZ fedezte.    
 "Az európai uniós és állami segítség mellett szeretnék köszönetet mondani a sportág támoga-tóinak, és azoknak az egyesületeknek, szakembereknek, edzőknek, akik ugyan közvetlenül nem vettek részt ennek a projektnek a létrejöttében, ám fegyelmezett gazdálkodásukkal lehe-tőséget teremtettek arra, hogy a szövetség olyan tőkét halmozzon fel, amelyből ezt a beruhá-zást végre tudtuk hajtani" - mondta Baráth Etele, a szövetség elnöke.
Hangsúlyozta, hogy a Gubacsi központ közel hét hónap leforgása alatt jött létre, s azért is rendkívül fontos bázisa az elmúlt időszakban elszemélytelenedő fővá-rosi vízisportéletnek, mert itt egymásra találhat az amatőr és profi sport, egyformán otthonra lelnek kajakosok, kenusok és az evezős sport szerelmesei. A létesítményben a hajótárolók és szálláshelyek mellett korszerű edző- és konferenciaterem is található, s közel 200 versenyző-nek ad felkészülési és edzőtáborozási lehetőséget. Alkalmas iskolai táborok, vízitúrák és egyéb vízi szabadidősportos tevékenységek lebonyolítására is.
Kozmann György, a sárkányhajó-válogatott tagja szerint az idei szegedi sárkányhajó-világbajnokságon szereplő magyar csapat számára is kiemelkedő felkészülési állomást jelent majd ez a létesítmény.
Steiner Pál, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke kiemelte, hogy ösz-tönzően hat a hobbisportolók számára, ha az igazán nagyok árnyékában, közvetlen közelében sportolhatnak, ráadásul olyan helyszínen, amely turisztikai vonzerővel bír.
"Irigylésre méltó a mai élversenyzők helyzete - tette hozzá Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke. – Tizennégy esztendővel ezelőtt, amikor az atlantai olimpiára készültünk, mindössze három vályogház állt itt, meglehetősen szegényes körülmények között próbáltuk a maximumot nyújtani. A változás szédületes, a szövetség beruházása példamutató minden szövetség, minden klub számára."


A CSEPEL újság 2010. február 26-ai (LXII. Évfolyam 8. szám) száma írta:
„Losonci Flórián: Ötven éve a csepeli sporttelepen
1944-ben született. Tizenöt éves korában, 1959-ben lépett először pályára. A Csepel lab-darúgócsapatában 1963 és 1973 között csatárként játszott (11 NBI-es szezont küzdött végig), és 186 meccsen volt a pályán. Ha hinni lehet a statisztikáknak, akkor ezeken a mérkőzéseken összesen 42 gólt szerzett. 1976-tól a csepeli NBI-es csapat technikai veze-tője volt, majd a Csepel SC labdarúgó szakosztályát vezette.
1986–1988-ig az MLSZ elnökségi tagja volt, majd a Hivatásos Labdarúgó Szövetség ver-senybizottságának tagjaként tevékenykedett. 1986 és 1999 között a Csepel SC általános elnökhelyettese volt; 1990 és 2006 között a Csepel SC Alapítvány kuratóriumának tagja és egyúttal az alapítvány titkára is volt. 1999-től volt a klub elnöke, egészen 2005-ig, amikor azt felszámolták. 2006 óta a Csepel SC Alapítvány munkatársa, szakértője, ta-nácsadója, mindenese. (…)
(…) hajdani Csepel SC-t eltartó egykori Csepel Művek vállalatai fokozatosan tönkrementek, elkoptak. A Csepel Művek privatizációja során a sportegyesület sorsa megkérdőjeleződött, igazi gazda nélkül jelentős adósságot halmozott fel.
1994-ben az Antall(Boross)-kormány elengedte az adósságot, ám alig telt el újabb négy esztendő, s a Csepel SC ismét az adósok listájára került, hiszen már szinte csak a kerületi önkor-mányzat támogatta (erején felül), s ez kevésnek bizonyult.
A Horn-kormány moratóriumot adott a tartozásra, és részletfizetést engedélyezett, sőt, állami támogatást is nyújtott a nemzetközi porondon szereplő sportolókra való tekintettel.
Az anyagi romlás azonban megállíthatatlannak bizonyult, s az 1998-at követő hét sovány esz-tendőben mégis megérkezett a végrehajtó, s 2005-ben a Csepel Sport Club megszűnt, s a sporttelep fenntartását, működtetését az óta az alapítvány végzi.
A szakosztályokból kisegyesületek alakultak, amelyek nem lettek jogutódok, de a létesít-ményt továbbra is ingyen használhatták.
Aztán az évente kapott 65-70 millió forintos önkormányzati támogatás leolvadt évi 22,5 mil-lióra, miközben a létesítmény-fenntartás és az energia költségei felemelkedtek. Szponzorok, támogatók után kellett nézni. Ma a vállalkozói támogatás fehér holló: az alapítvány saját, évi 30-35 millió forintos bevételéből próbál megélni, de ez kevés, hiányzik még évi 80-100 millió forint a kasszából.
A kuratórium 2007-ben elhatározta, hogy az alapítvány oly módon készíti elő a tulajdonában álló Béke téri sportterület fejlesztését, hogy ahhoz külső befektetők is csatlakozhassanak.
A fejlesztők beruházásai azonban csak úgy valósulhatnak meg, ha azokkal párhuzamosan a tervezett új sportlétesítmények is megépülnek. Születtek is tervek, koncepciók, programok, de az uszodaépítésnél megrekedt a dolog.
A terület átminősítése elkezdődött, de a főváros a mai napig nem ért a végére. A sporttelepi fejlesztési szándékot megtorpedózta egy ellenzéki népszavazási javaslat, amely viszont a jogi útvesztőkben elakadt. Politikai patthelyzet alakult ki. (…)”



