. Ma Gedeon napja van.
75 éve jelent meg a Fogaskerék
2020-04-06 16:02:00
75 éve jelent meg a Fogaskerék

75 éve jelent meg a Fogaskerék

Most, indításként, közlünk egy kis összeállítást – mely egyúttal ízelítőt ad szemelvények formájában, a kor hangulatából is - a Fogaskerék 1945 és 1963 közötti időszakából.

Mint ismeretes, a Fogaskerék neve 1963-ban (akkor már – időközben a gyár is nevet váltott néhányszor - a Csepel Vas-és Fémművek dolgozóinak lapjaként) megváltozott, s onnan kezdve CSEPEL néven jelent meg.

 

 

Csepelen helyi újságot az őszirózsás forradalomig nem adtak ki. Az első hetilapot „Proletár” elnevezéssel 1919 januárjában jelentették meg. A hetilap 1939-től „Csepeli Újság” néven jelent meg, s csak 1944 márciusában, a német megszállás után szűnt meg. 1941 és 1944 között „Csepeli Őrszem néven jelent meg lap a községben.

A „nagygyár” – a Weiss Manfréd Művek, a Csepel Művek – története összefonódott Csepel település, illetve Budapest XXI. kerületének történetével. E közös sors állomásai nyomon követhetők a kor krónikáiban, azaz a helyi újságban. A gyártelep II. világháború utáni korszakában Fogaskerék, majd Csepel néven jelent meg a WM, illetve CSM dolgozók lapja. Az 1995 és 2010 között önkormányzati lapként működött Csepel újság fejlécén az évfolyam jelölés e két jogelőd múltjára is utalt.

 

Magyarország második világháború utáni történetének első üzemi lapja a „Fogaskerék” (Csepel dolgozóinak lapja) volt. Első száma 66 évvel ezelőtt, 1945. április 7-én jelent meg. A hetilap kiadója a csepeli Weiss Manfréd Művek szociáldemokrata és kommunista vezetésű üzemi bizottsága volt, szerkesztőit – Hidasi FerencetSárkány Lászlót és Szemanek Rezsőt – mégis a Magyar Kommunista Párt WM gyári Bizottsága jelölte ki. A szerkesztők főként pártjuk politikáját szolgálták, a szociáldemokratáknak a lapszerkesztésben csak másodlagos, alárendelt szerep jutott. A pártegyesítés után, 1956-ig a Fogaskerék az MDP, azt követően a rendszerváltásig az MSZMP felügyelete alatt állt.

Egy új fegyvert adunk a WM dolgozóinak kezébe ezzel a lappal. A gyár dolgozói nemcsak szóban, hanem írásban is kifejezhetik gondolataikat” – írta 1945. április 7-én a Fogaskerék, a WM dolgozóinak lapja I. évfolyam 1. száma.

 

Gerencsér Ferenc visszaemlékezése (1986. október 18. Dolgozók Lapja)

Akkoriban én a Csepeli Vas- és Fémművek, a volt Weiss Manfréd üzemi lapjának, a Fogaskeréknek a felelős szerkesztője voltam. Harminckilenctől dolgoztam Csepelen, mint villanyszerelő. Volt egy gyári faliújság szerkesztőbizottság a felszabadulás előtt, amely számos írásomat felhasználta annak idején. Amikor Csepel felszabadult, a gyár vezetése elhatározta, hogy lapot indít. A Fogaskerék 1945. április 7-én jelent meg először, a kommunisták lapja volt. Felelős kiadóként Mallát Árpád barátom működött közre. Nos, engem, mint némi íráskészséggel megáldott munkáskádert bíztak meg a szerkesztéssel...

Mint szóba került, harminckilenctől dolgoztam Csepelen. Az eredeti szakmám villanyszerelő. Egyébként Vas megyében, Sárváron születtem. Szüleim mezőgazdasági zsellérek voltak. Tizennyolc éves koromban nem akartam leventének menni, ezért kiszöktem Belgiumba. Egy szövőgyárban dolgoztam. Hamar olvasója lettem a Párizsban megjelenő magyar nyelvű újságnak, a Munkásnak. Egyszer küldtem számukra egy beszámolót a belgiumi magyarok mindennapjairól, s a legnagyobb meglepetésemre a következő számban megjelent. Egyre gyakrabban küldtem beszámolóimat, mígnem egy napon levelet kaptam a szerkesztőségből, hogy keressem meg őket. Párizsban közölték velem, hogy tekintsem magam a lap külső, hivatásos levelezőjének. így indult az én újságírói „karrierem”. Még ott kinn ismerkedtem meg Tömpe Istvánnal, a televízió későbbi elnökével, aki a felszabadulás után Csepelen járt, és mivel emlékezett korábbi újságírói ténykedésemre, megbízott a gyári újság szerkesztésével...

