. Ma Auguszta napja van.
40 éve szüntették meg a Határ úti HÉV-et
2018-06-15 09:32:04
40 éve szüntették meg a Határ úti HÉV-et

40 éve szüntették meg a Határ úti HÉV-et

Az előadás első részéről, amelyben a csepeli HÉV fekete napját idézte fel az előadó, itt olvashatnak.

 

Bolla Dezső az előadás második részének bevezetéseként elmondta: Csepelről nemcsak a Vágóhíd volt megközelíthető, hanem egy külön szárnyvonal is kialakult. Majd pedig elkészült a Csepeli Gyorsvasút – 1951-ben -, rövidesen az után, hogy Budapesthez csatoltak bennünket. Az is vitatható, mennyi hasznunk és kárunk volt abból az összecsatolásból. De mindenképpen jobban kötődünk a fővároshoz, és jobban része vagyunk a fővárosnak ezzel a HÉV-vel.

Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy többször történik próbálkozás (sajnos ennek is hagyománya van már), hogy a HÉV-et megkurtítsák, vagy megváltoztassák. Pillanatnyilag nem rossz hírek jönnek, de az elmúlt években előfordult az, hogy mikor felépült a Nemzeti Színház, akkor a HÉV zavarta a Nemzeti Színház előadását, nem pedig a mellette elszáguldó tehervonatok. Akkor meg akarták rövidíteni a HÉV-et.

Azt követően szóba került – és a kerületi vezetés is támogatta -, hogy megszűnjön a HÉV és villamos legyen belőle. Ez elég nagy közfelháborodást keltett! Több, olyan régi elképzelés került előtérbe, hogy a csepeli HÉV-et máshova vezessék. Most az az elképzelés van napirenden (az új Weiss Manfréd Terv szerint), hogy a csepeli HÉV – nem tudni milyen előkészítés és megfontolás után – a Margit híd pesti hídfőjéig menne.

Régebbi elképzelés – s ennek alapja is megvan – a Kálvin téri becsatlakozás. A Kálvin tér metró állomás eleve úgy épült meg, hogy a HÉV vonala oda bevezethető legyen.

Reméljük, hogy jó megoldás születik, s a stadionépítés nem fogja megszüntetni a HÉV-et, s nem kerülünk messzebb Budapesttől.

A másik, HÉV-vel kapcsolatos reményünk az, hogy a maga korában a gyorsvasút vonalának kiépítése rendkívül korszerű volt (a városon kívül kereszteződés-mentes), viszont a szerelvények jelenleg nem a legmodernebbek. A közelmúltban Kisázsia közepén jártunk, s láthattuk: a városi villamos sokkal modernebb volt Törökországban, mint a budapesti nagykörúti villamos. Reméljük, hogy a csepeli HÉV-nek is majd lesz egy időszaka, amikor modernizálják a szerelvényeket is, s majd jobban megfelel a kornak, talán rövidebb menetidővel is.

Ennyi bevezető után tisztelettel átadom a szót Petz Nándor alelnökünknek, aki – mint ahogyan elhangzott – a második részben a Határ úti (vagy hosszabb nevén a Pesterzsébet-Pacsirtatelepre járó) szárnyvonalról beszél majd, amelyiknek érdekes a története.

 



Petz Nándor: Negyven éve szűntették meg a Határ úti HÉV-et.

 

Előadásomban – tekintve, hogy nem vagyok szakember – nagyrészt a gyűjtött anyagra támaszkodom, főként a veke.hu honlapon fellelhető információkra.

 

Azt tudni kell, hogy 1911-ben, a már meglévő (lőszergyárból, rézkohóból, vasöntődéből és hengerműből álló) Weiss Manfréd Művek területén egy újabb gyár-rész, az acélmű kezdi meg a működését. Maga a gyár már 1892 óta üzemel, s az acélmű megnyitása után a következő néven működött: Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt.

Az ide érkező nyersanyagok, s az innen kikerülő készáruk mozgatására – a hajdani Gubacsi zárógáton át (akkor a híd még gondolatokban sem szerepelt) – ugyancsak 1911-ben, december 9-én gőzüzemű vasút kezdi meg működését, amely a Közvágóhíd – Pesterzsébet – Csepel (a mai Ady Endre úton) útvonalon közlekedett, egészen a WM gyár rendezőpályaudvaráig, az I-es kapujáig.