2010. június 11. péntek (MTI)
Elszámoltatás kezdődik a csepeli sportklubnál történt visszaélések miatt - közölte Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési és XXI. kerületi önkormányzati képviselője.

A politikus budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: az elmúlt években ingatlanvagyonával együtt "lenyúlták" a Csepel SC Alapítványt. Hozzátette, követelik, hogy az alapítvány kuratóriuma számoljon el a 2005 óta végzett tevékenységével, és hozza nyilvánosságra éves jelentéseit, szerződéseit. Németh Szilárd elmondta: hétfőn levelet ír ennek érdekében Czene Attila sportért felelős ál-lamtitkárnak, míg Bánki Eriket, az Országgyűlés sportbizottságának fideszes elnökét arra kéri, hogy a testület - ha kell, vizsgálóbizottságot létrehozva - számoltassa be a Csepel SC Alapítványt. Arra is kitért: kezdeményezi az alapítvány ingatlanjainak állami tulajdonba vételét. A fideszes politikus szándéka, hogy az ingatlanok használati jogát átadják a csepeli önkormányzatnak, feltételként szabva, hogy azokat kizárólag sportcélokra szabad használni. Németh Szilárd sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a Csepel SC-t 1999-ben köztartozásai miatt megszüntették, míg a Csepel SC Alapítványt 2003-ig Podolák György, a kerület szocialista országgyűlési képviselője vezette.
Podolák György ekkor arra kérte a XXI. kerületi önkormányzatot, vegye át az alapítvány vagyonelemeit - köztük a Béke téri sporttelepet és a Hollandi úti kajak-kenu telepet -, mivel a Csepel SC Alapítvány nem tudja ellátni feladatát - folytatta a fideszes politikus, hozzátéve, hogy az önkormányzat előbb "mindenkit behülyített" a csepeli sportélet feltámasztásának ígé-retével, majd egy évre rá úgy döntött: nem veszi át az alapítvány vagyonát.
Németh Szilárd közlése szerint Podolák György ezután találta meg a Cs.sziget Invest Kft.-t, amelynek képviselője arról tájékoztatta az MSZP-s politikust, hogy milliárdos fejlesztésekre készülnek Csepelen, s egyúttal készek az alapítvány támogatására.
Kevéssel később Podolák György lemondott az alapítvány elnöki tisztéről, a Cs.sziget Invest Kft. pedig a Csepel SC Alapítvány alapítói jogainak kizárólagos gyakorlója lett, majd sza-bálytalanul "saját embereit ültette a kuratóriumba" - ismertette Németh Szilárd.
A fideszes képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Csepel SC Alapítvány két legértéke-sebb ingatlanát 2008 februárjában a CIB Bank "8 millió euró erejéig jelzálog és vételi joggal" terhelte meg. Azt azonban nem tudni, hogy a pénzt mire vették föl - jelentette ki Németh Szilárd, hangsúlyozva, hogy az önkormányzat hiába kért tájékoztatást, a Csepel SC Alapítvány elnöke ezt a kuratórium felhatalmazásának hiányában elutasította, mondván, hogy egy "magánalapítvány eszközeihez kapcsolódó biztosítéki rendszerekről nem szokás tájékoz-tatást kérni önkormányzatok részéről", illetve hogy a titokgazda banktitkát a CIB Bank Zrt. hozzájárulása nélkül nem áll módjukban megsérteni.
Németh Szilárd hozzáfűzte, "napnál világosabb", hogy a cél a csepeli sporttelepek "lenyúlá-sa", ezért két éve népszavazást kezdeményezett annak érdekében, hogy az önkormányzat ki-zárólag sportcélú fejlesztéseket engedélyezzen e területeken, s a Fidesz továbbra is ragaszko-dik ehhez.