 

 

1945. április 7. Fogaskerék, I. évfolyam 1. szám

(Felelős kiadó: az Üzemi bizottság megbízásából: Hidasi Ferenc. Rapid-nyomda Csepel) – ára 30 fillér)

Az első szerkesztő Sárkány László (Szakszervezet, Üzemi Bizottság):

Az elmúlt héten befutott végre a régen várt szerelvény a cserébe küldött mezőgazdasági gépekért kapott élelmiszerrel. A Ü.B. akarta üresen leküldeni falura a szerelvényt, nem akart csak kérni a parasztságtól, de elhatározta, hogy a 17 vagonban ekét, vetőgépet, boronát, répavágót, vödröt, szöget, drótot, rézgálicot stb. küld. Jánoshalmán és környékén folyt le a csere, melyet a helyi szervek segítettek. A csere az 1938-as áraknak megfelelően zajlott le. A befutott szerelvény 10 vagon búzát, 3 vagon lisztet, 4 vagon babot, olajos magvakat, tojást és zsírt hozott. Ez a szállítmány lehetővé tette, hogy a kenyérfejadagot napi 30 dekára emelje az Ü.B.”

 

Szabad Nép 1945 április 13.

»Fogaskerék«

címmel megjelent a W. M. dolgozóinak üzemi újsága. A lap első száma a májusi verseny jegyében áll. Bevezető cikkét teljes egészében közöljük:

Hosszú, nehéz, küzdelmes évek után elindultunk. Minden lépés, amit teszünk, közelebb hozza a végső célunkat. A „Májusi Verseny“ is egy ilyen lépés, de hétmérföldes csizmában.

Nagy gondolat ez. Ott született meg az üzemekben, a zakatoló gépek és tüzet lehelő kemencék mellett. Azoknak a dolgozóknak fejében, akiket 25 éve hajszolnak, 25 éve rabolják egyetlen vagyonukat: munkaerejüket. És mit kaptak érte: börtönt, szolgaságot. Most, a Vörös Hadsereg felszabadított bennünket. A fasizmus lerombolta otthonainkat. A Vörös Hadsereg lerombolta börtöneinket. A szabadságunkért hullott orosz vér, az orosz áldozat nagysága soha el nem múló hálával tölti el a dolgozókat, akiknek az agyában megszületett a „Májusi Verseny“ gondolata.

Tudjuk és tudja minden dolgozó, hogy a legkevesebb, amit áldozhat: megfeszített erővel dolgozni. Ezért indul el a verseny. És a gondolat, mely először csak egy műhelyt és gyárat, végül Csepelt, majd egész Budapest és környéke dolgozóit állította csatasorba, bebizonyította, egy a cél, egy az akarat.

Mi, csepeliek, büszkék vagyunk arra, hogy ez a gondolat innen indult el. Ennek a sikere közös érdek. Ezt a célt szolgáljuk akkor is, amikor induló lapunkat majdnem csak erre szenteljük. Ezen az oldalon kísérjük figyelemmel a verseny menetét. Akár dicsérünk, akár hibára mutatunk rá, egy cél vezet: előbbre vinni a dolgozókat, a független, szabad és demokratikus Magyarország felé.

Föl tehát a Májusi Versenyre!

Vörös Hadsereg megsegítéséért!

Földért! Kenyérért! Szabadságért!

 

Szabad Nép 1945 április 19.

Miről ír a „Fogaskerék“ második száma

Rövid időn belül már a második száma jelenik meg; a csepeli dolgozók üzemi újságjának, a Fogaskeréknek, örömmel állapíthatjuk meg, hogy szemmel látható javulás mutatkozik, összehasonlítva az első számmal. A lap mindjobban visszatükrözi a W. M. munkásainak életét, küzdelmét, érdeklődését. A termelés színvonaláról éppen úgy képet kapunk, mint az élelmezés, a szervezkedés, a nevelés vagy a belső bitangok elleni harc állapotáról. És, ami igen figyelemreméltó, legtöbbnyire rövid, tárgyhoz szóló, világos, egyszerű nyelven megírt cikkekben szól a lap a W. M. alkalmazottaihoz.