 

Egy nagyon régi térképet találtam a Hungaricana oldalon, amely az 1900 környéki fővárosi állapotot mutatja be. Ha itt ráközelítünk Csepel község területére, láthatjuk a zárógátat, amelyen keresztül közlekedett a vasút. A gyár is látható a térképen, a Nagy Duna közelében.

 

1912-ben – május 26-án - megindult a személyforgalom is. Ez az első csepeli HÉV vonal zömmel a Weiss Manfréd gyár dolgozóit szállította, a Pesterzsébeten található gubacsi út végétől, a ma is létező csepeli HÉV-állomásig. Ez már kétvágányú, villamosüzemű járat volt, kb. 4,1 kilométer hosszal.

 

1924-ben (3-4 évi építés után) átadták a Gubacsi hidat, s emmiatt a HÉV pályáját módosítani kellett az akkori közlekedés-mérnököknek. Sőt, megindult a HÉV konkurenciája is: autóbusz-közlekedés létesül a Gubacsi hídon keresztül.

1929-ben már a Boráros térről is bejár autóbusz Csepelre, amelynek utazási díja olcsóbb volt a HÉV-nél!

1932-ben – erre reagálva – lecsökkentik a HÉV viteldíját.

 

1938-ban (október 24-én) a megnövekedett munkáslétszám miatt, már Pesterzsébetről is indítanak HÉV-járatot. 1000 voltról 600 voltra csökkentik a feszültséget, így a Budapest-Újpest-Rákospalota vasútvonalról kölcsönkért kocsikat is tudták itt közlekedtetni (akkoriban 600 volttal működtek a villamosok). A pesterzsébeti szakaszon a HÉV-nek a villamossal közös pályája volt, 600 voltos üzemi feszültséggel, 1940-ben. Akkoriban a 31-es villamos kezdte meg működését, amely az éppen megszüntetett, Pesterzsébet-Pacsirtatelep és Közvágóhíd között közlekedett HÉV-et helyettesítette. (azóta már 31-es villamos sincs, attól is elbúcsúztunk.)

 

1941-ben már Közvágóhíd és Csepel között is járt betétjárat.

1944-ben, a második világháború vége felé óriási károk keletkeztek szerte a világban és az országban. Itt Csepelen is – a község sem menekült meg.

A lőszergyártási igény miatt egyre több munkást kellett szállítani a gyárba. A bombázásokban megsérült a vágóhidi kocsiszín, s több jármű is elpusztult a légitámadásban.

A HÉV többször is leállt, szakaszosan működött. A csepeli kocsiszín (a véhállomással együtt) július 27-én érte súlyos bombatámadás. A légitámadások miatt több, Csepelre érkező, és innen induló HÉV-járatot töröltek.

 

1945-ben a visszavonuló németek felrobbantották – sajnos – a Gubacsi hidat. De pár nappal később – ideiglenes jelleggel – fahíd létesült Pesterzsébet és Csepel között. Ezen már a MÁV-szerelvények, illetve a Csepel-Pacsirtatelep között közlekedő HÉV-járat is át tudott haladni.

Pesterzsébet-felsőn irányváltással tudtak tovább menni Pesterzsébet-Pacsirtatelep irányába. A HÉV-szerelvények.

 

Az ötvenes évek zömmel arról szót, hogy a közlekedési vállalat cserélgette a neveit. A dián láthatóak a név-variációk.

 

1951. április 29-e jelentős nap az életünkben: akkor adták át a Budapest-Boráros tér és Csepel között megépített gyorsvasutat a nagyközönségnek. Ennek következményeként megszűntek a Csepel-Pacsirtatelep és a Csepel-Közvágóhíd között közlekedett viszonylatok. Helyettük – villamos viteldíjjal – útjára indul az akkori, 19-es buszjárat, amely (sajnos) nem bírta kielégíteni kapacitásával az utazási igényeket. Az összes busz zsúfolásig tele közlekedett.

A pesterzsébeti munkások követelésére – nyolc évvel később -, 1959. január 1-től újraindították a Pesterzsébet és Csepel közötti, „H” jelű viszonylatot, melynek végállomása a ma is közlekedő 3-as villamos végállomásánál volt, egy hurokvágány formájában. (A „H” jelzés – gondolom – a Határ útra vonatkozott.)