2010. november 30., kedd (MTI)
Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány támogatja a csepeli sportélet helyreállítását, ha a XXI. kerületi klub ingatlanvagyonának helyzetét sikerül rendezni.  

Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere sajtótájékoztatón számolt be a megállapodásról, s hozzátette: a jelenleg egy alapítvány által irányított egyesületnek állami vagy önkormányzati kézbe kell kerülnie ahhoz, hogy a kormány támogatását igénybe tudja venni.
Németh azt is elmondta, az önkormányzat döntött arról, hogy három évig változtatási tilalmat rendel el a Csepel SC ingatlanjaira, továbbá csak sportcélú fejlesztésekhez járul hozzá ezeken a területeken.
"Az előző testület regnálása alatt a Csepel SC Alapítvány 42 millió forintos önkormányzati támogatásban részesült évente, holott korábban 62 milliárdos befektetésről beszéltek, miköz-ben engem, mint sporttanácsnokot vádoltak az utóbbi akadályozásával - fogalmazott a polgármester. - Kérdem én, miért kell a több tízmillió forintos, közpénzből adott segítség, ha több tízmilliárdos beruházást terveznek?"
Németh bejelentette, hogy a kerület vezetése megvonta a támogatást az alapítványtól, mert ahogy fogalmazott, amíg ő a polgármester, "addig az alapítvány nem fog közpénzeket zsebre tenni."
"2004-ben Podolák György, MSZP-s országgyűlési képviselő felajánlotta az akkorra már je-lentős, közel 1,5 milliárd forintos adósságot felhalmozott csepeli klub ingatlanjait az önkor-mányzatnak - emlékeztetett Németh. - A kerületi vezetés ezeket nem vette át, de átadta egy offshore hátterű cégnek, a Cs-Sziget Investment Kft.-nek. A cég vezetői létrehoztak egy ala-pítványt, amelynek elnöke Podolák úr lett, de érdekesnek tartom, hogy az alapítói jogokat első és másodfokon sem jegyezték be, aztán valahogy mégis sikerült megoldaniuk ezt a problémát."
A polgármester elmondta, az alapítvány a Csepel SC utódegyesületeinek bérleti díját duplájá-ra emelte, de számára egyértelmű, hogy a megmaradt ingatlanokon - Béke téri sportpálya, kajak-kenu és evezős telep - nem sportcélú beruházásokat akartak végrehajtani. Az egyik terü-letre ráadásul Németh elmondása szerint nyolcmillió eurós jelzálogjog van bejegyezve az egyik kereskedelmi bank javára.
"Ezzel a jelzálog-bejegyzéssel kapcsolatban az ügyészséghez fogok fordulni, számomra ugyanis teljességgel érthetetlen, hogy erre miért volt szükség" - fogalmazott a kerületi vezető. Németh mindehhez hozzátette, tárgyalásokat kezdeményez a Csepel SC Alapítvánnyal, hogy az ingatlanok minél előbb önkormányzati vagy állami kézbe kerülhessenek, és megkaphassák a miniszterelnök és a kormány által ígért támogatást.


2011: 99 éve alapították a Csepel SC-t

2011. január 27., csütörtök (MTI)
Átfogó ügyészi vizsgálatot kezdeményez a Csepel SC Alapítványnál Németh Szilárd, a fővá-ros XXI. kerületének fideszes polgármestere, mert szerinte a kerület sportjáért felelős szerve-zet nem a céljának megfelelően működik. 