A belső bitangok elleni harcra nemcsak általánosságban hív fel, hanem kézzel fogható példákkal mutatja meg, hogyan végzik sötétben bujkáló aknamunkájukat a rémhírterjesztők, a plakátszaggatók, a nyilasvédelmezők. Az élelmezés megjavulása, a kenyéradagnak 10 dekáról 30 dekára való emelése, egy malom és pékség létesítése, — ezeket az eredményeket felhasználja a lap arra, hogy a legközelebbi teendőket megjelölje: a kenyér minőségének emelése, olaj, hús, tojás beszerzése és a szállítás kérdésének megoldása.

A munkások a lapban javaslatokkal állnak elő a termelés emelésére a májusi verseny keretében. Új munkamódszerek és takarékossági rendszabályok ajánlói jutnak szóhoz a lap hasábjain. A munkafegyelemért síkraszálló Fogaskerék jogos büszkeséggel állapítja meg, hogy április 10-én 9500 dolgozóból mindössze tizenhárom késett el. De rögtön felfedi az új hiányosságokat: meg kell szüntetni a napközi ácsorgást, csellengést, sétálgatást.

A lap dicsér és dorgál, buzdít és tanácsot ad. Nemcsak a munka hőseit emeli ki, hanem leleplezi a visszamaradást, a mulasztásokat.

Sok műhelyben rosszul folyik a politikai felvilágosító munka és a fali újságokat is elhanyagolják.

A Fogaskerék a legjobb úton halad, hogy valóban, a munkások lapjává, éles fegyverévé legyen az érdekeik védelméért vívott küzdelemben. Sokat tanulhatnak tőlük más üzemek munkásai is, sőt példa lehet számukra. De ez egyúttal azt a kötelezettséget rója a Fogaskerék szerkesztőségére, hogy fáradhatatlanul kiküszöbölje a lap meglevő hiányosságait.

Még sokkal erősebben össze kell forrni a munkássággal, hogy hiánytalanul visszatükrözze a hangulatát, kívánságait, érdeklődését.

Ne csak leleplezzen, ne csak panaszt közvetítsen, ne csak leírást adjon, hanem még világosabban, még alaposabban jelölje meg a teendőket. A tanoncokról és a kiskertekről szóló cikkekben ez hiányzik. De még inkább kifogásolható, hogy a szakszervezeti élet és az ott folytatott munka alig kap helyet a lapban. Vajjon éppen az itt végzett munka gyengeségéről tanúskodik ez? Pedig a szak- szervezeti munka fontossága azoknak az új feladatoknak megoldása, melyek a szakszervezetek előtt állanak, mint pl. a termelés irányításában és ellenőrzésében való részvétel, az államszervekben való képviseltetés, továbbá a régi követelések új eszközökkel és új módszerekkel való megvalósításának kérdései megérdemlik, hogy megfelelő helyet kapjanak a Fogaskerékben.

Reméljük, hogy a Fogaskerék a májusi versenyben nemcsak az üzemben tapasztalható hiányosságok leküzdésénél fog fáradhatatlan harcot vívni, hanem egyúttal ebben a harcban a saját hibáit is kiküszöböli és így leghathatósabban segíti a W. M. munkásait a kitűzött feladatok elérésére és túlszárnyalására.

 

1946. február 21. Új Szó

A csepeli dolgozók Mindszentyről

A csepeli dolgozók lapja, a Fogaskerék közli a következő határozatot:

Csepel dolgozói a legélesebben tiltakoznak a vasárnapi nyilas, fasiszta tün
tetések ellen és megbotránkozással vették tudomásul, hogy amig ők a jóvátételi és újjáépítési munkákon éhezve, hétköznap és vasárnap éjjel-nappal dolgoznak, ugyanakkor fasiszta brigantik a vallás leple alatt tüntetéssel támadják a demokráciát.

Csepel dolgozóiban most már véglegesen megérlelődött az elhatározás, hogy még egy ilyen megmozdulás esetén ezen felelőtlen nyilas és fasiszta elemek Cse pel dolgozóinak öklével kerülnek szembe.

