A társaság elnöke Balahó Zoltán, a budapesti helyi szervezet elnöke dr. Donáth Ferenc.

A Nagy Imre Társaság csepeli csoportját Sándor József vezeti, aki 1994 és 1998 között önkormányzati képviselő, 1998 és 2002 között a csepeli önkormányzat szociális és egészségügyi bizottságának tagja volt.

Nagy Imre mártír miniszterelnök elsőként a földosztó miniszter szerepkörében írta be nevét a magyar társadalom lelkébe és történetébe. Első miniszterelnöksége alkalmával, 1953-ban, a diktatúra egén fölcsillant a remény. 1956-ban, a magyar forradalom, amely megrengetett egy birodalmat, a zsarnokság koporsójába vert egy szeget. S ennek a forradalomnak volt egy olyan vezetője, Nagy Imre, aki népe szabadságáért és a függetlenségéért föláldozta életét, tudatosan választva a mártíromságot.

Emléke hosszú ideig csak a lelkek mélyén élt. 1989-es temetése hozta meg a fordulatot. Lezárt egy korszakot, s lett szimbóluma egy új kezdetének. Neve és emléke kitörve az elhallgatás béklyóiból a nyilvános nemzeti emlékezet része lett. Az elmúlt húszonöt év tanúsítja azt, hogy a megbecsülést, a tiszteletet s egyben az önbecsülést nem lehet kalodába zárni.

Csepelen, a Nagy Imre Általános Művelődési Központ falán féldomborműves gránittábla őrzi Nagy Imre emlékét. A csepeli Nagy Imre Általános Művelődési Központ 1984-ben nyitotta meg kapuit környezete gyermek és felnőtt lakossága előtt. A 30 éves csepeli ÁMK egyedüli intézményként az országban Nagy Imre nevét viseli és sajátos, EU-s oktatási-nevelési modellt valósít meg: többcélú, komplex, nevelési, oktatási, kulturális és sport tevékenységet végző integrált intézmény. A nevelést, oktatást, képzést, művelődést egységes folyamatként kezeli.

Sándor József (akinek ezúton kívánunk jó egészséget és mielőbbi felépülést) elmondta, hogy a Nagy Imre Társaság minden évben, június 16-án megemlékezik a mártír miniszterelnök 1958-ban bekövetkezett haláláról és 1989-es újratemetéséről. A csepeli tagcsoport képviselői az emlékezés virágait október 23-a alkalmából is elhelyezik a Nagy Imre ÁMK falán lévő gránittáblánál.

A Nagy Imre Emlékházban (II. kerület, Orsó utca 43. – melynek vezetője volt a Nagy Imre ÁMK-t 21 éven át igazgató, a Nagy Imre Társaságban vezető szerepet betöltött Feith Bence, Csepel volt alpolgármestere) állandó kiállítás idézi Nagy Imre életének állomásait.

A Nagy Imre Alapítvány rendszeresen szervez itt programokat, melyen a csepeli tagcsoport tagjai is részt vesznek. Legutóbb szeptember 25-én – számolt be az eseményről Sándor József –, az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést, ahol mások mellett Fodor Fanni, az emlékház történész-múzeológusa „Nagy Imre az első világháborúban és a hadifogságban”címmel tartott előadást.

Kevesen tudják, hogy Nagy Imre az I. világháborúban, 1915-ben az olasz fronton harcolt, megsebesült, majd felépülése után géppuskás tanfolyamot végzett és őrvezető lett. 1916-ban az orosz frontra vezénylik. Ismét megsebesült, hadifogságba került, s 1918 nyaráig a szibériai berezovkai hadifogolytáborban raboskodott. 1919-ben 1 évig fizikai munkásként dolgozott a Bajkál-tó mellett, hajóépítő ács, kovács, favágó volt, majd a Vörös Hadseregben harcolt a polgárháborúban. Jánosi Katalin az előadások között Nagy Imre „Viharos emberöltő” című befejezetlen önéletírásának az  első világháborúra emlékező részleteit olvasta fel.

A Nagy Imre Emlékházban október 23-án is tartanak megemlékező programot.