A polgármester csütörtökön az MTI-nek elmond-ta: még 1991-ben a Csepel Művek jogutódjai közösen hozták létre a Csepel SC Alapítványt, amelynek a feladata az volt, hogy - alapvetően a kerületben, de tágabb értelemben a főváros-ban és az agglomerációban - a gyár volt dolgozóinak és azok családjának a sportolási lehető-séget, valamint a Csepel SC mint egyesület működését biztosítsa. Az ezredfordulóra az ala-pítvány vagyona megcsappant, mivel a felhalmozott tartozások, a működési nehézségek elvit-ték az ingatlanvagyon nagy részét - tette hozzá. Németh Szilárd kitért arra, hogy 2000-ben Podolák György szocialista országgyűlési képviselő lett az alapítvány kuratóriumának az el-nöke, aki 2005 és 2006 között "átjátszott az alapítói jogokat az offshore hátterű", az Indotek csoporthoz tartózó, Cs.sziget Invest Befektető és Termelő Kft.-nek, amelynek a kulcsfigurája Jellinek Dániel. A polgármester közlése azóta az alapítvány ötfős kuratóriumában négyen a céghez köthetőek. Az alapítvány nem foglalkozik a sportlétesítményekkel, legalábbis azzal a hárommal, ami még a gondozásában maradt, sőt - mint kiderült - azok közül kettőt jelzáloggal terhelt meg - mondta a kerület vezetője. Németh Szilárd közölte, hogy a Béke téri stadionra és központi sporttelepre, valamint a Hollandi úti (Kis-Duna-part) kajak-kenu-telepre 8 millió eurónyi jelzálogot és vételi jogot jegyeztek be a CIB Bank Zrt. javára. Jelenleg nem tudni, milyen szerződés képezte a jelzálog és a vételi jog alapját, kik a szerződő felek, a szerződést kik, mikor és milyen felhatalmazás alapján írták alá és miért titkosították. Az alapítvány tulaj-donosai egyébként megpróbálták megváltoztatni a szervezet működési célját, s így az már olyan gazdasági tevékenységet is végezhetett volna, mint például az érdekeltségébe tartozó ingatlanok bérbe adása, de ezt a bíróság nem engedte. A polgármester azért is fordul a legfőbb ügyészhez, mert az önkormányzat egészen a legutóbbi időkig több száz millió forint-nyi támogatást adott az alapítványnak.



2011. február 8., kedd (MTI)
A Csepel SC kuratóriuma felháborítónak tartja Németh Szilárd (Fidesz) csepeli polgármester azon vádjait, amelyeket a szervezet működésével kapcsolatban fogalmazott meg.     
Németh Szilárd január 27-én az MTI-nek azt mondta, átfogó ügyészi vizsgálatot kezdemé-nyez a Csepel SC Alapítványnál, mert szerinte a kerület sportjáért felelős szervezet nem a céljának megfelelően működik.
A kuratórium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a polgármester kijelentései téves vagy hiányos információkon alapulnak. Hangsúlyozták, hogy a Csepel SC önkormányzati támoga-tása 2006 óta folyamatosan csökkent, 2010 decemberétől pedig teljesen egészében a Jellinek Dániel vezette Indotek Group finanszírozza. Közlésük szerint az alapítvány sportcélú ingatlanjai soha nem voltak az önkormányzat tulajdonában, a Csepel SC Alapítvány 2005-ben pedig törvényesen került a Cs.sziget-Invest Kft. birtokába. Az sem igaz a kuratórium szerint, hogy összejátszottak volna Podolák György korábbi MSZP-s képviselővel, mivel a tulajdonosváltás után a képviselő lemondott kuratóriumi tagságáról. Kitértek arra is, hogy 2007-ben már lefolytattak egy teljes körű ügyészségi vizsgálatot, amely a Csepel SC Alapítvány tulaj-donosváltását és működését pénzügyi és jogi szempontból is törvényesnek minősítette.
Németh Szilárd polgármester január 27-én azt mondta, hogy Podolák György szocialista or-szággyűlési képviselő, aki 2000-ben lett az alapítvány kuratóriumának az elnöke, 2005-2006-ban "átjátszotta az alapítói jogokat az offshore hátterű", az Indotek csoporthoz tartózó, Cs.sziget Invest Befektető és Termelő Kft.-nek, amelynek a kulcsfigurája Jellinek Dániel.