Tiltakozásuk jeléül folyó hó 18-án 11 órától 11 óra 10 percig minden üzemben beszüntették a munkát.

Aláírások: Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Szakszervezetek.

 

1947. június 8. Új Szó

A WM gyár saját hetilapja, a Fogaskerék, amely 21.000 példányban jelenik meg és fogy el minden héten. Jól szerkesztett. színvonalas, élénk lap.

 

 

1948. április 13. Friss Újság

Munkásírói kör alakul Csepelen.

Csepel dolgozóinak lapja, a Fogaskerék megalakítja az ország első munkásírók körét, a Fogaskerék Irodalmi Társaságot. A társaság április 17-én alakul meg a köztársasági elnök és a kormány tagjainak jelenlétében.

 

1948. április 21. Igaz Szó

Megalakult a Fogaskerék Irodalmi Társaság

Csepel dolgozóinak lapja, a „Fogaskerék“ elhatározta: lehetőséget ad Csepel 35.000 főnyi dolgozójának arra, hogy íráskészségüket fejlesszék és írásaikat kinyomassák. A csepeli kezdeményezés nagy visszhangot váltott ki az egész országban és a csepeli sportcsarnokban a kormány tagjainak jelenlétében alakult meg a „Fogaskerék Irodalmi Társaság“. Az irodalmi társaság alapítói Petőfi, Táncsics szellemében nem elégszenek meg azzal, hogy szűk körben folytassák munkásságukat, hanem felszólítják a gyárak, falvak, a hivatalok dolgozóit, csatlakozzanak a mozgalomhoz.

A Fogaskerék Irodalmi Társaság még az idén ki fogja adni Magyarország első munkások-írta antológiáját. A csepeli munkásírók felveszik a kapcsolatot a Szovjetunió és a szomszédos népi demokráciák munkásíróival.

 

1948. május 28.Fogaskerék

Június 20-án külön vonat viszi a csepeli dolgozókat a siófoki új WM-strandra. A különvonat Csepelről indul. Nem kell a Déli pályaudvarhoz menni. A Sió folyó közelében fekvő 10 holdas, fenyves WM-park pompás kőkerítéssel van körülvéve, és ezért a dolgozók zavartalanul és otthonosan fogják magukat érezni saját strandjukon és ezentúl bőven lesz alkalmuk a Balaton áldásos vizét egészségükre hasznosítani ... A strandtelepen a gazdag műsorról, tánczenéről a WM Kulturális Osztály fog gondoskodni.

 

1948. augusztus 8. Új Ember

A csepeli dolgozók Fogaskerék című lapjának 10. számában közölt közleményt a csepeli iskolák versenyéről. A lap megírja hogy Csepel község általános iskolája az országos munkaverseny nyomán tanulmányi versenyt kezdeményezett a csepeli iskolák tanulói között. A legjobb tanulók névsorát is közli a lap, és ebből kiderül, hogy a 33 legkitűnőbb tanuló közül 18-at a Szent Benedek Rend Jedlik Ányos általános iskolájában neveltek és tanítottak a paptanárok.

 

 

1950-től, amikor a WM gyár elnevezése Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek lett, a Fogaskerék újság alcímeként „A Rákosi Művek Pártbizottságának lapja” megjelölést használták. Felelős szerkesztője Koczina Gyula volt.

 

 

1950. március 2. Fővárosi Napló

A Fogaskerék szerkesztőségében elmondotta a lap szerkesztője, Szabó elvtárs, hogy az üzem minden dolgozója önként előfizetője a lapnak. Hetenként átlag 70—80 levél is bejut a szerkesztőséghez, amelyek egyaránt foglalkoznak termelési és politikai kérdésekkel. Nem egy levélíró az egyéni problémájával fordul a szerkesztőséghez és kér segítséget, vagy felvilágosítást problémája megoldására. Minden üzemrészben van a lapnak egy felelőse, aki rendszeresen foglalkozik az üzem dolgozóival és megbeszéli velük, hogy mik azok a problémák, amivel a Fogaskerék szerkesztőségéhez lehet és kell fordulni. Az üzem dolgozói azután ezeket a leveleket megírják. A gyár termelési bizottsága, de a vállalat vezetősége is állandó érintkezésben van a lap szerkesztőségével és felhasználják a lapot arra, hogy az adódó termelési kérdéseket megoldják. Nem egy esetben éppen azért sikerül több problémát megoldani, mert a lap foglalkozik velük és a gyárak dolgozói szakszerűen hozzászólnak a dolgokhoz. A levelezők rendszeresen rámutatnak az általuk észlelt hibákra, amelyekre felhívják az illetékesek figyeimét. Így azután élő kapcsolat alakul ki a lap és az olvasótábor között.