 

Ismét egy BKV-térkép, eredeti, original, 1978-ból. Itt már láthatjuk, a HÉV-járatnak több megállója is volt. Csepelről indulva: Karácsony Sándor utca – Tanácsház tér – (utána volt az elágazás, ahol a HÉV elkanyarodott jobbra, Pesterzsébet felé) – Kossuth Lajos utca – Védgát utca – Papírgyár – Pesterzsébet-Sósfürdő – Pesterzsébet-felső (a mai HÉV állomásnál) megállókkal– majd, átszelve a Soroksári (ma Helsinki) utat, átgördült a HÉV a Határ úti hurokvágányos végállomása felé. Ma már nem tudjuk, hány nyomvonalon keresztezte az utat a HÉV, de az biztos, hogy a Gubacsi-hídon még volt két vágány. (az más kérdés, hogy 1978-ban már volt „egyvágányozás” a Gubacsi-hídon.).

Ennek a menetideje 18 perc volt – tehát ez hosszabb ideig döcögött, mint a csepeli gyorsvasút.

Itt is lehet látni, hogy a munkásosztály kiszolgálása miatt az első szerelvény Pesterzsébetről 3:31-kor indult, s az utolsó, vissza Csepelre, 0:57-kor. Tehát körülbelül hajnali 1 óráig járt ez a HÉV. A két időpont között nagyon rövid volt a differencia, alig 2,5 óra üzemszünetet tartottak éjszaka.

 

Aztán jött a hattyú-halál: 1978-ban felújították a gubacsi hidat. Ekkor kezdődött a Határ úti HÉV agonizálása. A hidat kiszélesítették, s ezzel sajnos együtt járt a H-járat megszüntetése. Idén október 31-én lesz 40 éve, hogy megszüntették ezt a járatot.

Helyette – talán emlékeznek még rá – csuklós, 250-es Ikarus buszt tettek be, 148-as számozással (ez a régi 148-as volt nem azonos a mostanival), ez volt az eredeti 148-as viszonylat. Közlekedett Csepel HÉV állomásól (a Kereszt utcánál írt le egy hurkot) Pesterzsébet, Gubacsi útig. Érdekesség, hogy 1985-ig HÉV-jeggyel lehetett utazni a 148-as buszon! Utána volt egy váltás, s azt követően már BKV-bérlettel, s BKV autóbusz jeggyel is fel lehetett rá szállni. Ezt a 148-as járatot 1995. augusztus 1-jén szüntették meg. A vége felé már (az is „összement a mosásban”) az is csak szólóbuszként közlekedett.

 

Mielőtt képeket mutatok, még három emlék, amelyek megmaradtak mementóul a „H” jelzésű HÉV-ből.

Az első Csepelen található, a Papírgyárnál: az utolsó feszítő oszlop, amelyet meghagytak a mai napig. Ezt ott hagyták – emlék, mely a HÉV-hez csatolható. Nekünk már csak ennyi maradt a Határ úti HÉV-ből.

 

 

 

A következő Pesterzsébet-felső, ez az erzsébeti oldal. Látható a ráckevei HÉV sínpárja, s ott látható a volt őrház, melyből lehetett látni az érkező szerelvényeket. Errefelé van Ráckeve, erre pedig a Vágóhíd, befelé, s itt jött a Határ úti HÉV, itt kanyarodott le, s ment át a másik oldalra. Ez a két oszlop is erre emlékeztet minket. Nem tudjuk hány vágányon, de egy biztos volt. Ez az őrház is egy mementója a H-HÉV-nek: itt bizony vigyázni kellett, hogyan állítják a váltókat!

 

Az utolsó emlék szintén az erzsébeti oldalon van: ez nem más, mint az itt felejtett vágányzat (itt lehet látni az aszfaltos úton) – ezen közlekedett a HÉV. Erre van a 3-as villamos végállomása, ez itt pedig a soroksári út, illetve a Helsinki út kezdete.

 

 

 

 

Most pedig képeket fogok bemutatni.

 

 

 

Ez a térkép 1944-es kiadás. Annak idején Horthy Miklós útnak hívták a mai Ady Endre utat. Ekkor még csak a H-járat létezett. Ott látszik a Gubacsi híd is, az erzsébeti oldalon pedig halad a Vágóhíd felé és megy Erzsébetre is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez a régi, csepeli HÉV-állomás, talán megismerik (most is majdnem ugyanígy néz ki).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt már lehet látni a dunakeszin készült HÉV-szerelvényt, de látszik a képen a Határ úti HÉV is, s a remizben szintén áll egy modernebb szerelvény.