2011. február 9., szerda (MTI)
A Csepel SC Alapítvány állami kézbe vételét sürgeti a kerület fideszes polgármestere, mivel szerinte annak jelenlegi "offshore hátterű tulajdonosai" nem a helyi, illetve fővárosi sportér-dekeket szolgálják, hanem "lenyúlják" a rájuk bízott ingatlanvagyont.     
Németh Szilárd Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett: Podolák György szocia-lista országgyűlési képviselő 2005-2006. között "játszotta át" az alapítványt az "offshore hát-terű", az Indotek csoporthoz tartózó, Cs.sziget Invest Befektető és Termelő Kft.-nek, amely-nek kulcsfigurája Jellinek Dániel. A kerület vezetője szerint az új tulajdonosok 8 millió euró értékű jelzálog és vételi jogot jegyeztek be az alapítvány Béke téri stadionjára és központi sporttelepére, valamint a Hollandi úti (Kis-Duna-parti) kajak-kenu-telepre, a CIB Bank Zrt.  javára. Kiemelte: jelenleg nem tudni, milyen szerződés képezte a jelzálog és a vételi jog alap-ját, kik a szerződő felek, a szerződést kik, mikor és milyen felhatalmazás alapján írták alá és miért titkosították. Az alapítvány tulajdonosai egyébként megpróbálták megváltoztatni a szer-vezet működési célját, s így az már olyan gazdasági tevékenységet is végezhetett volna, mint például az érdekeltségébe tartozó ingatlanok bérbe adása, de ezt a bíróság nem engedte - fűzte hozzá. Németh Szilárd arra is kitért, hogy Jellinek Dániel és három társa szabálytalanul foglalt helyet az alapítvány kuratóriumában, hiszen "függőségi és érde-keltségi viszonyban" álltak a tulajdonos Cs.sziget Invest társasággal.
Csepel polgármestere szerint az ügy megoldását az jelentené, ha a Csepel SC Alapítvány ál-lami tulajdonba kerülne, az önkormányzat pedig egy szerződés keretében használhatná a léte-sítményeit. Ezt arra hivatkozva lehetne megtenni, hogy az alapítvány nem valósította meg az általa kijelölt célt, vagyis a sportolási lehetőség biztosítását - mutatott rá Németh Szi-lárd. Hozzátette: eskütétele utáni első kerületi önkormányzati ülésen felfüggesztették az emlí-tett ingatlanok övezeti átsorolását, ugyanis "az elvtársak közösen (...) szerették volna átsorolni  a különös sportövezetet, hogy ott egyéb célú fejlesztések is történhessenek". Németh Szilárd szerint a terület átsorolásával a jelzálog alá vont területek kétharmada beépíthetővé vált volna, így az ingatlanok értéke akár a 10-12 milliárdot forintot is elérhette volna. Felidézte továbbá, hogy január végén a legfőbb ügyészhez fordult a Csepel SC Alapítvány ügyében, mivel az önkormányzat eddig összesen 733 millió forintos támogatást biztosított az alapítványnak, lát-ható eredmények nélkül. Németh Szilárd megjegyezte továbbá, hogy tevékenysége miatt megpróbálták megfenyegetni, mint mondta "sportolókkal üzentek, hogy ők most már a Fidesz környékén is keresnek valakit, aki esetleg engem elfenekel". A polgármester úgy fogalmazott, a kerület - "egy-két vén bolsevikot és offshore-lovagot leszámítva" - biztosan mögötte áll ebben a kérdésben.



2011. május 25., szerda (MTI)
Dénes Ferenc sportközgazdász szerint egyszerűen a piacgazdasági törvényszerűségek hatására szűnnek meg, vagy éppen alakulnak át professzionálisból amatőrré a sportvállalkozások Magyarországon.