 

1951. szeptember 11. Szabad Nép

Hogy milyen jelentősége van az üzem életében a gyári újságnak, azt jól mutatja a csepeli Fogaskerék példája. A lap népszerűsítette Gazda Géza kezdeményezését. Jó munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a Gazda-mozgalom a Rákosi Művekben tömegmozgalommá vált és egyetlen hónap alatt 48 millió forint évi megtakarítást eredményezett. De számos üzemi lap a Gazda-mozgalmat különválasztja a tervteljesítéstől; a mozgalom tömegbázisát leszűkíti azáltal, hogy sokszor csak a „mutatós”, százezres és milliós megtakarításokról ír; megfeledkezik arról, hogy kicsinyből lesz a nagy, hogy a tíz- és százforintos tömeges megtakarítások milliókat és milliárdokat eredményeznek.

 

1951. november 23. Szabad Nép

Hogyan foglalkozik a csepeli Fogaskerék a dolgozók leveleivel?

Az üzemi lapok dolgozóink harcostársaivá váltak az elmúlt esztendők során. A lap ott készül a gyárban, a munkások között. Együtt él, együtt küzd velük, róluk és nekik szól minden sora.

Így van ez legnagyobb üzemünk, a Rákosi Művek dolgozói lapjánál, a Fogaskeréknél is. A Fogaskerék volt a felszabadulás után a legelső üzemi lap. Első számai úgy készültek el, hogy néhány lelkes elvtárs sokszorosította a faliújságon megjelent legjobb cikkeket. Kis papírlap volt az újság, mégis büszkén és meghatottan olvasták az üzem dolgozói. S a lap nőtt, nemsokára már nyomtatásban is megjelent. A Fogaskerék a gyár életének részévé vált. A szerkesztőség irodalmi köröket szervezett — így nevelődtek a lap későbbi munkatársai. Egyre többen írtak cikket az újságba, egyre több levelet kapott a szerkesztőség. Az államosítás utáni első években a dolgozók az újságon keresztül is küzdöttek Weiss báró megbúvó bérencei ellen, a jobboldali szociáldemokraták ellen.

A lap és a dolgozók együtt indultak harcba a tervért a hibák ellen, az új eredményekért. A Fogaskerék számolt be az üzem dolgozóinak a gyorsvágás első sikereiről, terjesztette a jó munkamódszereket, ott volt az első magyar anyagtakarékossági mozgalom születésénél — Gazda elvtárs a lap hasábjain írt először a hulladékanyagok felhasználása terén elért eredményeiről.

Az első, sokszorosított kis papírlapokra már alig emlékeznek az üzemben — a Fogaskerék komoly, többezer példányban megjelenő lappá nőtt. Az évek során azonban a lap szerkesztősége nem őrizte meg a jó örökségek mindegyikét — és, ami már nem egyszerűen a jó örökség elhagyása, hanem komoly, súlyos hiba — nagyrészben elvesztette eleven, közvetlen kapcsolatát az üzem dolgozóival.

A Fogaskerék szerkesztőségének munkatársai tudják, a kommunista sajtó erejének, hatékonyságának alapja a dolgozó tömegekkel tartott szoros kapcsolat. Ismerik Lenin elvtárs mondását: A sajtó akkor lesz élő és eleven. amikor öt vezető és állandóan író irodalmárra 500, sőt ötezer nem irodalmár munkásiró jut.”

Mindezt tudják a Fogaskerék szerkesztőségében — mégsem építik, erősítik szüntelen a lap és a dolgozók kapcsolatát. Az újság és a dolgozók közötti jó kapcsolat hiányának élénk hizonyítéka a szerkesztőséghez érkező levelek aránytalanul kis száma.