 

 

 

 

 

 

 

 Itt a végzár-tárcsa, ma már ezt a HÉV-nél nem használják, csak a MÁV-nál. Régen feltették a végzár tárcsát a szerelvény utolsó kocsijára. Ma már csak vörös fény van a HÉV-hátulján.

 

 

 

 

 

 

Itt is a Csepel-Határ út-Csepel van kiírva az irányjelző táblára, s ott hátul volt a hurok, ahol megfordult, ha motor-pót-pót összeállításban közlekedett.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez már egy nagyon jó, színes kép. A Határ útra közlekedő motor-pót-pót-pót-motor egység. Nagyon érdekes: ha jól látom, ott van egy bódé, egy kék bódé – ezt nem tudtuk megfejteni, a kék bódé mi lehetett ott?

A fánál van most a Csepel Pláza, itt baloldalt, s az a kékség nem tudom micsoda...

 

 

 

 

Csepel Művek főbejárata, I-es kapu. Szent Imre tér. Ez volt a Szövetség ABC helye, itt van az óra, a nevezetes találkozási pont.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt is van egy érdekesség: a csibi-lámpa, amely világított, és terelte a kocsikat, hogy merre kell menniük. Éjszaka világított, ezt hívták csibi-lámpának.

 

A régi iskola, a tanácsháza a vörös csillaggal, s egy HÉV-szerelvény.

 

Ez is egy nagyon régi kép. Imre térnek hívták. Sokan még emlékeznek rá: az 1995-ös felújításig az a szörnyű zöld fém bódé volt az utasváró, amelyre rá volt festve: Centrum Áruház. (Az egyesület javaslatára modernizálták a HÉV-várót és a megállót).

 

 

 

 

 

 

Ez már az acélvázasított gyorsvasút szerelvénye, a szakmai néven „csőrös” szerelvényhez tartozó kocsi. Érdekesség, hogy a „csőrösből” nem ment motorkocsi, csak a pót járt - majd mindjárt megmutatom, miről van szó. Amit ott látnak, pótkocsi, az ehhez tartozó motorvonatot nem kaptuk meg, az nem közeledett a csepeli vonalon. Ezek húzták helyette.

 

Ez már egy modernebb kiadás. Ez a szerelvény éppen az elágazás felé tart, megy a Tanácsház tér felé.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ott a háttérben a 15 emeletes ház, s a Kossuth Lajos utcai megállóhely, a régi lámpák a megállóban . Ez egy elég komoly szerelvény: három pótkocsis szerelvény, két motorral. Ez is halad Csepel irányába.

A HÉV-nek is azért lett vége, mert mindent buszosítottak, s le volt rohadva a vágányzat, nem érte meg felújítani – kézenfekvőbb volt elindítani helyette a 148-as buszt...

 

Ez a Csepel-elágazás. Sokáig ezek az oszlopok is ott voltak, nem olyan régen szedték ki ezeket. Ez is halad a Csepel végállomás felé. (Szemben volt a régi Niederkirchner vendéglő épületének tetején – Nógrádi László családjának tulajdonában volt az épület – kialakítva egy irányító-állás.)

 

És itt is van a Csepel-elágazás irányító torony (ma már nem áll az épület – nemrégiben bontották le azt is). Három házzal mellette volt egy gázrobbanás a közelmúltban.

 

 

 

 

 

 

 

 

Annak idején mikor a gyorsvasutat építették, kezdetben az út két szélén ment, majd később behozták a síneket a Rákóczi út közepére. Ezt látják itt.

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt a fejállomás, a Boráros téren. MÁV feszítőoszlopokkal és MÁV felsővezetékkel oldották meg a HÉV-et. (A HÉV vasútbiztosítási rendszerrel működik.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez egy kicsit későbbi kép – régen ilyen lámpája volt a HÉV-nek elől, ma már nem ilyen. Ez 1970-es kép.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez a prototípus. Két motorkocsi – ezt csinálták Budafokon. Nincs pótkocsi, csak két motorkocsi van összekötve, s nézzék meg, milyen furcsa áramszedője van...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szabadkikötő út – én csak így hívom (ma: Weiss Manfréd út), még állt a régi nyárfasor. Trabant, s nézzék, mennyi kocsi volt akkoriban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez egy 1963-as térkép. Ennyi HÉV-járat volt 1963-ban, Budapesten. Még a hárosi madzagvasút is ott van a felsorolásban, meg a „H” járat is. S megy a csepeli Gyorsvasút is! Ma már nincs rákosszentmihályi HÉV sem, az is megszűnt. A gödöllői HÉV pedig a Kerepesi útról indult, a Keleti pályaudvartól. (Csak később vitték be a végállomást az Örs vezér terére.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez a madzagvasút, az egyetlen kitérőben. Szegedi, dízel-üzemű, ACSEV-motorkocsikat hoztak ide. Ez egy tiszavirág-életű járat volt, pár megállóval, s nem sokáig működött. Csillagtelepet szolgálta ki, egészen a hárosi iskoláig ment. (A hajdani WM-lőszerraktárhoz kiépített vágányt használták fel átmenetileg erre a célra.)