A szakember az MTI-nek nyilatkozva a jelen hazai állapotok jellegzetessége-ként említette, hogy a televíziók csak futballt közvetítenek pénzért, más sportági eseményért nem fizetnek, közönség híján a versenyeknek tovább csökken a reklámértékük, s hogy a vidé-ki önkormányzatok költik a legtöbbet a sportra, amire ugyanakkor Budapest arányaiban is nagyon keveset áldoz.    
A közgazdászt annak kapcsán kérdezte az MTI, hogy az öt látványsport - labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda - mindegyikében vidéki csapat nyerte a férfibajnokságot.
"Amiről beszélünk, nevezzük professzionális látványsportoknak. Ezek klasszikusan attól mű-ködnek, hogy a kijáró közönség, a televíziók, a hirdetők annyi pénzt tesznek be, a rendezvények olyan szórakoztatást kínálnak, amelyek alapján ezeket a vállalkozásokat megéri fenntartani. Ha nem éri meg, akkor ezek eltűnnek, vagy amatőrré válnak. A magyar  sport ezt sose tudta, ehhez sportpiac kell, egyrészről - magyarázta a sportközgazdász Dénes Ferenc az MTI megkeresésére. - Másrészről pedig annak elfogadása, hogy a piac méretei számítanak, a piacgazdaság törvényszerűségei működnek. Ha tehát mondjuk 80 milli-ót lehet összeszedni egy futballcsapatnál, akkor ebből a 80 millióból kell futballozni. Ezt ne-héz elfogadni." Hozzátette: a profi sportnál számottevő mozgatóerő a közösségi érzés. A mostani állapot egyik fő jellemzője ugyanakkor az, hogy - főleg labdarúgásban - kö-zönség alig van a pályákon.
A televíziók csak a labdarúgásban vannak ott, semmilyen más sportágban gyakorlatilag nem fizetnek. Közvetítenek, de nem fizetnek. A hirdető pedig azért nehézkes, mert ha se közönség, se televízió, akkor mért hirdetne..."
A sportközgaszdász szerint tehát az a kérdés: akkor ki finanszírozza ezt a sportot?
"Hát a csapat tulajdonosa, de látni kell, hogy erre pénze a piac méretéből fakadóan, részben az ország fejlődésétől függően is csak egy bizonyos szintig van. Úgy 100-200, esetleg 300 millió forint erejéig hajlandó a tulajdonos a zsebébe nyúlni, tehát 1 millió euró körül lehet, amennyit egyszer, maximum kétszer, de a harmadik évben már nem tud a csapatra áldozni. Marad a köz, a valamilyen típusú közpénz a finanszírozásra, de hogy az állam finanszírozzon, ez erő-sen vitatható, inkább a létesítményfejlesztés, az utánpótlás-nevelés kerülhet előtérbe. Vidéken azért – például Debrecenben, ahol a Loki közösségszervező erő - már több érv jöhet szóba, az önkormányzatok helyi szinten inkább szánnak pénzt erre. Itt a különbség, hogy a közpénzeket mire fordítják, hogy egy önkormányzat költségvetésében mekkora arányt képvisel a sport. A megyei jogú városoknál ez 1 százalék körüli, vagy annál magasabb, míg az arány a magyar államnál olyan 0,3 körül van. Vagyis saját lehetőségeikhez képest messze az említett önkor-mányzatok költik a legtöbbet a sportra."
Dénes Ferenc szerint ez a kitétel a fővárosra nem vonatkozik: "Budapest ugyanakkor meg végképp kivétel, mert a főváros arányaiban is nagyon keveset áldoz, és ha költ is, szigorúan csak létesítményre - Margitsziget, atlétikai stadion vagy éppen jégpálya -, illetve különféle szabadidősportok támogatására. Ezért vált az elmúlt évtizedben gyakorlatilag vízválasztóvá az önkormányzati támogatás. Ahol sok pénzt szánnak a sportra, ott jól mennek a dolgok, lásd: soproni női kosárlabda vagy éppen a debreceni labdarúgócsapat, amelyben résztulajdonos az önkormányzat. Eközben Budapesten a kerületi önkormányzatok lehetőségei szerényebbek, továbbá a fővárosi csapatok és a szurkolók között sincs olyan kötődés, nem létezik olyan típu-sú identitástudat, mint vidéken, ahol azonosulni is könnyebb a helyi csapattal."
A felvetésre, hogy a jelenlegi irányzat, Budapest élsportjának térvesztése megállhat-e, fordul-hat-e a kocka, Dénes Ferenc így válaszolt: "A felelethez tudni kell, hogy merre tart a magyar sport. Ha üzleti elemek lennének, minthogy a látványsportnak ez a természete, akkor Budapest elvileg óriási előnyben van, hiszen a magyar GDP több mint 50 százaléka itt van, akárcsak a vállalati adók befizetésének jelentős többsége, a személyi jövedelemadóké is, de itt van a kormányzati központ, aztán itt él 1,8 millió, vonzáskörzettel együtt több mint 2  illió ember. Szóval a tendencia akár meg is fordulhat, ha Budapest szerepe nőni fog. Kérdés, hogy az új fővárosvezetés mit lép, mivel koncepcióváltás van. Lehet, hogy a budapesti identi-tástudat erősödik, vagy a nagypolitika mondja azt: a sport olyan értelemben is stratégiai ága-zat, hogy ez egy fontos közösségszervező erő, mert a szurkoló is fontos, nemcsak a sportolás maga, s igenis erre kell szánni közpénzeket. Ez esetben, és ha az önkormányzatok beszállnak, a fővárosnak megint nagyobb lehetőségei lesznek" - nyilatkozott Dénes Ferenc.