A Rákosi Művekben sokezer munkás dolgozik, de havonta csak 40 levél érkezik a szerkesztőségbe. Ennek legfőbb oka, hogy a szerkesztőség nem foglalkozik megfelelően a dolgozók hozzájuk küldött leveleivel, nem kíséri figyelemmel, szerető gondossággal a levelek sorsát. Endrődi elvtárs, a lap szerkesztője ugyan maga olvas el minden levelet, azt is megmondja munkatársainak, hogy a levéllel mit kell tenniök A lap közöl is leveleket s a szerkesztőség egyes esetekben vizsgálatot indít a levél nyomán. Ez történt Ladislaus János elvtárs esetében is, aki sok hasznos újítási javaslat elhanyagolására, s egyéb hibákra hívta fel a figyelmet, de akit a megbíráltak el akartak távolítani az üzemből A Fogaskerék a pártszervezet segítségével megakadályozta ezt és elégtételt szerzett Ladislaus elvtárs számára.

Gyakoribb eset azonban az, hogy a szerkesztőség egyszerűen csak közli a levelet, de azt már nem kíséri figyelemmel: történt-e intézkedés a levél nyomán? Ez történt Zsemlye Ferencné elvtársnő esetében is, aki megírta, hogy a munkásirodán bürokratikusán intézik a betegállományból visszatérő dolgozók munkába állitasát. A levél megjelent a Fogaskerék szeptember l-i számában. A lap két hét múlva újra foglalkozott a kérdéssel, javaslatot is tett a hiba kijavítására de azt már nem ellenőrizték hogy a javaslatot megvalósítják-e? Sok esetben még az sem történik meg, hogy a szerkesztőség ismételten foglalkozik a levélben felvetett panasszal.

Szírmai János elvtárs például megírta a lapnak: Négy-öt óráig tartó munka megrendelőlapjának elintézése négy napig tartott. Az ilyen jelenségek nálunk általánosak. Gyakran megtörténik, hogy amíg egy megrendelés az egyik íróasztaltól a másikig eljut, egy, sőt két nap is eltelik.” A levél megjelent a lapban, de a szerkesztőség máig sem tudja, hogy történt-e intézkedés.

A levelek felületes kezelése, az, hogy a szerkesztőség nem igyekszik szorosabbá tenni kapcsolatait a lap külső munkatársaival”, megmutatkozik abban is, hogy a lapban megjelent levelekre nem kapnak választ a levélírók.

Emiatt nem írt azóta Zsemlyéné elvtársnő, de Szirmai elvtárs sem. A kivizsgálásra küldött levelek sorsáról pedig nem egy esetben csak egy-két hónap múlva értesítik a levélírót, akkor is formálisan.

Szendrei László elvtárs például, aki egy nép-büffé felállítását kérte levélben, ezt a bürokratikus választ kapta: Hozzánk küldött levelét továbbítottuk a belkereskedelmi minisztérium titkárságára, ahonnan a mellékelt válasz érkezett.” Szendrei elvtárs csak a mellékelt” válaszból értesült arról, hogy a jövő év folyamán sor kerül a kérés teljesítésére.

Az újságtól kapott válaszok gyakran tartalmatlanok, üresek. Köszönjük az elvtárs levelét. Felhasználtuk a lapban. (Ha nem közölték, ez a mondat elmarad.) Kérjük, írjon a munka- versenyről és a munkafegyelemről.” A szerkesztőség a válaszokban nem kéri a levelezők további segítségét, s ezért a dolgozók a lélektelen, formális válasz” után nem is írnak újra. Ez az egyik oka annak is, hogy a szerkesztőség nem kap leveleket például a Gazda-mozgalom kérdéseiről.

Gazda elvtárs kezdeményezése lelkes és eleven mozgalom az üzemben — szeptember és október hónapban mégsem jelent meg erről a lapban egyetlen levél sem. Pedig a Rákosi Művek a Gazda-mozgalom bölcsője (s ebben a Fogaskeréknek is nagy szerepe volt) és a Rákosi Művek dolgozói voltak az elsők, élükön Gazda elvtárssal, akik ezernyi ötlettel, leleményességgel használták ki az eddig elfekvő anyagok újbóli felhasználásának lehetőségeit. A Rákosi Művek dolgozói lapjának a mozgalom leglelkesebb, legharcosabb szervezőjévé kellett volna válnia, nem utolsósorban azzal, hogy a lapban közli a Gazda-mozgalom eredményeiről szóló leveleket, tapasztalatcserét, versenyt indít