 

Ez már egy modernebb kép. Csepel ABC, 15 emeletes épület, Vasas bisztro, világító KRESZ-táblák – ezek szintén megszűntek már. Régi, üvegprizmás jelzőlámpák, s a Határ úti HÉV, végzártárcsával halad Erzsébet irányába. Kockakő borítás az úton.

 

 

 

 

 

Ez a Petz-ház. Az én nagypapám öccse, Petz Miklós lakott itt, s a Papírgyárba járt dolgozni, HÉV-vel. Ő mesélte, hogy megszűnt a HÉV, s éveken keresztül nem tudott elaludni, hiányzott a HÉV-zakatolás a feje mellől.

 

 

 

 

 

 

Ez egy 1974-es Budapest-zsebkönyv. A Gyorsvasút és az erzsébeti HÉV vonalát írja le. 1974-ben 15 perc volt a menetidő. 1978-ra ez 18 percre módosult. Csúcsidőszakban 10 percenként járt, napközben 12 percenként.

 

Papírgyári megállóhely. Két szerelvény találkozása. Váróterem. Itt azért lehe látni: nem volt valami pompás a pálya állapota akkor sem.

 

Háttérben a papírgyár épülete. A motorkocsi nem volt túl utasbarát, magas lépcsőkön kellett felkapaszkodni.

 

 

Ez a Gubacsi hídon haladó szerelvény. A pályakiosztás a következő volt. A szélén a MÁV-os pálya (ma is megvan), mellette a Csepel felé haladó HÉV vágánya, s a két híd között is volt egy vágány, azon jött a HÉV Csepelről Erzsébet felé ez utóbbi kettőt már elbontották.

 

 

 

 

 

Ez a Határ úti hurok végállomás. Itt lehet látni egy 13-as villamost, itt van a felvételiépület, és itt fordult meg a HÉV.

 

Ez egy Budapest-atlasz. Ha ránagyítunk egy kicsit, akkor lehet látni, hogy szaggatott vonallal jelöli a HÉV-vonalat. Ki is van írva: Csepel-Papírgyár vasúti megállóhely, Sósfürdő megállóhely, Védgát utca megállóhely... Erre még épül a lakótelep, építési terület. Pesterzsébet-felső vasútállomás.

 

A következő képen ennek a térképnek a tetejét lehet látni. Itt van a HÉV végállomás, itt fordult meg hurokban. Ez 1976-os térkép.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez egy BKV-térkép. Zölddel jelöli a Határ úti HÉV-et, a megállókkal együtt. Itt pedig a Határ úti HÉV végállomása. A piros háromszög a bérletpénztárat jelöli. Rengeteg villamosjárat volt akkor még. Csepelen pedig létezett még a Guszev kapitány utca.

Bolla Dezső kiegészítést fűzött a témához. Bevezetőben a Pacsirta telepi HÉV-ről beszéltem. A valós ok a következő: 1907-ben Erzsébeten átvezették a HÉV-vonalat délre, s egy szárnyvonalat indítottak Erzsébet állomásról Erzsébet közepéig, a Pöltenberg utcáig. 1914-ben meghosszabbították ezt a Pacsirtatelepig. S amikor 1938-ban megalkották ezt a járatot, akkor Csepelről a Pacsirtatelepig járt a HÉV, az '50-es évekig, és a Határ úti megálló, meg ez a hurok is, utána kellett, hogy elkészüljön. Bonyolult volt, mert visszafelé nem volt járat, s ezért tolatva kellett jönni – ezért volt ilyen hosszú a menetidő, s ezért változott.