2011. május 31., kedd (MTI)
Büntetőfeljelentést tesz Németh Szilárd (Fidesz), a XXI. kerület polgármestere a Csepel SC Alapítvánnyal összefüggő ügyekben.     A polgármester szerdán sajtótájékoztatón ismerteti a feljelentés okait; az MTI úgy tudja, új bizonyítékokat mutat be azzal kapcsolatban, hogy az alapítvány a csepeliek sportolási lehetőségeinek biztosítása helyett lakóparkot tervez a nagy értékű területre.
A Csepel SC Alapítványt 1991-ben hozták létre a Csepel Művek jogutódjai, hogy a gyár volt dolgozóinak és azok családjának a sportolási lehetőséget, valamint a Csepel SC mint egyesü-let működését biztosítsák.
Németh Szilárd korábban arról számolt be: az ezredfordulóra az alapítvány vagyona meg-csappant, mivel a felhalmozott tartozások, a működési nehézségek elvitték az ingatlanvagyon nagy részét. A polgármester azt mondta: 2000-ben Podolák György szocialista
országgyűlési képviselő lett az alapítvány kuratóriumának az elnöke, aki 2005 és 2006 között "átjátszotta az alapítói jogokat az offshore hátterű", az Indotek csoporthoz tartózó, Cs.sziget Invest Befektető és Termelő Kft.-nek. Hozzátette: az alapítvány ötfős kuratóriumában négyen a céghez köthetőek. A polgármester többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az ala-pítvány nem foglalkozik a sportlétesítményekkel, a háromból kettőre pedig 8 millió eurónyi jelzálogot és vételi jogot jegyeztetett be a CIB Bank Zrt. javára. Németh Szilárd többször je-lezte azt is, hogy az érintett kft. Magyarországon csak ingatlanbefektetéssel foglalkozik, így félő, hogy az ígért sportfejlesztések helyett lakópark épülne a területen.
Az alapítvány korábban visszautasította a vádakat és közölték, hogy az általuk kidolgozott sportkoncepció a csepeli létesítmények romlását kívánja visszafordítani. Megjegyezték azt is, hogy készek garanciát adni a verseny- és tömegsport célú fejlesztések megvalósítására és az egyesületek működtetésére.