Gyakran előfordul, hogy a szerkesztőségben egyszerűen elsüllyesztik a leveleket Ez történt Gál Lajos elvtárs levelével is, aki a Csőgyár kis-appretúrájában dolgozik és arról írt, hogy megnézte a Rákosi Művek képzőművészeti iskolájának kiállítását. Levelében megjegyezte: Jóllehet, egy éve elmúlt, hogy vidékről feljöttem és a Csőgyár dolgozója vagyok, de nem tudtam arról, hogy a gyárnak képzőművészeti iskolája van." Endrődi elvtárs egyszerűen lerakatta a levelet és így a levél Írója máig is várhatja a választ. Hasonlóan bántak Dénes Ferencné sztahánovista magkészítő és még sok dolgozó levelével is.

A szerkesztőség nemcsak a levelekkel, a levelezőkkel sem foglalkozik megfelelően. Nem segíti munkájukat, nem beszéli meg velük, hogyan öntsék formába mondanivalójukat És a levelezők hiányoltak ezt.

Zsemlye elvtársnő megemlítette: Levelem megírása után vártam, hogy a szerkesztőség munkatársai közül valaki majd felkeres, hiszen én nem értek úgy az íráshoz és még sok dolgot el tudtam volna mondani, ami jól kiegészítette volna a levelet." A szerkesztőség nem hívta össze levelezőit, nem beszélte meg velük a levelezési munka jelentőségét. Nem kérte őket, hogy írják meg: milyen hatást váltott ki a levelek közlése, történt-e intézkedés vagy sem. Pedig a levelezők szívesen segítenének így is a szerkesztőségnek. Mihályi Ferenc elvtárs, az öntöde dolgozója meg is mondta: Nem is gondoltam arra, hogy levelem megjelenése után írjak a szerkesztőségnek. Amikor beszéltek velem, nem hívták fel erre a figyelmem.” Ezekért a hibákért elsősorban Endrődi elvtárs, a lap szerkesztője felelős. A szerkesztőség heti munkaértekezletein még egyszer sem volt szó arról, hogyan foglalkozzanak a levelekkel és a levelezőkkel. Ezért a munkatársak lélektelenül végzik a levelezési munkát, nem látják a levelek mögött az élő embert, aki azért írt a szerkesztőségnek, mert szereti a lapot, bízik abban.

A Rákosi Művek pártbizottsága sem figyelt fel arra, hogy a lapnak milyen kevés levelezője van. Nem érezték eléggé, hogy a Fogaskerék a párt-bizottság lapja, s munkáját elsősorban nekik kell irányítaniok. A párt-bizottság nem vizsgálta meg a lap tömegkapcsolatait, nem nyújtott segítséget a lapnak ahhoz sem, hogy erősítse, bővítse a levelezőgárdát.

Nem hívták fel a pártaktívák figyelmét a levelezési munka jelentőségére, s így azok nem is váltak segítőivé a levelezők szervezésének.

Minél több figyelmet szentel a szerkesztőség a dolgozók leveleinek, annál több levelet küldenek neki, s annál tartalmasabbá, erősebbé és tevékenyebbé válik ezáltal az Újság, így ismerheti meg idejében és alaposan az üzemek életét, így tud idejekorán felfigyelni az új kezdeményezésekre, s a hibákra. A Fogaskerék szeresse és becsülje meg levelezőit és vezesse munkáját Sztálin elvtárs tanítása: Vigyázz levelezőidre, mint a szemed fényére, ők a te hadsereged!”

Szabó Rózsa

 

 

1957-től ismét változott a lap alcíme: a Fogaskerék „a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak lapja” lett.

 

 

 

1957. október 2. Népszabadság

A Fogaskerék 5100 példányban jelenik meg.

 

1957. december 28. Népszabadság

A Fogaskerék, a Csepel Vas- és Fémművek lapja sokoldalúan rácáfol azokra, akik a rosszemlékű munkástanácsok tevékenységének folytatóját látják az üzemi tanácsban: „A munkástanácsban a huligán, demagóg elemek voltak többségben, az igaz gondolkodású emberek szava nem érvényesülhetett. Tevékenységük, pazarlásuk a proletár államot gyengítette. Az üzemi tanácsok éppen ellenkezőleg, már összetételüknél fogva is, gazdasági életünk oszlopai lesznek, s pazarlás helyett értékeket teremtenek. Hatáskörük biztosítja, hogy a dolgozók javára munkálkodhassanak . A jól működő üzemi tanács lehet a vállalati tulajdon, a munkafegyelem, a törvényes rend éber őre.”