Ha már szónál vagyok, elmondom: 1:40-kor jött az utolsó HÉV Csepelre. A lumpok, a csepei éjszaka kedvelői akkor érkeztek a végállomásra. Az azt követő 2 órában nem járt a HÉV. Az utolsó HÉV-en általában egész vidám hangulat volt Csepel felé. Akinek maradt még pénze, az elment taxival, amikor elment az utolsó HÉV az orrod előtt, akkor át kellett sétálni a 32-es villamoshoz. Ez lehozott ide, a Határ útig, s onnan már csak könnyű séta volt az út Csepelre, 10 kilométer az éjszakában. A taxi nagyon olcsó volt, talán 3 forint kilométerenként, de kinek maradt éjjel kettőre három forintja is, amikor addigra elment minden az italra?

 

A következő képen egy 1978-as BKV-térkép látható, az indulási időkkel. Érdekesség, hogy akkoriban volt egy ipari járat is, Szigetszentmiklós-Gyártelepig, azaz a Csepel-Autógyárig, a ráckevei vonalon. Az is megszűnt egyébként. Ma a ráckevei vonalon már csak óránként jár a HÉV, nem húsz percenként, mint annak idején, az „aranykorban”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt a hurok látható, a Határ úti hurok, egy elég komoly szerelvénnyel. Ott a túloldalon a lakótelepnek még nyoma sincs.

 

 

 

 

 

 

 

Itt a régi 31-es villamost lehet látni, s ott pedig a Határ úti HÉV.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyik kedvenc képem. Ezekből később villamosok lettek Újpesten. Ez az 1000-es kocsi (pályaszáma 1038). Átalakításokkal, de közlekedhettek a villamos síneken is. Csepel-Pesterzsébet felirat áll a táblán, a bácsi mosolyog, itt pedig lángost lehetett venni – a régi maszek világ – itt a lángosos. Egy nagyon régi újságos bódé, a háttérben megy egy villamos a Határ úton.

 

Motor-pót-motor. Különböző összeállításban mentek ezek a szerelvények.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érdekesség: ez egy 1986/87-es Budapest atlasz. Ekkor már nyolc éve, hogy megszűnt a járat, de a térkép még jelzi a hajdani Csepel-Papírgyár vasúti megállóhelyet – ott hagyták rajta.

 

 

 

 

 

 

 

Busztábla – 148-as – ez az eredeti.

 

Ez már egy modernebb tábla, a tojás-logós BKV, kb. 1995-ös lehet. A BKV-nak is volt rengeteg logója. Itt az átszállási kapcsolatokat lehet látni. (1996-ig egyébként volt a BKV-n teherszállítás is, akkor szüntették meg.)

 

A megszűntetésről szóló tájékoztató, amikor a 148-as buszjárat megszűnt.

A hajdani 59-es busz még bent ment a Szőrmegyárnál. Utóda, a mai 36-os már nem jár arra, mert nincs miért, nincs Szőrmegyár.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez egy Tigris, így becézték hajdan csíkos festése miatt, ma már csak a pályafenntartáshoz használják.

 

Ez Csepel. Itt is volt egy hurok a végállomáson. Láthatók régi szerelvények s egy „modernebb”, NDK-s is.

 

Ennyi volt, dióhéjban a történet, köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket!

 

 

21. kerületi Hírhatár online - Bárány Tibor

Utoljára frissítve: 2018-06-15 18:54:21

További híreink
Közös EP- és fővárosi listát állít az MSZP, DK és Párbeszéd
Baloldali, szociáldemokrata, zöld választ adna a DK, az MSZP és a Párbeszéd a jelenlegi belpolitikai krízisre. Közös európai parlamenti- és fővárosi listát állít a három ...
2024-03-28 21:01:27, Hírek, Színes Bővebben
A dezertőr, mint politikai playboy – kommentálta Magyar Péter felbukkanását a PHSZ
Magyar Péter bejelentése csalódás. Remény helyett további reménytelenséget, válaszok helyett további kérdéseket vett fel - állítja az immár politikai párttá szerveződött ...
2024-03-26 18:23:19, Hírek, Színes Bővebben
Dobrev Klára szerint nem Magyar Péter kell Magyarországnak
Varga Judit lemondott igazságügyi miniszter volt férje még a Demokratikus Koalíció vezetését is megrengette, miután többtízezres tömeget tudott összehívni március 15-én B...
2024-03-17 11:52:01, Hírek, Színes Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A DK visszalépteti eddigi csepeli jelöltjét és beáll a momentumos Dukán András Ferenc polgármester jelölti kam...
Bővebben >>