2011. június 1., szerda (MTI)
Vita helyett az együttműködés lehetőségét kínálja a XXI. kerületi polgármesternek és a spor-tolni vágyó csepelieknek a Csepel SC Alapítvány - olvasható a szervezet közleményében, amelyben Németh Szilárd aznapi sajtótájékoztatójára reagál.     
Az alapítvány közleménye szerint munkájuk eredményeként ma is van sportélet Csepelen; az egyesületek sportolói összlétszáma eléri az 1600 főt. Megjegyzik, hogy az önkormányzat "egy fillér támogatást nem ad" a csepeli sporttelep fenntartására, a sportolók helyzetének javítására. A dokumentum kitér arra is, hogy az alapítvány az Indotek Group segítségével tartja életben a csepeli sportot; nekik köszönhetően évi 90-100 millió forintot költ a csepeli sportéletre.
A Csepel SC Alapítvány azt írja: a volt sportklub területének egy része kihasználatlan, kopár, kiürült terület, ahol soha, semmilyen sporttevékenység sem folyt, viszont a karbantartása évente milliókkal terheli a sportkomplexum kasszáját. Hozzáteszik: "a 63 milliárdos sport-koncepció elsősorban ezeket a parlagon heverő vagyonelemeket hasznosítaná a stadion felújí-tása, sportcsarnokok felépítése és az egyesületek hosszú távú működésének biztosítása érdekében".
A közleményben azt is megjegyzik: Németh Szilárd polgármester azt a látszatot kelti, mintha az alapítvány sportcélú ingatlanjai eredetileg önkormányzati tulajdonban lettek volna, de ez sohasem volt így. Az egyesületeket működtető Csepel SC magánalapítványt 1991-ben csepeli vállalatok hozták létre, az önkormányzat nem szerepelt az alapítók között - teszik hozzá. Hangsúlyozzák azt is, hogy az alapítói jogok teljesen törvényesen kerültek a Cs. Sziget-Invest kft.-hez, az alapítvány működését és a Cs. Sziget szerepvállalását pedig már 2007-ben is megvizsgálta az ügyészség, és nem állapított meg törvénytelenséget. Az alapítvány visszauta-sítja azt is, hogy az új alapító és Podolák György volt szocialista parlamenti képviselő össze-játszott volna.
Németh Szilárd sajtótájékoztatón jelentette be, hogy sikkasztás és hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett a legfőbb ügyésznél a Csepel SC Alapítvány ügyében ismeretlen tettes ellen. A fideszes polgármester vizsgáltatni szeretné, hogy miért jegyeztetett be az alapítvány nyolc-millió eurós jelzálogot két sportlétesítményre, jogszerűek-e a kuratórium tagjai közötti összefonódások, illetve jogosan próbálta-e az alapítvány módosíttatni az alapítványi célt. A városrész vezetője megjegyezte, hogy az egyesületek magukat finanszírozzák, a sportlétesítmények állapota katasztrofális, a pénznek pedig nincs nyoma.



2011. november 25., péntek (MTI)
A munkahely által támogatott sportolási lehetőségek elterjesztésében meglévő jó gyakorlatok összegyűjtése és bemutatása volt a célja annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a TÉT Platform Egyesület szervezett "Munkahelyi testmozgás az egészségért" címmel.    
A rendezvényt Szekeres Pál, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős he-lyettes államtitkára nyitotta meg, s – a NEFMI közleménye szerint - köszöntőjében hangsú-lyozta, hogy "mára egyre több cég ismerte fel, milyen fontos a munkatársak fizikai, mentális állapotának és a cég arculatát is jelentősen befolyásoló munkahelyi közösség sport általi fejlesztésének támogatása". A többszörös paralimpiai bajnok vívó szerint rendkívül aggasztó az a statisztikai adat, hogy a magyar lakosság 77 százaléka egyáltalán nem sportol. "Pedig az életminőségünket jelentősen befolyásolja, hogy milyen az életmódunk, eltaláljuk-e a helyes arányokat a munka, a sport, a család, vagy a táplálkozás témakörében." - mondta.
Az olimpiai bronzérmes, jelenleg is aktív sportoló sportvezető előadásában jelezte: "A kor-mány a sportot kiemelt stratégiai ágazatként kezeli. A sportolás elterjesztéséhez azonban az állami források, támogatások emelése, a sportbarát jogszabályi környezet megteremtése is kevés; a felnőtt lakosság körében a sportolás elterjesztéséhez példaértékű összefogás kell, mert nélkülözhetetlen, hogy a szakma és a civil szféra mellett a sportban rejlő értékeket mind a szociális kérdések iránt érzékeny szakemberek, mind pedig a munkáltatók, sőt maguk a munkavállalók is felismerjék. Manapság igen sokat beszélünk a befektetésekről. De a pénz-ügyi jövőépítés és befektetés mellett többet kellene foglalkoznunk azzal is, hogy a sport valójában az egyik legjobb befektetés az egészségünk, életminőségünk megóvása, fej-lesztése érdekében."
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Monspart Sarolta, az Országos Egészségfejlesztési In-tézet osztályvezetője, Salga Péter, a Magyar Szabadidősport Szövetség főtitkára, Pogány Éda, a Coca-Cola HBC Magyarország vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, Mayer Zsolt, a MARS Magyarország vállalati kapcsolatok vezetője és Székely Attila, a Magyar Nemzeti Bank sportkörének elnöke is. A rendezvényt Fazekas Ildikó, a Platform Egyesület elnöke moderálta.


2012: 100 éve alapították a Csepel SC-t