A világhírű magyar zeneszerző és népdalgyűjtő 1881. március 25-én született. A pozsonyi gimnazista-évek után 1899-ben került a fővárosi Zeneakadémiára, ahol megismerkedett és szakmai-baráti kapcsolatot alakított ki Kodály Zoltánnal. Bartók Béla népzenekutató, zeneszerző, zongorista és zenetanár is volt, s valamennyi tevékenységét magas színvonalon művelte. Legismertebb művei: A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. 1924-ben kutatásai eredményeit kötetben foglalta össze "A magyar népdal" címmel, 1934-től pedig Kodállyal együtt a Magyar Tudományos Akadémia keretei között egy népzenei kiadvány összeállításán dolgoztak. A második világháború miatt Bartók 1940-ben feleségével együtt az Egyesült Államokba menekült, ahol egészségi állapota megromlott. Az 1945. szeptemberében bekövetkezett halálát leukémia okozta.