 

1958. március 7. Népszabadság

A tröszt vezérigazgatója, Komjáthy László elvtárs a többi között így ír a gyári újság, a Fogaskerék legutóbbi számában: Az 1957-es év végén elért életszínvonal emelését csak minimális mértékben biztosítja az idei népgazdasági terv. A reálbér további emelése tehát saját munkánk révén fokozható, úgy, hogy megtakarítjuk a szóbanforgó 80—100 millió forintot." Ebből 1959-ben 3—4 százalékos reálbéremelkedés lesz. Másrészt: a csepeliek a közlekedés megreformálását, új kulturális és szociális létesítményeket szeretnének mihamarabb. Erre azonban nincs elegendő pénzünk. Talán majd a százmillióból közlekedési és kulturális célokra is jut néhány millió?” — latolgatják a gyárban.

 

1959. június 18. Kanadai Magyar Munkás

A Csepel Vas- és Fémművek üzemi lapja, a Fogaskerék vezércikkben üdvözli a kongresszusi versenyben alakult nyolcszázadik szocialista munkabrigádot.

A párt közelgő kongresszusának tiszteletére gyárunkban 150 millió forint megtakarításáról kell gondoskodni. A csepeli munkások a múlt hónapokban önként alakították meg azt a 800 szocialista munkabrigádot, amely életrevaló, friss formával gazdagította a versenyt.

A Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatóságának operatív bizottsága legutóbbi ülésén fontos határozatokat hozott a szocialista munkabrigádok javaslatainak intézéséről, versenyének támogatásáról és értékeléséről” — Írja a Fogaskerék, majd megemlíti, hogy a szocialista munkabrigád-mozgalom a kongresszusi verseny mozgató rugója lett.

Az újság egyebek között azt is hírül adja, hogy a Csepel Vas- és Fémművek termelése az első negyedévben 7.7 százalékkal haladta meg az 1958-as év átlagát. Különösen jó eredmények születtek a gyártmány- és gyártásfejlesztésben.

A Szerszámgépgyárban megindult az RF-30-as sugárfuró-gép sorozatgyártása. A Motorkerékpárgyár elkészítette a 250 köbcentiméteres Pannónia dinamós változatát, s már folyamatban az első széria gyártása. Széleskörű kísérletek kezdődtek a gyárban a műanyagok fel- használására a többi között a golyóscsapágy-kosár műanyagból való gyártására.

 

1960. április 1. Pártélet

A Fogaskerék részletesen ismerteti a Csepel Vasmű gazdasági-műszaki konferenciáját, a gyár ötéves tervét.

 

1963. január 4. Csepelre változott a Fogaskerék című üzemi lap neve

 

(Folytatása következik)

 

21. kerületi Hírhatár Online

Címkép forrása: szoborlap.hu

Utoljára frissítve: 2020-04-06 16:15:53

További híreink
A dezertőr, mint politikai playboy – kommentálta Magyar Péter felbukkanását a PHSZ
Magyar Péter bejelentése csalódás. Remény helyett további reménytelenséget, válaszok helyett további kérdéseket vett fel - állítja az immár politikai párttá szerveződött ...
2024-03-26 18:23:19, Hírek, Színes Bővebben
Dobrev Klára szerint nem Magyar Péter kell Magyarországnak
Varga Judit lemondott igazságügyi miniszter volt férje még a Demokratikus Koalíció vezetését is megrengette, miután többtízezres tömeget tudott összehívni március 15-én B...
2024-03-17 11:52:01, Hírek, Színes Bővebben
Tarlós a honvédelmi miniszter feleségét szeretné főpolgármesternek
A volt főpolgármester szerint Vitézy Dávid semmihez sem ért a közlekedésen kívül, Szentkirályi Alexandra – akit valamikor ő talált ki – viszont ismeri az önkormányzati m...
2024-03-17 11:51:59, Hírek, Színes Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Szerinte Magyart elhagyta a felesége és ez bosszúállásra sarkallja.
Bővebben >>